Best WordPress Hosting
 

Az első kávéfőzést sem kell kivárni

Az igény már azelőtt megtalálta az Oszkar.com-ot, hogy eszükbe juthatott volna a céges telekocsiszolgáltatás ötlete: 2016-ban Magyarország legnagyobb flottakövető cége, a Webeye kereste meg őket. A Webeye ekkor költözött Fótligetre egy frekventált, 13. kerületi irodából. Az új iroda tömegközlekedéssel nehezen volt elérhető, ezért kezdtek gondolkodni azon, hogyan tehetnék a munkavállalóknak minél egyszerűbbé és elfogadhatóbbá a bejárást. Ennek egyik eleme volt a telekocsirendszer, így találták meg az Oszkar.com-ot.

Nekik ekkor nem volt kész zárt csoportos rendszerük, az egyéni utazásokról azonban tapasztalatuk igen. (A 2007-ben alapított Oszkar.com sztorija: Forbes, 2015/01.) Ebből kiindulva a Webeye-jal fejlesztették ki első céges telekocsirendszerüket. „Ezt azóta sem értékesítjük aktívan, a vállalatok találnak meg minket, nő a kereslet a szolgáltatás iránt” – mondja Prácser Attila, az Oszkar.com társalapítója és társtulajdonosa.

Az Oszkár céges ügyfelei jellemzően nagyvállalatok, amelyek irodáiba, gyáraiba sokan járnak egy időben autóval. A cégek employer branding stratégiájának is része a telekocsirendszer. A home office mára alapelvárás lett, de amikor be kell menni az irodába, igénylik, hogy azt is segítse a munkáltató. Ahol nincs vállalati busz, vagy nem minden viszonylaton van, ott is plusz elem lehet a telekocsi.

Dugóban állni élvezet

Amikor beüt az inflációs válság, kénytelen meghúzni a nadrágszíjat az emberek többsége, befékeznek a magyar autómegosztók is. De az állam által egyre inkább torzított magyar üzleti világban üde színfoltnak hat a három szolgáltató valódi piaci versenye, ami most még izgalmasabbá válik, miután egyikük lépett egy merészet, és átalakította az iparágban nálunk eddig megszokott és mindenki által alkalmazott percalapú árazási rendszerét.

Nagy verseny ide vagy oda, a három cég érthető módon teljes egyetértésben, vállvetve küzd azért, hogy a közösségi autózás gyorsan terjedjen, mindhármuk tortája nőjön. A környezetszennyező autózás visszaszorítása mint nemes cél csak elsőre furcsa azoktól a szolgáltatóktól, akik végső soron autók bérbeadásával foglalkoznak. A megosztással ugyanis egy autó nyolcszor, kilencszer több embert tud kiszolgálni, mintha a hagyományos módon hazavinné a gazdája, aki egyedül vezeti, és az autó élete nagy részében csak parkolna.

Ezt persze már hét évvel ezelőtt is tudtuk, amikor a carsharing-szolgáltatók megjelentek Budapesten is, mostanra viszont szépen felépült a piacuk, és hasonló méretű flottát építettek. A GreenGónak, a Share Now-nak és a Mol Limónak is nagyjából ötszáz autója van, ez jelenlegi várakozásaik szerint tovább nő, de valószínűleg egy darabig már csak lassú ütemben. Budapest ezek szerint jelenleg ezerötszáz megosztott autót bír el.

Régóta kerestünk nőket, de nem nagyon találtunk

Amikor 2020 februárjának végén, a pandémia kitörése előtti utolsó pillanatokban a bécsi cégközpontban meglátogattuk, hogy portrét írjunk a cégéről, a szűk kapubejáró láttán azon csodálkoztunk, a főnöknek milyen autója van, amivel itt befér. Aztán kiderült: biciklivel jár. Nyolcvankét évesen is kerékpározik?

