Az utolsó nyitott kapu
Mély hó lepte be Kirkenest, Norvégia egyik legészakibb városát, a befagyott Barents-tengeri öbölben legfeljebb a jég ropogása töri meg néha a csöndet. Az északi sarkkörtől négyszáz kilométerre fekvő Kirkenesben januári napokon másfél órára világosodik ki, decemberben ennél is rövidebbek a nappalok. Az élet azonban nem áll meg az orosz határon fekvő városban, amelynek viharos történelmére utal az egyik legmagasabb dombon épített szovjet emlékmű. A második világháború idején az egyik legtöbbet bombázott települést – a teljes Finnmark megyéhez hasonlóan – a Szovjetunió szabadította fel a náci megszállás alól 1944-ben. Az emlékmű olyan időket idéz fel, amikor a NATO-tag norvégok és az oroszok még jobb kapcsolatokat ápoltak.
Meglepő látvány fogadja az embert a mai Kirkenesben: az oroszországi Murmanszkba induló járatok sorakoznak a város buszpályaudvarán. Az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta ez igen ritka jelenség, mivel az Európai Unió Lengyelországtól Finnországig lezárta az orosz (és belorusz) határait. Norvégia az európai kivétel, itt a Kirkenes mellett található storskogi határátkelőhely zavartalanul üzemel. A fagyos Storskog jelenleg az egyetlen nyitott határkapu Oroszország és a schengeni övezet között – mert bár az északi ország nem csatlakozott az Európai Unióhoz, a schengeni megállapodáshoz igen.