Best WordPress Hosting
 

Így asszisztál a kormányhivatal a kínaiak környezetszennyezéséhez

Egy Debrecenbe települt kínai cég a csatornába folyatta a szennyezett vizet – csak a választás után tette közzé a a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal jelentését. Akkugyáras polgármesterek: akiket elhajtottak a választók és akiket megtartottak.

Három hét késéssel, az önkormányzati választás után tette csak közzé a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az első olyan hulladékgazdálkodási bírságról szóló határozatát, amellyel egy frissen Debrecenbe települt, kínai tulajdonú autóipari céget sújtottak.

Az 1 millió 980 ezer forintos bírságot a Halms Hungary Kft. kapta, mely az akkumulátoripari óriás, a CATL mellett épített gyárat a debreceni déli ipari parkban. A vizsgálat során kiderült, hogy a Halms telephelyéről titokban Kisgugyori csatornába vezették a szennyezett vizet. A dokumentumból kiolvasható, hogy a büntetésről szóló döntés már május 22-én megszületett, ám a határozatot csak június 11-én hozták nyilvánosságra.

Egy Debrecenbe települt kínai cég a csatornába folyatta a szennyezett vizet – csak a választás után tették közzé a jelentést

Három hét késéssel, az önkormányzati választás után tette csak közzé a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az első olyan hulladékgazdálkodási bírságról szóló határozatát, amellyel egy frissen Debrecenbe települt, kínai tulajdonú autóipari céget sújtottak.

Az 1 millió 980 ezer forintos bírságot a Halms Hungary Kft. kapta, mely az akkumulátoripari óriás, a CATL mellett épített gyárat a debreceni déli ipari parkban. A vizsgálat során kiderült, hogy a Halms telephelyéről titokban Kisgugyori csatornába vezették a szennyezett vizet. A dokumentumból kiolvasható, hogy a büntetésről szóló döntés már május 22-én megszületett, ám a határozatot csak június 11-én hozták nyilvánosságra.

Az akkumulátor-ipari beruházások miatt az elmúlt másfél évben civil tiltakozás indult Debrecenben és a környező településeken, és egyes felmérések arra utaltak, hogy ez kedvezőtlenül befolyásolja a fideszes városvezetés támogatottságát. A vasárnapi önkormányzati választás ezt nem igazolta, Papp László könnyedén, csaknem 50 százalékos eredménnyel őrizte meg polgármesteri székét, és a képviselő-testületben is maradt a Fidesz-többség. (Azt azért érdemes kiemelni, hogy a Tisza Párt az EP-választáson 3 százalékra megközelítette a kormánypártokat a városban.)

A környezet védelme és világnapja: időszerűbb, mint valaha

Természeti környezetünk megóvásának szó szerint létfontosságú ügye kezd ismét a „nemigen érünk rá erre most” kategóriába süllyedni az újra rendkívül feszültté vált nemzetközi és hazai helyzetben. Márpedig számos kritikus jelentőségű társadalmi-gazda­sági probléma hátterében lényeges környezeti tényezők is meghúzódnak, illetve e problémák megoldása sem választható el a veszélyes környezeti folyamatok megfelelő kezelésétől.

Ami a nemzetközi vetületeket illeti, már fél évszázaddal ezelőtt kellőképpen ismert volt, hogy a társadalmak környezet­módosító és egyúttal környezetkárosító tevékenységének következményei nemhogy nem állnak meg az országok határainál, hanem nagyon távolra is eljuthatnak és akár fokozatosan az egész bolygóra kiterjedhetnek. Az egyes régiókban felettébb eltérő, de globális szinten összességé­ben gyorsuló ütemű gazdasági növekedés növekvő mérték­ben együtt járt kulcsfontosságú természeti erőforrások fel- és elhasználásával, környezetszennyező anyagok kibocsátá­sával. E felismerésben komoly szerepe volt az első „Nemzetközi Geofizikai Év” (1957/58) során végzett kör­nyezeti megfigyeléseknek és a környezettudomány képvise­lői által közzétett jelzéseknek.

