Best WordPress Hosting
 

A SungEel-nél kétezerszer több volt a nikkel a levegőben, mint megengedett

A dél-koreai SungEel magyarországi akkumulátorfeldolgozó-üzemeiben többször is rákkeltő anyagokkal veszélyeztették a dolgozókat. Mindezt a kormányhivatal által megküldött bírságos határozatokból tudta meg az Átlátszó, de ezekben a hivatal kitakarta az anyagok nevét és mennyiségét, emiatt az Információszabadság Hatósághoz fordult az oknyomozó portál. Végül a hatóság felszólítására hét és fél hónap után a kormányhivatal elküldte nekik a kitakarások nélküli dokumentumokat.

Ezekből derült ki, hogy a szigetszentmiklósi akkufeldolgozóban a rákkeltő nehézfémek levegőben mért koncentrációja a 2019 és 2022 között zajló vizsgálatok során mindig a megengedett határérték sokszorosa volt. Például az egyik kitakarás nélküli, 2022-es határozatból kiderült, hogy egy márciusi biológiai monitoring-vizsgálat szerint a szigetszentmiklósi üzemben 18 dolgozó nikkel és kobalt fokozott expozíciójának volt kitéve, ám a cég az eseteket nem jelentette és nem is vizsgálta ki. Majd szeptemberben és októberben újabb egészségügyi vizsgálatokra került sor, de a dolgozók állapota semmit sem változott.

Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. 2022. április-májusban végzett vizsgálatai során szilárd anyag, nikkel, kobalt, mangán, lítium és réz koncentráció mérését végezték el, több munkaterületen. Az egyik gépsornál

Jól hangzik a zöld bányászat uniós szlogenje, de van vele néhány probléma

Új beszerzési források után néz az EU ásványi anyagokból, miután a kereslet megugrásával egyre látványosabb lett a függése Kínától és Oroszországtól – írta az Investigate Europe.

Az akkumulátorokhoz is használt lítium, a kobalt és a mangán globális feldolgozásának több mint a felét Kína irányítja.

Kína legutóbb korlátozta a grafit exportját, amely a lítium-ion akkumulátorok fontos összetevője. Globálisan az összes grafit 90 százalékát kínai cégek finomítják.

A bolygógyilkos mélytengeri bányászat

A mélytenger a becslések szerint több milliárd tonna nikkelt, kobaltot, mangánt és más kritikus nyersanyagot rejt, főként burgonya méretű gumókban, amik egy új aranylázat indítottak el a tengerfenék kiaknázására, részben a zöld gazdasági átmenet által hajtva. Ugyanakkor óriási problémát jelent, hogy semmiféle szabályozás nem áll rendelkezésre a bányászati gyakorlatra vonatkozóan, és a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság júliusi találkozóján sem sikerült erről megállapodni.

Mivel még mindig nagyon keveset tudunk a mélyóceánról és a bányászat tengeri környezetre gyakorolt káros hatásairól, a tudományos közösség elővigyázatosságra int, és a bányászati tevékenységek moratóriumát sürgeti, amíg a megfelelő ismeretek rendelkezésre nem állnak. Amit eddig tudunk, az aggasztó: a bányászati gépek és melléktermékek jelentősen károsíthatják az ökoszisztémákat, ami a klímaváltozás fokozódásához vezethet, veszélyeztetheti az élelmezés szempontjából kulcsfontosságú fajokat, sőt, még az asztalunkra kerülő halat is mérgező anyagokkal terhelheti. Sok faj pedig már azelőtt kihalna, hogy egyáltalán megismertük volna. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a mélytengeri élőhelyeket emberi időskálán helyre lehetne hozni a jelentősebb károk után, hisz a regenerálódás akár több millió évig is eltarthat. Az IRENA számításai szerint a szárazföldi ásványkészletek elegendőnek tűnnek a globális szükségletek kielégítésére, de azokat felelősségteljesen kellene bővíteni, és ideje volna az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság gyakorlatát is komolyan venni.

mélytengeri fémércek eloszlása. forrás: Nemzetközi Tengerfenék Hatóság, ISA

Az Európai Számvevőszék szerint Európa vesztésre áll az akkuversenyben

Az Európai Unió nem tartja a szükséges tempót ahhoz, hogy világszinten vezető szerepet tölthessen be az akkugyártás terén – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke, így nem kizárt, hogy 2035 utánra kell halasztani a belső égésű motorral felszerelt járművek betiltását.

Az Európai Számvevőszék különjelentése szerint az unió sokat tett azért, hogy fejlessze akkumulátorokkal kapcsolatos iparpolitikáját, a nyersanyagokhoz való hozzáférés azonban továbbra is komoly probléma, akárcsak az áremelkedés és a fokozódó nemzetközi verseny. Lehetséges, hogy az akkumulátorgyártási kapacitás bővítése nem lesz elég a növekvő kereslet kielégítésére, így előfordulhat, hogy az uniónak végül nem sikerül teljesíteni a 2035-re kitűzött kibocsátásmentességi célját.

Mivel a tervek szerint 2035-ig betiltják az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítését, az akkumulátorok stratégiai jelentőségűvé váltak az unió számára. Európa akkumulátoripara azonban elmarad globális versenytársaitól, különösen Kínától, amely a globális termelési kapacitás 76 százalékát adja. A számvevők szerint