Best WordPress Hosting
 

Még mindig irdatlan sok csomagolási szeméttel vesszük meg az élelmiszereket

Megjelentek a boltokban az első betétdíjas palackok, és ezzel elindult az a körülbelül nyár végéig tartó átmeneti időszak, amikor ugyanaz a termék akár kétfajta csomagolásban is kapható. A kifutó készleteken még nincs rajta a visszaválthatóság logója, ezeknél vásárláskor nem kell 50 forintos betétdíjat fizetni, és továbbra is azt várják a vásárlóktól, hogy használat után tegyék őket a szelektív hulladékgyűjtőkbe (a PET- és alupalackokat lehetőleg laposra taposva). Ezzel szemben a logóval ellátott verziókat hiba lenne összegyűrni, hiszen ezeket az eredeti formában lehet visszavinni a most már működő automatákba.

Júliustól már nem kerülhet a boltokba betétdíj nélküli új termék, így azok a nyár végére valószínűleg mindenhonnan kikopnak.

Az automaták persze nem a betétdíjas logó, hanem a vonalkód alapján azonosítják a palackokat, és tesznek különbséget betétdíjas és nem betétdíjas csomagolás között. Ez pedig többek között azzal is jár, hogy a kereskedelmi nyilvántartási rendszereknek azt a feladatot is kezelniük kell, hogy egy bizonyos termékhez két vonalkód is tartozhat, ami komoly feladatot ró a szektorra.

Április elején érkezhetnek az első visszaváltós palackok

A Coca-Cola, a Dreher, a Tesco, a Lidl és a visszaváltó rendszert üzemeltető Mohu várakozásai szerint körülbelül húsvéttól, azaz áprilistól várható a visszaváltás logójával ellátott csomagolások bolti megjelenése – ezt válaszolták az érintettek a G7 megkeresésére. Mint ismert, a nagyobb magyar élelmiszerboltokban egy hónapja állnak a betétdíjas palackokat visszaváltó automaták – egyelőre üresen, hiszen a polcokon még nem jelentek meg azok az 50 forintos betétdíjjal ellátott termékek, amelyeket ezekbe be lehetne dobni. A portál emlékeztet: a jogszabály csak június 30-a után, azaz július elsejétől teszi kötelezővé, hogy a boltba már csak betétdíjas palackokban lehet kiszállítani az árut.

Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a kifutó készletekkel számolva biztosítható lesz, hogy az év második negyedének végére már minden raktárban legyen megfelelő mennyiségű betétdíjas csomagolású termék, amellyel júliustól zavartalanul mehet tovább az értékesítés. A G7 szerint így áprilistól kezdve várhatóan a nyár közepéig lesz egy elég furcsa átmeneti periódus a magyar kiskereskedelemben. Ebben az időszakban könnyen előfordulhat, hogy a polcokon ugyanazt a terméket (például egy ásványvizet, egy sört vagy egy üdítőt) kétfajta csomagolásban és kétfajta árcímkével találja majd meg a vásárló.

Lesznek betétdíjas logó nélküli csomagolásban lévő termékek, és lehetnek mellette ugyanezek betétdíjas logóval ellátott verziói, 50 forinttal drágábban.

Új szabállyal lép fel a kormány a bújtatott áremelés ellen a nagy élelmiszerláncoknál

Figyelemfelhívó tájékoztatót kell kihelyezniük a jövőben az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszerkereskedőknek, ha egy termék kiszerelése csökkent – írja a Világgazdaság a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményére hivatkozva. A lap ezt úgy kommentálja, hogy

A kormány mindent megtesz a családok védelme érdekében, és a leghatározottabban fellép a vásárlók megtévesztése ellen.

