Nem az a kérdés, hogy mi drágul, hanem hogy épp mennyire – nagyjából ez jellemzi a fogyasztást a pandémia által megcibált, majd a háborús helyzett által tovább sújtott gazdasági helyzetben. Hatványozottan igaz ez a kultúrafogyasztásra, ráadásul így, hogy az alapvető szükségleti cikkekre is többet kell költeni az inflációt jellemzően nem követő fizetésekből, a kultúrára marad a legkevesebb. De nemcsak a fogyasztók, a szolgáltatók is bajban vannak, így állt elő az a helyzet, hogy kevesebb pénzből kell egyre többet költeni a szórakozásra, miközben az intézmények is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.
Kutatásunkban azt néztük meg, 2019-hez képest hogyan nőttek meg az egyes területek jegyárai. Mozi, színház, koncert, fesztivál, múzeum – azon a téren semmi meglepő nincs, hogy mind drágult, a legtöbb ráadásul nagymértékben, mégis akadtak egészen meglepő megállapításaink.
Többek közt arról, hogy bizonyos szempontból öt éve nem drágult a Sziget, a Scooterért ma kétszer annyit kell fizetni, és van még város, ahol lehet ezer forintért mozizni.