Best WordPress Hosting
 

Örmények tízezrei követelik a miniszterelnök lemondását a területi engedmények miatt

Örmény tüntetők tízezrei követelték Nikol Pasinyán miniszterelnök lemondását, miután az ország vezetése áprilisban beleegyezett, hogy Azerbajdzsánnak átadja több határ menti falu ellenőrzését – írja a Sky News.

A tüntetők összecsaptak a rendőrséggel is, miután vasárnap lezárták a főváros, Jereván főutcáit. A rendőrség közlése szerint 196 embert vettek őrizetbe.

Örményországban hetek óta tüntetnek, a mozgolódást többek mellett az örmény apostoli egyház egyik érseke szervezi, aki abban az egyházmegyében teljesít szolgálatot, ahol a négy átadott falu található.

Szalai Máté: Új értelmezési keretre van szükség a magyar külpolitika megértéséhez

Az ellenzéki oldalon a legelterjedtebb értelmezése a magyar külpolitikának, hogy az Orbán-kormány minden kérdésben az orosz érdekeknek megfelelően jár el. Sokan ezt nemcsak külpolitikai döntésnek, hanem káros befolyás eredményének tartják: egyesek szerint a miniszterelnököt (vagy a Fidesz más vezetőit) személyesen zsarolja valamivel Vlagyimir Putyin, mások szerint Moszkva titkosszolgálati és egyéb eszközökkel igyekszik a saját érdekei szerint formálni Magyarország viselkedését.

Ugyan valóban vannak esetek, amelyekben nehéz más értelmezést találni, az idei év megmutatta, hogy a magyar külpolitika nem mindig az Oroszországnak megfelelő döntéseket hozza meg. Az Ukrajnával folytatandó uniós csatlakozási tárgyalások megindításához való passzív hozzájárulás vitatható példa (bár ha valóban Oroszország trójai falova lennénk az Európai Unióban, ezt sem szabadott volna engedni), de az Orbán-kormány két másik idei állásfoglalása egyértelműen mutatja a kizárólag az orosz befolyásra építő narratíva korlátozottságát.

Egyrészt az azeri-örmény háborúban a magyar kormány teljes mértékben Azerbajdzsán mellé állt, mely fegyveresen elfoglalta a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahot. Az azeri győzelem és az oroszbarát Örményország veresége több szempontból is nagyon rosszul jött az oroszoknak. A válság megkérdőjelezte, hogy a posztszovjet térség továbbra is Moszkva befolyási övezetének tekinthető-e, mivel Azerbajdzsán orosz engedély nélkül lépett fel, és végül Örményország is elfordulni látszik Moszkvától.

Szijjártó elutazott Azerbajdzsánba, hogy elmondja: a történelem visszaadta, amit elvett

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Twitteren írta, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter, az uniós kollégái közül elsőként, Azerbajdzsánba, majd Karabahba utazott.

Sokáig tartott, de a történelem visszaadta, amit elvett.

– közölte Szijjártó.

Orbán Viktor sok sikert kívánt az azeri elnöknek Hegyi-Karabah újjáépítéséhez

Orbán Viktor is felszólalt a Türk Tanács asztanai pénteki ülésén. A 444 szemléje szerint a magyar miniszterelnök beszéde elején kifejezte „a magyar emberek tiszteletét” Recep Tayyip Erdogan török elnöknek – akivel csütörtökön kétoldalú megbeszélést is folytatott a kazah fővárosban – a Török Köztársaság megalapításának 100. évfordulója alkalmából.

Mi, magyarok tudjuk, hogy milyen fantasztikus teljesítmény volt ez száz évvel ezelőtt Törökország részéről, amire sajnálatos módon mi, magyarok nem voltunk képesek

– mondta Orbán, utalva az antanthatalmak ellen vívott török függetlenségi háborúra.

