Best WordPress Hosting
 

A bélrendszerünknek is árt a megevett mikroműanyag

Mostanra tudjuk, hogy a mikroműanyagok ott vannak az óceánokban, a folyókban, termőföldben, sőt az Antarktisz védett területein is. Bekerültek az emberek és az állatok táplálékába, és lerakódnak az emberi szervezetben is. Így aztán annyira nem is meglepő, hogy a Nankingi Orvostudományi Egyetem kutatása szerint a műanyag részecske az emberi bélrendszer gyulladásos megbetegedéseiért is felelős.

Yan Zhang kínai kutató kollégáival az emberi széklet elemzésekor összefüggést mutatott ki a mintákban talált mikroműanyagok és a gyulladásos bélbetegség között. A mikroműanyagok (MP-k) emberi szervezetbe jutása kikerülhetetlen a különféle élelmiszerekben és ivóvízben található MP-k általános jelenléte miatt. Az, hogy ezek bevitele mekkora kockázatot jelent az emberi egészségre, messze nem tisztázott.

A kínai kutatók most először vizsgálták az IBD, vagyis a bél gyulladásos betegsége és a mikroműanyagok közötti összefüggést a beteg és egészséges emberek székletében található MP-k kapcsán. A kutatások megállapították, hogy az IBD-s betegek székletében lévő MP-koncentráció jelentősen magasabb volt, mint az egészséges embereknél. Összesen 15-féle mikroműanyagot azonosítottak a székletben, a legdominánsabbak a polietilén-tereftalát és a poliamid voltak.

Brutálisan sok mikroműanyag van szennyvízeinkben

A szennyvíztisztító telepek annak ellenére távolítják el nagy hatékonysággal a mikroműanyagokat, hogy nem tervezték azokat ilyen problémák megoldására – derült ki több hazai szennyvíztisztító telep felméréséből. Kiemelten fontos a lakosság hozzájárulása a mikroműanyag szennyezés megelőzéséhez.

A felmérést végző konzorcium közleménye szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága negyedéves előadó ülést tartott április 3-án, amelyen kiemelt figyelmet szenteltek a kommunális szennyvizeken keresztül kibocsátott mikroműanyagok legújabb kutatási eredményeinek.

Ennek keretében mutatták be a RISK-MP projektkonzorcium – az Eurofins Analytical Services Hungary Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet és a Pannon Egyetem – munkatársai első eredményeiket, amelyeket több hazai szennyvíztisztító telep felmérése során gyűjtöttek össze.

Fűtheti az inflációt, ha magasak lesznek a kötelező visszaváltási rendszer gyártói díjai

A hazai italgyártó szövetségek üdvözlik az italcsomagolások visszaváltási rendszerének jövő évi indulását, amivel megvalósulhat az ágazatban a körforgásos gazdasági modell. Az italgyártó és forgalmazó cégeket tömörítő szövetségek azonban az iparág versenyképességének javítása, a forgalom visszaesésének megállítása, valamint az élelmiszerinfláció csökkentése érdekében javasolják, hogy a visszaváltási rendszer költségei ne haladják meg a jelenlegi kiterjesztett gyártói felelősségi díj felét. Ez a költségszint felelne meg ugyanis az európai országokban már működő visszaváltási rendszerek terheinek – írják közleményükben.

A bevezetést azért üdvözlik, mert a PET- és üvegpalackok, alumíniumdobozok visszaváltási rendszerének bevezetésével a remények szerint 90 százalékot meghaladó szelektív gyűjtést lehet majd elérni, azaz az italcsomagolásoknál megvalósulhat a körforgásos gazdasági modell. A hazánkban megvásárolható műanyag- és üveg italospalackok, valamint az alumínium italosdobozok újrahasznosíthatóak, azaz alkalmasak arra, hogy használat után ismételten palackokká váljanak. A visszaváltási rendszer ezen értékes nyersanyagok elkülönített gyűjtését és újrahasznosítását teszi majd lehetővé. A visszaváltási rendszer által érintett három italcsomagolóanyag fajtából (PET, alumínium és üveg) Magyarországon évente több mint 3 milliárd darab kerül forgalomba.

Arra is kitérnek, hogy hamarosan újabb rendkívül fontos szakaszába lép a visszaváltási rendszerrel kapcsolatos jogalkotás folyamata: 2023. november végéig kell kihirdetni a kormányzatnak a rendszer kialakítását és működtetését finanszírozó díjtételeket, amelyeket az italgyártó cégeknek kell majd megfizetniük.

Ne tapossa laposra! – 50 milliárdból épülhet ki a januárban startoló új visszaváltó rendszer

Január 1-jétől Magyarországon is bevezetik a kötelező visszaváltás rendszerét, vagyis a DRS-t (Deposit Refund System), ennek részeként pedig az egész országban a PET-palackos, az üveges, illetve az alumíniumdobozos italok csomagolásának begyűjtéséhez szükséges visszaváltó automatákat telepítenek. Az automaták beszerzéséhez információink szerint közbeszerzési pályázatot nem írtak ki (a Mol erre nem köteles), de nemzetközileg ismert beszállítókat választottak. A gépek telepítését, tervszerű karbantartását és szervizelését a Tomra Collection Hungary Kft. és az Envipco Hungary Kft. végzi. A Tomra 50 éve van a piacon, több mint 100 országban vannak jelen, és tavaly mintegy 12 milliárd norvég korona (nagyjából 387 milliárd forint) árbevételt értek el. Az Envipco anyacége ugyancsak több évtizedes tapasztalattal rendelkezik, honlapjuk szerint júniusban már meg is kezdték az automaták telepítését a kiskereskedelmi láncokban. Idén várhatóan ezer, 2025-ig további 2500 automatát telepítenek országszerte.

Országosan mintegy 5–6 ezer darab automata telepítése várható, különböző méretekben – a fél négyzetméteres egyszerűbbtől a külön helyiségben vagy kültéri konténerben (kioszk) elhelyezett, beépített, nagy kapacitású gépekig.

Képet sajnos a Mol még nem tudott mutatni arról, hogyan fognak kinézni az újfajta visszaváltó automaták.

Palack-visszaváltás: sértetlenül kell bedobálni a flakonokat az automatákba

Fontos részleteket közölt a Mol hulladékkoncessziós cége, a MOHU a január elsején élesedő visszaváltási rendszerről egy háttérbeszélgetésen.

A Telex cikkében emlékeztet, palackonként 50 forintot fizetünk majd jövőre az egyszerhasználatos műanyag-, fém- vagy üvegpalackokért, így aki nem gyűjti őket, sokat bukhat.

A rendszer úgy épül fel, hogy