Hogyne. Veszekszik is velem a családom, hogy nem hordok sisakot. De szerintem sisakban nem elég óvatos az ember, mert azt az illúziót kelti, hogy biztonságot ad. És nem is a fejed van a legnagyobb veszélyben, hanem a gerinced. Volt két balesetem tavaly, bordatörésem is lett. Egyszer azért estem el, mert egy telefonját nyomkodó gyalogos elém lépett, én meg huszonöt kilométer per órás sebességgel mentem, és nem tudtam megállni. Szerencsére gyerekkoromban megtanultam összegömbölyödve, gurulva esni, hogy ne sérüljön meg a hátam. Ösztönösem így csinálom ma is. Nekem a kerékpár a szabadságot jelenti, gyerekkoromban volt idő, hogy felnőtt férfikerékpáron jártam, a váz alatt dugtam át a lábam, annyira kicsi voltam hozzá. (Nevet.)

Gyakran meglátogatja az egyetlen magyarországi Freywille üzletet?

A százezres színházjegy már visszás lenne

Marosi Bence szereti az elsőre őrültségnek tűnő ötleteket. A húszas évei elején az Ohio állambeli Erie-tónál fekvő sziget egyik éttermében dolgozott. Egy nyáron át egyszerre volt felszolgáló, mosogató, halsütő és éjszakai őr, árgus szemekkel kereste a hídpillérek alatt bujkáló, pár perccel azelőtt még egy szomszédos étterembe betörni próbáló rablót. Annak ellenére, hogy a munkamennyiségtől és az alvásmegvonástól tíz kilót fogyott, fizetségéből két hétig utazgatott az államokban. 

Aztán egyetemistaként fogadásból kicsivel több mint tizennyolc óra alatt körbetekerte a Balatont. Kétszer, egymás után. Sokakkal fogadott, volt köztük kis tétel és komolyabb összeg is. Miért ne? alapon belevágott, tudta, rajta múlik, hogy megcsinálja-e vagy sem. Sikerült neki. Egy csomóan végül meg sem adták neki a jogos nyereményét, viszont az egyik egyetemi tanárától, akivel jó kapcsolatot ápolt, egy, a születési évéből származó hatputtonyos tokaji aszút kapott.

Bencének mindenről sarkos véleménye van. Ha felsorolnám az összes témát, amit érintettünk, betelne az Üzlet rovat.

Mi is kávézót akartunk nyitni. Szerencsére nem tettük

„Biztos a színnel van baja” – jegyzi meg viccesen Nardai Nóra, ahogy a babasírás beszűrődik a bolt raktárába. Itt ülünk le beszélgetni, a színes mamakabátok és a cipősdobozhegyek mellé. A Liliputi babaruha- és babacipőbolt Lövőház utcai üzlete előtt most üres babakocsik parkolnak, bent éppen ingyenes hordozási tanácsadás folyik. A szülőknek szakértők adnak tanácsot, hogy melyik hordozót érdemes választaniuk, a csatosat, a karikásat vagy a szövött kendőt.

Nóráék rendszeresen tartanak online és személyes bemutatót, ahol a babák is kipróbálhatják, melyik módszer a legkényelmesebb nekik. A másfél órás találkozó alatt többnyire csendben szuszognak a szülők mellkasán vagy hátán, de ha épp kényelmetlennek találják a hordozót, azt hangosan jelzik, ahogyan most is.

„Megmutatjuk, hogyan válasszák ki a nekik megfelelőt, és hogyan használják jól” – magyarázza Nóra és férje, Földi Balázs, a Liliputit ma tulajdonló házaspár. Az elmúlt évtizedben teret nyert a „hurcizás”, a babakocsik mellett egyre népszerűbbé váltak a szülőkre kötött és csatolt hordozók. A népszerűség azonban nem minden, Nóráék szerint vannak még félreértések, és sok a rossz minőségű termék.

Fordítsuk vissza a korallzátonyok pusztulását!

