Best WordPress Hosting
 

Kalapács, húsbárd, hányás, rúzs, leves, radír, vizelet: a képrombolók is igencsak kreatívak tudnak lenni

Könnyen támadhat olyan érzésünk, hogy az utóbbi időben világszerte elharapózott a múzeumi vandalizmus, amely trend mögött legtöbbször radikális aktivistacsoportok akciói állnak. Ha épp nem tortát nyomnak az arcába, akkor levessel öntik nyakon a Mona Lisát, máskor egy Van Gogh-képhez ragasztják magukat elszánt fiatalok, hogy így tiltakozzanak a klímaválság okai és okozói ellen. A cél nyilván a figyelemfelkeltés, bár lassan annyira mindennapossá válik a véleménynyilvánítás ezen – meglehetősen sajátos – formája, hogy szinte már fel sem kapjuk a fejünket az olyan hírekre, mint ami a héten történt a párizsi Pompidou Központban, amikor feminista aktivisták fújták rá a MeToo-feliratot Gustave Courbet női nemi szervet ábrázoló festményére, A világ eredetére.

Az ilyen akciók számos égető kérdést vetnek fel a múzeumok biztonsági protokolljairól és az aktivisták kommunikációs stratégiájának hatékonyságáról egyaránt. Utóbbi témával korábban foglalkoztunk külön cikkben is, amelyben magyar szakemberekkel vontuk le a következtetést: még ha elvi szinten egyet is értünk egy adott mozgalom céljaival, az égvilágon semmi nem fog változni attól, hogy valaki paradicsomlevessel leönt egy képet. Most azonban nem az intézményi és kommunikációs kérdésekben merülünk el, inkább a legérdekesebb történelmi példákon keresztül demonstráljuk, hogy az aktivisták között divatba jött művészeti vandalizmus a legkevésbé sem újkeletű jelenség. Olyannyira nem, hogy a képrombolás nagyjából egyidős magukkal a képekkel: már az ókori Egyiptomban is gyakran éltek ezzel az eszközzel. A leghíresebb talán az egyistenhitet bevezető Ehnaton fáraó esete, aki Ámon és más istenségek ábrázolása ellen folytatott kiterjedt hadjáratot több mint három évezreddel ezelőtt. De a művészettörténészek értelmezése szerint gyakran ez magyarázza azt a különös jelenséget is, hogy miért van annyi egyiptomi szobornak letörve az orra: a sírrablók és/vagy politikai ellenfelek az efféle csonkításokkal „ölték meg újra” feltételezett rosszakaróikat, hogy azok a síron túlról se állhassanak rajtuk bosszút, vagy tehessenek nekik keresztbe.

Az persze a későbbi civilizációkban is időről-időre megfigyelhető mintázat, hogy amikor elfogynak az érvek, a felek kalapáccsal rendezik teológiai, politikai, ideológiai vitáikat. A 8. századi Bizáncban fellángoló képromboló mozgalmak például polgárháborús állapotokat idéztek elő, és csak egy bő évszázaddal később, 843-ban sikerült végleg visszaállítani az ikonok tiszteletét. De a pápai udvar és az egyház fényűzését elítélő itáliai reformszerzetes, Girolamo Savonarola is égetett műkincseket Firenze főterén a hírhedt „hiúságok máglyáján”, amire egyes források szerint még a karizmatikus prédikátor hatása alá kerülő Botticelli is saját kezűleg dobta rá festményeit.

Pótolhatatlan kincseket loptak egy brit múzeumból

Ősi kincseket loptak el az angliai Ely Múzeumból – írja a Heritage Daily. Az értesülések szerint a múzeumba május 7-én kora reggel törtek be.

A tolvajok többek között egy  ritka bronzkori arany karkötőt, valamint a múzeum legértékesebb műtárgyát, egy 3000 éves, aranyból készült nyakláncot is eltulajdonítottak.