Felvonták az azeri zászlót Hegyi-Karabah fővárosában

Ilham Alijev azeri elnök felvonta az azerbajdzsáni lobogót Khankendiben (Sztyepanakert), Hegyi-Karabah központjában, ahol beszédet is mondott. Alijev a nap folyamán emellett több, hegyi-karabahi helységben is felvonta az azerbajdzsáni zászlót, a többi között Aghdarában. – írja az MTI.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a felek között mintegy 30 évvel ezelőtt lefolyt első háború után a nemzetközileg el nem ismert Hegyi-karabahi Köztársaság ellenőrzése alá került. Azerbajdzsán 2020 őszén a terület egy részét visszafoglalta, majd szeptemberben indított sikeres villámoffenzívája nyomán végleg térdre kényszerítette a szakadárokat. Utóbbiak vezetésével Baku ezt követően megkezdte a tárgyalásokat a terület reintegrációjáról Azerbajdzsánba.

A térség pacifikálása után 2024. január 1-jétől a szakadár köztársaságban minden állami intézmény feloszlik, így lényegében a Hegyi-Karabahi Köztársaság megszűnik létezni.

Ki menti meg Örményországot?

Miután lerohanta, majd három nap alatt elfoglalta az azeri hadsereg, Hegyi-Karabahból szinte mindenki elmenekült.

A területen, ahol Arcah néven önálló köztársaságot működtettek az örmények, korábban 140 ezren is éltek. Miután Azerbajdzsán 2020-ban megtámadta és visszafoglalta egy részét, több mint húszezer ember távozott. Az elmúlt hetekben aztán még százezer karabahi örmény menekült a Lacini-folyosón keresztül Örményországba, leginkább Goriszba, a határ örmény oldalán álló első városba. Ez azt jelenti, hogy Karabahban jóformán nem maradtak örmények.

Ezt alátámasztják azok a felvételek is, amelyeket az első nyugati stábok készítettek, melyeket beengedtek Sztepanakertbe, a fővárosba, amelyet már azeri nevén, Hankendinek hívnak. A város teljesen üres, a főtér a menekülők otthagyott tárgyaival van tele. A Karabahra amúgyis jellemző kóbor kutyák mindenhol.

Szankciókat vetne ki Azerbajdzsánra az Európai Parlament

A 419 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett elfogadott EP-állásfoglalás szerint Azerbajdzsán szeptember 19-i, “előre eltervezett és indokolatlan” katonai támadása Hegyi-Karabah ellen a nemzetközi jog és az emberi jogok súlyos megsértését, valamint a tűzszünet elérésére tett korábbi kísérletek egyértelmű megsértését jelenti.

Az EP-képviselők felszólították az EU-t és a tagállamokat, hogy haladéktalanul nyújtsanak segítséget Örményországnak a Hegyi-Karabahból érkező menekültáradat és a humanitárius válság kezeléséhez. Azt szeretnék, ha az EU szankciókat szabna ki a tűzszünet többszöri megsértéséért és a Hegyi-Karabahban elkövetett emberi jogi visszaélésekért felelős bakui kormánytisztviselőkkel szemben. Emlékeztették az azeri vezetést, hogy teljes felelősséggel tartozik az enklávéban élő emberek biztonságának és jóllétének szavatolásáért, továbbá követelték az azeri csapatok által elkövetett, háborús bűncselekménynek minősülő visszaélések kivizsgálását.

Az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki az Örményország területi egységét fenyegető „irredentista és uszító” azeri kijelentések miatt, és figyelmeztették Bakut, hogy tartózkodjon az esetleges további katonai akcióktól. Felszólították továbbá Törökországot, hogy tartsa vissza szövetségesét a további háborúskodástól.

A magyar kormány a Baku elleni szankciókat sem támogatja

Hegyi-Karabah: Budapest nem támogatja a Baku elleni szankciókat.

Ezzel a címmel jelent meg interjú Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel a Le Point című francia hetilap internetes oldalán.

Az MTI szemléje szerint a tárcavezető a hegyi-karabahi helyzet kapcsán elmondta: Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést, amely fenntartja a párbeszédet a felek között a konfliktus enyhítése és a békés megoldáshoz való visszatérés érdekében.

Kihalt Hegyi-Karabah fővárosa, hangosbemondóval keresik a hátrahagyottakat

Hegyi-Karabah fővárosa, Sztyepanakert gyakorlatilag szellemvárossá vált, az egész városban csak pár száz ember maradt, köztük betegek, idősek és mozgáskorlátozottak – jelentette be kedden a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC).

A Vöröskereszt csoportvezetője, Marco Succi elmondása szerint a város teljesen elhagyatott, kórházak nem működnek, az egészségügyi személyzet, de még  a halottasház igazgatója is elment. „Ami itt van, az meglehetősen szürreális” – mondta.

