Best WordPress Hosting
 

Zöld hét 2024/7 kommunikációs kaszálás és országmérgezés

A kiszámíthatatlan időjárás és az élelmiszerbiztonság.  Az ázsiai bozótszúnyog, lítiummérgezés, és a koreai akkugyárak. Fűkaszával a méhlegelők ellen – egyre szánalmasabb a választási kampány. A méhészminiszter álzöldítései és hazugságai. Vadmacskák kontra kivadult házimacskák.

A zöld hét hírháttér podcastjában május 10-én az alábbi hírekről és azok hátteréről beszélgetünk:

A kiszámíthatatlan időjárás és az élelmiszerbiztonság. Április még tavaszi, vagy már nyári hónap? Klímaváltozás és pingvinpusztulás. Fűkaszával a méhlegelők ellen – egyre nevetségesebb a választási kampány. Így mérgezhetik hazánkat az ökogyarmatosítók – akkumulátorgyári tájkép az ökotoxikológus szemével. A brüsszeli elit tényleg feláldozta az európai gazdálkodókat a környezetvédelem oltárán? A méhészminiszter álzöldítései és hazugságai. A felelős macskatartás kulcsfontosságú az Év Emlősének fennmaradásához: vadmacskák kontra kivadult házimacskák.

Törékeny az orbáni gazdasági modell

A mostani miniválság mutatja, miért veszélyes az akkugyáraknak való kiszolgáltatottság. 2,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene márciusban a munkanaphatástól tisztított év/év adatok szerint.

A visszaesés minden ágazatot érintett, ám a járműgyártásban, valamint a villamos berendezések gyártásában kifejezetten jelentős mértékű volt a KSH közleménye szerint.

Miért fontos ez? A német járműiparnak régóta kitett Magyarországon a 2008-as válság óta bőven akad tapasztalat az efféle függőségek kockázataival kapcsolatban – a hazai autógyártás akkor mennyiségben 40 százalékkal szűkült, a teljes ágazat kibocsátása pedig negyedével csökkent, a gazdaság egészénél jóval nagyobb visszaesést mutatva, egyben válságba sodorva az államháztartást.

A mostani miniválság mutatja, miért veszélyes az akkugyáraknak való kiszolgáltatottság

2,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene márciusban a munkanaphatástól tisztított év/év adatok szerint. A visszaesés minden ágazatot érintett, ám a járműgyártásban, valamint a villamos berendezések gyártásában kifejezetten jelentős mértékű volt a KSH közleménye szerint.

Miért fontos ez? A német járműiparnak régóta kitett Magyarországon a 2008-as válság óta bőven akad tapasztalat az efféle függőségek kockázataival kapcsolatban – a hazai autógyártás akkor mennyiségben 40 százalékkal szűkült, a teljes ágazat kibocsátása pedig negyedével csökkent, a gazdaság egészénél jóval nagyobb visszaesést mutatva, egyben válságba sodorva az államháztartást.

Azóta az autóipar mellett az akkumulátorgyártás iránt is elköteleződött a magyar gazdaságpolitika, Szijjártó Péter tavaly ősszel vázolt víziója szerint Magyarország hamarosan a világ második legnagyobb akkumulátorgyártója lesz, és a közelmúlt kibocsátási és GDP-adatain is jól látszik az ágazat térnyerése.

Rákosi-féle iparosítás vagy a magyar gazdaság kiugrási lehetősége?

Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom lesz – döntötte el az Orbán rezsim néhány éve, és ha minden így megy tovább, valóban azok is leszünk. Már ha nagyhatalomnak lehet nevezni, hogy a külföldi tulajdonú, külföldi technológiát és részben külföldi munkásokat alkalmazó környezetszennyező gyárak Magyarország területén működnek.

Az ágazatba olyan gyorsan olyan sok beruházás érkezik, amire még nem volt példa Magyarország történetében, ennek köszönhetően az akkumulátorgyártás néhány év múlva az ország egyik legfontosabb iparága lesz. Emiatt a Telexen is évek óta kiemelten foglalkoznak a témával, tavaly öt Komplex cikket írtak róla.

Mostanra viszont sokkal többet tudunk az akkumulátorgyártás hazai felfutásáról, ezért mélyebb kutatómunkával, több mint tíz, szakértőkkel és szereplőkkel készített interjú elkészítése után részletes elemzést írtak az ágazat gazdasági vonatkozásairól. Ez annyira hosszú lett, hogy végül három részben közöltük.