Az ékszer különleges darab volt, ugyanis 126 centiméteres hosszával és 730 grammos tömegével az egyik legnagyobb hajlított fémből készült nyakláncnak számít, amelyet Nagy-Britanniában valaha felfedeztek.

„Soha nem akartam legyőzni a férjemet” –Rubovszky Éva múzeumot épít Jankovics Marcell hagyatékából

Ki lehetett-e hozni Jankovics Marcellt a sodrából? Lábujjhelyen kellett-e járni körülötte, amikor alkotott? Mi volt számára az igazi elismerés és hogyan pihent? Többek között erről, valamint azokról a történelem előtti időkről kérdeztük Rubovszky Évát, amelyekben még szóba állt egymással a fővárosi értelmiség, és ők minden szombaton szalont rendeztek a számukra. Az orientalisztikát végzett bölcsész, aki most három éve, 2021 májusában meghalt férje életművét katalogizálja, nem csak a gyerekek: a fiatal értelmiség előtt is megnyitná budai otthonuk ajtaját.

Megelégelte a tülekedést a Louvre, különtermet kaphat a Mona Lisa

Saját termet kaphat a párizsi Louvre leghíresebb festménye, a Mona Lisa. A világ legnépszerűbb múzeumának igazgatója, Laurence des Cars a párizsi Inter rádiónak beszélt arról, hogy ezzel a megoldással kellemesebbé tehetnék a látogatók múzeumélményét, mert most alig férnek el a Leonardo da Vinci festményének helyt adó teremben.

A Mona Lisa jelenleg is a Louvre legnagyobb, Salle des états nevű termében van kiállítva, velencei reneszánsz képek és Veronese Kánai menyegzőjének társaságában – utóbbi a Louvre gyűjteményében őrzött legnagyobb méretű festmény.

A Louvre-nak évente kilencmillió látogatója van, a Mona Lisát naponta húszezer ember akarja megnézni. Ezért is döntött úgy a múzeum vezetése, hogy áthelyezi Da Vinci képét, és a Guardian híre szerint ennek lehetőségeiről már tárgyalásba is kezdett a kulturális minisztériummal.

Descartes-nak vagy két koponyája volt, vagy téved a maradványokat őrző múzeumok egyike

Furcsa sztori rajzolódott ki az elmúlt néhány években az egyetemes filozófiatörténet egyik legfontosabb alakja, René Descartes (1596-1650) körül, hiszen az élete utolsó évét Krisztina svéd királynő meghívására Stockholmban töltő, majd 1650 februárjában tüdőgyulladásban elhunyt gondolkodó koponyáját, illetve annak legalább egy részletét két múzeum is magáénak vallja.

A tudóst halála után röviddel a Saint-Germain-des-Prés-i apátság templomában temették el, koponyájáról azonban a legtöbben évtizedek óta úgy tudják, hogy az 1937-es párizsi világkiállításra létrehozott Musée de l’Homme (Az emberiség múzeuma) gyűjteményébe került, ahol annak egyik legfontosabb tárgyaként ma is látható.

Egy 2020-as tanulmány szerint a helyzet távolról sem ennyire egyértelmű – írja a svéd Filter magazin, ami szerint a mű megkérdőjelezi a párizsi maradványok hitelességét, majd bemutatja a Lundi Egyetem Történeti Múzeumában dolgozó kutatók véleményét, akik úgy gondolják, hogy

Nem Leonardóval, inkább egy 7500 tonnás acélkupolával taglóz le az arab Louvre

Csak arra szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy a Louvre-nak nyolcszáz évébe telt, mire a Louvre lett belőle, ahhoz pedig mindössze tíz év kellett, hogy ez a másik Louvre megszülessen Abu Dhabiban