1962-ben jelent meg Rachel Carson könyve („Néma tavasz”), aki a nagy távolságokra eljutó DDT „akaratlan” mérgező mellékhatásai mellett általá­ban is szólt a társadalmak által előidézett környezeti prob­lémákról: „A leginkább aggasztó a mindannyiunk által a környezetet fenyegető hatások közül a levegő, a föld, a folyók és a tenger elszennyezése veszélyes és akár pusztulást okozó anya­gokkal”. A fosszilis tüzelőanyagok gyorsuló ütemű használata miatt a szén-dioxid légköri koncentrációjának emelkedéséből fakadó éghajlatváltozási kockázatokra utalt Bert Bolin és Erik Eriksson (1958), valamint Charles Keeling (1960).

A tüdő mélyéig jutnak a mikroműanyagok

Az apró műanyagszennyeződések, az úgynevezett mikroműanyagok gyakorlatilag mindenhol jelen vannak, evéssel, ivással, sőt légzéssel is képesek bejutni a szervezetbe. Egyes becslések szerint egy átlagember hetente egy hitelkártyányi műanyagot lélegzik be, azt azonban nem tudni, hogy a szennyezés miként hat az egészségre.

Egy friss tanulmányban a kutatók azt mérték fel, hogy hogyan halad a műanyag a légzőrendszerben – írja a ScienceAlert. Modelljük egy 2023-as úttörő kísérletre épül, amely arra irányult, hogy azonosítsák azokat a forró pontokat, ahol a mikro- és nanoműanyagok összegyűlhetnek a légutainkban.

A korábbi vizsgálat főként a felső légútra összpontosított, az újabb elemzésben viszont egészen a hörgőfákig jutottak. Három különböző légzési sebességet – lassú, közepes és gyors –, valamint három különböző méretű műanyagdarabot – nagyméretű mikroműanyag, mikroműanyag és nanoműanyag – modelleztek.

Környezetvédők tüntettek a berlini Tesla-gyárnál

Több mint ezer környezetvédelmi aktivista vett részt a Tesla autógyár elleni tiltakozó békés felvonuláson Berlin külvárosában – közölte a berlini rendőrség. A vállalat visszautasítja a vádakat.

A tüntetők egy közeli vasútállomásról az amerikai milliárdos, Elon Musk egyetlen európai Tesla-telephelye felé vették az irányt. Több szervezet is támogatókat toborzott a rendezvényre, amelynek célja a környezeti veszélyekre való figyelmeztetés.

“Nem számít, hogy Tesla, Volkswagen vagy Mercedes. Az autógyárak és politikai támogatóik felelősek azért, hogy kiárusítják az életünket” – mondta a Disrupt Tesla csoport szóvivője, Lucia Mende a tervezett demonstráció előtt. “Ezt meg kell akadályoznunk, és meg is fogjuk akadályozni” – tette hozzá. Egy Grünheidében indult állampolgári kezdeményezés azzal vádolta meg az amerikai villanyautó-gyártót és a brandenburgi tartományi kormányt, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a régió lakosságának érdekeire.

A Greenpeace a gödi kommunális szennyvízben talált akkumulátorgyártáshoz használt magzatkárosító oldószert

A Greenpeace szerint elfogadhatatlan és szabálytalan módon került akkumulátorgyártáshoz is használt magzatkárosító NMP-oldószer – a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. válaszlevele alapján – a gödi Samsung üzem által is használt városi kommunális szennyvízcsatornába. A Greenpeace országos petíciót indított a hazai akkumulátor-iparági üzemek szigorú szabályozásáért. A Greenpeace még februárban vett mintákat a Samsung-üzem mellett, a „Bócsai körforgalomnál” lévő termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből, amelyben NMP-oldószer jelenlétét mutatták ki a vizsgálatok. Akkor még nem volt ismert, hogy kommunális vagy ipari szennyvíz került-e ki a környezetbe. 