Megfutamodtak a kormánypárti tagok az akku-ipart tárgyaló parlamenti bizottsági ülésről

Hónapokig tartó időpont-egyeztetés előzte meg az országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának április 16-i ülését, melyen a magyarországi akkus beruházások ügye lett volna az egyik napirendi pont. A minisztériumok meghívott képviselői azonban meg sem jelentek az ülésen, a kormánypárti tagok pedig elhagyták a termet, amikor ez a téma került sorra.

Április 16-án délelőtt zajlott az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának az az ülése, ahol a hazai akkumulátor-gyártás és hulladék-kezelés visszásságait vitatták volna meg a jelenlévők. A kormány képviselői azonban nem vettek részt az ülésen, így az határozatképtelenné vált.

Számos ígéret hangzott el korábban a Külügyminisztérium és az Energiaügyi minisztérium képviselői részéről, hogy az akku-ipar problémáinak bizottsági megvitatásán részt fognak venni – mondta el Keresztes László Lóránt, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke. Ennek ellenére a bizottsági ülést megelőző este a minisztériumok arról értesítették az elnököt, hogy mégsem hajlandók a részvételre. Így az első két napirendi pont megtárgyalása után az ülés határozatképtelenné vált, s a teremből kivonultak a bizottság addig jelenlévő kormánypárti tagjai is.

Ott szervez népszavazást a Fidesz-KDNP az akkumulátoriparról, ahol nem terveznek ilyen beruházást

Akkumulátoripari beruházásokról indít népszavazási kezdeményezést Érden a választókerület KDNP-s országgyűlési képviselője, Aradszki András, valamint a város kormánypárti polgármesterjelöltje, Kardosné Gyurkó Kata. Ez bátor szembefordulásnak tűnhet az Orbán-kormány akkumulátoripari nagyhatalmi törekvéseivel, hiszen a kormányzati politikának köszönhetően az ország számos pontján kezdtek – többnyire távol-keleti vállalatok – olyan fejlesztésekbe, amelyek a környezeti kockázatok miatt tiltakozást váltottak ki az ott élők körében. A Fidesz-KDNP azonban nem állt a tiltakozók mellé.

Az érdi népszavazási kezdeményezés súlyát csökkenti, hogy Aradszki és Kardosné egy olyan városban akarja kikérni a lakosság véleményét, ahol nincs tervben ilyen beruházás, miközben a szomszédban, Sóskúton javában zajlik a szervezkedés az akkufeldolgozó ellen – ám ott Aradszki nem vállal közösséget a tiltakozókkal.

A kezdeményezésből – ha átmegy a törvényességi szűrőkön – leghamarabb a nyáron lehet referendum, mert Aradszki visszautasította Érd ellenzéki polgármesterének az ajánlatát, miszerint közösen gyorsítsák meg az előkészítés menetét, és már június 9-én voksolhassanak a helyiek.

Óriási kormánytámogatást kapott a gödi Samsung egy „titokzatos” fejlesztésre

Tavaly december 14-én a Samsung SDI Magyarország Zrt. egy 67,810 milliárd forintos volumenű beruházása kapcsán összesen 13,867 milliárd forintnyi kormánytámogatásról írt alá szerződést – derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) frissített 2023-as listájából, amely az egyedi kormánydöntéssel (EKD) adott támogatásokat összegzi.

Az akkumulátoripari vállalat beruházásának tevékenységi köre a következő: „új gyártósor létrehozása, stack technológiával”, míg a beruházás pontos helyszíne nem derül ki a dokumentumból. A Samsung SDI többletlétszám-vállalást nem tett a támogatás fejében.

Ezzel az összeggel a dél-koreai multicég kapta tavaly a legmagasabb összegű EKD-támogatást, fej-fej mellett a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-vel, amely pontosan ugyanekkora mértékű állami hozzájárulást kapott „meglévő gyártó létesítmények további egységgel történő bővítése” jogcímen. A különbség annyi, hogy a Mercedes esetében jóval nagyobb, 92,450 milliárd forintos fejlesztésről van szó, s ennek kevesebb mint egyhetedét állta a kormányzat. Eközben a Samsung SDI esetében

Így fest zöldre a fideszes propaganda

Az elektromosautó-ipar válságálló, hosszú távú biztonságot és munkalehetőséget ad, fenntarthatóan. “Az akkumulátoriparban nincs olyan speciális probléma, amit a jól működő magyar környezetvédelmi rendszer ma ne kezelne” – nyilatkozta dr. Kaderják Péter a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője Nyíregyháza Megyei Jogú Város hivatalos honlapjának.