A lap szerint az elmúlt hónapokban számos országban kiemelt figyelmet kapott, hogy bizonyos termékek árának változatlanságával vagy akár emelkedésével párhuzamosan, a termék mennyisége csökken. A csomagolással való trükközés azonban egyáltalán nem új keletű fejlemény, a gyártók rendszerint az inflációs nyomás hatásait igyekeznek ezen a módon kompenzálni, ahogy azt például már 2022-ban, a hazai infláció elszabadulásának idején is megtették.

A japánoknak már több száz éve megvan a megoldása arra, hogy ne használjunk csomagolópapírt

Évről évre fontosabbá válik a felelős viselkedés, a környezettudatosság a vásárlások alkalmával, ez alól a karácsony sem kivétel. Ez az az időszak, amikor sokan mélyebbre a zsebükbe nyúlnak, és drabális kartonba, fóliába meg hablapok közé pakolt eszközöket vásárolnak szeretteiknek, de szerencsére egyre több fenntartható ajándéklehetőség is létezik.

Azonban sokszor még így is kérdés: mibe csomagoljuk? A papírral rengeteg hulladékot termelünk mindössze annyi időre, hogy a fa alá rakjuk a meglepetésünket, aztán az ajándékozott széttépje a csomagolást. Plusz a legtöbb esetben ragasztót, szalagot vagy kettejük szerelemgyerekét, a celluxot is fel kell használni hozzá.

A 67 millió lakosú Nagy-Britanniában karácsonykor 365 ezer kilométernyi csomagolópapírt dobnak ki évente – írta a BIFFA hulladékgazdálkodási vállalat adatai alapján a BBC. Ennyivel a Földet nyolcszor lehetne körbetekerni.

Lefoglalt egy hotelszobát hétvégére, hogy nyugodtan be tudja csomagolni a karácsonyi ajándékokat

Zseninek tartják a követői azt a nőt, aki két éjszakára lefoglalt egy szállodai szobát, hogy az összes karácsonyi ajándékot nyugodtan, kényelmesen be tudja csomagolni – írja a Mirror.

Az anya a TikTokon meg is mutatta, hogy zajlott a hétvégéje.

Lefoglaltam egy szállodai szobát két éjszakára, becsomagoltam az összes ajándékot, elvitelre rendeltem, rengeteg tévét néztem, és senki sem kért tőlem semmit!

Olyan inflációs veszély leselkedik Magyarországra, amiről a kormány hallgat

A csúcsot jelentő januári, 25,7 százalékos szinthez képest szeptemberben már csak 12,2 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásai alapján az év végére 7–8 százalékra csökken a drágulás üteme, 2024-ben pedig tovább folytatódhat az infláció mérséklődése. Amíg a jegybank legfrissebb prognózisa szerint az idén éves átlagban 18 százalék felett alakulhat az infláció, az MNB jövőre már csak 5 százalékra becsüli a pénzromlás mértékét. Ettől alig tér el a több mint húsz, Magyarországgal foglalkozó hazai és külföldi elemzőház prognózisát összegző elemzői konszenzus, amely a jövő év átlagában

5,3 százalékos inflációt vetít előre.

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy az idén magától lecsökkent az infláció, olyannyira magas volt a tavalyi bázis: 2022 szeptemberében például 20 százalék. Másfelől 2022-ben a külpiacokról, az energia- és a nyersanyagár-robbanás nyomán óriási inflációs nyomás érkezett a magyar gazdaságba, mely a forintot is megrendítette – kommentált lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Ám az idén már külföldről jóval kisebb inflációt importáltunk – mivel a Covid-járvány, majd az orosz-ukrán háború által táplált ársokk lecsengett –, és a forint árfolyamát is stabilizálták. Másrészt nemcsak a GDP került csökkenő pályára, hanem a belső kereslet is drasztikusan mérséklődött. Amíg tavaly gyakorlatilag minden vállalkozás bármilyen költségemelkedést simán átháríthatott a fogyasztókra, addig az idén megfogyatkozott az árérvényesítő képességük, vagyis

Ne tapossa laposra! – 50 milliárdból épülhet ki a januárban startoló új visszaváltó rendszer