Kiderült, hogy reprodukciót károsító oldószerrel szennyezett kommunális víz ömlött ki a gödi földekre a Samsung-gyár mellett, a „Bócsai körforgalomnál” februárban. A Greenpeace-t február 21-én a gyár melletti szennyvíz kiömléshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A minták laboratóriumi vizsgálata jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószer jelenlétét mutatta ki.

A Greenpeace az eset kapcsán adatigényléssel fordult a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-hez, a katasztrófavédelemhez, a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz, illetve Göd Város Önkormányzatához. A hatóságoktól érdemi válasz mindezidáig nem érkezett, a DMRV Zrt. viszont az adatigénylésre az alábbi információt küldte a zöldszervezetnek:

1500 köbméter szemetet szedtek össze a magyarországi erdőkben

Negyedik alkalommal rendezték meg a Tavaszi nagytakarítás – Takarítsuk ki együtt a természetet! kampányt – írja az MTI Aktív Magyarországért közleményére hivatkozva.

Az ország egyik legnagyobb és legnépszerűbb hulladékgyűjtő akciójában idén 8000 darab 200 literes szemeteszsákba több mint 1500 köbméter szemetet gyűjtöttek össze.

A kampány március 21. és április 22. között tartott a magyarországi erdőkben, az akcióban több száz önkéntes vett részt.

Öt cég felelős a világ műanyagszennyezésének negyedéért

Egy új tanulmány alapján a műanyagszennyezés közel egynegyede mindössze öt nagyvállalatra vezethető vissza – írja a ScienceAlert. Win Cowger, a Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és kollégái mintegy 1,87 millió, 2018 és 2022 között regisztrált környezeti műanyaghulladékot elemzett. A projektbe 84 országból több mint 100 ezer önkéntes csatlakozott be, akik többek között tenger- és folyópartokon, illetve parkokban keresték a műanyagokat.

A vizsgálatból kiderült, hogy a szemetek több mint felét nem lehet konkrét céghez köthetni.

A műanyagok 24 százalékát viszont öt vállalathoz tudták visszavezetni: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék pedig a PepsiCo hulladéka volt, a többi a Nestlétől, a Danone-tól, valamint az Altria nevű dohánycégtől származott.

Rákosi-féle iparosítás vagy a magyar gazdaság kiugrási lehetősége?

Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom lesz – döntötte el az Orbán rezsim néhány éve, és ha minden így megy tovább, valóban azok is leszünk. Már ha nagyhatalomnak lehet nevezni, hogy a külföldi tulajdonú, külföldi technológiát és részben külföldi munkásokat alkalmazó környezetszennyező gyárak Magyarország területén működnek.

Az ágazatba olyan gyorsan olyan sok beruházás érkezik, amire még nem volt példa Magyarország történetében, ennek köszönhetően az akkumulátorgyártás néhány év múlva az ország egyik legfontosabb iparága lesz. Emiatt a Telexen is évek óta kiemelten foglalkoznak a témával, tavaly öt Komplex cikket írtak róla.

Mostanra viszont sokkal többet tudunk az akkumulátorgyártás hazai felfutásáról, ezért mélyebb kutatómunkával, több mint tíz, szakértőkkel és szereplőkkel készített interjú elkészítése után részletes elemzést írtak az ágazat gazdasági vonatkozásairól. Ez annyira hosszú lett, hogy végül három részben közöltük.

Csak most fedezték fel ezt a fajt, de máris veszélyeztetett

Eddig ismeretlen állatot találtak Koszovóban, a kutatók azonban nem örülhetnek felhőtlenül felfedezésüknek, a faj ugyanis máris veszélyeztetettnek számít – derül ki a Pensoft Publishers közleményéből. Halil Ibrahimi professzor és csapata egy Llap nevű folyó forrásánál bukkant rá az új lényre, amely a Potamophylax kosovaensis nevet kapta.

Ezt a vízi rovart elsősorban olyan problémák sodorták veszélybe, amely a világ országainak jelentős részében jelen vannak, például a vizek szennyezése és a szemetelés.

