Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: hátsó ablak

Egyetemi doktori címet kap egy korábbi kóbormacska

Közzétette szerző

A Vermonti Állami Egyetem a hétvége folyamán tiszteletbeli doktori címet adományoz Maxnek, a cirmosnak, akinek oklevelén egy betű eltéréssel az irodalom doktora (Doctor in Litter-ature) felirat szerepel majd – írja a Vermont Public.

A hosszú időn át Fair Haven utcáin kóborló négylábút öt éve fogadta be egy, a kampusz közelében élő nő, az állat azonban nem a kényelmes lakásban, hanem a diákok közt érzi magát igazán jól, így hátizsákokon utazva közlekedett az épületek közt, örömmel állt modellt a hallgatók fényképészeti gyakorlatain, illetve nyújtott lelki támogatást az elfáradt fiataloknak.

 

PostPin It!

Unalmas vécépapír-tartók helyett papírnyelvű békák árasztották el a hatvanas évek Amerikáját

Közzétette szerző

Biztosak vagyunk benne, hogy a magyar nyelvű interneten leggyakrabban hangoztatott mondatok közt előkelő helyen szerepelne a „régen minden jobb volt”, noha ez az élet számos területén nyilvánvalóan nem igaz.

Vannak persze olyan dolgok is, amik esetében azonban mégiscsak egyet lehet érteni az állítással – ilyen a vécépapír-tartóké is, hiszen a hatvanas évek Amerikájában még a legkülönbözőbb méretű és formájú megoldásokkal lehetett találkozni az üzletekben.

Ezek közül a legerősebb egyértelműen a porcelánbékáké, amik két ponton felfogatva látták el a feladatukat:

PostPin It!

Ilyen James Bond lenne De Niro, Trump vagy Morgan Freeman

Közzétette szerző

A pletykák szerint ugyan Aaron Taylor-Johnsont már fel is kérték, hogy legyen ő az új James Bond, hivatalos információnk még mindig nincs arról, ki léphet majd Daniel Craig nyomdokaiba. Az évek alatt számtalan név előkerült, a szerteágazó találgatás pedig csak még tovább fokozódott, mióta bemutatták Craig utolsó Bond-filmjét, a Nincs idő meghalnit. Ezekben a találgatásokban persze kizárólag brit (esetleg ír) színészek kapnak helyet, mivel eleve csak nekik van esélyük rá, pedig olykor jól esik eljátszani olyan vadabb gondolatokkal is, hogy vajon mit hozna ki Robert De Niro, Al Pacino vagy épp Morgan Freeman a 007 szerepéből.

Szerencsére egy híressségek megszemélyesítésében utazó ír komikus, Al Foran pár évvel ezelőtt segített nekünk ezt elképzelni, 2 perc 13 másodpercben mutatja be nemcsak a fenti színészlegendák, de Larry David, Donald Trump, Joe Pesci, Woody Harrelson, Denzel Washington, Mark Wahlberg, Gordon Ramsay, Conor McGregor és Tom Hardy Bond-verzióját is. A legutóbbi pikantériája, hogy Hardy neve valóban sokáig keringett a Bond-pletykákban is, de mostanában már egyre kevésbé tűnik valószínűnek, hogy rá esne a választás.

Íme a videó:

PostPin It!

John Goodman könyörgött Spielbergnek, hogy ne kelljen újra Frédit alakítania

Közzétette szerző

Amikor kiderült, hogy élőszereplős film készül a 60-as évek népszerű rajzfilmsorozatából, a Frédi és Béniből, akkor a casting során Frédi szerepére felmerült Jim Belushi, Dan Aykroyd, Bill Murray és Chevy Chase neve is, ám végül mindegyiküket túl soványnak találták. Így került a képbe John Goodman, aki épp Steven Spielberg 1989-es filmje, az Örökké olvasópróbáján vett részt, amikor a Frédi és Béni megfilmesítési jogait felvásárló legendás rendező kijelentette:

Hölgyeim és Uraim, mielőtt belekezdünk, szerenték valamit mondani: megtaláltam a Kovakövi Frédimet.