Január 1-jétől Magyarországon is bevezetik a kötelező visszaváltás rendszerét, vagyis a DRS-t (Deposit Refund System), ennek részeként pedig az egész országban a PET-palackos, az üveges, illetve az alumíniumdobozos italok csomagolásának begyűjtéséhez szükséges visszaváltó automatákat telepítenek. Az automaták beszerzéséhez információink szerint közbeszerzési pályázatot nem írtak ki (a Mol erre nem köteles), de nemzetközileg ismert beszállítókat választottak. A gépek telepítését, tervszerű karbantartását és szervizelését a Tomra Collection Hungary Kft. és az Envipco Hungary Kft. végzi. A Tomra 50 éve van a piacon, több mint 100 országban vannak jelen, és tavaly mintegy 12 milliárd norvég korona (nagyjából 387 milliárd forint) árbevételt értek el. Az Envipco anyacége ugyancsak több évtizedes tapasztalattal rendelkezik, honlapjuk szerint júniusban már meg is kezdték az automaták telepítését a kiskereskedelmi láncokban. Idén várhatóan ezer, 2025-ig további 2500 automatát telepítenek országszerte.

Országosan mintegy 5–6 ezer darab automata telepítése várható, különböző méretekben – a fél négyzetméteres egyszerűbbtől a külön helyiségben vagy kültéri konténerben (kioszk) elhelyezett, beépített, nagy kapacitású gépekig.

Képet sajnos a Mol még nem tudott mutatni arról, hogyan fognak kinézni az újfajta visszaváltó automaták.

Nem látjuk a fától az erdőt – ezért nem fog soha eltűnni a papír

A digitális technika előretörésével egyre kevesebb papírt használunk, a könyvektől a recepteken át a számlákig ma már minden területen egyre gyakoribbak a nem papíralapú változatok. A váltást a technikai fejlődés mellett környezetvédelmi szempontok is indokolják – akárcsak azoknál a cégeknél, amelyek szintén a fenntarthatóság jegyében cserélik le a műanyagot papírra. Mivel az eladott papír közel felét a csomagolóiparban használják fel, a papíreladások nemhogy csökkennének vagy stagnálnának, de még növekedni is fognak a következő években.

Kedves papírnaplóm!

A szabványos papírfajtát valóban kevesebben használják, de van több terület is, ahol még jó ideig tartani fogja magát. A Z-generáció egyre inkább e-bookot olvas és a neten tájékozódik, okostelefonon vagy tableten gyűjti be az információkat, van azonban néhány terület, ahol kifejezetten menő papíralapú terméket használni. Ilyen például a naplóírás (gondoljunk csak a netflixes Szexoktatás című sorozatra), ami nemhogy kiment volna a divatból, de stabilan őrzi a népszerűségét, egészen pontosan a bullett journal formájában – ami különböző rajzokkal, motívumokkal felturbózott naplót jelent, és igazából bármilyen funkciót elláthat: lehet határidőnapló, emlékkönyv, idézetek gyűjteménye vagy éppen a közelgő események gyűjtőhelye.

A kötelező visszaváltás miatt 50 forinttal többe kerülnek az üveges, palackos, fémdobozos innivalók

2024. január 1-től Magyarországon is bevezetik a belföldön forgalomba hozott visszaváltási díjas termékek kötelező visszaváltási rendszerét (nemzetközi megnevezéssel a DRS, azaz Deposit Refund System-et) – írja a hulladékkoncessziót 35 évre elnyerő MOHU Mol közleményében. A rendszer lényege, hogy

minden üveg, fém és műanyag palackos, egyutas italtermék értékesítésekor

palackonként, egységesen 50 forint visszaváltási díjat fizet a vásárló,

Durva élelmiszerár-emelés újabb körben: nyomják a vészcsengőt a csomagolóiparban

A gyártókat tömörítő MAHUSZ üdvözli, hogy kormányzat szeretne megfelelni az Európai Unió által előírt hulladékkezelési direktíváknak, de az iparági egyeztetés nélkül megszületett új terv a szervezet álláspontja szerint teljesen szembe megy a kormányzat körforgásos gazdaságra irányuló törekvéseivel, emellett erős inflációs hatást is gerjeszthet. (A július 1-jén elrajtoló új hulladékkoncessziót a Mol venné át, erről legutóbb itt írtunk.)