Ezek a jelenségek pedig nemcsak ezt a fajt, hanem komplett ökoszisztémákat is fenyegetnek. Éppen Ibrahimi arra hívja a figyelmet, hogy minél hamarabb lépjünk fel ezek ellen a szennyezések ellen, hogy megvédhessük az édesvizek élővilágát.

Menczer Tamás összefüggést talált a gödi akkugyár és a 13. havi nyugdíj között

Az LMP társelnöke Szijjártó Péter miniszterhez intézett kérdésében emlékeztetett rá, hogy tavaly december 14-én írták alá a szerződést, amely szerint a Samsung SDI Magyarország Zrt. 67,810 milliárd forintos beruházásához 13,867 milliárd forintos támogatást kap a kormánytól. Ungár Péter szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2023-as listája alapján a támogatást új gyártósorra nyújtja az állam, ezzel mintegy 25%-át megfinanszírozza a Samsung tervezett újabb beruházásának.

Az LMP politikusa szerint a Samsung SDI a támogatásért többletlétszám-vállalást sem tett, ami több kérdést is felvet.

Igazak azok a dél-koreai lapokban megjelent információk, hogy egy harmadik akkumulátorgyárat is építene a Samsung Gödön, az állami forrás a gödi gyár további kapacitásbővítését támogatja?

Magzatkárosító oldószert talált a Greenpeace a Samsung-gyár mellett kiömlő szennyvízben

Akkumulátorgyártáshoz használt, magzatkárosító oldószert talált a Greenpeace Magyarország a gödi Samsung-üzem mellett kiömlő szennyvízben. A Greenpeace-t február végén a gyár melletti csőtöréshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A minták laboratóriumi vizsgálata jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű, súlyosan egészségkárosító NMP-oldószer jelenlétét mutatta ki.

Reprodukciót károsító oldószer került ki a Samsung-gyár közelében lévő gödi földekre. A születendő gyermekek egészségére veszélyt jelentő N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyületet az akkumulátorgyártásban is használják. A mérgező anyag súlyos szemirritációt okozhat, valamint irritálhatja a bőrt és a légutakat.

A Greenpeace ezért azt követeli, hogy 

Óriási szennyezést okozott a tankerek Titanicja

A „tankerek Titanicjának” is nevezhetnénk a hírhedt Exxon Valdez olajszállító hajót, amelynek zátonyra futása Alaszka partjainál a történelem egyik legnagyobb, ember okozta környezeti katasztrófáját eredményezte. Már 1992-ben játékfilm készült a történtekből, amelyet Magyarországon először a szenzációhajhász Lángoló tenger címen forgalmaztak, noha éppen az jelentette a problémát, hogy a tengerbe ömlő, a becslésektől függően 41–113 millió liter kőolajat ekkora mennyiségben felgyújtani sem lehetett, a mérgező füst megfojtotta volna a helyi lakosságot. A tragédiát tovább súlyosbította, hogy a nyílt óceán helyett egy öbölben történt.

Ittas kapitány

Valdez egy kis település volt, mielőtt „életet” pumpált volna bele az 1975 és 1977 között megépített transzalaszkai csővezeték, amelynek déli végpontjául a jégmentes Valdez-öbölt jelölték ki. Az 1986-ban szolgálatba állított, 301 méter hosszú Exxon Valdez, az Exxon olajtársaság (egy 1999-es legendás vállalategyesülés óta Exxon Mobil – a Standard Oil jogutódja) hajója is egyike volt azon tankereknek, amelyeket Valdez kikötőjében töltöttek fel az észak-alaszkai Prudhoe-öbölből, Észak-Amerika legnagyobb olajmezőjéből érkező „fekete arannyal”.

Gyermekeink egészségét veszélyezteti a műfű és a gumiburkolat

A szerző a Levegő Munkacsoport elnöke. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Az utóbbi 20 évben Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedtté váltak a műfüves, illetve gumiburkolatú felületek a sportpályákon, futókörökön, játszótereken, sőt bölcsődék, óvodák, iskolák udvarán is. Ugyanakkor egyre több kutatás bizonyítja ezeknek az anyagoknak a komoly környezeti és egészségi kockázatait.

