Az eseményt a Telex is követte, ami hosszú cikkben gyűjtötte össze a legerősebb mondatokat és gondolatokat.
A szakember szerint a kormány 2010 óta következetes és nemzeti érdekeket szolgáló kultúramenedzselést végez, a művészeti alkotások mellett pedig az észjárásunkat és életmódunkat is kultúrának tekinti.
Nem a bolsevista, marxista vonalat követi, nem cancelözünk meg woke-olunk, hanem a kultúra hosszú nemzedékek alatt alakul ki
Nem biztos, hogy ezt a pénzt jól osztjuk el. Vannak olyan területek, ahova jóval kevesebb pénz is elég lenne, viszont vannak olyan területek, ahova meg kifejezetten forrást kéne alokálni
– mondta L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Tusványoson pénteken egy pódiumbeszélgetésen, ahol rajta kívül Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár vett részt.
L. Simon László a Telex tudósítása szerint elismerte, hogy a magyar kormány az Európai Unióban valóban élre tört a kultúrára fordított pénzekben, de szerinte korántsem ilyen fényes a helyzet, ha a kulturális nagyberuházásokat levesszük ebből az összegből. A rossz elosztásra példaként említette, hogy a diplomás muzeológusok átlagbére kisebb, mint a tanítóké, miközben a Petőfi Irodalmi Múzeum több állami támogatást kap, mint a 19 vidéki múzeum összesen. A gazdasági recesszió miatt szerinte most történelmi lehetőség adódik, hogy újragondolják a kulturális pénzek elosztását, és ez komoly feladat elé állítja a kulturális államtitkárt.
Az „elhatárolódók meg a hisztériázók kórusá”-nak nevezte Demeter Szilárd a Libri felvásárlása miatt tiltakozókat a Mandiner podcastjában, majd elmagyarázta, hogy ez egy piaci tranzakció volt, és később is piaci alapon kell meghozni a döntést, hogy mely szerzőket és könyveket kell támogatni. A beszélgetés résztvevői – Demeter mellett Kacsoh Dániel és Szilvay Gergely – jól szórakoztak Bödőcs Tiboron is, aki aggályai ellenére jelezte, egyelőre marad a kiadónál. Ami egyébként Demeter szerint kapóra is jön, a Libri ugyanis Bödőcsön keresi meg azt a pénzt, amit a szépírókon elveszít. Mint elmondta, Bödőcs szerinte lehetett volna a magyar Dave Chapelle, aki elgondolkodtató módon mindenkibe beleáll ideológia-vezéreltségtől függetlenül, ám a humorista
ezt a renoméját rombolja le azzal, hogy elkezdett átmenni agitpropba, ilyen harcos-karcos, kritikátlan ellenzékibe. Ráadásul egyre butábban csinálja. Én sajnálom, mert tehetséges a gyerek
– fogalmazott.
Az utóbbi tizenhárom évet Magyarország csodakorszakának nevezte, felélesztené a mecenatúrát, és aljasságnak nevezte a Böjte Csaba körüli botrányt Csák János kulturális és innovációs miniszter a Mandinernek adott nagyinterjújában.
A miniszter beszélt az Operaház élére újra kinevezett Ókovács Szilveszterről, akit a minisztérium által felállított bizottság nem javasolt a posztra, Csák mégis őt választotta vezetőnek. Szakmai beágyazottság, vezetői tapasztalat, válságkezelés – sorolja Csák azokat a szempontokat, amelyek alapján végül az eddigi igazgatóra esett a választása. Ókovácstól azt várja leginkább, hogy segítségével „kineveljük a jövő művészeit és közönségét.”
Ismét hangot adott annak, hogy célja a kultúrafinanszírozás alapjaiban történő megreformálása, amelynek kulcsát a mecenatúra felélesztésében látja, igaz, tisztában van az ezzel kapcsolatos ellenérzésekkel, azzal, hogy sokak szerint ennek nincs meg a kultúrája Magyarországon, mások pedig koldulásként fogják fel.