A hullámpapír már ma is egyedülállóan magas, 90 százalékos újrafeldolgozási aránnyal és 89 százalékos átlagos újrafeldolgozott alapanyagtartalommal bír, melyet a hazai adatok is alátámasztanak.  A rendelet előkészítését és bejelentését nem előzte meg érdemi iparági egyeztetés, ami segíthetett volna egy olyan szabályozás kidolgozásában, ami a jelenleginél jobban támogatja a hosszú távú fenntarthatósági terveket – olvasható a szövetség közleményében.

A MAHUSZ maximálisan egyetért az EPR-rendszer létrehozásának céljaival. A „kiterjesztett gyártói felelősség” intézményének létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére.

Árháborút ígér az új hulladékrendszer, lesújthat a hatóság egyes élelmiszergyártókra

Az ipari termelés (így az élelmiszergyártás) környezetterhelésének igazságos kompenzálására, uniós szabályozás nyomán nemrég bevezetett kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) célja, hogy a terhelés kiváltói – a gyártók vagy külföldi előállítás esetén a forgalmazók – megfizessék a hulladék-koncesszor felé a környezetszennyező csomagolóanyagok hulladékkezelésének költségét. Lényeges azonban, hogy a díjtételt a jogszabályok egyértelműen „gyártói felelősségi kötelezettségként” határozzák meg, nem pedig a vevőkre (azaz közvetve vagy közvetlenül a fogyasztókra) áthárítandó költségelemként. Amennyiben a díjtételt az érintettek összehangoltan hárítják át a vevőkre, együttműködésük versenykorlátozó megállapodásnak minősülhet és súlyos jogi következményekkel járhat – figyelmezteti a piaci szereplőket a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

Hasonló jogsértésért bírságolta meg a hatóság 2019-ben a legnagyobb hazai elemgyártókat, amiért a szektorban 2005-ben bevezetett hulladékkezelési díjat egységesen, teljes egészében és egymással egyeztetve hárították át a vevőikre. A kartellért a hatóság jogerősen több mint harmincmillió forintnyi bírságot szabott ki a cégekre.

A gyártók szerint a magyar rendszer lesz a legdrágább

Újabb élelmiszerár-emelést harangoztak be a nagy gyártók júliustól

Az elmúlt évek során a termékek, így az élelmiszerek csomagolásával kapcsolatos környezetvédelmi problémák orvoslása és az újrahasznosítás hatékonyságának növelése érdekében, egy uniós irányelv útmutatása alapján az összes tagállamban, így Magyarországon is bevezetésre kerül az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) – olvasható a FÉSZ felhívásában.

Az már hazai sajátosság, hogy 2023. július 1-től nem az állam vagy piaci szereplők által alapított non-profit irányító szervezet, hanem a MOL által működtetett koncessziós társaság fogja kollektívan teljesíteni a szükséges visszagyűjtési és hasznosítási feladatokat a gyártók nevében.

A piaci szereplők eleve hatékonyabbnak és olcsóbbnak tartották volna a feladatok végrehajtását a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, piaci alapokon működtetni. Ezért a koncessziós tervekkel kapcsolatos aggályaikat az élelmiszergyártók is folyamatosan jelezték a hazai jogalkotók számára. A félelmeik sajnos máris beigazolódni látszanak, mert a koncessziós megoldás hatékony működőképességének megkérdőjelezhetősége mellett, nagy érvágást jelent majd a gyártók számára, hogy