– mondta Jean-Luc Martinez, a legendás párizsi múzeum igazgatója 2017-ben, amikor sokéves csúszás után végre megnyitotta kapuit a Louvre Abu Dhabi. Abban Martineznek mindenképp igaza volt, hogy történelmi léptékben néhány év vagy akár néhány évtized semmiségnek tűnik, hiszen azt sem firtatja már senki, hogy a piramisok, paloták vagy gótikus katedrálisok megnyitó ünnepélye mennyit csúszott az eredeti tervekhez képest. Az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában megépült Louvre pedig több szempontból is történelmi jelentőségűnek tekinthető: egyrészt ez az arab világ első univerzális művészeti múzeuma, másrészt egészen új távlatokat nyitott a francia kulturális terjeszkedésben is, hiszen először történt meg, hogy a világ leglátogatottabb múzeuma bérbe adta a brandjét Franciaországon, sőt, egyből Európán kívülre.

A példátlan együttműködést egy 2007-es államközi megállapodás tette lehetővé, és a franciák persze alaposan megkérték az árát a nagyvonalú gesztusnak: a gazdag Öböl-menti arab ország 400 millió eurót – átszámolva több mint 150 milliárd forintot – fizetett csak azért, hogy harminc évig használhassa a jól csengő Louvre nevet (ezt azóta meghosszabbították tíz évvel, így 2047-ig biztos Louvre Abu Dhabinak hívják majd). A teljes üzlet pedig összességében jócskán meghaladta az egymilliárd eurót, és a névhasználaton túl kiterjedt a műkincskölcsönzésekre, valamint a teljes körű szakmai támogatásra is. Utóbbiakból ráadásul már nemcsak a Louvre veszi ki a részét, de mellette tizenkét további francia kulturális intézmény, köztük olyan nemzetközi rangúak is, mint a Musée d’Orsay, a Pompidou Központ vagy épp a Rodin Múzeum. Nem csoda, hogy az úttörő közel-keleti projektet nagy várakozások előzték meg, ahogy az sem, hogy bőven kapott kritikát, valamint a botrányok sem kerülték el:

Exkluzív: mégsem vinnék Debrecenbe a Természettudományi Múzeumot!

Egy a Válasz Online birtokába jutott előterjesztés szerint mégsem vinnék Debrecenbe a Természettudományi Múzeumot – éppen azon indokok alapján, amelyeket a döntés megszületése után lapunk is rögtön jelzett. Több mint négy évvel ezelőtt. A Csák János tárcája által készített friss dokumentum szerint a korábbi kormánydöntést felül kellene bírálni és inkább az egykori Kilián-laktanyába kellene költöztetni az intézményt. A százmilliárdok eltapsolása és a mozgatás tehát továbbra sem került le a napirendről, a legnagyobb blődségnek viszont talán mégiscsak megálljt parancsolhat a józan ész.

Taylor Swift, Crocs papucs, emoji és drag témában keres szakértőket a londoni V&A múzeum

Itt a tökéletes álláslehetőség a Taylor Swift szuperfanoknak (vagyis a Swiftieknek): a londoni Victoria & Albert múzeum olyan szakértőt keres, aki segít nekik eligazodni az énekesnő körül kialakult rajongói kultúrában az emléktárgyak, ruhaköltemények, barátságkarkötők és kézzel készített táblák között.

Ha szereted, a V&A-ban megtalálod

– állítja a múzeum mottója, ezek után pedig talán nem is olyan meglepő, hogy a művészetekre, dizájnra és performanszra szakosodott intézmény most Taylor Swiftre is nagy figyelmet fordít. Még az énekesnő Eras turnéjának európai kezdése előtt szeretnének kinevezni valakit a tanácsadói munkára.

Bárcsak így tanítanák a történelmet az iskolában

A világon két város van: Isztambul és minden más

– mondta a legismertebb török nagyváros egyik nevezetessége felé tartva idegenvezetőnk a kisbuszban. Novemberben más magyar újságírókkal együtt lehetőségem nyílt ellátogatni Törökországba, hogy megnézzük Isztambulnak és környékének jól, illetve kevésbé ismert látványosságait, külön hangsúlyt fektetve a magyar kötődésű emlékekre – ilyeneket szép számmal találhatunk a városban és szomszédságában is.

