Best WordPress Hosting
 

Fontos változás a KSH-nál, felpörgetik az adatközlést

Általános törekvés a hivatalnál, hogy minden évben egy kicsit gyorsabbak legyünk az összes statisztikánk piacra kerülési – vagyis nyilvánosságra hozatali – idejét nézve. A gazdaságstatisztika piramisának a tetején a GDP-adatok állnak. Ha a GDP terén gyorsabbak tudunk lenni, akkor ennek nyomán a többi adatsor – például infláció, munkanélküliség – elkészítésében is gyorsítani tudjuk a munkát – árulta el lapunk kérdésére Kincses Áron, a KSH elnöke sajtótájékoztatón.

Bejelentése szerint az eddigi naptár szerinti negyedévet követő 45. nap (T+45) helyett mostantól a KSH előzetes GDP-adatai mindössze 30 nappal később (T+30) fognak megjelenni. Ez a gyakorlatban úgy fog festeni, hogy a tárgyidőszak végét követő 30. napon előzetes adatokat közlünk, majd a rákövetkező 60. napon – amiképp eddig is – tesszük közzé a végleges adatokat. A most megvalósuló fejlesztés több évnyi háttérmunka eredménye. „Ezt a rendszert régóta teszteljük, a működése immár megbízható” – fűzte hozzá.

A hivatalos statisztika legnagyobb kihívása, hogy miként lehet gyorsabban reagálni az egyre inkább változó felhasználói igényekre, miközben a gazdasági, pénzügyi és technológiai folyamatok gyorsulnak. A 15 nappal hamarabb érkező GDP gyorstájékoztató, s ezzel együtt a GDP volumenindex ismertetése azt hívatott segíteni, hogy minél gyorsabban, pontosabb képet adjunk a gazdaság állapotáról – indokolta a lépést Cseh Tímea, a KSH Nemzeti számlák főosztályának vezetője.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

(Virovácz Péter vezető elemző, Szőnyi Dávid elemző gyakornok az ING Banknál. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A 2023-as recesszió után az idei év a növekedés éve lehet, melyhez a fogyasztás bővülésétől várjuk az érdemi hozzájárulást. A reálbérek alakulásában már tavaly szeptemberben elérkezett a fordulat, és azóta mindenki azt találgatja, hogy vajon mikor tükröződik vissza a markáns pozitív reálbér-növekedés a kiskereskedelmi adatokban.

Bár hónapokkal ezelőtt megjegyeztük, hogy a fogyasztás helyreállása lassú és graduális folyamat lesz, mégis a kiskereskedelem gyenge évkezdése némi meglepetést okozott. Emögött most három fő okot emelnénk ki, amelyek hozzájárulhattak a kiábrándító teljesítményhez.

Magyar Péter átlépte a negyedmillió követőt – egyes mutatókban máris leveri Orbánt és a Megafon tagjait

Bár Magyar Péter csupán február második hetében lépett a nyilvánosság porondjára, máris 250 ezer követőt gyűjtött a Facebookon, többszörösen megelőzve ezzel minden jelentősebb jobboldali influenszert, akik ráadásul százmilliós nagyságrendű hirdetési pénzekkel támogatták meg az online jelenlétüket ugyanezen időszakban. Magyar Péter márciusban már több mint kétszer annyi interakciót tudhatott magáénak a Facebookon (körülbelül harmadannyi poszttal), mint Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külügyminiszter együttesen. A Megafonban pedig a hatalmas költések ellenére sem akad senki, akinek a követőszáma akár csak megközelítené Magyarét. Ha ez a trend folytatódik, hatalmas átrendeződésnek lehetünk szemtanúi a közösségi médiában.

Virágzik az online pedofília: több mint 500 ezer gyermekpornó képet jelentettek a hatóságoknál

Tovább nőtt a kiskorúakat ábrázoló pornóképek száma az interneten. Az INHOPE éves jelentése szerint tízből nyolc problémás felvételen 13 évnél fiatalabb gyermek volt látható.