A szabadtéren alkalmazott gumigranulátum-felületek általában elhasznált autógumik felaprításával készülnek. Hatalmas mennyiségekről van szó: például egyetlen futballpálya lefedéséhez 22 ezer autógumi granulátuma szükséges. Ezekben a gumiabroncsokban rengeteg olyan vegyszer található, amelyek bizonyítottan károsak az egészségre. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) szerint a játszótereken és sportpályákon használt gumigranulátumok és gumiból készült talajburkolatok policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH-okat, amelyek közül számos rákkeltő), fémeket és ftalátokat tartalmaznak, továbbá illékony szerves vegyületeket és kevéssé illékony szerves szénhidrogéneket is kibocsáthatnak. A PAH-ok belégzéssel, közvetlen érintkezéssel vagy – különösen a gyerekek esetében – lenyeléssel kerülhetnek a szervezetbe.

A francia alsóház megszavazta a fast fashion korlátozását

A francia alsóház megszavazta, hogy pótdíjakkal sújtsák a fast fashion tömeggyártók termékeit, de a törvénytervezetet még a szenátusnak is el kell fogadnia. A törvénytervezet szerint a legfontosabb intézkedések közé tartozna, hogy a fast fashion termékeket nem lehetne reklámozni, és az olcsó ruhát gyártó cégeknek környezetvédelmi díjat is kellene fizetniük.A tegnapi szavazás Franciaország az első olyan ország a világon, amely „törvényt hozott az ultragyors divat túlzásainak korlátozására” – mondta Christophe Bechu, az ökológiai átmenetért felelős miniszter. Az intézkedésekről még szavazásra van szükség a szenátusban.  A legfontosabb intézkedések közé tartozik a legolcsóbb textíliák reklámozásának tilalma, valamint az alacsony költségű cikkek környezetvédelmi díja.

Mint Európa sok országát, úgy a francia ruhapiacot is elárasztották a nagyon olcsó importtermékek, ami miatt több hazai márka csődöt mondott. De az Emmanuel Macronnal szövetséges párt, a Horizons elsősorban környezetvédelmi okok miatt nyújtotta be a törvénytervezetet.

„A textilipar a leginkább szennyező iparág” – mondta Anne-Cecile Violland, a Horizons helyettese a Guardiannak hozzátéve, hogy az ágazat az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékáért felelős, de a vizeket is jelentősen szennyezi. Példaként a kínai Sheint hozta fel, ami naponta 7200 új ruhadarabot gyárt.

A magyarországi nagy szennyezőknek is közzé kell tenniük adataikat, de hogyan érdemes számolni?

(Erhart Szilárd kutató, Erhart Kornél szoftvermérnök.)

Világszerte 50 ezer nagyvállalatnak kell jelentést készítenie a klímaváltozási és további ötféle környezeti hatásairól a következő jelentési évtől, miután az EU törvényalkotói a közelmúltban elfogadták az új fenntarthatósági követelményeket (Vállalati fenntarthatósági jelentési irányelv, Fenntartható pénzügyi közzétételi rendelet, EU-taxonómia). Így a környezeti hatások jobb megértése, mérése és jelentése elengedhetetlen lesz idéntől a termelővállalatok, a befektetők és a vásárlók számára.

Szennyezési mennyiség ≠ szennyezési hatás

Rengeteg olaj ömlött a Karib-tengerbe egy felborult hajóból

Több kilométer hosszú olajfolt terjeng a Karibi-térségben, Tobago déli partjainál, amelyet egy egyelőre tisztázatlan hajószerencsétlenség okozott. A legénységnek nyoma veszett – írja az MTI a dpa német hírügynökségre hivatkozva.