Isztambulban sétálva könnyen megkérdőjelezhetjük, hogy a levegő biztosan nitrogénből, oxigénből és egyéb nemesgázokból áll-e, hiszen az az érzésünk, hogy minden utcasarkon a történelmet lélegezzük be. A monumentális város történelmi nevezetességeit nehéz lenne összeszámolni, ezt meg sem kísérlem – miért venném el a Lonely Planet munkáját –, ehelyett inkább bemutatnám az egyik nevezetességet, amely jelentősen meghaladta az előzetes várakozásaimat.

Nyugodtan csapd be az embereket a szelfiddel – ha segíthetsz vele magadon

Szeptember végén járta be a magyar sajtót a hír, miszerint szelfizés közben elhunyt Kozma Zsuzsa, a magyar fitneszvilág egyik ismert alakja. Az 53 éves edző megcsúszott egy sziklán a jordániai nyaralásán, és lezuhant. Bár a fia később tisztázta, hogy az édesanyja nem a fotózás miatt vesztette életét, az eset megmutatta: a közvélemény már meg sem lepődik, ha egy tragédiát az ilyesfajta önarcképkészítéshez kötnek.

Az életünket veszélyeztetjük az elismerésért

Az viszont tény, hogy a „modernkori” szelfi születése egy konkrét balesethez köthető: az első ilyen képet egy ausztrál férfi készítette 2002-ben, azzal a céllal, hogy bemutassa az arcán keletkezett sérülést, amit úgy szerzett, hogy leesett a lépcsőn. A helyzet később csak romlott, 2014-et például azért nevezik a „szelfi évének”, mert nemcsak az elkészült önarcképek, de az ezzel járó balesetek száma is magasra emelkedett. Csak az Egyesült Államokban 33 ezer ember sérült meg abban az évben, mert akkor és úgy készített fotót magáról, amikor és ahogy nem lett volna szabad.

Több ezer éves műkincset használ szemetesnek egy iráni múzeum

Szemetesnek használnak egy körülbelül 2600 éves agyagedényt egy iráni múzeumban – írja az Arkeonews. Az azóta nagy felháborodást keltő esetről először az Etemad nevű iráni reformista újság számolt be.

A meggyalázott műkincsre, amely a médek korából származik a Rasti Régészeti Múzeumban figyeltek fel. A médek egy ókori indoiráni nép voltak, akik a Krisztus előtti első évezredben, még jóval az iszlám vallás létrejötte előtt éltek a Közel-Keleten.

Az intézmény egyik kurátora azt mondta, azért használták a ősi edényt, mert egy egyszerű műanyag vagy fa szemetesládát azonnal ellopnának a látogatók.

A Hadtörténeti Múzeum költözik a Várban épp visszaépülő Honvéd Főparancsnokság egykori épületébe

Végleges helyére, a magyar vitézség csarnokaként újjászülető Honvéd Főparancsnokság épületébe költözik a májusban mindenféle előjel nélkül, hirtelen bezárt Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM). Az intézmény a Budai Várban, a Dísz téren, az egykori Honvéd Főparancsnokság épületében kap helyet – olvasható a Magyar Honvédség hivatalos oldalán.

A Nemzeti Hauszmann Programban újjászülető épület

végleges otthona lesz a megújuló múzeumnak

Egy indiai férfi építi a világ legőrültebb autóit

A rendszeresen hajmeresztő, vagy szimplán csak érdekes történeteket bemutató Great Big Story nemrég az autógyűjtőként és -építőként ismert Kanyaboyina Sudhakart látogatta meg, aki az indiai Haidarábádban, a szerényen saját magáról elnevezett Sudha Museumban mutatja be a gyűjteményét, illetve a saját műhelyében született autókat.

