Best WordPress Hosting
 

Külön tanárképzést indítana a kormány a szegényebb és a gazdagabb családok gyerekeinek

Elkészült a tanárképzés átalakításának terve, tovább mélyülhet az iskolai szegregáció.

Mi történt? A kormány szétválasztaná a tehetősebb és a szegényebb családból származó gyerekek tanárainak képzését, írja a Jelen. A portál kormányközeli forrásoktól úgy tudja, elkészült a tanárképzés átalakításának terve, amit két körben már tárgyalt a kormány. Az új tervezet értelmében létrejönne egy egyfajta elitpedagógus-képzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), a nehezebb sorsú gyerekeket oktató pedagógusok képzéséért az egyházi felsőoktatási intézmények felelnének.

Részletek. Az új kar létrehozásának célja a közszolgálati egyetemen az, hogy itt folyjon az elitképzés. Ez az új kar az ELTE tanárképzővel párhuzamosan indulna, ahol az anyagi feltételek hiánya miatt (az ELTE nem csatlakozott a modellváltó egyetemekhez, ezért a költségvetése egyre jobban recseg) ezzel nehezen fognak tudni versenybe szállni. Az NKE-s tanárképző projektet ugyanis százmilliárdos nagyságrendűre tervezik a Jelen szerint. A kormányzati tervek másik lába a társadalmi felzárkózás segítése, ezt a feladatot az egyházakra bíznák. Vagyis, a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban tanító tanárok képzését ráhagyná a kormány az egyházi felsőoktatási intézményekre. A tervek harmadik lába kapcsolódik a modellváltott egyetemekhez: ezek a térségi tanárképzési igényeket szolgálnák ki.

Állami iskolát venne át és tenne fizetőssé egy kormányközeli magánegyetem

Állami iskolát venne át és tenne fizetőssé egy kormányközeli magánegyetem Budapest 12. kerületében. A szálak Palkovics László korábbi innovációs miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter köréig vezetnek.

Mi történt? Egy kicsi, de jó kormányzati kapcsolatokkal bíró magánegyetem veheti át a XII. kerület egyik legnépszerűbb általános iskoláját az államtól. A 24.hu írt arról, hogy a Gábor Dénes Egyetem rektora a múlt héten egy rendkívüli szülői értekezleten tájékoztatta a szülőket és tanárokat arról, hogy át akarják venni a Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium fenntartói jogát, és a terveik szerint a jövő évtől felmenő rendszerben fizetőssé válna az iskola. Havi 100–150 ezer forintos tandíjat lengettek be.

Mi következik ebből? Egy-egy állami iskolát, konkrétan itt most a 12.kerületi Tamásit is milliárdos nagyságrendben folyamatosan fejlesztettek és bővítettek állami és önkormányzati pénzből az elmúlt években. Az iskolára pályázó egyetem mindössze 36 oktatóval rendelkezik, és a 2022-es beszámolója szerint 773 aktív hallgatója volt, míg a Tamásiban több mint kétszer ennyi tanár tanít, és 2022-ben 778 diákja volt. Ráadásul pénzügyileg sem áll túl jól az egyetem. Az egyetemet fenntartó magánalapítvány jogállása különbözik a többi egyetemi vagyonkezelő alapítványtól, melyeket az elmúlt években hozott létre az állam, oda szervezve ki az állami egyetemeket, sokmilliárdos vagyonokkal együtt. Mindenesetre egy jóval kisebb alapítvány venné át az iskolát.

Általános iskolák milliókért: mit tudnak?

Van egyedi programos, nemzetközi, nagyon zöld, zsidó, valamint művészeti fókuszú. A legtöbb nem állami fenntartású általános iskola is a nemzeti alaptanterv (NAT) szerint tanít, csak más módszerekkel.

Például nem negyvenöt perces órákat tartanak, hanem blokkokban, egy-egy témakörhöz kapcsolódva érintenek több tantárgyat, vagy előbb feladják, hogy készüljenek a gyerekek az új tananyagból, és utána beszélik meg együtt. Bár az általános iskolákba a jelentkezés határideje hagyományosan április, a legmenőbb magánsulikban már előző évben betelnek a helyek. Másrészt sok helyen egész tanévben felvesznek gyerekeket.

Összegyűjtöttük a harminc legismertebb budapesti és főváros közeli magániskolát a különlegességeikkel és a tandíjaikkal (valahol költségtérítés, máshol alapítványi hozzájárulás). Ahol csak pár tucat gyerek tanul, illetve a tanulócsoportként vagy tagiskolaként működőket, és ahol nem árulták el a tandíjat (ilyen is akadt pár), azokat kihagytuk.

Itt az adat: már a státustörvény előtt is ennyi tanár hiányzott

Az iskolákból összesen 34 ezer munkavállaló hiányzott, már nem csak tanárokból van komoly hiány, hanem az oktatási munkát segítő alkalmazottakból is.

Több mint 20 ezer pedagógus hiányzott a köznevelésből a 2020/21-es tanévben, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőkkel együtt a munkavállalói hiány meghaladta a 34 ezret – közölte a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke hétfőn budapesti sajtótájékoztatón, a témában végzett kutatásuk adataira hivatkozva.

Totyik Tamás ismertette, a felmérés során az országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseit, a Központi Statisztikai Hivatal és a társadalombiztosítás adatait használták fel.

Nem bírják a túljelentkezést a milliós tandijú magániskolák

Van, ahol 64 helyre szeretne bekerülni 800 diák, pedig a havi tandíj meghaladja a nettó minimálbér összegét.

Egymillió forintnál kezdődik az éves tandíj a magán- vagy alapítványi iskolákban. Sok szülőnek ez az összeg is megéri azért, hogy kimenekítse az állami oktatási rendszerből a gyerekét.

Az egyik Waldorf-iskolában például havonta 74-76 ezer forintot kell fizetni. „Nem lehetett alibizni, mint a közoktatásban, addig íratták a dolgozatot, amíg jó nem lett. Azt várták, hogy kibontakozzon, részt vegyen az órákon” – mondta egy szülő a Hvg-nek.