Kitartó és hűséges rajongóitok vannak, de bizonyára sokan meglepődnének, ha tudnák, hogy majdnem egy teljesen komoly, egészestés túszdrámával indultatok a filmes világban.
Kovács Domonkos: Hát, ez még összejöhet, hisz 90 százalékos állapotban van a film azóta is.
Miért nem fejeztétek be?
Székkel és ököllel esett a tanárnőjének egy kilencedikes szolnoki diák. A pedagógus nyolc napon túl gyógyuló, törésekkel és zúzódásokkal járó sérüléseket szenvedett. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt állatja bíróság elé a 17 éves fiút.
Lánczi Rajmund, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője lapunknak küldött közleményében azt írta, hogy a 38 éves tanárnő történelem órát tartott a kilencedikeseknek az ominózus napon..
Az egyik diák előzetes engedély nélkül kiment a mosdóba, majd amikor pár perc múlva visszatért, leült a tanári asztallal egy vonalban lévő utolsó padba a pedagógus mellé. A tanárnő ekkor közölte vele, hogy ki kellett volna kéredzkednie, melyet a tanuló megértett, és közölte, hogy legközelebb engedélyt kérve megy ki a mosdóba.
Patrick Moriarty 22 éves volt, amikor 1978-ban tanítani kezdett a New York államban fekvő Webster középiskolájában. Amikor a napfogyatkozás került terítékre a tanrendben, a fiatal tanár mindig elmondta, hogy a következő teljes napfogyatkozás, ami az Egyesült Államok területéről is jól látható, 2024. április 8-án következik be, és megígérte, hogy ebből az alkalomból kerti partit tart majd a diákoknak – írja a Guardian című brit lap.
Moriarty tizenhat éven át minden osztályának ígéretet tett a közös napfogyatkozás-nézésről. Azt mondta a diákoknak, hogy a helyi újságban fogja majd meghirdetni a partit, ám 2022-ben úgy döntött, célszerűbb, ha mégis inkább az interneten kezd el szervezkedni. Létrehozott egy Facebook-eseményt és próbált minél több volt diákjával kapcsolatba lépni.
A nyugdíjas tanár izgatottan készült a nagy eseményre, százharminc napfogyatkozásbiztos szemüveget rendelt, és ugyanennyi ember számára készült inni-, és harapnivalóval. Hétfőn mintegy száz volt diák jelent meg a 68 éves Moriarty rochesteri kertjében, közöttük olyanok, akik az Egyesült Államok legtávolabbi szegleteiből érkeztek.
Az ország három vezető egyetemén több mint 3000 dolgozó állt ki a méltatlan bérek és munkakörülmények miatt.
Az elégedetlenség egyre gyakrabban tör felszínre, forrásaink másod- és harmadállások vállalásáról és állandósuló elkeseredettségről számoltak be.
Forrásaink szerint a dolgozók béremeléséhez a központi költségvetés megközelítőleg 0,02 százalékára volna szükség, már csak ezért is „kizárólag politikai döntés kérdése”, milyen jövő vár az állami egyetemekre.
Elkészült a tanárképzés átalakításának terve, tovább mélyülhet az iskolai szegregáció.
Mi történt? A kormány szétválasztaná a tehetősebb és a szegényebb családból származó gyerekek tanárainak képzését, írja a Jelen. A portál kormányközeli forrásoktól úgy tudja, elkészült a tanárképzés átalakításának terve, amit két körben már tárgyalt a kormány. Az új tervezet értelmében létrejönne egy egyfajta elitpedagógus-képzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), a nehezebb sorsú gyerekeket oktató pedagógusok képzéséért az egyházi felsőoktatási intézmények felelnének.