Fordulat: nem a celebek gyerekei után nevezzük el a sajátjainkat, ők ülnek fel a trendekre

A lánynevek

A Bella nevet több celeb is felfedezte magának: 2020-ban Futács Márkó focistán kívül Radics Gigi énekesnő, egy évvel később pedig Tápai Szabináék adták ezt a nevet újszülött gyerekeiknek. Míg öt évvel ezelőtt 341 kislányt neveztek el így, addig három évvel – és három celebgyerekkel – később már 586-ot. A Bella tavaly a 25. legnépszerűbb volt a lánynevek közül.

Kulcsár Edina lánya, Nina a szépségkirálynő előző kapcsolatából 2020-ban született. 2019-ben nem szerepelt a legnépszerűbb százas listában a Nina név, az áprilisban született kislány viszont nagy eséllyel inspiráció volt a 2020-as névadások során, ugyanis még abban az évben 151-en kapták ezt a nevet rajta kívül. A következő években nőtt a népszerűsége: tavaly egy híján kétszáz lányt neveztek el így.

Megduplázódott a kapcsolati erőszak áldozatainak száma az elmúlt öt évben

Hetente egy nő életét követeli hazánkban a családon belüli erőszak becslések szerint, ám pontos adatok nem állnak rendelkezésre a hatóságok részéről, így az Átlátszó közérdekű adatigénylést adott be, hogy kiderüljön, hogyan alakultak a kapcsolati erőszak statisztikái az elmúlt években.

A rendőrség adatai szerint öt év alatt a kapcsolati erőszak bűncselekmények áldozatainak száma duplájára nőtt.

A sértettek száma a szexuális bűncselekmények esetében is nőtt 2019-hez képest, a tavalyi évben minimális csökkenés látható 2022 adataihoz viszonyítva. A kapcsolati, szexuális erőszak és szexuális kényszerítés bűncselekmények sértettjeinek  túlnyomó többsége nő volt, míg az elkövetőknél a férfiak jelentek meg nagyobb arányban a statisztikában.

Koronavírus, német nyugdíjasok, NER-es fejlesztések és választási matek rendezi át a települések lakosságát

3154 település 38 évnyi lakosságadatát vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, akad-e bármilyen mintázat abban, hogy mikor élték virágzásukat a magyar települések. Sokkoló adat: a falvak és városok több mint fele bőven a rendszerváltás előtt, 1986-ban (vagy az előtt, ugyanis csak 1986-ig találtunk településszintű népességadatokat) kezdett el kiürülni. Ez az arány amiatt is magas kicsit, mert a több mint háromezer településből 153 akkor még nem is létezett, tehát kisebb volt a bázis. Jól mutatja viszont a lakosság átrendeződését, hogy minden tizedik településen a 2023-as év elején élt a legtöbb ember. Ezek közül jó pár egy-egy régióba tömörül, ami az általunk készített térképen is jól kivehető.

343 településen tetőzött tavaly a lakosok száma, ezeknek több mint fele három megyében: Pestben, Fejérben és Győr-Moson-Sopronban. Felmerülhet, hogy nagy eséllyel amiatt van ez így, mert egyébként is több település van ezekben a megyékben, de nem (csak) ez az ok:

Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Tolna megyékből mindössze kilenc olyan falu vagy város van, aminek a lakosságszáma tavaly érte el csúcspontját (ez a 343 rekordot elért település 2,6 százaléka), miközben összesen több mint hatszáz település – az összes ötöde – található ebben a négy megyében.

Nőtt a munkanélküliség, de a foglalkoztatottság is

33 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma a 2023. december – 2024. februári időszakban a 15–74 éves korosztályban az előző évhez képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel kiadott gyorstájékozatójából. A munkanélküliek száma így 232 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,7%-ra nőtt.

A férfiaknál a munkanélküliek száma 124 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7%-ra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 108 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal, 4,6%-ra növekedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, az összes munkanélküli 43%-a 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33%-a legalább egy éve keresett állást – olvasható a közleményben.

Románia már GDP-ben is előz, megbicsaklott Magyarország felzárkózása

Elakadt a magyar gazdaság több mint egy évtizede tartó felzárkózása a fejlett európai tagországokhoz – ez derült ki az Eurostat most közölt adataiból. Az unió statisztikai hivatala szerint hazánk vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-je 2023-ban nem közeledett az uniós átlaghoz, igaz, nem is távolodott: a 2022-as 76 százalék után tavaly is 76 százalékon állt. Mivel Románia és Portugália a két évvel ezelőttihez képest is javított a helyezésén, így Magyarország egy pozíciót rontva a 22. helyre csúszott vissza a 27 tagállam között – olvasható a portálon.

A magyar gazdaság a tavalyi évet 0,7 százalékos recesszióban töltötte , amivel a legnagyobb visszaesést produkálta a régiós versenytársak között, miközben az infláció is kifejezetten magas, 17,6 százalékos volt. Tehát várható volt, hogy ideiglenesen elakad a felzárkózás.

A régiós versenytársak egy fokkal jobban teljesítettek nálunk: míg Lengyelország (80 százalékra) és Csehország (91 százalékra) is 1 százalékponttal, addig Szlovákia 2 százalékponttal (73 százalékra) közeledett az uniós fejlettségi átlaghoz.

Kijött a friss lista, bebetonozták a helyüket a legnépszerűbb keresztnevek 2023-ban

Nem történt nagy változás a legnépszerűbb fiú és lány utónevek között 2023-ban, ez olvasható ki a Belügyminisztérium honlapján megjelent top 100-as listából. Tavaly is akadtak ugyanakkor feltörekvő és hátracsúszó keresztnevek.

Visszatértek a Dánielek a top 10-be

A fiúknál az elmúlt évtizedben egyre jobb helyeket elérő, és 2022-ben végül a csúcsra felérő Dominik megőrizte helyét az élen, tavaly 1249-en választották a gyermeküknek.

Médiahatóság: Feleannyi konfliktust mutat be a Tények, mint az RTL Híradó

Hírműsorokat hasonlított össze a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egy friss elemzésében és talált egészen izgalmas és sokatmondó adatokat az elmúlt évekből.

Portik és Roháč után újabb börtöninterjút tiltottak meg az Átlátszónak

E cikk írója egy, országos médiaérdeklődést kiváltó gazdasági bűncselekmény miatt interjút készített volna az Átlátszó oknyomozó portál számára egy előzetesben lévő volt szakszervezeti vezetővel, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) volt elnökségi tagjával, Sz. Istvánnal, de furcsa körülmények között a BVOP ezt is megakadályozta. Ezúttal azt sem árulják el, ki hozta pontosan a döntést. Cikkünkből az is kiderül: tavaly több mint háromszor annyi börtöninterjút tiltottak meg, mint 2022-ben, idén pedig már az év első két hónapjában több engedélykérelmet tagadtak meg, mint tavalyelőtt. Bizonyos interjúkat nem a BVOP tiltott meg – ám az nem derül ki sem az általuk küldött statisztikából, sem a konkrét interjúra vonatkozó kérdésünkből, hogy ha bizonyos ügyekben nem ők döntöttek erről, akkor ki.

Annyira béna a Ubisoft újdonsága, hogy megduplázta egy 11 éves játék népszerűségét

Hosszú fejlesztési időt és megannyi csúszást követően február 16-án jelent meg a Ubisoft kiadásában a kalózos Skull and Bones című program, ami nem nyűgözte le sem a kritikusokat, sem a játékosokat. A Ubisoft Singapore fejlesztése a cikkünk írásának pillanatában, 41 teszt alapján 60 ponton áll (a százból) a kritikákat gyűjtő Metacritic oldalon, maguk a játékosok ugyanakkor jóval szigorúbbak voltak, hiszen a felhasználói értékelések aszerint a program mindössze 36 pontot ér – ami meglehetősen alacsony egy 70 dollárért kínált, AAA-kategóriásnak számító cím esetében.

A hagyományos kampány nélküli, csak nyílt vízi csatákat kínáló, és a live service (erről a Suicide Squad: Kill the Justice Legaue tesztünkben írtunk bővebben) kategóriát bővítő videójáték tehát nem túl népszerű, ami viszont sokkal inkább a program minőségének köszönhető, mintsem a választott témának. Erre utal legalábbis, hogy a 2013 októberében megjelent, szintén kalózos tematikájú, és szintén a Ubisoft istállójába tartozó Assassin’s Creed 4: Black Flag népszerűsége a duplájára nőtt a Skull and Bones megjelenését követően. Amit akár úgy is lehet értelmezni, hogy a frissen piacra dobott játék annyira béna lett, hogy az emberek inkább elővettek egy régi klasszikust, ami sokkal jobb kalózos élményt nyújtott, mint a februárban megjelent újdonság.

SteamDB

Egy hegyeshalomnyi embernek csak négyévente van születésnapja

Február 24-e, mint szökőnap közbeékelődésével négyévente 29 naposra nyúlik a február, így az utóbbi napon ünneplők dönthetnek, hogy vagy minden negyedik évben fújják el a gyertyát a tortájukon, vagy választanak egy napot a születésnapjuk előtt vagy után, amikor megünneplik, hogy egy évvel öregebbek lettek. Ennek apropóján utánanéztünk, hány embert érinthet a váltakozó február.

A Központi Statisztikai Hivatal interaktív ábrán mutatja be az egyes születésnapok gyakoriságát: nemcsak nem, de év szerinti bontásban is meg lehet nézni, mely napon hányan születtek az országban. Ezeket az adatokat dolgoztuk fel mi is a lenti ábránkhoz, azzal a különbséggel, hogy az öt évtizedet együtt kezeljük.

1970 és 2020 között a KSH adatai szerint bő hatmillió gyerek született Magyarországon. A legtöbben júliusban és augusztusban (549, illetve 531 ezer gyerek), a legkevesebben (471 ezren) pedig novemberben – utóbbi azért meglepő, mert három évben kettő, négyévente pedig egy nappal hosszabb is, mint február.

Ötöslottó: a páratlan számok felé keresgéljen, aki szeretné elvinni a rekordnyereményt

2020 márciusának végén, a lottóstatisztikával foglalkozó előző cikkünk megírása után pár héttel valaki 6,43 milliárd forintot nyert az ötöslottón, ami a sorsolások 63 éves történelmében rekordnak számított. Négy évvel később újra van miért izgulni: a halmozódások miatt az ötöslottó várható főnyereménye 6,45 milliárd forint. A Szerencsejáték Zrt. honlapján 1957-ig visszamenőleg elérhetők a lottósorsolások eredményei: nemcsak a kihúzott számok, de az is, hogy melyik találatért mennyit fizettek – ezekből készítettünk statisztikát.

A 67 év alatt összesen 123 héten volt telitalálatos az ötösön, ezeknek 85 százalékában (107 alkalommal) egyedül volt a győztes, akadt viszont tizenhárom alkalom, amikor ketten osztoztak a pénzen, sőt kétszer háromfelé kellett osztani a nyereményt.

Arcára fagyhatott a mosoly 2004 nyarán annak, akinek kihúzták a számait,

Negyven ember kapott tavaly kegyelmet Novák Katalintól

Novák Katalin az elé kerülő kegyelmi kérvényeknek alig kilenc százalékát bírálta el pozitívan, mégis évtizedes rekordot döntött meg ezzel – derül ki a hvg.hu gyűjtéséből. A lap az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi statisztikáját nézte át, amelyből kiderül, hogy százból alig kilenc elítélt kapott kegyelmet Novák Katalintól, ez 8,97 százalékos kegyelmezési arány, ami a lap szerint így is kimagasló: 40 elítélt szabadulhatott az államfői döntésnek köszönhetően.

Tavaly 446 elítélt kérelméből hagyott jóvá 40-et Novák Katalin, ez a 40 pedig abszolút értéken az elmúlt 19 év rekordja.  Utoljára 2004-ben volt több, 41 pozitív elnöki kegyelmi döntés, ám akkor kérelemből csaknem háromszor annyi, 1266 volt. Így abban az évben – ekkor Mádl Ferenc volt az államfő – a jóváhagyott kérelmek aránya alacsonyabb, 3,24 százalék volt – hívja fel a figyelmet a hvg.

A tavalyi statisztikából kiderül az is, hogy Novák Katalin a még el nem ítélt vádlottaknak adható eljárási kegyelemből is sokat írt alá. Már 2022-ben hetet, miközben ilyen kegyelmet azelőtt 10 éven át senki nem kapott.

120 újságírót és médiamunkást öltek meg egy év alatt

Az elhunytak nagy része a gázai övezetben volt.

Tényleg ömlik a külföldi tőke Magyarországra, de a 13 milliárd eurós összeg háttere zavaros

Több mint 13 milliárd eurós beruházási rekordról számolt be a tavalyi évet illetően Szijjártó Péter csütörtöki Facebook-videójában, amivel a 2022-es 6,5 milliárd eurós csúcs dőlt meg. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy mindeközben a globális adatok a beruházási kedv visszaesését mutatták.

Miért fontos ez? Egyrészt a befektetett összegek mellé jelentős kormányzati készpénztámogatások társulnak, tavaly ezek összege kétmilliárd euró volt a külügyminisztériumi információk szerint. Másrészt a beruházások jócskán kihatnak a munkaerőpiacra, a miniszter szintén rekordszámú, 19 ezer új munkahely létrejöttéről számolt be.

Kérdéses a számítások mögötti módszertan, például a CATL 2022 augusztusában bejelentett hétmilliárd eurós rekordberuházását is a 2023-as évhez számolta a tárca a Portfolio értesülése szerint.

Kiderült, hányszor bukott meg a KRESZ-vizsgán a magyar rekorder

A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont adatai szerint a KRESZ-vizsga teljesítésének negatív csúcstartója hazánkban öt év alatt 23-szor futott neki a vizsgának, mielőtt le tudta volna tenni, írja a Blikk. 

A negatív rekordereket tekintve a B-kategóriában idén 415-en voltak, akik 10, 243-an, akik 11, és 151-en, akik 12 alkalommal futottak neki az elméleti vizsgának, mire sikerült megugraniuk.

Sikeres B-Kategóriás vizsgát egyébként összesen 2018-ban 98 314-en, 2019-ben 103 972-en, 2020-ban 92 480-an, 2021-ben 93 680-an, míg 2022-ben 99 174-en tettek. Az elmúlt 5 évben B-kategóriában a legidősebb elméleti vizsgára jelentkező tanuló 2021-ben 89 éves volt a vizsga idején, de három sikertelen próbálkozás után feladta.

Kubatov, Hende, Süli – országgyűlési képviselők, akik idén némán ültek a parlamentben

Szinte minden évben készül statisztika a parlamenti felszólalásokból – idén az Mfor vállalta magára a feladatot. Összesítésükből kiderül, hogy a legtöbbet idén Rétvári Bence államtitkár beszélt: a KDNP-s politikus idén 227 alkalommal bő 15 órát beszélt – igaz, jegyzi meg a lap, államtitkárként az ő feladata válaszolni az interpellációkra, valamint a szóbeli kérdésekre. A második helyezett Apáti István, aki 67 felszólalással 10,5 órán át beszélt az országgyűlésben. A bronzérmes a KDNP-s Nacsa Lőrinc lett: ő 113 alkalommal összesen közel 10 óra 20 percet beszélt.

Az is kiderült az összegzésből, hogy csak kormánypárti képviselők maradtak némán 2023-ban: Balla György, Dankó Béla, Budai Gyula, Demeter András, Hende Csaba, Kara Ákos, Kovács Zsolt, Kubatov Gábor, Süli János korábbi paksi fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, Tiba István, Vígh László, valamint Kövér László házelnök.

Az oldal hozzáteszi: a parlamenti statisztikájuk a technikai megszólalásokat, így az ülésvezetést, a jegyzői bejelentést stb. nem sorolják az érdemi felszólalások közé.