Best WordPress Hosting
 

Felvonták az azeri zászlót Hegyi-Karabah fővárosában

Ilham Alijev azeri elnök felvonta az azerbajdzsáni lobogót Khankendiben (Sztyepanakert), Hegyi-Karabah központjában, ahol beszédet is mondott. Alijev a nap folyamán emellett több, hegyi-karabahi helységben is felvonta az azerbajdzsáni zászlót, a többi között Aghdarában. – írja az MTI.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a felek között mintegy 30 évvel ezelőtt lefolyt első háború után a nemzetközileg el nem ismert Hegyi-karabahi Köztársaság ellenőrzése alá került. Azerbajdzsán 2020 őszén a terület egy részét visszafoglalta, majd szeptemberben indított sikeres villámoffenzívája nyomán végleg térdre kényszerítette a szakadárokat. Utóbbiak vezetésével Baku ezt követően megkezdte a tárgyalásokat a terület reintegrációjáról Azerbajdzsánba.

A térség pacifikálása után 2024. január 1-jétől a szakadár köztársaságban minden állami intézmény feloszlik, így lényegében a Hegyi-Karabahi Köztársaság megszűnik létezni.

Ennek a háborúnak még nincs vége, és egy még súlyosabb követheti

Azerbajdzsán három nap alatt elfoglalta Hegyi-Karabahot, ami hivatalosan a sztálini idők óta Azerbajdzsán része, de inkább örmények lakta terület. Az ostromot hosszú felvezetés előzte meg, amelynek az idősíkját akár a kelet-európai rendszerváltások óta fel lehet rajzolni.

Hegyi-Karabah az első olyan régió volt, mely a Szovjetunió szétesése idején kihirdette függetlenségét, majd hosszú háborút vívott érte Azerbajdzsánnal. A függetlenségi harc része volt, hogy a területről a karabahi örmény kormányzat kiüldözte az évtizedek óta ott élő azerieket – szerintük törököket –, majd elfoglalt olyan részeket is, melyekhez történelmileg sem sok közük volt az örményeknek.

Azt az Azerbajdzsánt, amely ezt a történelmi sértést elszenvedte az örményektől, Hejdar Alijev, a mostani elnök, Ilham Alijev apja vezette. Azerbajdzsán akkor szegényebb és nyomasztóbb hely volt Örményországnál, olyan diktatúra, amelyben rosszabb volt élni, mint a szintén viszonylag szegény, de viszonylag szabad Örményországban vagy a Hegyi-Karabah Köztársaságban, amelynek demokratikusságával szemben mindig is voltak kifogások, de legalább demokráciának lehetett nevezni, még ha államiságát nem ismerte is el a nemzetközi közösség.

Hat orosz katona halt meg Hegyi-Karabah ostroma alatt

Azerbajdzsán csütörtök este első alkalommal tájékoztatott az azeri területbe ékelődött, többségben örmények lakta Hegyi-Karabahban a héten lefolytatott hadművelet során elesett orosz békefenntartó katonák számáról: közlése szerint összesen hatan estek el két incidensben.

Az azeri főügyészség szerint a hadműveletben részt vevő katonák öt orosz katonát öltek meg a gépkocsijukra lőve, mert „összetévesztették” őket az örmény szakadárokkal.

Egy hatodik oroszt azonosítatlan örmény egységek tagjai öltek meg, akik szintén rálőttek a járművére – közölte a főügyészség.

Miért tört ki kedden újabb háború Európában?

Kedden újabb háború tört ki Európában. Azerbajdzsán rakétákkal kezdte el lőni Hegyi-Karabah térségét, az örmények szerint megölve két civilt – köztük egy gyereket – és megsebesítve legalább 29-et. Karabah fővárosa, amit örményül Sztepanakertnek, azeriül Hankendinek hívnak, szinte egész nap légiriadó alatt volt, több jármű és lakóépület megsérült, az ott élő örmények nagy része óvóhelyeken töltötte az éjszakát.

Azerbajdzsán szerint hadserege egy előző napokban történt incidens miatt – melyben azeri katonák haltak meg a két ország közötti frontszakaszon – terrorellenes és az alkotmányos rend helyreállítására törekvő válaszcsapásokat indított. A helyzet ennél természetesen bonyolultabb.

Karabah földrajzilag és kulturálisan is Európa határvonala Ázsia és a Közel-Kelet felé. Egy olyan négyszögben fekszik, ahol Örményország, Irán, Törökország és Azerbajdzsán találkozik. A gyakorlatban itt ér véget a keresztény világ kelet és dél felé. Örményország az első olyan ország volt a világon, ahol a kereszténység államvallás lett, korábban, mint ahogy ez a Római Birodalomban megtörtént.