Részletek. Az új kar létrehozásának célja a közszolgálati egyetemen az, hogy itt folyjon az elitképzés. Ez az új kar az ELTE tanárképzővel párhuzamosan indulna, ahol az anyagi feltételek hiánya miatt (az ELTE nem csatlakozott a modellváltó egyetemekhez, ezért a költségvetése egyre jobban recseg) ezzel nehezen fognak tudni versenybe szállni. Az NKE-s tanárképző projektet ugyanis százmilliárdos nagyságrendűre tervezik a Jelen szerint. A kormányzati tervek másik lába a társadalmi felzárkózás segítése, ezt a feladatot az egyházakra bíznák. Vagyis, a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban tanító tanárok képzését ráhagyná a kormány az egyházi felsőoktatási intézményekre. A tervek harmadik lába kapcsolódik a modellváltott egyetemekhez: ezek a térségi tanárképzési igényeket szolgálnák ki.
Egy év alatt hatalmas mértékben nőtt meg a nyugdíjasként foglalkoztatott pedagógusok száma, miközben a státusztörvény miatti pályaelhagyókat nem veszik vissza a tankerületek
Az előző tanévhez képest 44,8 százalékkal nőtt a közoktatásban foglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok száma – írja a Népszava. A kormány szerint nincs is tanárhiány.
Mi történik? Összesen 6288 nyugdíjas pedagógust foglalkoztatnak jelenleg a köznevelési intézményekben az Oktatási Hivatal (OH) közlése szerint, februári adatok alapján. Tavaly ősszel a Belügyminisztérium azt közölte, hogy a 2022/2023-as tanévben 2479 nyugdíjast alkalmaztak közalkalmazottként pedagógus munkakörben, a nyugdíjas óraadó pedagógusok száma pedig 1863 fő volt. Vagyis összesen 4342 nyugdíjas tanár dolgozott az előző tanévben.
Nem veszik fel az állami iskolák azokat a pedagógusokat, akik tavaly nem írták alá az új szerződésüket a státusztörvény alapján – derült ki az RTL Híradójából. A csatornának több érintett tanár is nyilatkozott. Köztük volt olyan, akit állítása szerint már 8 iskola is elutasított.
Emlékezetes, diákok és tanárok hónapokig tüntettek tavaly a státusztörvény ellen. Szeptember végéig több mint négyezren, a tanárok öt százaléka döntött úgy nem fogadja el az új jogállást és nem tanít tovább. Azóta viszont többen meggondolták magukat, már elfogadják és aláírnák az új jogálláson alapuló szerződést, ám ezt nem tehetik meg.
Amikor elmondtam, hogy én a státusztörvényt nem fogadtam el, mindenhol az volt a válasz, hogy akkor nem tudnak felvenni
„Remélem, hogy egyre több férfiember találja vonzónak a pedagóguspályát” – fogalmazott Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában a tanárok fizetésemelésével kapcsolatos várakozásait illetően. A tanárok között valóban kisebb a férfiak aránya, ami nem magyarországi sajátosság, de az alulreprezentáltságuk mértéke viszonylag magas.
Számokban: az alapfokú intézményrendszerben négy, a középfokú oktatás szintjén 31 százalék volt férfi tanítók illetve tanárok aránya 2021-ben az OECD statisztikái szerint. Az uniós átlag ezzel szemben rendre 15, illetve 37 százalék, míg az OECD-tagállamok körében 18, illetve 38 százalék.
A férfiak aránya stabilan alakult a magyarországi pedagógusok körében 2013 és 2021 között az elmúlt évtized pedagógus-béremelései, illetve a tanári fizetések elértéktelenedése ellenére – kérdés, mennyiben kötődik a bérszínvonalhoz a nemi összetétel a tanári pályán.
A szakmai és társadalmi egyeztetések lezárását követően a kormány szerdai ülését követően rendeletben pontosította a tanárok és óvónők béremeléséhez szükséges részletszabályokat, hogy az érintettek már a februári bérkifizetéskor az emelt bérüket kaphassák, közölte a Belügyminisztérium.
Mint írták: a rendelet kiadásával minden feltétel adott az új, emelt bért tartalmazó kinevezés módosítások kiadásához. A rendelet alapján az új kinevezéseket január 30-ig kaphatják meg az érintettek. A tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, és a béremelés a következő két évben is folytatódik. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint. A rendelet értelmében
a pályakezdő gyakornokok bére 2024-ben 528.800 forint.
