Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: örményország

Magyarország és Örményország újra nagykövetséget nyit egymás területén

Közzétette szerző

Magyarország és Örményország nagykövetséget nyit egymás fővárosában, ez újabb fontos lépés a két ország között sokat javuló viszonyban a diplomáciai kapcsolatok másfél évvel ezelőtti helyreállítása óta – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az örmény kollégájával, Ararat Mirzojannal közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy hasonló látogatásra utoljára tizenöt évvel ezelőtt volt példa, így fontos mérföldkőről van szó.

Emlékeztetett, hogy a két ország 2022 decemberében döntött a diplomáciai kapcsolat helyreállításáról, s azóta sok fontos gyakorlati ponton tudtak kölcsönösen előnyös előrelépést elérni, ami mindkét ország gazdaságának és állampolgárainak a javára vált.

PostPin It!

Szkíta–magyar bizonyítéknak hitték, de türk barátaink propagandáját cáfolja

Közzétette szerző

Történelmi utazás egy őstörténeti kacsa nyomában: régi adósságot törlesztve jelentette meg a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont bizonyos Sebēos püspök krónikáját karácsony előtt. Ez volt az a középkori örmény irat, mely alapján előbb 150 éve, majd később az ezredforduló után szárba szökkenhetett az örmény–magyar nyelvrokonság és a szkíta–magyar folytonosság elképzelése, például Csurka István és Bencsik András lapjaiban. A kora középkori örmény krónika valójában nem magyar szempontból érdekes: bemutatja a hajdani civilizált világ középpontjának számító régió (néha még ma is érvényes) adottságait, és segít lebontani a hegyi-karabahi háború nyomán a hazai közbeszédet is megfertőző azeri propagandát.

PostPin It!

Tíz évvel a baltás gyilkos kiadása után úgy tűnik, Magyarország és Örményország rendezi a viszonyát

Közzétette szerző

Tíz év diplomáciai szünet után kölcsönösen előnyös együttműködés épül Magyarország és Örményország között – jelentette be Jerevánban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy sajtótájékoztatón, örmény kollégája, Ararat Mirzoján társaságában.

A miniszter az eseményen úgy beszélt, hogy az örmény fővárosban tett látogatásával hosszú vesszőfutás végére tesznek pontot, hiszen volt tíz év, amíg a két ország között nem volt diplomáciai kapcsolat. Emlékeztetett rá, hogy tavaly a felek a viszony normalizálásáról döntöttek, olyan együttműködés felépítéséről, amely mind a két nemzet érdekeit szolgálja. Kiemelte, hogy ebben nagy segítség volt a kereszténység jelentette erős közös alap, mivel Magyarország és Örményország is hosszú időre visszatekintő keresztény örökséggel rendelkezik.

„Természetesen mi igyekeztünk kimutatni a jóindulatunkat már korábban. Ennek keretében tárgyaltuk le azerbajdzsáni barátainkkal azt, hogy öt örmény hadifoglyot 2021 végén hazahozhattunk” – említette meg Szijjártó, hozzátéve, hogy  kormány 116 millió forint támogatást nyújtott a hegyi-karabahi régióból Örményországba áttelepülő családoknak, illetve százezer adag vakcinával segítette a helyi védekezést a koronavírus-járvány idején.

PostPin It!

Ki menti meg Örményországot?

Közzétette szerző

Miután lerohanta, majd három nap alatt elfoglalta az azeri hadsereg, Hegyi-Karabahból szinte mindenki elmenekült.

A területen, ahol Arcah néven önálló köztársaságot működtettek az örmények, korábban 140 ezren is éltek. Miután Azerbajdzsán 2020-ban megtámadta és visszafoglalta egy részét, több mint húszezer ember távozott. Az elmúlt hetekben aztán még százezer karabahi örmény menekült a Lacini-folyosón keresztül Örményországba, leginkább Goriszba, a határ örmény oldalán álló első városba. Ez azt jelenti, hogy Karabahban jóformán nem maradtak örmények.

Ezt alátámasztják azok a felvételek is, amelyeket az első nyugati stábok készítettek, melyeket beengedtek Sztepanakertbe, a fővárosba, amelyet már azeri nevén, Hankendinek hívnak. A város teljesen üres, a főtér a menekülők otthagyott tárgyaival van tele. A Karabahra amúgyis jellemző kóbor kutyák mindenhol.

PostPin It!

Szankciókat vetne ki Azerbajdzsánra az Európai Parlament

Közzétette szerző

A 419 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett elfogadott EP-állásfoglalás szerint Azerbajdzsán szeptember 19-i, “előre eltervezett és indokolatlan” katonai támadása Hegyi-Karabah ellen a nemzetközi jog és az emberi jogok súlyos megsértését, valamint a tűzszünet elérésére tett korábbi kísérletek egyértelmű megsértését jelenti.