A tobagói katasztrófavédelem adatai szerint az olajfolt hossza 11,6 kilométer, és a felborult hajót a partoktól nyugatabbra, a szárazföld közelében találták meg. Az olajfolt már károsította a zátony egy részét Scarborough partjainál – jelentette az Amerika Hangja (Voice of America, VoA) amerikai nemzetközi műsorszolgáltató. A hatóságok attól is tartanak, hogy az olajszennyezés veszélyezteti a halakat és egyéb tengeri élőlényeket. Trinidad és Tobago miniszterelnöke, Keith Rowley valódi katasztrófának nevezte az esetet a helyi idő szerint vasárnap megtartott sajtótájékoztatóján.

HANDOUT / TOBAGO HOUSE ASSEMBLY / AFP

Megint súlyos bírsággal néz szembe a Tesla

Huszonöt kaliforniai megye perelte be a Teslát azzal a váddal, hogy az autógyártó cég hanyag módon kezelte a veszélyes hulladékot a létesítményeiben. A keresetet azután nyújtották be, hogy a több hónapig tartó egyezségi tárgyalások meghiúsultak – írja a TechCrunch.

A San Joaquin megyei felsőbírósághoz benyújtott panasz szerint a Tesla nem megfelelően címkézett és semmisített meg ólomsavas akkumulátorokat és egyéb akkumulátorfajtákat, de a festékek, fékfolyadék, aeroszolok, valamint a fagyálló, aceton, gázolaj ártalmatlanításánál is gondok adódtak.

A megyék kerületi ügyészeinek célja, hogy a jövőben kikényszeríthessék a Teslától azt, hogy megfelelően kezeljék a hulladékot, emellett kompenzációt is követelnek: szabálysértésenként napi 70 ezer dollárt, vagyis nagyjából 24,8 millió forintot.

Nem alaptalanul félnek a magyarok az akku-újrahasznosítástól az ólomakkumulátorok esete alapján

Az akkumulátorgyártás hazai és európai terjedését egyre több helyen kísérik az üzemek környezetvédelmi és az egészségügyi hatásaival kapcsolatos lakossági félelmek és az ebből fakadó tiltakozások, amelyek nemrég az akkumulátorok újrahasznosítását tervező beruházásokat is elérték. Egy szlovén vállalat, az Andrada a Miskolc melletti Alsózsolcán akart egy nagyobb feldolgozót létesíteni 10 milliárdos beruházással, egészen letaglózó arányú, 4,7 milliárdos állami támogatás mellett, de ez a helyiek tiltakozását követően meghiúsult; most Sóskúton próbálkoznak.

Az újrahasznosítás fogós kérdés, hiszen egyfelől az akkuipar fenntarthatóságának növelése végett szükséges és hasznos tevékenységről van szó. Másfelől az elhasznált vagy gyári hibás akkuk feldolgozása alacsony haszonnal, jelentős környezetterheléssel, egészségügyi veszélyekkel jár, és a fentiekből fakadóan gazdasági és foglalkoztatási hozadéka is alacsony Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának összefoglalója szerint.

A kockázatokat Magyarország esetében jelentősen csökkenti, hogy hazánkban globális összevetésben szigorú környezet-, egészség- és munkavédelmi szabályok vannak érvényben, és az Európai Unió formálódó akkuipari szabályozása is etalonnak ígérkezik.

Több mint hat év után szabadítottak meg egy fókát a nyakán lévő műanyagtól

Sikerült megszabadítani egy angliai fókát attól a kék műanyaggyűrűtől, amely hat évvel ezelőtt szorulhatott nyaka köré – írja a BBC. A Commuter nevű példányt a Seal Research Trust (SRT) egyik munkatársa találta meg Cornwall északi partvidékén, nem sokkal később pedig a British Divers Marine Life Rescue (BDMLR) tagjai érkeztek a helyszínre, hogy eltávolítsák a hulladékot.

A műanyag egy festékes vödör tetejéről származott. Commuter sebei szerencsére nem voltak olyan mélyek, mint gondolták, a kiszabadítást követően a példányt szabadon engedték.

Az SRT önkéntesei 2017 szeptembere óta követték Commutert. Az állat neve ingázót jelent, ami arra utal, hogy rendszeresen felbukkan Cornwall északi részein.