Az azeri rendőrök máris elkezdték a járőrözést a város utcáin, közben pedig az ICRC munkatársai hangosbemondóval járják a várost, ottrekedt embere itán kutatva. Így találtak rá többek között egy idős, ágyhoz kötött rákbeteg asszonyra, aki máris súlyos alultápláltság tünetei mutatta, és akit mentővel Örményországba vittek. Neki szerencséje volt, a helyzet azonban összességében messze nem ideális a mentéshez, ahogy Succi is mondta, rendkívül nehéz a ilyen körülmények között a leginkább elesetteket megtalálni.

Már több mint százezren elhagyták Hegyi-Karabahot

Szinte teljesen elhagyták szombatig a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, örmény többségű Hegyi-Karabah területét örmény lakói, akik anyaországukba távoztak – közölte szombaton Nazeli Bagdaszárján, az örmény miniszterelnök szóvivője.

Hivatalos adatok szerint mintegy 120 ezer örmény élt az enklávéban a szakadár “köztársaság” hét elején bejelentett feloszlatása előtt, és úgy tűnik, Azerbajdzsán maradásra vonatkozó felhívásai nem jártak eredménnyel.

Legfeljebb néhány száz köztisztviselő, segélymunkás, önkéntes és speciális igényű ember maradt, akik szintén távozni készülnek

Mindenüket elégetik a menekülő örmények

A jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, örmény többségű Hegyi-Karabah területét jószerivel mind egy szálig elhagyták örmény lakói, és anyaországukba távoztak.

Ezt Nazeli Bagdaszárján, az örmény miniszterelnök szóvivője közölte.

Hivatalos adatok szerint 120 ezer örmény élt az enklávéban a szakadár „köztársaság” hét elején bejelentett feloszlatása előtt, és úgy tűnik, Azerbajdzsán maradásra vonatkozó felhívásai nem jártak eredménnyel.

Több mint 80 ezer embert telepítettek ki erőszakkal Hegyi-Karabahból

Péntek reggelig több mint 84 ezer belső menekült költözött át Hegyi-Karabahból Örményországba – közölte az örmény kormány sajtószolgálata.

A 6 órai (magyar idő szerint 3 órai) helyzet szerint 84 770 erőszakkal kitelepített személy lépett Örményországba Hegyi-Karabahból

– olvasható a tájékoztatásban.

Magyarország 40 millió forintot ad az örmények segítségére

Magyarország a Hungary Helps – Magyarország segít programon keresztül 40 millió forinttal támogatja az Örmény Vöröskereszt humanitárius munkáját – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára csütörtökön a közösségi oldalán.

Azbej Tristan bejegyzésében azt írta: az elmúlt napokban folyamatosan egyeztetett az Örmény Apostoli Egyház képviselőivel a térségben kialakult helyzetről. Az egyeztetések nyomán és egyházi kérésre a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Hungary Helps Programon keresztül 40 millió forintot adományoz az Örmény Vöröskeresztnek humanitárius programjai támogatására.

A támogatásból a szervezet azoknak az örmény nemzetiségű embereknek nyújt segítséget, akik az ott három évtizede dúló konfliktus miatt települnek át Karabah térségéből Örményországba.

Megszűnik a Hegyi-karabahi Köztársaság

Az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság elnöke, Szamvel Sahramanján aláírta azt a rendeletet, amely szerint 2024. január 1-jétől a köztársaságban minden állami intézmény feloszlik – közölték csütörtökön a helyi örmény hatóságok.

A rendelet értelmében az önhatalmúlag kikiáltott köztársaság ettől a naptól kezdve megszűnik létezni.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a mintegy 30 évvel ezelőtt lezajlott első hegyi-karabahi háború után a nemzetközileg el nem ismert „Hegyi-Karabahi Köztársaság” ellenőrzése alá került. Azerbajdzsán 2020 őszén az enklávé és az azt övező területek jelentős részét visszafoglalta, múlt héten pedig pacifikálta a vitatott hovatartozású régiót.

