Best WordPress Hosting
 

Széthordott, pár éves sapkáknak tűnnek, pedig közel négyszáz évet töltöttek a föld alatt

A mindennapokban körülöttünk lévő tárgyak között számtalan olyat találunk, amik hosszú évtizedek, vagy épp évszázadok óta változatlan formában vannak velünk, a ruhadarabok terén azonban eszünkbe sem jut, hogy lennének hasonló példák. Pedig igenis vannak – derül ki az Egyesült Államokban élő történész, Tom Askjem friss Facebook-posztjából.

A szakember négy egyszerű képpel mutat rá arra, hogy

a ma sokak által hordott téli sapkák nem csak alakjukban, de akár mintázatukban is megegyeznek az akár négyszáz évvel ezelőtti társaikkal.

Már az északi sarkvidék havában is ott a naptej

Megtalálták az eddigi legészakibb helyen előfordult naptej-maradványokat. A Svalbard (Spitzbergák) szigeteinek északnyugati részén végzett vizsgálatok során számos kozmetikum, köztük naptej maradványaira bukkantak a hóban.

Naptejre szükség van sajnos, mivel csak így tudjuk megvédeni bőrünket a napégéstől és annak súlyosabb következményeitől, mint például a bőrrák. A Velencei Ca’ Foscari Egyetem és az Svalbardi Egyetemi Központ közös kutatása során az északi sarkvidék szívében lévő szigetcsoport jégborításából és hórétegeiből 5 helyszínen vettek mintákat 2021 tavaszán, majd elemezték azokat különböző kozmetikai- és tisztálkodószerekből eredő kémiai szennyező anyagok után kutatva. A talált anyagok mennyiségét, térbeli és időbeli eloszlását is megmérték, és az áramlási modellek segítségével igyekeztek kikövetkeztetni, hogy honnan kerülhettek a szigetekre. Az eredményeket a Science of the Total Environment folyóiratban publikálták.

Az eredmények alapján megtalálták az eddigi legészakibb helyen előfordult naptej-maradványokat, a naptejben lévő ultraibolya szűrőanyagokat, valamint olyan illatanyagokat, amelyeket más kozmetikai szerekben alkalmaznak. Számos olyan anyagot is találtak, amelyekre eddig sose sikerült a sarkvidéki jégben, hóban rábukkanni. „Az eredményeink szerint a szennyező anyagok felbukkanását a nagy távolságú légköri szállításnak köszönhetjük” – mondta el a kutatás vezetője, Marco Vecchiato.