A korallzátonyok a bolygó egyik legváltozatosabb ökoszisztémáját alkotják. Sok európai ember számára a korallok csupán egzotikus látványosságot jelentenek nyaralásaik során, hiszen igazán lenyűgöző, színes látványt nyújtanak a kristálytiszta tengervizekben. Ennél azonban jóval fontosabb feladatuk van. Menedéket nyújtanak számos tengeri élőlény számára, illetve létfontosságú szerepük van a tengeri és a szárazföldi élet fenntartásában. Milyen lépéseket tehetünk mi a teljes kihalásuk megelőzése érdekében?

Korallzátonyok és állatkolóniák

Napjainkban a korallzátonyok nagyjából a tengerfenék 280 000 m2-ét borítják. Ez hozzávetőleg 39 focipálya méretének felel meg. Bár ez az óceánok területének töredékét, kevesebb mint 1%-át teszi ki, mégis a tengeri élővilág 25%-ának, 4000 fajnak adnak otthont és menedéket. A korallokat gyakran tévesen növényeknek vagy szikláknak nevezik. Valójában azonban állatok, amelyek nagy csoportokban, úgynevezett kolóniákban élnek.

Vagy győztes leszek, vagy hős

I.

1991-ben egy nyári napon Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke épp a Nádor utcán gurult végig fekete Mercedesével, amikor észrevette az utcán sétáló Sugár Andrást. Még a külkereskedelmi minisztériumból ismerték egymást, András annak idején mindennap tíz órakor felment az akkor osztályvezető-helyettes Bartha irodájába, hogy elolvassa a Népsportot. „Mert őneki járhatott.”

Megállt az autóval, és kiszólt: „Andriskám, hallottál a Westelről? Tegnap Vic Pavlenkóval vacsoráztam, vezérigazgatót keres. Szerintem meg tudod csinálni. Itt a névjegye, hívd föl!” Vic Pavlenko a Westel Rádiótelefon Kft. negyvenkilenc százalékát birtokló US West képviselője volt. Pavlenko és Sugár András néhány nappal később a Hilton teraszán három órán át beszélgetett a lehetőségről, a harmadik óra végére kiderült, hogy a másik tulajdonos, a Matáv vezérigazgatója, Horváth Pál már rég leokézta Sugárt, feltéve, hogy neki is tetszik az ajánlat.

Semmirekellőnek hitték, négymilliárdos céget vezet

Ha Gombóc Artúr a csomagolásokért lenne oda, csorogna a nyála a Sipospack Kft. sóskúti üzemében: doypack tasakok, fejkartonált tasakok, talpredős és háthegesztett tasakok, mikro-, makro- és lézerperforált csomagolás, flexo- és digitális nyomtatás, újrahasznosítható, lebomló és tiszta papír. De megtalálná itt a kedvenceit, a csokoládékat is – legalábbis a csomagolásukat. Sipos Balázs, a cég második generációjának képviselője nemrég Menyhárt Attila cukrászséfnek segített megtervezni a World Chocolate Masters világverseny elődöntőjére street food desszertjének kínálócsomagolását, egy kakaóbabot formázó papírborítást.

A csaknem harmincéves Sipospack Kft. csomagolástervezési részlege, a Sipos Design 2020 januárja óta működik. Az ötletek kidolgozásától a tervezésen át a kész anyagok legyártásáig mindenben segítenek a terméktulajdonosoknak, és mivel digitális nyomdagépen dolgoznak, a kisebb rendeléseket is ki tudják szolgálni.

„Ebbe nőttem bele, de a csomagolástechnika valójában csak akkor kezdett el érdekelni, amikor kicsit jobban elindultunk az innováció, az egyedi dizájnok irányába. Ezekbe apa sem szól bele, ő inkább a reál vonalon mozog” – magyarázza a marketinget és az értékesítést is irányító Balázs. A fejlesztések érdeklik, minden, ami kreativitás.