A pályáját tizennégy évesen, triciklik és biciklik építésével, a helyi roncstelepen talált alkatrészekkel elindító férfi néhány év után a motorokra, majd az autókra váltott, így ma olyan mindennapi tárgyak és eszközök sokszorosára nagyított, vagy kicsinyített verzióit készítette el, mint

egy számítógép,

Hamisítványokra cserélte a festményeket, Rolls Royce-t vett belőle egy müncheni múzeum dolgozója

Felfüggesztett börtönbüntetést kapott hétfőn egy müncheni múzeum egykori alkalmazottja, aki két éven át több festményt hamisítványra cserélt, az eredeti műalkotásokat pedig árverésen értékesítette – közölte az illetékes bíróság. A férfit – akit a bíróság nem nevezett meg – egy év és kilenc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

A férfi 2016 májusa és 2018 áprilisa között a múzeum műszaki dolgozója volt, és bejárása volt abba a raktárba, amelyben a festményeket őrizték. Hamisítványra cserélte ki például Franz von Stuck Mese a békakirályról című festményét. Az eredeti műalkotást egy müncheni aukciósházzal árvereztette el, egy svájci galéria jutott hozzá 70 ezer euróért. Az aukciósház által felszámított költségek levonása után a férfi megközelítőleg 50 ezer euró nyereségre tett szert. A most harmincéves férfi Eduard von Grützner és Franz von Defregger egy-egy festményét is ellopta a múzeum raktárából. Az egyik műalkotást elárvereztette, a másikat pedig eladta az aukciósháznak, amivel további 12 ezer eurót keresett.

Az illető a pénzt adósságainak törlesztésére és fényűző életstílusának fenntartására használta – hangzott el a tárgyaláson.

Válna a kísértetvadász pár, de nem tudnak megállapodni a szellemekről

Az 53 éves Linzi Steer és férje, a 37 éves Lee Steer, akivel együtt készítették a népszerű Project Reveal: Ghosts of Britain nevű Facebook-oldalt hét éven át, válnak. A párnak volt egy múzeuma is Rotherhamben, amelyben az évek alatt felgyülemlett, állítólag szellemek által megszállt tárgyakat –babákat, emberi csontvázat, koponyát, festményeket – állították ki.

A válás ugyanakkor annyira elharapódzott, hogy be kellett zárnia a múzeumnak – írta a Mirror. A pár ugyanis nem tud megállapodni a tárgyakhoz fűződő szellemek megosztásán. Odáig mentek, hogy Lee el is ismerte később, volt, hogy belopakodott a múzeumba, hogy elvegye, ami szerinte jogosan az ő tulajdona.

A feleség is észrevette, hogy eltűnt pár baba, azonnal le is cseréltette a zárakat. Végül abban állapodtak meg, csak együtt mehetnek be a múzeumba. Jogászok segítségét kérték, hogy miként lehetne megosztozniuk a közösen megszerzett tárgyakon, illetve szellemeken.

Megszívta a múzeumot üres vásznakkal lehúzó művész

A korábban kapott támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie annak a dán művésznek, aki azzal került be a hírekbe két évvel ezelőtt, hogy egy múzeumtól 534 ezer dán korona – mai árfolyamon mintegy 28 millió forint – támogatás, valamint 40 ezer korona – 2 millió forint – honoráriumot kapott két képért egy múzeumtól, majd két üres vásznat nyújtott be műalkotás gyanánt.

Jens Haaning konceptuális művész – akinek munkái a hatalomra és az egyenlőtlenségre összpontosítanak – 2021-ben kapott megbízást az észak-dániai Aalborgban található Kunsten Modern Művészeti Múzeumtól, hogy alkosson újra két korábbi művet, amikhez bankjegyek tömkelegét használta fel az átlagjövedelmek ábrázolására.