Az EP-képviselők felszólították az EU-t és a tagállamokat, hogy haladéktalanul nyújtsanak segítséget Örményországnak a Hegyi-Karabahból érkező menekültáradat és a humanitárius válság kezeléséhez. Azt szeretnék, ha az EU szankciókat szabna ki a tűzszünet többszöri megsértéséért és a Hegyi-Karabahban elkövetett emberi jogi visszaélésekért felelős bakui kormánytisztviselőkkel szemben. Emlékeztették az azeri vezetést, hogy teljes felelősséggel tartozik az enklávéban élő emberek biztonságának és jóllétének szavatolásáért, továbbá követelték az azeri csapatok által elkövetett, háborús bűncselekménynek minősülő visszaélések kivizsgálását.

Az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki az Örményország területi egységét fenyegető „irredentista és uszító” azeri kijelentések miatt, és figyelmeztették Bakut, hogy tartózkodjon az esetleges további katonai akcióktól. Felszólították továbbá Törökországot, hogy tartsa vissza szövetségesét a további háborúskodástól.

PostPin It!

Örményország csatlakozik a Nemzetközi Büntetőbírósághoz

Közzétette szerző

Az örmény parlament kedden megszavazta az ország csatlakozását a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) – írja az MTI. A képviselők 60 igen és 22 nem szavazattal fogadták el a csatlakozást a bíróságot 2002-ben létrehozó Római Statútumhoz. A kaukázusi ország törvényei értelmében az elnöknek is alá kell írnia a határozatot, amely így 60 nappal a szavazás után lép életbe.

Az örmény kormány szeptember 1-jén terjesztette be a parlamentnek a Római Statútum ratifikálásáról szóló határozattervezetet.

Az ügy feszültség forrása Moszkva és Jereván között, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen, mert a gyanú szerint szerepük volt gyerekek elhurcolásához Ukrajnából.

PostPin It!

Irán figyelmeztette Azerbajdzsánt, hogy ne akarják elfoglalni Örményország egy részét

Közzétette szerző

Azerbajdzsán Hegyi-Karabahot térdre kényszerítő villámoffenzívájával kapcsolatban Irán óva intett hétfőn „a geopolitikai átrendeződésektől” a Kaukázusban, elismerte azonban Baku szuverenitását egykori szakadár régiója felett.

Ellenezzük a nemzetközi határok eltolását és a geopolitikai átrendeződéseket a Kaukázus térségében

– jelentette ki Nasszer Kanaáni iráni külügyi szóvivő az Azerbajdzsán által szorgalmazott Zangezur-folyosó tervére utalva.

PostPin It!

Már több mint százezren elhagyták Hegyi-Karabahot

Közzétette szerző

Szinte teljesen elhagyták szombatig a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, örmény többségű Hegyi-Karabah területét örmény lakói, akik anyaországukba távoztak – közölte szombaton Nazeli Bagdaszárján, az örmény miniszterelnök szóvivője.

Hivatalos adatok szerint mintegy 120 ezer örmény élt az enklávéban a szakadár “köztársaság” hét elején bejelentett feloszlatása előtt, és úgy tűnik, Azerbajdzsán maradásra vonatkozó felhívásai nem jártak eredménnyel.

Legfeljebb néhány száz köztisztviselő, segélymunkás, önkéntes és speciális igényű ember maradt, akik szintén távozni készülnek

PostPin It!

Több mint 80 ezer embert telepítettek ki erőszakkal Hegyi-Karabahból

Közzétette szerző

Péntek reggelig több mint 84 ezer belső menekült költözött át Hegyi-Karabahból Örményországba – közölte az örmény kormány sajtószolgálata.

A 6 órai (magyar idő szerint 3 órai) helyzet szerint 84 770 erőszakkal kitelepített személy lépett Örményországba Hegyi-Karabahból

– olvasható a tájékoztatásban.

PostPin It!

Magyarország 40 millió forintot ad az örmények segítségére

Közzétette szerző

Magyarország a Hungary Helps – Magyarország segít programon keresztül 40 millió forinttal támogatja az Örmény Vöröskereszt humanitárius munkáját – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára csütörtökön a közösségi oldalán.

Azbej Tristan bejegyzésében azt írta: az elmúlt napokban folyamatosan egyeztetett az Örmény Apostoli Egyház képviselőivel a térségben kialakult helyzetről. Az egyeztetések nyomán és egyházi kérésre a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Hungary Helps Programon keresztül 40 millió forintot adományoz az Örmény Vöröskeresztnek humanitárius programjai támogatására.

