Best WordPress Hosting
 

Egy lépéssel közelebb kerülhet az eredeti arcához a magyar modern építészet mellőzött csillaga

A pesti belváros tele van szem előtt lévő, sokak számára mégis ismeretlen építészeti csodákkal: nem kivétel ez alól a jó részén szinte élhetetlen városi autópályává vált Rákóczi út sem, ahol ma szerencsétlen esetben akár három felüljáróval is találkozhatnánk.

A másfél kilométeren át egymást követő épületeket a legtöbben egyáltalán nem ismerik, hiszen a dübörgő forgalom zajában az embernek nincs igazán kedve ahhoz, hogy a szükségesnél akár csak egy pillanattal is többet sétáljon a járdákon. Ez nyilvánvalóan hiba, hiszen a zárva tartó üzlethelyiségekkel tarkított házak sorában lapul például a modern magyar építészet egyik első oszlopa, a Budapest-Erzsébetvárosi Bank központjaként, illetve bérházaként született 18. számú lakóház, ami elegáns vonalaival és díszeivel ma is vonzza a szemet:

Varga Jennifer / 24.hu

Ma már kínos képeslappal is emléket állítottak az első magyar áruháztűz elhunytjainak

1903 augusztusában szörnyű tragédia híre rázta meg az országot: 24-én este, a Rákóczi út 38. alatt akkor már egy évtizede működő Párisi Nagy Áruház egyik gépésze épp a kirakatvilágítást kapcsolta fel, mikor a vezetékek egyikében zárlat keletkezett, a körülötte lévő papíráru, illetve ruhák pedig lángra kaptak.

Az alkalmazottak, illetve a legalsó szinten tartózkodó vásárlók jó része el tudott menekülni a gyorsan egyre méretesebbé váló lángok elől, sokan azonban későn jutottak el a kapuig, így egy lángoló fal állta az útjukat. Az emberek végül felfelé menekültek, az áruház tereiből átjutva a bérházi szintekre, a harmadik és negyedik emelet magasságába eljutva azonban sokan rádöbbentek:

nem maradt más kiút, mint az ablakból kiugorva lerövidíteni a rájuk váró szenvedést.

A főváros legkülönbözőbb pontjain tűnnek fel a lebontott Nemzeti Színházak darabjai

Az alig kétszáz éves magyar színháztörténet egyáltalán nem volt mentes az érdekes fordulatoktól, ez pedig a Nemzeti Színház történetére is tökéletesen igaz: a reformkor hajnalán sorra jelentek meg ugyanis a magyar nyelvű színitársulatok, a nézőtér megtöltése érdekében pedig a Vörösmarty téren állt Pesti Városi Német Színház (helyén ma egy modern irodaház áll) is a műsorára tűzött magyar nyelvű darabokat, a nemzet legjobbjait tömörítő társulat, illetve Nemzeti Színház azonban nem létezett.

Ezen a problémán segített a mai Astoriánál, a Grassalkovich Antal herceg adományaként a fővároshoz került telken megszületett Pesti Magyar Színház (1835-1837). Az egyemeletes, ifj. Zitterbarth Mátyás és Telepi György tervei alapján született épület 1840-ben vette fel a Nemzeti nevet, hogy aztán hosszú évtizedeken át, az állam tulajdonában szolgálja a magyar kultúrát.

Pest-Buda Aukciósház Az első Nemzeti – helyén ma a rendszerváltással egyidős East-West Business Center áll