A Guardian beszámolója szerint Haaningot azzal a kéréssel keresték meg akkoriban, hogy alkossa újra az egyik 2007-es munkáját, az Egy átlagos dán éves jövedelme című képet, melynek elkészítéséhez még igazi bankjegyeket használt. A művész egyébként 2011-ben is készített egy hasonló művet, csak azt Ausztriában állították ki, ezért dán korona helyett eurókkal ragasztotta tele a vásznat.

Komolynak tűnő, de valójában csak arra hasonlító nevű díjat nyert a Pénzmúzeum

A European Museum Academy (EMA) húsztagú nemzetközi zsűrije fődíjjal jutalmazta a Széll Kálmán téren található Magyar Pénzmúzeumot: a szombat este Temesváron rendezett döntőben 20 ország 34 múzeuma versenyzett, magyarországi intézmény pedig először nyerte el a rangos kitüntetést – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Az EMA a múzeumi tanulás fontosságát elismerő DASA-díjjal értékelte a kiállítás tartalmát, a felhasználóbarát kiállítótereket, valamint a hatékony múzeumi edukációt – olvasható a közleményben, ami hozzáteszi: a díjért folytatott küzdelemben a Pénzmúzeum olyan rangos múzeumokkal került a legjobb három közé, mint a németországi Göttingenben található Forum Wissen, vagy a spanyolországi Malagában található Carmen Thyssen Málaga Museum.

A zsűri indoklása szerint

A miniszternek kellett a kilátás: így lett földönfutó a százéves Hadtörténeti Múzeum

Hosszú hányattatás vár a Hadtörténeti Múzeumra, amit azért költöztettek ki Kapisztrán téri épületéből, mert Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter mindenképpen a Budai Várba akart költözni. A múzeumot csendben bezárták, azóta szétszórt telephelyeken, időszakos kiállításokkal működik, és a jelek szerint hosszabb időre Székesfehérvárra kerülhet. A vidékre költöztetés ellentétes az alapítói szándékkal, valamint a múzeum érdekeivel is. Ilyen banális okból még nem nagyon tettek tönkre fontos nemzeti kulturális intézményt.

A transzfóbiával vádolt J. K. Rowlingot kiradírozzák egy múzeumból

A seattle-i Popkultúra Múzeuma eltöröl a kiállításából minden J. K. Rowlingra utaló nyomot, mert szerintük az írónő szuper gyűlöletkeltő és megosztó kijelentéseket tett a transz emberekről. A múzeum projektvezetője, Chris Moore, aki maga is transznemű, egy hosszú blogbejegyzésben magyarázta meg a döntés okait.

Van egy hideg, szívtelen, örömöt elszívó entitás a Harry Potter világában, de ezúttal nem egy Dementor az

– írta Moore, hozzátéve, hogy Rowling kiradírozásával az általuk károsnak tartott megjegyzései hatását próbálják csökkenteni. És tudják, hogy ez nem tökéletes megoldás, de nem jut eszükbe jobb. Magát Harry Pottert és a könyv világához kötődő relikviákat amúgy nem tüntették el a múzeum Fantasy és Sci-fi részlegéről, csak mostantól semmilyen jel nem utal annak írójára.

Mentett fekete macskát alkalmaz teremőrként egy amerikai múzeum

Az oklahomai Csonttani Múzeum (Museum of Osteology) nemrég fontos csapattaggal bővült: megérkezett a legújabb biztonsági szakértő, Sir Indiana Bones, aki nem egy vicces becenevű negyvenes fickó, hanem egy közeli állatmenhelyről örökbe fogadott fekete macska.

A dolgozók úgy gondolták, hogy legfőbb ideje lesz irodai macskát tartani, arra azonban nem gondoltak, hogy az állat azonnal feltalálja magát, az ideje jó részét pedig a jegesmedve mancsain, az elefánt alatt, vagy épp az irodai székekbe tölti majd, hogy minél eredményesebben akadályozhassa a gazdáit a munkavégzésben.

Az állatnak saját Instagram-oldala is van, amit mostanra már közel negyvenezren követnek, hiszen ilyen fantasztikus képekkel van tele: