Best WordPress Hosting
 

Modern civilizációnk egyik alappillére a homok. De meddig?

Kifogyhat-e a világ a homokból? Elsőre értelmetlennek tűnhet a kérdés, de sajna nem az. Jelenleg a víz után a homok az emberiség által legnagyobb mennyiségben használt alapanyag. Túl a betonon, az aszfalton és az üvegen elképesztően sokszínű a felhasználási módja – például: chipgyártás, papír, fogkrém, kozmetikumok, borászat.

Nem túlzás azt állítani, hogy a modern civilizációnknak az egyik alappillére a homok.

Jöjjön is akkor egy sokkoló szám: a világ jelenlegi éves szintű homokigénye 50 milliárd tonna, aminek a döntő többségét napjaink globális építési boomja veszi fel. A 21. századból eddig eltelt bő húsz esztendő során a homokfelhasználás mértéke megháromszorozódott. Ennek az elsődleges oka a városok térnyerése a vidéki élet kárára.

Több mint ötvenezer kisérő nélküli menekült gyereknek veszett nyoma Európában

Több mint ötvenezer gyermekkorú menedékkérő eltűnéséről számolt be egy összefoglaló jelentés kedden, amely a Lost in Europe elnevezésű nemzetközi újságírói program eredményeit taglalja.

Az egészen pontosan 51 433 feltárt eltűnéses esetben kivétel nélkül olyan gyerekek érintettek, akiknek 2021 és 2023 között veszett nyoma, miután megérkeztek Európába.

A beszámoló szerint az elmúlt hónapokban a Lost in Europe különböző európai országokból gyűjtött adatokat a kísérő nélküli kiskorúak eltűnéséről. Az elemzés kifejezetten az utóbbi három évre terjed ki, az eltűnt kiskorúakat a származási országuk, nem és életkor szerint kategorizálták.

Kevés menekültet érinthet a britek méregdrága Ruanda-terve, mégis nemzetközi precedens lehet belőle

Hosszas küzdelem után Nagy-Britannia törvényhozása a hét elején elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely alapján a vízi úton, vízum nélkül érkező menedékkérőket Ruandába szállítják át. A Rishi Sunak miniszterelnök vezette Konzervatív Párt már két éve azt tervezte, hogy átverik a törvényt a parlamenten annak ellenére is, hogy jogsértő – legalábbis a legfelsőbb bíróság ítélete szerint. Ráadásul működésképtelen – vélik a bevándorlással foglalkozó szakemberek.

Az első repülőgépek 10–12 hét múlva, júliusban indulhatnak Ruandába – állítja Sunak, ehhez már készenlétbe helyeztek egy repülőteret, kereskedelmi chartergépeket foglaltak le, és rendelkezésre áll 500 kiképzett kísérő is. A kormányfő elmondása szerint „elővigyázatosságból” már 2200 helyet foglaltak le a „deportálási börtönökben”, valamint 25 tárgyalóterem áll rendelkezésre a jogi kifogások elbírálására. Ezzel azonban csak akkor élhetnek az érintettek, ha „döntő erejű bizonyítékot” tudnak szolgáltatni a kitoloncolás kockázatáról.

Közel 150 embert már azonosítottak is, akik az első repülőgép utasai lesznek.

Több tucat magyar rendőrt indítottak a szerb-észak-macedón határra

Újabb rendőri kontingens indult Szerbiába, amely a szerb rendőrséggel együttműködve az szerb-észak-macedón határon teljesít majd szolgálatot az „illegális migráció” megakadályozása érdekében – írja az MTI az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) keddi közleményére hivatkozva.

A huszonkilenc fős kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják

– tartalmazza a közlemény. Mint írták: a magyar rendőrök elsődleges feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában.

Annyira nem szeretne migrációt, genderpropagandát és háborút ez a falu, hogy mindezt ki is írták a település üdvözlő tábláira

No Migration, No Gender, No War.

Ez a felirat került az ukrán határ közelében fekvő Jánd község két végén kihelyezett üdvözlő táblákra. Mostantól az „Üdvözöljük Jánd községben” felirat helyett Orbán Viktor beszédeinek visszatérő szófordulata köszönti a faluba érkezőket, amiben a település független polgármestere szerint semmi kivetnivaló nincs, mivel náluk még az ellenzék is fideszes.

„Ennél frappánsabban és egyértelműbben nehezen lehetne megfogalmazni jelen korunk legfontosabb kihívásait” – mondta az ATV Híradónak a polgármester. Asztalos István örül annak, hogy a táblák hamar népszerűek lettek. Szerinte a helyiek 80 százaléka egyetért a rajtuk megfogalmazott állításokkal:„Szoktam mondani, községünkben még az ellenzéki is fideszes. Nekem nagyon kemény fideszes ellenzékem volt.”

Újabb magyar rendőröket vezényeltek Szerbiába

A magyar és a szerb rendőrség együttműködésének részeként a 16. magyar rendőri kontingens indul Szerbiába. Az egység tagjait kedden búcsúztatták Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában, közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata a rendőrség honlapján.

A fentieket azzal indokolták, hogy Magyarország kettős migrációs nyomásnak van kitéve, mivel keleti irányból az ukrajnai háború elől menekülőket fogadjuk, déli határainkon pedig az illegális migránsokkal szemben lépünk fel. „Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az illegális migránsokat megakadályozzuk hazánk, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban, ehhez azonban szorosan együtt kell működnünk a környező országok hatóságaival is” – áll a közleményben.

A tájékoztatás szerint Balázs László, az ORFK Határrendészeti Főosztályának vezetője keddi búcsúztató beszédében elmondta, hogy a magyar és a szerb rendőrség hatékony fellépésének köszönhetően a déli határszakaszon csökkent az illegális határátlépési kísérletek száma. A rendőr ezredes hangsúlyozta, hogy az embercsempészek a közúti infrastruktúra és a terepadottságok figyelembevételével, alternatív útvonalakat használva rendszeresen változtatják az illegális migránsok célországokba történő szállítási irányait, módszereit.

Nyolc kínai holttestét sodorta partra a víz Mexikóban

Nyolc kínai állampolgár holttestéra bukkantak a mexikói Oaxaca állam egyik tengerparti strandján – írja a BBC a helyi hatóságokra hivatkozva. A hét nő és egy férfi holtteste még pénteken kerül elő egy olyan partszakaszon, amelyet nagyrészt az Egyesült Államokba igyekvő migránsok szoktak használni.

Az áldozatok egy mexikói által üzemeltetett hajón indultak el a Guatemalával határos Chiapas államból. A hajó a tengeren felborult, a balesetet egy személy élte túl, a hajó vezetőjéről egyelőre nincs információ.

Az oaxacai ügyészség szerint a holttesteket Playa Vicente városának egyik strandja közelében találták meg. A hajóbaleset okát még vizsgálják, és a hatóságok együttműködnek a Kínai Népköztársaság mexikói nagykövetséggel az áldozatok azonosításában.

Fenyegeti-e a Wagner-csoport Európa határait?

A kegyvesztett magánhadsereg feltűnése Afrikában

Körülbelül egy évvel ezelőtt úgy tűnt, a hírhedt Wagner-csoport megszűnt létezni, és a 2023 júniusában oroszországi lázadást szító magánhadsereg mintha eltűnt volna a föld színéről. Egykori vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin a lázadást követően nem sokkal repülőbalesetet szenvedett és elhunyt. A Wagner-harcosokat Oroszország ezt követően Belaruszba száműzte. A belorusz száműzetés azonban mintha rejtélyes ködbe merült volna – egyetlen szakértő sem tudta, hogy a rosszhírű magánhadsereg mit is csinál pontosan. Egyesek szerint a Wagner céljává a Lukasenka-rezsim fenntartása vált, mások szerint a zsoldosok mintha Kelet-Ukrajnában tűntek volna fel.

2024 februárja azonban váratlan eredményt hozott a rejtély felgöngyölítésében.

Fafajok titkos migrációja Európában és Amerikában

A globális felmelegedés olyan tempóban változtatja meg a Föld éghajlatát, hogy a több évtizedes életciklusú fák nem képesek alkalmazkodni hozzá. Az emberek azonban talán segíthetnek nekik.

Minnesota állam „hivatalos fája” a hűvös nyarakat és fagyos teleket kedvelő vörösfenyő, ám a globális felmelegedés kérdésessé teszi, meddig élhet még ez a növény még Észak-Amerikának ezen a részén.

A faipar kedvelt nyersanyagaként is használt fafajta már nem sokáig húzza ezen a vidéken. Brian Palik erdőmérnök a vörösfenyők árnyékában mutatott az Atlantic riporterének egy lombhullató növényt, egy fehér hikoridiófát, ami nyolc év alatt három méter magasra nőtt. Ez a fajta normális esetben ennél jóval délebbre található meg az erdőkben, ám miközben a fenyő a melegebb nyarak és az enyhébb telek miatt veszélybe került, neki kedvezőbbé vált a helyi mikroklíma.

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

Az ENSZ adatai szerint 714 ezer magyar élt külföldön 2020-ban. Ezzel Magyarország mérsékelt kivándorló országnak számít: a külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék – írja a jegybank a legújabb Versenyképességi jelentésben.

Ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben, és jelentősen elmarad a 11,8 százalékos uniós átlagtól.

2019 és 2021 között a Magyarországon született magyarok visszavándorlása mintegy 2 ezerrel meghaladta a kivándorlókét, azonban 2022-ben közel 5 ezerrel többen vándoroltak ki, mint ahányan visszatértek.

A bevándorlás kérdésén dőlhet el az amerikai elnökválasztás?

Hiába váltották egymást Washingtonban a demokraták és a republikánusok az utóbbi egy évtizedben, a bevándorláspolitikai problémákat egyik oldal sem tudta megoldani. Texasban humánus és nyitott bevándorláspolitikáért tüntetők várták az oda látogató Joe Bident.

The post A bevándorlás kérdésén dőlhet el az amerikai elnökválasztás? first appeared on 24.hu.

Nincsen számukra hely – az olaszok Albániának passzolják le az irreguláris migránsokat

Albánia engedélyt ad Olaszországnak, hogy a területén két, összesen 3 000 személy befogadására alkalmas befogadóközpontot építsen. A két táborban évente összesen 36 000 irreguláris migráns eljárását folytatnák le. A tervek szerint a Shengjin kikötője melletti központban zajlanak majd le az azonosítási és határátlépési eljárások, míg a Gjader település közelében lévő létesítményben a menedékkérelemre nem jogosult migránsokat szállásolják el. Működtetésükért, illetve biztonságukért az olasz hatóságok felelnek, a vonatkozó olasz és európai jogszabályok figyelembe vétele mellett.

Az olasz hatóságok és a központokban elhelyezett migránsok közti vitás kérdésekben az olasz jog dönt. Az olasz fél felelős a migránsok létesítményekbe való, és azokból történő kiszállításáért is. Az albán hatóságok feladata az országba való beutazás engedélyezése, illetve a központok környékének biztosítása. A migránsok csakis a fogvatartás ideje alatt tartózkodhatnak Albánia területén, ezt követően az olasz hatóságok – saját költségükön – elszállítják őket az ország területéről. A védelemhez való jog biztosítása érdekében a táborokba ügyvédek és segítőik, valamint az Európai Unió és más érintett nemzetközi szervezetek és ügynökségek is bejárást kapnak.

A létesítmények fenntartási költségei Olaszországot terhelik. Az első, 16,5 millió eurós részletet 3 hónappal a megállapodás ratifikálását követően kell folyósítani. Ezt követően Olaszország 100 millió euró hitelt is biztosít Albánia számára.

Ki rántja félre előbb a kormányt Venezuelában?

Elképzelhető, hogy nem fogad vissza több elutasított menedékkérőt Venezuela – jelentette be a caracasi kormány január végén. A lépésre azután került sor, hogy az Egyesült Álamok kormánya nem sokkal korábban közölte: fontolgatják a venezuelai energiaszektorra kirótt szankciók ismételt bevezetését, mivel a rezsim irányítása alatt álló legfelsőbb bíróság szentesítette az ellenzék jelöltjének diszkvalifikálását. Ráadásul a jelölt, María Corina Machado három támogatóját „összeesküvés” vádjával letartóztatták.

A legfelsőbb bíróság szerint Machado korrupciós ügyekben érintett, de azt is felrótták neki, hogy támogatta az országot sújtó amerikai  szankciókat. Az ellenzék viszont inkább a hatalom kezét sejti a háttérben.

A rezsim úgy döntött, hogy kivégzi a barbadosi egyezményt, amelyben a venezuelai kormány reformokban egyezett meg az ellenzékkel. De nem végezték ki a harcunkat a demokráciáért, amelynek győzelmét szabad és méltányos választáson fogjuk kivívni

Forró helyzet fagypont alatt – nyitva maradt az aranykapu a norvég-orosz határon

Az utolsó nyitott kapu

Mély hó lepte be Kirkenest, Norvégia egyik legészakibb városát, a befagyott Barents-tengeri öbölben legfeljebb a jég ropogása töri meg néha a csöndet. Az északi sarkkörtől négyszáz kilométerre fekvő Kirkenesben januári napokon másfél órára világosodik ki, decemberben ennél is rövidebbek a nappalok. Az élet azonban nem áll meg az orosz határon fekvő városban, amelynek viharos történelmére utal az egyik legmagasabb dombon épített szovjet emlékmű. A második világháború idején az egyik legtöbbet bombázott települést – a teljes Finnmark megyéhez hasonlóan – a Szovjetunió szabadította fel a náci megszállás alól 1944-ben. Az emlékmű olyan időket idéz fel, amikor a NATO-tag norvégok és az oroszok még jobb kapcsolatokat ápoltak.

Meglepő látvány fogadja az embert a mai Kirkenesben: az oroszországi Murmanszkba induló járatok sorakoznak a város buszpályaudvarán. Az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta ez igen ritka jelenség, mivel az Európai Unió Lengyelországtól Finnországig lezárta az orosz (és belorusz) határait. Norvégia az európai kivétel, itt a Kirkenes mellett található storskogi határátkelőhely zavartalanul üzemel. A fagyos Storskog jelenleg az egyetlen nyitott határkapu Oroszország és a schengeni övezet között – mert bár az északi ország nem csatlakozott az Európai Unióhoz, a schengeni megállapodáshoz igen.

A dán modellel fékezné meg a migrációt és a szélsőjobbot a Nyugat

A Bajorországban kormányzó keresztényszocialista CSU-nál volt vendégségben a szociáldemokrata dán integrációs miniszter Kaare Dybvad Bek január 7-én, és ebből az alkalomból üzent a hárompárti szövetségi kormánynak: vezessen be egy szigorúbb migrációs és menekültügyi politikát.

Mint kifejtette, a dán menekültpolitika sarokköve, hogy az elutasított menedékkérőket következetesen küldjék vissza, mert csak így lehet ellenőrzés alatt tartani a migrációt. Dániában ma már csak 400 olyan ember tartózkodik, akik a hazaszállításukra várnak.

Németországban tavaly – 2022-höz képest – 27 százalékkal több, összesen 16 ezer embert sikerült deportálni, de ennek több mint kétszerese az a létszám, akiket megpróbáltak kitoloncolni. Aktuálisan összesen 242 642 embernek kéne elhagynia az országot, közülük 193 972-en haladékot kaptak – például azért, mert a származási országuk nem biztonságos, vagy betegek, esetleg hiányoznak az úti okmányaik. Tavaly 300 ezernél is több menedékjogi kérelmet adtak be Németországban.

A bevándorlók (vélhetően) nem csökkentik a béreket

Magyarországon az utóbbi pár évben gyors tempóban nőtt a főként az iparban foglalkoztatott vendégmunkások száma, a hazai munkaerőhiány és bérnövekedés miatt több tízezer külföldi érkezett a kormány által munkahelyteremtési támogatással megszórt külföldi tulajdonú, külföldre termelő üzemekbe. 

A KSH felmérése szerint tavaly szeptemberben 95 ezer külföldi dolgozott hazánkban; míg a kormány 2024-ben 65 ezer főben határozta meg az újonnan kiadható, foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát.

Az utóbbi évek gyors emelkedése ellenére ez még mindig elhanyagolható, alig 2 százalékos arányt jelent a 4,57 millió fős teljes magyarországi munkaerőpiachoz képest. 

A tunéziai fiatalok közel fele útnak indulna Európa felé

2010 és 2020 között közel egymillió diák bukott ki a tunéziai iskolákból. Évente tehát átlagosan 100 000 diák hagyja ott a közoktatást, és körülbelül ugyanennyi diákot fenyeget az iskolai lemorzsolódás veszélye is – mutat rá a Gazdasági és Szociális Jogok Tunéziai Fóruma (FTDES) egyik tanulmánya.

Az iskolai lemorzsolódás nem új keletű probléma, az első jelei már az 1980-as években jelentkeztek. Noha az állam jelentős összegeket öntött az oktatási szektorba, az elmúlt négy évtized során a közoktatás minősége mégis folyamatosan romlott. Ezen az 1990-es években elindított oktatási reformok sem segítettek, pedig céljuk kifejezetten az oktatási eszközök korszerűsítése, az audiovizuális berendezések telepítése, végső soron az oktatás minőségének javítása volt.

A lemorzsolódás mértéke tehát évről évre nőtt: míg 1984-ben 26 000 diák bukott ki, számuk 1994-re már az 57 000-et is elérte. A vízválasztó a 2011-es év lett. A „jázminos forradalmat” követően állandósuló gazdasági nehézségek és a biztonsági környezet romlása miatt a regnáló kormányok elsődleges célja az ország egyben tartása lett, így az oktatásra már alig jutott pénz. Ez az iskolai lemorzsolódás mértékében is megmutatkozott: 2011-ben már a 100 000 főt is meghaladta, ami a diákoknak több, mint 11 százalékát jelentette.

Máris átverték potenciális szövetségesei a kormányalakításra készülő holland szélsőjobboldalt

Első pillantásra, és főleg messziről rátekintve a holland politikára, úgy tűnik, hogy a radikális jobboldali (ízlés szerint: szélsőjobboldali), bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) és vezére, Geert Wilders, rendkívül kedvező helyzetben van. A párt ugyanis nemcsak megnyerte a 2023 novemberi választásokat, hanem a Politico által összegzett közvélemény-kutatások tanúsága szerint azóta tovább fokozta a népszerűségét is.

Az ősz végi voksoláson még csak a szavazatok 23,5 százalékával lett relatív győztes az iszlámellenessége miatt világszerte is ismert politikus pártja, de azóta 29 százalékra tornázta fel magát a PVV a népszerűségi listákon. Vagyis érvényesül a közismert jelenség, a választók „győzteshez húzása” – a sikert elérő párt minden más tényezőtől függetlenül is vonzza magához a bizonytalan vagy más pártokból kiábrándult szavazókat. Persze ez a hatás csak a választások utáni hónapokban szokott érvényesülni, hiszen a kormányra kerülő politikai erők rendszerint az első euforikus hónapok után veszítenek a támogatottságukból, amikor például népszerűtlen intézkedésekre kényszerülnek.

Hollandiában azonban speciális a helyzet: a választások relatív győztese, Wilders és pártja még idén januárban is szinte ugyanolyan távol van a kormányalakítástól, mint a tavaly novemberi választási sikere után.Miközben a Szabadságpárt erősödött a szavazás után, a választáson utána következő három másik legerősebb párt stagnál vagy veszít a szavazótáborából. A legnagyobb vesztesek egyike mégis a Hollandiát 2010 óta irányító eddigi legnagyobb kormányerő, a konzervatív-liberális Néppárt, a VVD. Ők novemberben a harmadik helyen végeztek 15,2 százalékkal, de az ország életét tizenhárom éve meghatározó párt 2024 elején már csak 11 százalékra számíthat. A pártot fél éve már nem Mark Rutte vezeti, hanem a török-kurd származású, gyerekként egykor Törökországból vízi úton Görögországba menekülő Dilan Yesilgöz-Zegerius.

„Ellentmondana a szeretet parancsának” – menekültválság Egyiptomban

Szakakini egyike Kairó számtalan szegénynegyedének. Betonhidak futnak a benzingőztől megfeketedett házak fölött. Az utcán nincs közvilágítás. A szálló por megcsillan az autók lámpáin a sötétben, keveredik a rothadó szemét szagával. Sok szudáni menekült él ebben a negyedben, mert itt található a Szent Szív római katolikus templom, ahová a gyerekeik iskolába járnak, és ahol minden nap ételt osztanak. Családlátogatásra mentem a papjukkal.

„Tedd el a kamerádat, és akkor vedd elő, ha szólok” – mondja Claude atya, miközben kivilágítatlan autók között vágunk át a kétsávos utcán. Civilben van, nem mondanám meg róla, hogy pap. A szudániak persze tudják. Azt is, hogy Csádban született. Ezért lehet a legnyomorultabbak papja Kairóban. A személye felülírja a törzsek közötti gyűlöletet, amit mindenki az anyatejjel szív magába Szudánban.

Sétálunk a nyomornegyed szíve felé. Szűk utcákon vágunk keresztül, a nedves föld cuppog a talpunk alatt, és halomban áll a szemét. Fekete férfiak guggolnak sötét alagsorok lejárata előtt. Szemük fehéren villan a sötétben. Lassan, gépiesen köszönnek, de nem állnak fel, hogy kezet fogjanak a pappal.