Én Miska bácsinak hívom egyébként

A 9-es buszon ülök, úton vagyok Vitray Tamáshoz, aki hatvan éve mindenkinek jelent valamit ebben az országban. Mama, neked mi jut eszedbe Vitrayról? „A hangja maradt meg, volt benne valami mindentudás. De az a jóindulatú.” Anya, neked mi jut eszedbe Vitrayról? „Hát mi? Gyere, Egérke, gyere, kicsi lány.” Vajon hányan vannak még így vele?

Nekem az egyetem jut eszembe, ahova jártam. A televíziós műsorkészítő szak, amit ő alapított Horváth Ádámmal. És a tanáraim, akiket még ő tanított, és akik annyit idézték őt nekünk is, hogy szinte mitikus lénnyé épült a fejünkben. Sosem láttam élőben, sosem beszéltünk, és mégis csengenek a fejemben a mondatok, amiket ugyan tőle tanultam, de nem tőle hallottam. Mantrák, krédók, tanmesék a szakmában létezésről és boldogulásról. A személyiség erejéről, a természetesség és a természetesség látszatának különbségéről. A kontrollmonitor fontosságáról, a klisék felismeréséről. A tanulságot sosem mondjuk ki. Aki felülkerekedik, alulmarad. 

De most találkozni fogunk, és nekem kell őt kérdeznem. Aztán később kiderül: nem könnyű őt kérdezni. Kérdezgetni nem is lehet. Lerázza magáról az értelmezéseket, néha az érdeklődést is. „A riporterek nagy része úgy ül le, mintha komponálna, mintha egy mű készülne. Nem készül mű. Beszélgetni kellene csupán” – mondja aztán a beszélgetésünkben. Szerencsére még az elején. Beszélgetni sem könnyű vele, de nagyon jó, amikor sikerül.

Kriptokrízis

Írta: Nemes Dániel

„Láttunk ilyet korábban. Pont, mint az 1920-as években, mielőtt a befektetésekre vonatkozó törvényeket bevezettük. Svindlerek. Zavarosban halászók. Csalóművészek. Pilótajátékosok. A lakosság közben a csődbíróságon köt ki” – mondta Gary Gensler, az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) elnöke. Kemény szavak egy laissez-­faire típusú elnöktől, aki idáig nagy konfliktusokat nem vállalt, de miután az FTX csődjét követően megmaradt legnagyobb kriptotőzsdéket, a Binance-t és a Coinbase-t a SEC beperelte, szükségét érezte felszólalni. Szavai előrevetítik a kriptopromóterek egyik fő érvének, a szabályozatlanságnak és szabályozhatatlanságnak a megkérdőjelezését is: az Egyesült Államok igenis szabályozni akarja a kriptopiacot. A piacot, ami (elméletben) decentralizált matematikai algoritmuson alapul, és mint ilyen, technikailag szabályozhatatlannak tűnik.

Új szerzők a Forgóban! Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Augusztusban jön a következő tag!

Tényleg a legjobb volt

Galambos Márton főszerkesztő házigazdatársa a Lehetőség színpadon Hodász András expap volt.

Tóth Vera énekes

„Haknik, playback, gyors pénzkereset. A menedzseremnek is elhittem, hogy csak ennyire vagyok jó. 2012-ben úgy döntöttem, vége a falusi hakniknak. Tóth Vera nem akar országosan népszerű lenni, nem lesz a falunapok királynője. Újra kellett építenem magam. Mára sikerült.”

Maffia, nyaralás, foci

Így nőtt nagyra az Utazómajom-sztori, ami a fél országot megtanította olcsón utazni

Eleinte hibás árazású repülőjegyekkel üzletelt, mára hatszázezres követőtáborát tanította meg az olcsó és tudatos utazásra. Az Utazómajom Facebook-oldal mögött Tóth Ákos áll. Országos sikerű egyszemélyes mutatványa után most új projekttel nézné meg, fel tud-e építeni egy csapatot. Írta: Gólya Ági

Nem a focihoz kell érteni, hanem az üzlethez

Új tech titán születőben?

