Best WordPress Hosting
 

Földön kívüli objektumnak néztek egy teherautót

2014 januárjában egy meteort figyeltek meg Pápua Új-Guinea közelében. Avi Loeb, a Harvard Egyetem fizikusa az objektum becsült sebessége és pályája alapján utóbb arra jutott, hogy az égitest a Naprendszeren kívülről érkezhetett, idővel pedig csapatával felkerekedett, hogy megtalálja a potenciális törmelékeket.

Egy tavaly szeptemberben megjelent tanulmányban már arról számoltak be, hogy felfedezték a darabkákat, a korai elemzések pedig valóban csillagközi eredetről árulkodnak. A bejelentést számos kritika érte.

Az emberiség 2017-ben észlelte az első olyan égitestet a Naprendszerben, amely egy idegen csillagtól érkezett hozzánk – azóta még egy igazolt csillagközi látogatót és további jelölteket találtak. Loeb évek óta kiemelten foglalkozik a témával, gyakran hangoztatva, hogy egyes csillagközi objektumokat idegen civilizációk hozhattak létre. Vonatkozó elméleteit a kutatók többsége megalapozatlannak és szenzációhajhásznak véli.

Ez okozta a pusztító marokkói földrengést

Péntek éjszaka erős földrengés pattant ki Marokkóban, Marrákestől körülbelül 75 kilométerre délnyugatra. A jelenlegi adatok szerint a halálos áldozatok száma legkevesebb 820 fő, 672-en sérültek, 205 személy állapota válságos. A rengés a hegység egy ritkán lakott, nehezen megközelíthető régióját sújtotta a legkeményebben, sokan rekedhettek otthonuk romjai alatt, és az áldozatok száma is minden bizonnyal tovább nő.

A hírek 6,8-7,2 közötti magnitúdóértékkel adják meg a földrengés erejét, ami magyarázható a földrengéshullámok detektálására alkalmazott műszerek, és azok hálózatának különbözőségével. Tehát azt mondhatjuk, hogy a főrengés a Richter-skálán 7-es körüli volt, amit alig húsz perccel később egy újabb jelentős, körülbelül 5,3-as követett az eredeti helyszíntől délnyugatra.

A tegnap este bekövetkezett rengés 500 km-es környezetében 1900 óta nem volt hasonló erejű földmozgás, ezért minden bizonnyal a mostani közel 7-es magnitúdójú rengés lehet a főrengés, vagyis ennél erősebb földmozgás nagy valószínűséggel már nem várható a közeljövőben a térségben. A kisebb-nagyobb utórengések viszont még sokáig eltarthatnak

Ezért volt különleges a hétvégi földrengés

Szombaton és vasárnap több, hazai viszonylatban jelentősnek mondható földrengés rázta meg Szarvas térségét, a jelenség az atlétikai vb és a Szent István napi ünnepségek mellett is uralta a sajtót. Nem csoda, hogy a magyarok minden érezhető rengésre felkapják a fejüket, hiszen földtanilag a Kárpát-medence a világ nyugodtabb helyei közé tartozik. Legalábbis látszólag – a hétvégi földmozgások hátteréről, részleteiről Czecze Barbara geofizikust, az ELKH Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársát kérdeztük.

Szombat délelőtt 4,1-es magnitúdójú rengés pattant ki, amit három perccel később szintén egy 4,1-es követett, majd a további rengések sorában vasárnap hajnalban egy újabb 4,1-est is regisztráltak. A nagyobb rengések fészekmélysége nagyjából 8-10 kilométer volt, vagyis hazánkban megszokott módon a földkéreg felsőbb részében pattantak ki, a pontos helymeghatározáson még dolgoznak a szakemberek. Nekünk, laikusoknak így is többet mond, hogy

A lakossági bejelentések alapján 12-13, a felszínen is »érezhető« utórengés történt eddig, a műszeres mérések alapján viszont már 100 fölött járunk