Best WordPress Hosting
 

A parlagfű nem gyógynövény, teája mérgező lehet, károsítja a belső szerveket – állítják a kutatók

Egy ostoba tévhitet oszlattak el az ambróziáról a szegedi szakemberek. Biztosan nem gyógynövény a parlagfű, teája mérgező lehet, károsítja a belső szerveket – állítják a Szegedi Tudományegyetem kutatói.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói vizsgálták meg a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit. Tették ezt azért, mert egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem értékes gyógynövénynek tekintik, a teáját is, a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák – írja az egeszsegkalauz.hu.

Akik a parlagfüvet “ősi gyógynövényként” tartják számon, azok tévesen feltételezik, hogy annak latin neve, az “Ambrosia artemisiifolia” is csodálatos hatásaira utal. Az ambrózia ugyanis a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó étke. Ám a parlagfűnek semmilyen köze sincs az ógörög istenekhez: nevét Carl von Linné botanikustól az 1700-as években kapta az Amerikából mintegy 100 éve Európába behurcolt, virágporával jelentős allergénnek minősülő gyomnövény.

Gondolatok a megsebzett tájról az újpesti Farkas-erdő kapcsán

Manapság még mindig sokan vélik úgy, hogy a városi fejlesztéseknek együtt kell járnia a zöld területek eltüntetésével és a természet pusztításával. Egyesek szerint a városokban egyébként sincs semmi keresnivalója a vadvilágnak, hiszen a városhatáron túl a végtelen rétek és erdőségek az ő igazi otthonaik. Nagy kár, hogy ez ma már csak egy önámító ábránd.

A városokon túl a réteket a legtöbb helyen halott, vegyszerekkel kezelt, egybefüggő szántókká alakították. Máshol pedig a „Hasznosítsuk a gyepterületeket!” hívószóra milliárdos támogatással szántottak be természetes gyepeket, miközben tényleges mezőgazdasági termelésbe vonásukra sosem volt reális esély. Így ezek ma már parlagfű-monokultúrákként súlyosbítják a hazai pollenallergia helyzetet.

Országszerte eltűnnek a nádasok és a természetes tavak. Alig vannak már folyók és patakok, mert egyenesre szabályozott, gátak közé szorított kanálisok futnak a helyükön.

Napokon belül fellélegezhetnek a parlagfű-allergiások

A hét elején a parlagfű virágporának koncentrációja országos átlagban nagyon magas, ugyanakkor a kedden és szerdán érkező lehűlés hatására csökkenhet a pollenkoncentráció, enyhülhetnek az allergiás tünetek – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hétfőn közzétett pollenjelentésében.

A parlagfűre érzékenyeknél folyamatosan közepes, erős tünetek jelentkezhettek, amelyek a pollenkoncentráció-emelkedés hatására fokozódhatnak, jelentkezhet az orr- és a szájnyálkahártya viszketése, orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés. A parlagfűre érzékeny allergiások számára fontos a megfelelő gyógyszerek szedése, valamint szükség esetén szakorvos felkeresése – ajánlja az NNGYK.

A csalánfélék virágpora jellemzően a közepes-magas tartományban alakulhat, a kenderféléké alacsony-közepes, az ürömé, az útifűé és a libatopféléké alacsony, esetenként közepes szintet érhet el. Jelen van még a levegőben a pázsitfűfélék, a lórom, az ernyősvirágzatúak, illetve a rézgyom és a szerbtövis pollenje, országosan alacsony koncentrációban.

Parlagfű dilemma: irtsuk, vagy ne?

Magyarországon 2 millió ember szenved a parlagfű miatti allergiában. Az egyetlen növény, aminek a nem irtását bírsággal szankcionálja jogszabály. Írtjuk is. Hogy ez az irtás segít-e, azt jól mutatja, hogy az EU-n belül immár elsők lettünk a parlagfű koncentrációban. Azaz ennek az irtás dolognak nagyjából nulla a hatékonysága, mégis ezt erőltetjük évről évre.A parlagfű (Ambrosia elatior) egy észak-amerikai eredetű, az európai kontinensen a gyarmatbirodalmak kiépülése után megjelenő, de az I. világháború hadtápos gabonaszállítmányaival szétterjedő úgynevezett R-stratégiás növény. Az R a rudeális (azaz a nem művelt) területeket takarja. Vagyis a parlagokat.

Az R-stratégiás növények opportunisták, azonnal birtokba veszik a bolygatott, növénytakarójától megfosztott földet és rövid életük során elképesztően magas számú magot képesek érlelni, amely hosszú ideig csíraképes. A parlagfű egyetlen példánya például 60 ezer magot érlel és a magok 30 évig is csíraképesek maradhatnak.

A parlagfű nem szereti a versenyt, a beállt gyepekre, legelőkre, erdőkbe, cserjés területekre nem hatol be.

Egyre több az allergiás, egyre kevesebb a parlagfű miatt kiszabott bírság

Magyarországon egyre súlyosabb a pollenhelyzet, az allergiások száma évről évre 2–3 százalékkal emelkedik. Becslések szerint már 2-2,5 millióan küzdenek allergiás tünetekkel – írja a napi.hu. A portál kérdésére a Nébih azt közölte, hogy

tavaly Magyarország teljes kül-és belterületén összesen 73,8 millió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az elhanyagoltan hagyott parlagfüves területek miatt. Ugyanakkor évről évre csökken a kiszabott bírságok összege: 2019-ben még 136 millió forintra bírságolták azokat, akik saját földjükön vagy kertjükben nem nyírták le vagy irtották ki gyomnövényt.

A legmagasabb büntetési tétel 1,5 millió forint volt, ezt egy elhanyagolt külterület miatt  rótták ki. Belterületen 50 ezer forint volt a csúcsbírság, a legalacsonyabb büntetési tételek pedig kül- és belterületen is 15 ezer forintra rúgtak.