Miről van szó?

Hagyományos bankoknak, pénzintézeteknek nyújtanak olyan MI-alapú vállalati szoftverfejlesztési megoldásokat, amikkel felvehetik a versenyt a neobankokkal és a fintech cégekkel anélkül, hogy ezeknek a nagy, bonyolult hátterű banki rendszereknek hosszú távon fennakadást okozna az átállás. Hónapok vagy évek helyett hetekre rövidítik le a fejlesztési folyamatot. Már most ügyfelük az OTP csoport vagy néhány olyan, a pénzügyi szektoron kívüli cég, mint az OMV.

Mennyi az annyi?

Koreai cégből globális nagyvállalat

Mozgalmas időszakot él át az autóipar. A világjárvány, a csiphiány, az energia és az alapanyagok árának megsokszorozódása és a mindezek hatására bekövetkezett megnövekedett szállítási idők alaposan próbára tették és teszik a szektor szereplőit, ami alól a Kia sem kivétel. A dél-koreai márkának ugyanakkor sikerült megerősödve átvészelnie minden nehézséget, amiben a vállalati filozófia megváltozásának is fontos szerepe volt. Nagy Norberttel, a Kia Hungary ügyvezető elnökével beszélgettünk.

Az európai közbeszédben egyértelműen az elektromos autó a legforróbb téma. Ennek egyik fontos oka az Európai Unió azon szabályozása, mely szerint 2030-tól kezdve csak elektromos autókat lehet forgalomba helyezni a tagállamokban.

Itthon is, de másképp

Tíz klassz app

1.Alrite

Magyar fejlesztés, MI segítségével pillanatok alatt teszi át több nyelven is a hangfájlokat szövegbe. Igen, még magyarul is, ami diákoktól kutatókon át az újságírókig rengeteg akadémikus és kreatív ember munkáját könnyítheti meg. Előfizetéses, de van hozzá ingyenes kezdőkeret is.

2. Artifact

Vagy hiszek benne, vagy rögtön elengedem

„Ezeket is mi tettük fel a gyerekeimmel” – mutatja Vályi István a stúdió falán a raklapos polcokat. Autóalkatrészek, kütyük, modellek. Férfibarlang, ahogy a Speedzone-nál hívják. Az interjú alatt Vince Tibor „Vinyus” emlékfala előtt ül, az autós Youtube-csatorna alapítója 2020 végén hunyt el. „Neki tényleg az volt mindig is az elsődleges, hogy mindenki kapja meg, ami neki jár. Ne ő, a tulajdonos legyen az első, aki kiszedi belőle, hanem az, aki dolgozott” – mondja István.

Totalcaros éveiben úgy ismerte meg mindenki, mint a nép egyszerű gyermekét. „Pista a hegyről, aki beveri egyből” – Winkler Róberttel találták ki a karaktert. István azt mondja, felvidéki suhanc lévén „nem volt ott anyánk meg apánk, hogy segítsen, ők azzal voltak elfoglalva, hogy egzisztenciát teremtsenek nekünk”. Nem mellesleg apja elismert gyerekorvos Szlovákiában, István pedig pályája elején az Új Szó napilapnál volt tördelőgrafikus, sőt több szlovákiai kiadót is megjárt, és megismerte a magyar–szlovák kortárs irodalom krémjét. Ha kellett, akár targoncázott is, vagy árut rakodott, vagy épp nagybátyáival autókat bütykölt.

Emellett ipari mennyiségben kommentelt a Totalcarra. Végül fel is figyeltek rá egy forrongóbb időszakban, amikor több fontos alakja hagyta el a portált, és elhívták, hogy szerkessze a Belsőség blogot. Nem annak készült, de végül autós újságíró lett belőle. Most talán a legismertebb Magyarországon.