Jövő ősztől fizetéscsökkentéssel büntetnék a nem megfelelően teljesítő tanárokat. A teljesítményértékelési rendszerben a tankerületek levonhatnak a pedagógusok béréből. A szakszervezet szerint az Orbán-kormány hazudott.
Az új pedagógusi teljesítményértékelési rendszer idén ősszel tervezett bevezetését követően, 2025 szeptemberétől lesz lehetőségük a munkáltatóknak, így például a tankerületi központoknak arra, hogy egy bizonyos határon belül csökkentsék azoknak a pedagógusoknak a bérét, akik az értékelés során alacsony szinten teljesítettek – közölte a Belügyminisztérium (BM) a Népszava érdeklődésére.
Az utóbbi hónapokban több egymásnak ellentmondó információ jelent meg arról, hogy az új értékelési rendszer alapján lehet-e majd bérelvonással “ösztönözni” egyes pedagógusokat a jobb teljesítmény elérésre.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint még több dologtól is függ a tanári béremelés, amit december 30-án tényként jelentett be a Belügyminisztérium.
A kormány mindent megtesz azért, hogy a 32 százalékos pedagógusbér-emelés januártól megvalósuljon, ehhez még egy technikai jóváhagyásra van szükség az Európai Bizottságtól, amelyet többszörösen megígértek – mondta Gulyás Gergely az atv.hu-nak adott interjúban.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a napokban bocsátották társadalmi egyeztetésre a béremelés részleteit tartalmazó rendeleteket.
A pályakezdő tanárok fizetése 528 800 forintra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek. Mutatjuk az új bérsávokat.
Orbán Viktor a december 21-i kormányinfón bejelentette, hogy átlagosan 2024 január 1-jével 32,3 százalékkal emelkedik a pedagógusbér, a Belügyminisztérium pedig közzétette a pontosabb számokat.
A tárca tájékoztatása szerint a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 forintos illetményhez képest:
Hároméves bérfejlesztési program indulhat a tanároknak és az óvónőknek, a nyugdíjak értéke némileg emelkedhet – ígérte Orbán Viktor.
Hároméves bérfejlesztési program indulhat a tanároknak és az óvónőknek – jelentette be a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha a feltételek teljesülnek, és ehhez közel vagyunk, akkor egy hároméves bérfejlesztési programot is meg tudunk indítani a tanárok és az óvónők esetében.”
A kormányfő arra is kitért: bíznak abban, hogy a csok plusz sok tízezer családnak jelent előrelépési lehetőséget. Emlékeztetett: elfogadták a munkaadók és a munkavállalók által kötött megállapodást, ami a minimálbérek 10, illetve 15 százalékos emelésére vonatkozik.
10 milliárd euró megvan, 12 milliárd beragadt. 10%-os emeléssel számolhatnak a tanárok. Ha maradt pénzünk tankolás után, már start-upokba is fektethetjük. Újra itt a Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.
Már nagyon kellett
Döntött az EU. Megkaphatja Magyarország azt a több mint 10 milliárd eurós csomagot, amit az Európai Bizottság a jogállamisági és kondicionalitási eljárástól függetlenül blokkolt Magyarországtól. A helyreállítási alap (RFF) jogállamisági feltételeit Magyarország továbbra sem teljesítette, jelen zárolást az igazságszolgáltatás hiányosságai indokolták.
A Belügyminisztérium csupán a 10 százalékos emeléssel tervez 2024 januárjára.
Miután szerdán kiderült, hogy Magyarország megkapja az eddig zárolt uniós források egy részét, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi szavai szerint a pedagógusok bérét bruttó 700 ezer forintra emelnék januártól. A Belügyminisztérium azonban csupán 10 százalékos emeléssel tervez 2024 januárjára.
A tanárok és diákok jó ideje tüntetnek többek között a tanárok béremeléséért is, de eddig a kormány az Európai Bizottságra hárította a felelősséget. Azonban most, hogy szerda délután megnyílt az út az uniós források érkezése előtt, már nem lehet akadály a pedagógusok béremelése, amire a kancelláriaminiszter konkrét ígéretet is tett. Csakhogy az RTL Híradó megkérdezte a Belügyminisztériumot, amely megerősítette, hogy január 1-jétől 10 százalékos béremelést kapnak a pedagógusok. Azt viszont kiemelték, hogy
Nincsenek természeti erőforrásaik, ezért humán erőforrásra tettek fel mindent – ez a dél-koreai titok. Eközben a családalapítás háttérbe szorult, a középiskolások szülei pedig menekülnek a gyerekük kiégése elől. De miért nincsenek K-Pop koncertek Magyarországon?