A támogatásból a szervezet azoknak az örmény nemzetiségű embereknek nyújt segítséget, akik az ott három évtizede dúló konfliktus miatt települnek át Karabah térségéből Örményországba.

PostPin It!

Kilométeres sorokban menekülnek a szülőföldjükről: az örmény exodus tragédiája

Közzétette szerző

Folyamatos és egyre több embert érint az exodus Karabahból. Hogy marad-e egyáltalán örmény az idáig 99 százalékban általuk lakott területen, nem is az etnikai mészárlástól félő lakosságon múlik már, hanem a hatóságokon és a tágabb külpolitikai taktikákon. Az már most látszik, hogy az Ukrajna elleni invázió után – melyhez szintén kisebbségeket használtak ürügyként – a kisebbségek még inkább kiszolgáltatottak lettek a geopolitikának.

Mi történt? Eddig 50 ezren lépték át az örmény határt az múlt heti azeri katonai művelet óta, vagyis a lakosság harmada-fele már elmenekült. A kilométeres kocsisorokat lassítja, hogy sokan kifogyott tankkal tolják az autót. Hétfőn itt robbant fel egy üzemanyagdepó, a balesetben a halottak, sebesültek, eltűntek száma az 500-at közelíti.

A karabahi örmények azon a lacsini folyosón távoznak, aminek a blokádjával az azeriek kiéheztették Karabahot, és ezt az orosz békefenntartók sem akadályozták. Miután 24 óra alatt legyőzték a karabahi örmény védelmet, az idáig lezárva tartott utat újra megnyitották.

PostPin It!

„Most már minden késő” – a hegyi-karabahi tragédia teljes háttere

Közzétette szerző

Szeptember 19-én „terrorellenes hadműveletbe” kezdett Azerbajdzsán a nemzetközi jogilag a határain belül fekvő, de vitatott hovatartozású örmény többségű terület, Hegyi-Karabah ellen. A hadműveletből győztes villámháború lett, a karabahi örmények tízezrével menekülnek Örményország felé. Mi volt az azeri siker titka? Hol volt eközben az elvileg békefenntartóként jelen lévő Oroszország, és mi lesz most Karabahhal? Ezekről szól HetiVálasz podcastunk 194. adása. A műsor két vendége Kovács Bálint történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Örmény Tanszékének vezetője, illetve Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. Ez az adás Youtube-csatornánkon is elérhető.

Részletek a műsorból:

PostPin It!

Ennek a háborúnak még nincs vége, és egy még súlyosabb követheti

Közzétette szerző

Azerbajdzsán három nap alatt elfoglalta Hegyi-Karabahot, ami hivatalosan a sztálini idők óta Azerbajdzsán része, de inkább örmények lakta terület. Az ostromot hosszú felvezetés előzte meg, amelynek az idősíkját akár a kelet-európai rendszerváltások óta fel lehet rajzolni.

Hegyi-Karabah az első olyan régió volt, mely a Szovjetunió szétesése idején kihirdette függetlenségét, majd hosszú háborút vívott érte Azerbajdzsánnal. A függetlenségi harc része volt, hogy a területről a karabahi örmény kormányzat kiüldözte az évtizedek óta ott élő azerieket – szerintük törököket –, majd elfoglalt olyan részeket is, melyekhez történelmileg sem sok közük volt az örményeknek.

Azt az Azerbajdzsánt, amely ezt a történelmi sértést elszenvedte az örményektől, Hejdar Alijev, a mostani elnök, Ilham Alijev apja vezette. Azerbajdzsán akkor szegényebb és nyomasztóbb hely volt Örményországnál, olyan diktatúra, amelyben rosszabb volt élni, mint a szintén viszonylag szegény, de viszonylag szabad Örményországban vagy a Hegyi-Karabah Köztársaságban, amelynek demokratikusságával szemben mindig is voltak kifogások, de legalább demokráciának lehetett nevezni, még ha államiságát nem ismerte is el a nemzetközi közösség.

PostPin It!

Több mint 28 ezer menekült érkezett Hegyi-Karabahból Örményországba

Közzétette szerző

Több mint 28 ezer hegyi-karabahi menekült érkezett Örményországba, közölte kedden az örmény kormány sajtószolgálata. A tájékoztatás szerint 28 120 olyan karabahi örmény utazott be Örményországba, aki rákényszerült az áttelepülésre.

Húszezernyolcszáz fő regisztrációját már elvégezték, 7320 fő igényeit még nyilvántartásba kell venni.

Az örmény kormány szóvivője nem sokkal korábban ismertette, hogy eddig 1298 menekültet Szjunik tartományban helyeztek el, 532-őt Vajoc Dzorban, 752-öt Gegarkunikban, 268-at pedig Tavusban.