“Nincs mitől tartani sem környezetvédelmi, sem fenntarthatósági szempontból, az önkormányzati monitoring rendszer pedig pluszgaranciákat jelent megnyugtatásul, ugyanakkor óriási előnyei vannak az elektromosautó-ipari fejlesztéseknek munkahelyteremtés, iparűzési adó, társadalmi felelősségvállalás szempontjából” – fogalmazta meg a nyiregyhaza.hu kérdésére gondolatait dr. Kaderják Péter. A szerkesztőségnek adott exkluzív interjúban a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője kifejtette, Európa nyugati felén irigyelnek minket ennek a szektornak a fejlesztéséért, mellyel a világ élvonalában vagyunk, ráadásul mindez válságálló, ami hosszú távú garanciákat jelent, és sok szempontból előnyös a befogadó városoknak úgy Németországban, mint Magyarországon. Ezzel folytatjuk a hónapok óta tartó, objektív, szakmai szempontokat figyelembe vevő tájékoztatássorozatunkat a gazdaságfejlesztés, iparipark-bővítés témakörében.”

Mint kaderják a lapnak nyilatkozta: “Kézzelfogható hasznokat fog hozni a városlakóknak. A munkahelyteremtés szerepe még nem lebecsülendő Kelet-Magyarországon, ami egyelőre nem hasonlítható össze e szempontból a Nyugat-Dunántúllal vagy a fővárossal. A térségben még 6 % fölötti a munkanélküliség. S úgy tűnik, ezek válságálló munkahelyek, hiszen az akkuipar globális értékláncába kapcsolódnak a magyar beruházások, melyek összességében a világpiacon értékesített autókba gyártanak akkumulátorokat. Így nem függ közvetlenül a német gazdaságtól, annak esetleges hanyatlásától, mint például a feldolgozóipar zöme, mely az elmúlt évben érezhető visszaesést szenvedett el. Az akkumulátor alágazat eközben növekedni tudott, mivel a világgazdaság nincs recesszióban.

Az akkugyárak után erőmű is érkezik a Távol-Keletről

Naperőműveket telepítenének kínai cégek Magyarországon a VSquare hírlevele szerint, amelyek az akkumulátor- és elektromosautó-gyárak áramszükségletét elégítenék ki. A kínai befektetők belátták ugyanis, hogy a magyar energiaellátás nem tud kellő mennyiségű áramot biztosítani nekik, ezért maguknak kívánják megtermelni azt.

Miért fontos ez? Az akkumulátorgyárakkal szembeni érvek egyik legfontosabbika az óriási áramigény, aminek kiszolgálására kérdéses, hogy mennyiben vannak felkészülve a magyarországi erőművek. A kapcsolódó naperőművek létesítése mindenesetre már korábban is felmerült, például a CATL beruházásával kapcsolatban.

Számokban: legalább 900 milliárd forintos naperőmű-beruházásról szól a VSquare értesülése, ami tízszer akkora nagyságrend, mint a legnagyobb egybefüggő magyarországi napelempark kialakításának költsége – a tavaly átadott mezőcsáti napelempark összértéke 90 milliárd forint volt, évente 372 gigawattóra villamos energia termelésére alkalmas az erőmű.

Újabb akkumulátorbotrány, újabb hazugnak bizonyult kormányzati állítás!

Miközben Orbánék azt bizonygatják, hogy nem leszünk Európa akkuhulladék-lerakója, ezúttal egy sárbogárdi cég, a Jüllich Technology telephelyén bukkant fel hatalmas mennyiségű selejtes akkumulátor és gyártási hulladék, amiről a Párbeszéd – Zöldek fényképes bizonyítékokat is szerzett!

A veszélyes mérgeket felhalmozó vállalat tevékenységi körei között nem szerepel a hulladékgazdálkodás, a katasztrófavédelem semmit sem tud a méregdepóról – így néz ki a valóságban az, amit a kormány úgy szokott megfogalmazni, hogy Magyarországon „az európainál szigorúbb” szabályok vonatkoznak az ide települő ázsiai akkuiparra.

