Magyarország az elmúlt három évtizedben több mint kétszer annyit költött a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére – erre mutat rá a Wuppertal Institut és a T3 Közlekedéskutató Intézet új jelentése, amely a Greenpeace megbízásából készült. Az elemzés szerint 1995 és 2021 között Magyarország 22,9 milliárd eurót fordított az utakra, ezzel szemben a vasúti fejlesztésekre csak 9,95 milliárd euró jutott.
1995 óta Magyarország autópálya-hálózatának hossza 430%-kal, 335 kilométerről 1774 kilométerre nőtt. Hazánkon kívül csak négy olyan ország [Írország (1321%), Románia (714%), Lengyelország (596%), Norvégia (442%)] van Európában, ahol ennél nagyobb mértékben gyarapodott az autópályák hossza. Viszonylag kis mérete ellenére hazánk a jelentésben elemzett 30 ország közül a 7. helyen áll az új autópályák számát tekintve. Ugyanakkor, míg a teljes magyarországi vasúthálózat 1995-ben 7988 km-t tett ki, ez a szám 2020-ra 5%-kal, 7588 km-re csökkent.
Hazánkban elképesztő mértékben hanyatlik a vasúti személyszállítás: az idén augusztusi intézkedésekkel együtt [2023. augusztus 1-től hazánkban 10 vasútvonalon történt „módváltás”, azaz a korábban vasúttal kiszolgált szakaszokon immár autóbuszjáratok közlekednek. A sajtóközleményben ezt már figyelembe vettük, azonban a nemzetközi jelentés szerkesztése hamarabb lezárult, ezért ott még az intézkedés előtti számok szerepelnek.] összesen 1200 kilométer hosszan közel 40 vasútvonalat és több mint 300 állomást vagy megállóhelyet iktattak ki a személyszállításból [Az érintett vasútvonalak egy részén ugyan hivatalosan csak „szünetel” a személyforgalom, de valójában ez a szünetelés többnyire a pályafenntartás /-karbantartás teljes elmaradásával, ezáltal olyan szintű állapotromlással jár, hogy gyakorlatilag csak óriási ráfordítással, teljes újraépítéssel lehetne ismét elindítani a személyszállítást.], több százezer embert elvágva ezzel a vasúti közlekedéstől. Számos még megmaradt mellékvonalon ráadásul forráshiány miatt gyakorlatilag használhatatlan a menetrend: olyan ritkán, illetve a pályakarbantartás és a korszerű járművek beszerzésének elmaradása miatt olyan megbízhatatlanul járnak a vonatok, hogy ez elriasztja az utasokat a környezetbarát közlekedési mód használatától.