Best WordPress Hosting
 

Előkerült a torinói világkiállítás Zsolnay-kútszobra, aukción keresi az új helyét

A Nagyházi Aukciósház 292. aukciójának második napján, június elsején kerülhet új gazdához a XX. századi magyar művészettörténet fontos, de mégis alig ismert alkotása, az 1911-es torinói világkiállítás Maróti Géza (1875-1941) által jegyzett magyar csarnokába Ligeti Miklós (1871-1944) tervei nyomán, a pécsi Zsolnay-gyárban született Bivalyon ülő lány.

A mű mérete annyira nagy, hogy a gyár ma már képtelen lenne legyártani, igazi különlegességét azonban nem ez, hanem alkotója, illetve a nemzetközi ismertsége adja, Torinóban ugyanis fődíjjal ismerték el.

A tételeket bemutató sajtóeseményen a cég ügyvezetője, Nagyházi Lőrinc az Indexnek kijelentette: nem biztosak abban, hogy ez konkrétan az a szobor, azt azonban tudják, hogy az olasz városban is egy eozinmázas példány kapta a díjat, ez pedig a sokáig Pécsett kiállított, hosszú időre eltűnt, majd újra előkerült ikertestvérével ellentétben ezt a mázat kapta. Az aukciósház nem csak emiatt hisz a műtárgy valódiságában, hanem azért is, mert a szobor 76 cm-es magassága, valamint szélessége teljes egészében megegyezik a száztizenhárom éve sikert arató társáéval, sőt, a Zsolnay-gyár jelzése mellett Ligeti szignóját is magán viseli.

Előkerült Senyei Károly elveszettnek hitt Pásztorlánya

Senyei Károly (született Schmidt Károly, 1854-1919) neve a mai embernek talán semmit sem mond, pedig a XIX. és XX. század fordulójának egyik legtehetségesebb szobrászaként számtalan olyan munka került ki a műterméből, amivel már mindannyian találkoztunk: ilyenek a Budavári Palotában lévő Halászó gyermekek kútja, a Hősök tere millenniumi emlékművének Szent István– és II. András-alakja, valamint a Pesti Vigadó előtt álló kútszobor is.

Az akkor még önálló Újpestről induló, Bécsben és Münchenben tanult művész a világvárossá váló Budapest arcának egyik legfontosabb formálója volt, hiszen köztéri szobrai mellett épületdíszítőként is számos lenyűgöző darabot készített: munkáit a Magyar Nemzeti Bank épp bővítés alatt álló Szabadság téri otthonán, a Kossuth téri egykori Kúria-épület – a közelmúltig ez az óriás volt a Néprajzi Múzeum otthona – tetején, vagy akár a New York-palotán egyszerű járókelőként is megnézhetjük, hiszen

előbbinek több domborműve, utóbbinak pedig a rendhagyó módon ülő Szabadság-szobra, valamint az utcafronton lévő lámpatartó faunjai