A legnyugtalanítóbb, hogy a veszélyes hulladék a rendelkezésre álló adatok szerint az egyik hazai akkugyárból, a dél-koreai hátterű SK Battery Hungary Kft.-től származik. Ez már a sokadik bizonyíték arra, hogy

Akkumulátorvita 1. rész: Gazdasági hasznok és fenntarthatóság

Vita a magyarországi akkumulátorgyárak helyzetéről Éltető Andreával és Kaderják Péterrel a Címlapban, a Szabad Európa podcastsorozatában. Az első részben az akkugyárak gazdasági hasznosságáról, a magyar hozzáadott érték növelésének lehetőségéről, a gyárak egyetemi együttműködéseiről és a környezeti fenntarthatóságról lesz szó.

Először ült le egymással vitázni két olyan szakértő, akik az utóbbi években sokat foglalkoztak a magyarországi akkumulátorgyárakkal, ám másként ítélik meg a helyzetüket.

A Szabad Európa vendége Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa és Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője, aki 2018 és 2021 között államtitkárként felelt az energiaügyekért.

Kevesebb autó kellene! Orbán a zsákutcás irányt választotta

Az 1900-as évek első felében széles tömegek számára vált elérhetővé a mobilitás új élménye. Akkor még senki nem gondolta, de mára a fenntarthatatlanság egyik iskolapéldájává vált. Magyarországon az elmúlt 13 évben 1 millióval nőtt a személygépkocsik száma, és már eléri a 4,1 millió darabot, melyből csupán 43 ezer darab a tisztán elektromos. Az 5,4 millió lakosú Norvégiát gyakran említik, mint példamutató országot az elektromos autók elterjesztésében. 2010 és 2022 között 600 ezerrel nőtt a tisztán elektromos és 200 ezerrel a hibrid autók száma, a belső égésű motorral hajtott autóké viszont nem csökkent.

Most már arról panaszkodnak a norvégok, hogy városaikban a sok parkoló és közlekedő gépkocsi rontja az életminőséget, és inkább a tömegközlekedést, a kerékpározást és a gyaloglást kellene előnyben részesíteni. Ráadásul a támogatásokat elsősorban a jobb módú rétegek vették igénybe azért, hogy vegyenek maguknak egy második (harmadik, stb.) autót a meglévő mellé.

Norvégia -autó töltők az elektromobilitás éllovasánál.

Nem alaptalanul félnek a magyarok az akku-újrahasznosítástól az ólomakkumulátorok esete alapján

Az akkumulátorgyártás hazai és európai terjedését egyre több helyen kísérik az üzemek környezetvédelmi és az egészségügyi hatásaival kapcsolatos lakossági félelmek és az ebből fakadó tiltakozások, amelyek nemrég az akkumulátorok újrahasznosítását tervező beruházásokat is elérték. Egy szlovén vállalat, az Andrada a Miskolc melletti Alsózsolcán akart egy nagyobb feldolgozót létesíteni 10 milliárdos beruházással, egészen letaglózó arányú, 4,7 milliárdos állami támogatás mellett, de ez a helyiek tiltakozását követően meghiúsult; most Sóskúton próbálkoznak.

Az újrahasznosítás fogós kérdés, hiszen egyfelől az akkuipar fenntarthatóságának növelése végett szükséges és hasznos tevékenységről van szó. Másfelől az elhasznált vagy gyári hibás akkuk feldolgozása alacsony haszonnal, jelentős környezetterheléssel, egészségügyi veszélyekkel jár, és a fentiekből fakadóan gazdasági és foglalkoztatási hozadéka is alacsony Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának összefoglalója szerint.

A kockázatokat Magyarország esetében jelentősen csökkenti, hogy hazánkban globális összevetésben szigorú környezet-, egészség- és munkavédelmi szabályok vannak érvényben, és az Európai Unió formálódó akkuipari szabályozása is etalonnak ígérkezik.

Az akkumulátorgyárak mellé sorban jönnek Magyarországra a bankok is Dél-Koreából

Irodát nyit Budapesten a második legnagyobb dél-koreai bank, a Hana Bank, hogy segítse a Magyarországon az akkumulátoriparban működő dél-koreai vállalatok finanszírozását, az üzleti kapcsolatok építését.