Goodman már akkor sem örült túlzottan a lehetőségnek, sőt, úgy érezte, hogy belekényszerítették a szerepbe. A Flinstone családot végül harminc éve, 1994-ben mutatták be, és Goodman mellett többek között Kyle MacLachlan, Halle Berry és Elizabeth Taylor is feltűnt a vásznon. A film ráadásul komoly kasszasiker lett, Spielbergék pedig azt tervezték, hogy – a Vissza a jövőbe-filmek mintájára – egyszerre két folytatást is leforgatnak hozzá.

PostPin It!

Ma már nehéz megérteni, miért tiltották be ezt a dalt 70 éve

Közzétette szerző

Hetven évvel ezelőtt, 1954. május 8-án a BBC betiltotta Johnnie Ray Such a Night című slágerét. A dal túlzás nélkül sláger volt, az első helyen állt a brit kislemezlistán (volt ilyen már a rock and roll előtt is), ám számos hallgatói panasz érkezett a rádióba, amiért szerintük Ray lihegése „szemérmetlen és kihívó” volt.

Igaz, már a dal szövege is merésznek számított akkoriban, hiszen egy szerelmes éjszakára emlékezett vissza, olyan sorokkal, mint

Tényleg olyan csók volt,

PostPin It!

Ötven évnek kellett eltelnie, hogy kiderüljön: nem egy sonkás szendvics okozta a fiatal énekesnő halálát

Közzétette szerző

Frusztrálónak és felfoghatatlannak nevezte azt, hogy egész életében édesanyja halálával kapcsolatban vicceltek, felszabadította, mikor megtudta, csak egy jóhiszemű pletyka állt az évtizedes hazugság mögött – derült ki Mama Cass Elliot lánya, Owen Elliot-Kugell könyvéből – írja a BBC.

Évtizedek óta makacsul tartja magát a legenda, hogy Cass tragikusan korai halálát egy sonkás szendvics okozta. A The Mamas & The Papas egyik énekesnője 1974-ben mindössze 32 évesen hunyt el. Halálát először ételmérgezésnek tulajdonították, de felmerült a túladagolás is, ám a boncolás nem mutatott ki tudatmódosítókat, végül szívelégtelenség lett megadva hivatalos okként. A gyanús körülmények miatt szinte azonnal pletykálni kezdtek a halál valódi okáról, az egyik már-már törvényszerűen a drogtúladagolás volt – Elliott függő volt –, ennek egyik szürreális vadhajtásaként volt egy olyan elmélet is, miszerint egy sonkás szendvics miatt lelte halálát. A mítosz olyannyira elterjedt, hogy humorforrásként épült be a köztudatba, többek közt Mike Myers is poénkodott vele Austin Powersként.

Elliot-Kugell hétéves volt, mikor édesanyja meghalt, és most megjelenő könyvében, a My Mama, Cassben arról írt, mennyire nehezítette meg az életét a sokak által poénként kezelt információ.

PostPin It!

Széthordott, pár éves sapkáknak tűnnek, pedig közel négyszáz évet töltöttek a föld alatt

Közzétette szerző

A mindennapokban körülöttünk lévő tárgyak között számtalan olyat találunk, amik hosszú évtizedek, vagy épp évszázadok óta változatlan formában vannak velünk, a ruhadarabok terén azonban eszünkbe sem jut, hogy lennének hasonló példák. Pedig igenis vannak – derül ki az Egyesült Államokban élő történész, Tom Askjem friss Facebook-posztjából.

A szakember négy egyszerű képpel mutat rá arra, hogy

a ma sokak által hordott téli sapkák nem csak alakjukban, de akár mintázatukban is megegyeznek az akár négyszáz évvel ezelőtti társaikkal.

PostPin It!

Macskalábnyomok rejtőznek egy brit sorház téglafalán

Közzétette szerző

A világ épületei évezredek óta tele vannak jól látható lábnyomokkal: egy óbudai modern irodaházban közel kétezer éves kutyalábnyomokkal találkozhatunk, de nemrég egy ezzel egyidős, gyermeklábnyomot rejtő tetőcserepet is bemutattunk.

A sor ezzel természetesen még nem ért véget – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a brit falucska, Dersingham egyik háza, aminek homlokzatán

hat macskanyom látható.

PostPin It!