A jó élet rovatunkon kívül ritkán írunk olyan országról, ami 11-13 óra repülőútra fekszik Budapesttől. A kapitalizmus egyik mintaállama, az OECD éltanulója, Dél-Korea egykor nem csak méretében hasonlított Magyarországhoz, ma viszont már felhőkarcolók, feltűnően tiszta utcák és ugrásszerű technológiai fejlődés jellemzi az országot. A kapitalizmust csúcsra járatni különösen nagy teljesítmény egy olyan országban, amit Kína, Oroszország és Észak-Korea ölel körül, és aminek a fővárosa mindössze 40 kilométerre van az atomfegyverek mellett mostanában kémműholdakkal kísérletező diktatúra határától. A Garnélaráktól a bálnáig: Dél-Korea az elfelejtett háborútól a K-Popig című könyv szerzőjével, Ramon Pacheco Pardóval beszélgettünk.
Forbes.hu: Magyarország és Dél-Korea nem csak hasonló méretű országok, de abban is hasonlítanak, hogy az autógyártás a gazdaság kulcsfontosságú pillére volt az elmúlt évtizedekben. Hogy lehet, hogy Dél-Korea mára a világ élvonalában van?
Az angolszász országokban szokás ajándékot adni karácsonykor a gyerekek tanítójának is, ami minden évben egy fogós kérdés, hacsak nem akarjuk, hogy évente 16 doboz bonbonnal és 15 gyertyával gazdagodjon az oktató.
Erre a helyzetre adott megoldásként találta ki egy anyuka, Jordyn Burdett, hogy bár nem ismerősök, letölti a tanár Facebook-profilképét és egy „szentimentális” ajándékot készít belőle. Ami tulajdonképpen egy falra akasztható fa csipesz, amibe beletűzte a tanár és a párja közös fotóját.
Burdett megkérdezte a lányát, szerinte mit szól majd a fia tanára a „kedves” ajándékhoz, tetszeni fog neki? Mire a lány azt válaszolta:
Van, aki 30 éve tanít, és csak egyhavi végkielégítést kap a távozásakor. Papíron ezzel minden rendben. Vagy mégsem?
A státusztörvény miatt távozó tanárok közül sokan érzik becsapva magukat a végkielégítés után – írja a Népszava.
Több száz korábbi tanár kereste meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ), miután egyhavi végkielégítést kaptak. Sokan közülük több mint harminc évig tanítottak. Húsz év munkaviszony után kéthavi, harminc év után pedig háromhavi végkielégítésnek kellene járnia.
Egy budapesti iskolában akkora a tanárhiány, hogy az informatika és matematika tagozatos diákok néha csak délre járnak be az iskolába, mert nincs aki megtartsa az óráikat.
Több érintett szülő beszélt az RTL Híradónak arról, hogy az előző tanév óta komoly tanárhiánnyal küzd a budapesti Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola. A fenntartó Közép-Pesti Tankerületi Központ vezetője egy fórumon azt mondta a szülőknek, hogy a gimnáziumi tagozat fogalma csak az iskola marketingfogása, és a matematikatanár-hiányt is megoldották – azzal, hogy megszüntették az iskolában a csoportbontásokat.
„Az óráknak nem szakszerű a helyettesítése.
Mindenképpen soknak tűnik.
A státusztörvény bevezetése által leginkább érintett 6 hétben – július második felében és szeptemberben – mintegy 2500-an mondtak fel a tankerületeknél – írja a G7. A portál szerint csak kontextusba helyezve ítélhető meg, hogy ez mennyire sok vagy kevés. De azt is csak 2024-ben fogjuk látni, hogy idén folytatódik-e a felmondások drasztikus növekedésének éves trendje.
Mindenesetre a G7 adatai szerint