Kilométeres sorokban menekülnek a szülőföldjükről: az örmény exodus tragédiája

Folyamatos és egyre több embert érint az exodus Karabahból. Hogy marad-e egyáltalán örmény az idáig 99 százalékban általuk lakott területen, nem is az etnikai mészárlástól félő lakosságon múlik már, hanem a hatóságokon és a tágabb külpolitikai taktikákon. Az már most látszik, hogy az Ukrajna elleni invázió után – melyhez szintén kisebbségeket használtak ürügyként – a kisebbségek még inkább kiszolgáltatottak lettek a geopolitikának.

Mi történt? Eddig 50 ezren lépték át az örmény határt az múlt heti azeri katonai művelet óta, vagyis a lakosság harmada-fele már elmenekült. A kilométeres kocsisorokat lassítja, hogy sokan kifogyott tankkal tolják az autót. Hétfőn itt robbant fel egy üzemanyagdepó, a balesetben a halottak, sebesültek, eltűntek száma az 500-at közelíti.

A karabahi örmények azon a lacsini folyosón távoznak, aminek a blokádjával az azeriek kiéheztették Karabahot, és ezt az orosz békefenntartók sem akadályozták. Miután 24 óra alatt legyőzték a karabahi örmény védelmet, az idáig lezárva tartott utat újra megnyitották.

„Most már minden késő” – a hegyi-karabahi tragédia teljes háttere

Szeptember 19-én „terrorellenes hadműveletbe” kezdett Azerbajdzsán a nemzetközi jogilag a határain belül fekvő, de vitatott hovatartozású örmény többségű terület, Hegyi-Karabah ellen. A hadműveletből győztes villámháború lett, a karabahi örmények tízezrével menekülnek Örményország felé. Mi volt az azeri siker titka? Hol volt eközben az elvileg békefenntartóként jelen lévő Oroszország, és mi lesz most Karabahhal? Ezekről szól HetiVálasz podcastunk 194. adása. A műsor két vendége Kovács Bálint történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Örmény Tanszékének vezetője, illetve Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. Ez az adás Youtube-csatornánkon is elérhető.

Részletek a műsorból:

Ennek a háborúnak még nincs vége, és egy még súlyosabb követheti

Azerbajdzsán három nap alatt elfoglalta Hegyi-Karabahot, ami hivatalosan a sztálini idők óta Azerbajdzsán része, de inkább örmények lakta terület. Az ostromot hosszú felvezetés előzte meg, amelynek az idősíkját akár a kelet-európai rendszerváltások óta fel lehet rajzolni.

Hegyi-Karabah az első olyan régió volt, mely a Szovjetunió szétesése idején kihirdette függetlenségét, majd hosszú háborút vívott érte Azerbajdzsánnal. A függetlenségi harc része volt, hogy a területről a karabahi örmény kormányzat kiüldözte az évtizedek óta ott élő azerieket – szerintük törököket –, majd elfoglalt olyan részeket is, melyekhez történelmileg sem sok közük volt az örményeknek.

Azt az Azerbajdzsánt, amely ezt a történelmi sértést elszenvedte az örményektől, Hejdar Alijev, a mostani elnök, Ilham Alijev apja vezette. Azerbajdzsán akkor szegényebb és nyomasztóbb hely volt Örményországnál, olyan diktatúra, amelyben rosszabb volt élni, mint a szintén viszonylag szegény, de viszonylag szabad Örményországban vagy a Hegyi-Karabah Köztársaságban, amelynek demokratikusságával szemben mindig is voltak kifogások, de legalább demokráciának lehetett nevezni, még ha államiságát nem ismerte is el a nemzetközi közösség.

Több mint 28 ezer menekült érkezett Hegyi-Karabahból Örményországba

Több mint 28 ezer hegyi-karabahi menekült érkezett Örményországba, közölte kedden az örmény kormány sajtószolgálata. A tájékoztatás szerint 28 120 olyan karabahi örmény utazott be Örményországba, aki rákényszerült az áttelepülésre.

Húszezernyolcszáz fő regisztrációját már elvégezték, 7320 fő igényeit még nyilvántartásba kell venni.

Az örmény kormány szóvivője nem sokkal korábban ismertette, hogy eddig 1298 menekültet Szjunik tartományban helyeztek el, 532-őt Vajoc Dzorban, 752-öt Gegarkunikban, 268-at pedig Tavusban.