Autóvá változott lovak isznak a motorolaj-folyóból egy spanyol kisváros szívében

Közzétette szerző

Az utcai reklámok hosszú évszázadok óta a mindennapok velünk élő részei, közülük kevés képvisel azonban olyan művészi értéket, mint a spanyol kis- és nagyvárosokban ma még százszámra tetten érhető csempeképek, amik a legkülönbözőbb – sokszor már hosszú évtizede óta nem kapható – áruk megvásárlására ösztönzik a nézőt.

Ilyen az alig harmincezres kisváros, Xàtiva főutcáján álló egykori modernista benzinkút-épület százéves dísze, amin

autóvá változott lovak, vagy épp lóvá változott személyautók egész sora, illetve egy neonzöld színű, jó eséllyel bort szállító teherautó együtt iszik a kerekeik előtt csordogáló motorolaj-folyóból

PostPin It!

Óriás írógépből lett táncparkett a harmincas évek Oscar-jelölt filmjében

Közzétette szerző

A világ filmgyártásának első évtizedeiről ma már kevés szó esik, pedig a néma-, illetve a korai hangosfilmek is tele vannak elképesztően kreatív jelenetekkel: ilyen az 1937-ben bemutatott, egy Oscarra jelölt Ready Willing and Able (= Készen áll, hajlandó, képes rá) is, aminek egy pontján egy titkárnő (Ruby Keeler) a világ legkevésbé természetes módját választja egy szerelmeslevél megírásához.

A gépelés szinte már az első pillanatban szürreális irányt vesz, a nő, illetve a köré gyűlt táncosok ugyanis hirtelen egy óriási írógépre kerülnek, ahol utóbbiak a betűket a lapra felhordó kalapácsokká változnak, Keeler karaktere pedig Lee Dixon által játszott főnökével – aki valójában az üzenet feladója – együtt táncba kezd a billentyűkön:

The post Óriás írógépből lett táncparkett a harmincas évek Oscar-jelölt filmjében first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Ilyen lehetne A Simpson család, ha az ötvenes években, élő szereplőkkel forgatják

Közzétette szerző

Mi lett volna, ha a kedvenc animációs filmünk, vagy sorozatunk hús-vér szereplőkkel születik? Ezt a gondolatkísérletet ültette át a gyakorlatba a demonflyingfox nevű videós csatorna, ami az agyament ötleteit a mesterséges intelligencia segítségével valósította meg.

Így történt ez nemrég A Simpson család esetében is, amihez a rejtőzködő zseni az ötvenes évek stílusában készített egyperces animációt, mégpedig úgy, mintha azt a korszak egyik legfelkapottabb kamerarendszerével, a Super Panavision 70-nel rögzítették volna:

A varázslat a Family Guy esetében is működik:

PostPin It!

Menekülteket mutató bélyeg miatt fordított vissza egy Budapestre érkező levelet a Magyar Posta

Közzétette szerző

Az 1956-os események a második világháború utáni Magyarország legnagyobb kivándorlási hullámát indították el, hiszen az eseményeket elindító október 23-át követő hat hónapban kétszázezren döntöttek úgy, hogy döntően Ausztria, illetve Jugoszlávia felé indulva hagyják el a hangyabollyá vált településeket. A kormány által disszidensnek nevezett emigránsok közül 1957 nyaráig – a Kádár-kormány amnesztiáját kihasználva – végül 11 ezren tértek haza, a legtöbben azonban az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, vagy épp Németország felé folytatták az útjukat.

Ez az eseménysorozat vezetett aztán többek közt ahhoz, hogy az ENSZ 1959-1960-at a Menekültek Világévévé tette: a kezdeményezéshez 1959 júniusában máris 52 ország csatlakozott, az államok egyre növekvő sorának a Magyar Népköztársaság azonban értelemszerűen sosem lett a része, hiszen a forradalomról hosszú időn át beszélni sem volt tanácsos.

A nyugati világban az emlékév apropóján számos országban születettek beszédes bélyegek – így volt ez Ausztriában is, ahol a Törökbálintról indult Rudolf Tóth (1918-2009) és Adalbert Pilch (1917-2004) terveztek erős darabot az Osztrák Postának, rajta

PostPin It!