A harmadik és negyedik legnagyobb koreai bank, a Shinhan és a Woori már 2021 óta jelen van, csakúgy, mint az állami KDB.

„A budapesti irodánk az akkumulátorgyártásban érdekelt koreai vállalatokat támogatja a szerződéskötésekben piackutatás és helyi üzleti kapcsolati hálózatépítő szervezet segítségével” – nyilatkozta a Hana Bank egy tisztviselője.

Vizsgálja a Salgótarjánban kirúgott magyar munkások ügyét a Nemzetgazdasági Minisztérium

Vizsgálatot ígért szerda délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), miután a 24.hu megírta, hogy kirúgják a vendégmunkásokat betanító magyarokat a dél-koreai tulajdonú Bumchun Precision Hungary salgótarjáni üzeméből, amely milliárdokat kapott munkahelyteremtésre.

A megjelent hírekkel kapcsolatosan a Nemzetgazdasági Minisztérium azonnal megkezdte az ügy kivizsgálását

– olvasható a tárca közleményében.

Kirúgják a vendégmunkásokat betanító magyarokat az akkuipari gyártótól, amely milliárdokat kapott munkahelyteremtésre

December óta mintegy 60, magyarországi illetőségű dolgozót bocsátottak el a dél-koreai tulajdonú Bumchun Precision Hungary Kft. salgótarjáni üzeméből. A társaság elektromos autók akkumulátoraihoz gyárt alkatrészeket, tényleges tevékenységet 2020 óta folytat Magyarországon. Az elküldött dolgozók gyártósor melletti, betanított jellegű munkát végeztek, és jellemzően nem a vállalat saját alkalmazottai voltak, hanem munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatták őket. A létszámleépítésre azután került sor, hogy a Bumchunhoz a múlt év végén jelentős számú vietnámi vendégmunkás érkezett, akiket a belépésük előtt az elbocsátott magyar dolgozók tanították be például a gépkezelői és a gépfeltöltői munkára. Jelenleg már az ázsiai munkások dolgoznak az állásukat veszített hazaiak helyén – értesült a 24.hu több forrásból.

Az ügyben vizsgálódni kezdett Berki Sándor, a Párbeszéd–Zöldek országgyűlési képviselője, aki felkereste a cég telephelyét, hogy a menedzsmenthez kérdéseket intézzen, de hosszabb várakoztatás után sem fogadták, csak egy e-mail címet kapott, ahol érdeklődhet. Így hivatalos megerősítést még egyetlen kérdésére sem kapott a cégtől sem az érkező vietnámiak, sem az elbocsátott magyarok számáról, mondta el lapunknak. Dolgozói beszámolók szerint a leépítésekben kisebb számban a cég saját alkalmazottai is érintettek voltak, azonban ezt az információt sem sikerült a képviselőnek megerősíttetnie. Hozzátette, az üzem egykori és jelenlegi dolgozói közül sokan megkeresték, és a hírek alapján január elején megint érkezett 30 vietnámi vendégmunkás, miközben az üzemben újabb, nagyjából ötvenfős létszámleépítést lengettek be.

A dél-koreai cég hivatalosan egy olyan értesítési címet adott meg, amely egy magánember lakásának a címe, és a hozzá tartozó telefonszám is itt csörög ki. Berki beszámolója szerint a lakás tulajdonosát sokan hívják, ám ő nem győzi hangsúlyozni, hogy a hívás téves, és neki nincs köze a Bumchunhoz. A telefonszámot a 24.hu is felhívta, de a fogadó fél rövid időn belül lecsapta a készüléket. A cég által megadott e-mail címre ugyanakkor elküldtük a kérdéseinket, amint válaszolnak, közöljük.

Magyar akkuipar 2023: 1500 milliárd forintnyi beruházás, balhék és balesetek

Rengeteg ígéret, amelyeket helyben egyre durvább ellenérzések fogadnak – így foglalható össze, hogy mi történt a magyarországi akkumulátoriparban. Hatalmas gyárak érkeznek, de egyelőre nem világos, hogy ki fog ezekben dolgozni, ki fogja feldolgozni a hulladékukat, egyáltalán honnan lesz víz és energia.

Soha nem volt még ennyire izgalmas a 21. században Magyarországon élni, hiszen bárhol és bármikor előtűnhet a semmiből Szijjártó Péter, hogy bejelentsen egy akkuipari beruházást. Idén nem volt olyan hónap, ami ne tartogatott volna valami meglepetést az akkumulátorok szempontjából. A meglepetés pedig nem csak a semmiből előtűnő Szijjártó Péterre vonatkozik, hanem egy-egy balesetre, botrányba fulladt közmeghallgatásra.

A HVG360 éves összefoglalójában az idei eseményeket három kategóriára bontották.

1300 milliárd forintba kerülnek az akkugyárak, de nem sok hasznot várhatunk tőlük

A magyar export négy százaléka egyetlen tétel, a lítium-ion akkumulátor

– mondta el a G7 podcastjában Éltető Andra, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.

Ez az adat önmagában jól megvilágítja, hogy alig néhány év alatt milyen jelentős gazdasági szerepe lett Magyarországon az akkumulátorgyáraknak. A jelenlegi kapacitás 87 gigawattóra, de a kormány tervei ennél is grandiózusabbak: az elfogadott stratégia alapján 250 gigawattóra kapacitás kiépítése a cél, ezzel 

Kínos lett a Fidesznek az új akkugyár: leszavazták a beruházást Tatabányán

Október elején a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy rendkívül udvarias hangvételű levélben fordult Szücsné Posztovics Ilonához, Tatabánya független polgármesteréhez, hírt adva egy befektetői megkeresésről. A hivatal szerint a megkeresés egy (meg nem nevezett) akkumulátoripari vállalattól érkezett, amelynél lehetséges beruházási helyszínként egy Tatabánya közigazgatási területén elhelyezkedő csarnoképület fejlesztése is felvetődött. Megjegyezték, hogy a beruházás egyelőre még nem eldöntött, a projekt jelenleg csak a helyszínkiválasztás korai szakaszában jár.

A tájékoztatás szerint a beruházás elindításához minimum egy 35 ezer négyzetméter nagyságú csarnok szükséges, melyet később a

lehetőségekhez mérten bővíteni kívánnak. A vállalat

Tíz év késéssel beindult a keleti nyitás, csak közben elvesztette értelmét

Orbán Viktor miniszterelnök már hónapokkal a hatalomba való visszatérését követően, 2010-ben elkezdte hangoztatni, hogy a világgazdaságban keleti szelek fújnak: bár a “nyugati civilizáció” az ipari forradalmat követően hatalmas előnyre tett szert, a globalizáció megnyitotta e tudást a világ többi része előtt, így “India és Kína, illetve más feltörekvő térségek visszaszerzik azokat a világkereskedelmi pozícióikat, amelyeket a 19. század előtt is betöltöttek”, és “a nyugat elveszti vezető erejét”. Ez a “hatalmi átrendeződés nagy lehetőség Magyarország előtt, mert aki elég gyorsan reagál, az nyertese lehet az új rendszernek” – a magyar külgazdaságpolitika már 13 évvel ezelőtt is ugyanazokkal a sablonokkal operált, mint napjainkban.

Orbán számára akkortájt a keleti nyitás nem csak lehetőségnek, hanem szükségszerűségnek is tűnt. Magyarország a 2008–2009-es globális pénzügyi válság során a tönk szélére került, a dél-európai adósságválságba pedig az egész Európai Unió beleremegett. Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter hiába akarta állami költekezéssel kihúzni a gazdaságot a recesszióból, az akkor uralkodó európai elképzelések (amelyek elsősorban az akkor még Orbánnal politikai szövetséges német kereszténydemokratáktól származtak) pont, hogy takarékoskodással és belső leértékeléssel akarták kezelni a helyzetet. A válság miatt csökkenő nyugati kereslet és a nyugati finanszírozás elégtelensége miatt Kína gyakran került elő potenciális megmentőként, amelytől keresletet és tőkét remélhet az addig a nyugati piacoktól és pénztől függő Magyarország. 

Ebből egy évtizeden át nem lett semmi. A tőkebefektetések és a kereskedelem terén Magyarország erős európai függősége semmit nem változott 2010 és 2020 között, a nagy kínai tőkebeáramlás elmaradt, a kínai piachoz való hozzáférés pedig olyannyira nem sikerült, hogy Magyarország súlyos és évről-évre növekvő kereskedelmi hiányt halmozott fel Kínával szemben.