PostPin It!

Több mint kétszázan sérültek meg egy súlyos robbanásban Hegyi-Karabahban

Közzétette szerző

Több mint kétszázan sérültek meg Hegyi-Karabahban egy üzemanyagtározónál történt robbanásban – közölte hétfőn az örmény 24News hírportál az örmények lakta régió ombudsmanjára hivatkozva. A halálos áldozatok pontos számát egyelőre nem tudni.

Gegam Sztepanján szerint a sérültek nagy része súlyos állapotban van és át kell őket szállítani légi úton máshova, mert helyben nincs lehetőség ennyi ember megfelelő ellátására.

A robbanás helyi idő szerint este nyolc órakor az Aszkeran-Sztyepanakert útvonal mentén történt. A tározónál azért voltak sokan, mert a térség kilenc hónapja blokád alatt állt és súlyos üzemanyaghiány alakult ki. Most viszont helyi örmények ezrei próbálják elhagyni a hegyvidéki régiót Örményország felé, miután az azerbajdzsáni hadsereg egy gyors hadművelettel fegyverletételre kényszerítette a szakadár térség fegyvereseit a múlt héten.

PostPin It!

Inkább elhagyják Hegyi-Karabahot, őseik földjét, mert nem akarnak Azerbajdzsán részeként élni

Közzétette szerző

A Hegyi-Karabahban élő örmények elköltöznek Örményországba, mert nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni, és félnek a velük szembeni esetleges etnikai tisztogatástól – jelentette be vasárnap az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság elnöki tanácsadója.

Népünk nem akar Azerbajdzsán részeként élni, 99,9 százalékunk inkább elhagyja ősi földjét

– mondta David Babaján a Reutersnek. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a mintegy 120 ezer ember mikor indul el az enklávéból a Lacini-folyosón át Örményországba.

PostPin It!

Humanitárius segélyt nyújt az EU Hegyi-Karabah lakosságának

Közzétette szerző

Az Európai Bizottság 500 ezer eurós (mintegy 200 millió forint) humanitárius segélyt biztosít a Hegyi-Karabahban kiéleződött fegyveres konfliktus által érintett lakosság támogatására – írja az MTI.

A brüsszeli testület pénteki tájékoztatása szerint az EU-finanszírozás a fegyveres konfliktus által érintettek alapvető szükségleteit biztosítja, valamint menedéket és pszichoszociális támogatást nyújt számukra.

A közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki elmondta: a sürgősségi támogatás az év elején a hegyi-karabahi válságra elkülönített 1,17 millió eurós uniós humanitárius segélyen felül érkezik. Az EU szoros figyelemmel kíséri a helyzetet, és készen áll a további segítségnyújtásra – emelte ki.

PostPin It!

Hat orosz katona halt meg Hegyi-Karabah ostroma alatt

Közzétette szerző

Azerbajdzsán csütörtök este első alkalommal tájékoztatott az azeri területbe ékelődött, többségben örmények lakta Hegyi-Karabahban a héten lefolytatott hadművelet során elesett orosz békefenntartó katonák számáról: közlése szerint összesen hatan estek el két incidensben.

Az azeri főügyészség szerint a hadműveletben részt vevő katonák öt orosz katonát öltek meg a gépkocsijukra lőve, mert „összetévesztették” őket az örmény szakadárokkal.

Egy hatodik oroszt azonosítatlan örmény egységek tagjai öltek meg, akik szintén rálőttek a járművére – közölte a főügyészség.

PostPin It!

Teljes hatalmi átrendeződés és az etnikai tisztogatás rémképe: a kaukázusi villámháború következményei

Közzétette szerző

24 óra alatt érvényesült a katonai papírforma Hegyi-Karabahban, ahol az elavult fegyverzettel rendelkező örmények nem tudtak érdemi ellenállást kifejteni a kedden indított azeri támadással szemben. A szerdán kihirdetett tűzszünet lényegében azerbajdzsáni győzelmet jelent: az el nem ismert karabahi örmény köztársaság fegyveres erőit feloszlatják, a nehézfegyverzetet és az örmény katonákat kivonják.

Az Azerbajdzsánhoz tartozó, de a Szovjetunió felbomlása után örmény ellenőrzés alá kerülő, örmény többségű Hegyi-Karabah sorsa ezzel megpecsételődni látszik, a tartomány de facto is azeri ellenőrzés alá kerül, és ezzel a tágabb térség geopolitikai viszonyai is átrendeződnek. Kérdések sora azonban csak most fog kifelé is láthatóan eldőlni.

Ezek közül a leginkább életbevágó, hogy mekkora a veszélye az etnikai tisztogatásnak, maradnak-e még a jövőben örmények a tartományban?

PostPin It!