A Libriről

Mit jelent ez valójában? – kérdezi tőlem egy külföldi befektető. Azt, hogy már nincs Népszabadság, Index, Origo, nincs CEU, és most elesett a Libri is, válaszolom.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nem a profitért vette meg az ország könyvpiacát boltokkal és kiadókkal is uraló hálózatot, hanem hogy valódi célját támogassa. Az állami milliárdokból óriásira növesztett alapítvány azért jött létre, hogy ideológiai terepen, a fejekben foglaljon el és biztosítson be egyre nagyobb területet.

Lassan, de biztosan akarnak majd haladni a Librin belül, igyekeznek minél komótosabban, minél tovább húzni a folyamatot. A cél az lesz, hogy ne álljanak fel csoportosan szerzők, ne szülessen bojkott, szokja meg az ország és az értelmiség ezt is. Mondatonként, fejezetenként, szerzőkként, könyvenként szoktatnák majd hozzá az írókat és a vásárlókat, hogy a verseny kontrollálva van, és a hatalom szabályai szerint szabad csak játszani. A terv, gondolom, ez, a kérdés pedig az, hogy ehhez a szerzők és a vásárlók meddig adják a nevüket. Születik-e válaszreakció, vagy mindenki hagyja magát lépésről lépésre megfőzni?

Energiahatékonyság ÉS fenntarthatóság

Fenntartható működés, környezetvédelem, kibocsátáscsökkentés – csak néhány az utóbbi évek hangzatos kifejezései közül. Ellenállóképesség az energiaválsággal szemben, ellátásbiztonság, megújuló energiák felhasználása – ezek pedig napjaink legégetőbb témakörei. Hogyan lehet ezeket úgy összekapcsolni, hogy a vállalatok számára kézzelfogható üzleti előnyökkel is járjanak? Erről beszélgettünk Petr Hermann-nal, a Schneider Electric Délkelet-Európáért felelős vezérigazgatójával.

Mi lehet a hosszú távú stratégia az energiaigényes iparágak igényeinek kielégítésére?

Ezt három kifejezéssel tudom a legjobban elmondani: hatékonyság, elektromos energián alapuló megoldások – vagyis elektrifikáció –, illetve megújuló energiaforrások.

Fontos a betegek komfortérzete

Lényeges szempont, milyen a gyógyulni vágyók első benyomása, ha belépnek egy kórházba, emellett az ott dolgozók mindennapjaira is pozitív hatással van, ha munkájukat tiszta, rendezett intézményben végezhetik. A B+N Referencia Zrt. számára fontos küldetés a kórházi higiénia színvonalának még magasabb szintre emelése, és nagyra becsüli azokat az egészségügyben dolgozókat, akiknek ez szintén szívügye vagy éppen feladata. Prof. Dr. Polgár Csabát, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatóját és Dr. Tasáry Ilonát, az Országos Onkológiai Intézet higiénikus főorvosát kérdeztük a témáról.

Milyen szerepe van a rendezett, tiszta körülményeknek a kórház megítélésében, és hogyan lehet ezt praktikusan fenntartani?

Prof. Dr. Polgár Csaba: Az elmúlt években lezajlott budapesti kórházfelújítási programnak köszönhetően a mi intézményünk is megújult, ez nagy segítség volt abban, hogy olyan fejlesztések is megvalósuljanak, amire a korábbi években nem volt lehetőség, hiszen az akkor meglévő forrásokat inkább a gyógyításhoz közvetlenül szükséges orvosi berendezésekre költöttük. Az elmúlt évben viszont lehetőség volt a betegterek megújítására és bővítésére, a visszajelzések alapján pedig ez is növelte a páciensek komfortérzetét, ami számunkra is nagyon fontos. Az pedig mindannyiunk érdeke, hogy ezt a tisztaságot, rendezettséget megőrizzük a mindennapokban is a saját dolgozóink és az ezzel megbízott szolgáltató által.