Best WordPress Hosting
 

Sikerült igazolni Albert Einstein jóslatát

Egy új tanulmányban sikerült megerősíteni Albert Einstein egyik legfontosabb, a gravitációval kapcsolatos előrejelzését – írja a The Independent. Az Oxfordi Egyetem csapata röntgenadatokat használt fel a fekete lyukak jobb megértéséhez, és a gravitáció legerősebb lehetséges formáját figyelte meg.

Einstein elmélete szerint egy fekete lyuk közelében a részecskék nem tudnak biztonságosan körpályát követni. Ehelyett gyorsan, közel fénysebességgel zuhannak az objektum felé – innen kapta a nevét a feltételezett zuhanási régió.

Dr. Andrew Mummery, a csapat tagja szerint Einstein megjósolta, hogy ez a végső esemény létezik, de ez az első alkalom, amikor sikerült is kimutatni. Mint hozzátette, felfedezésük lehetővé teszi, hogy megvizsgálják az objektumok körül ezt a végső régiót.

Ősi kozmikus ütközést sikerült megfigyelni

Először sikerült megfigyelni két nagyon nagy tömegű fekete lyuk összeütközését a korai világegyetemben – írja a The Guardian. A James Webb űrteleszkóp (JWST) adatai alapján készített tanulmányban két galaxis, illetve az azok középpontjában lévő objektumok találkozását mutatják be, az esemény mindössze 740 millió évvel az univerzum születése után történt.

A felfedezés azt jelenti, hogy az ilyen összeolvadások gyakoriak voltak a korai világegyetemben.

Ez segíthet megmagyarázni, hogy a szupermasszív fekete lyukak hogyan érhettek el extrém tömeget.

Hamarosan újra repülhet Elon Musk hatalmas rakétája

Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója az X-en jelentette be, hogy 3-5 héten belül ismét a magasba emelkedhet vállalata Starship nevű rakétája – írja a Reuters. Ez lesz a negyedik repülése az űreszköznek.

Musk szerint a cél az, hogy a rendszer elérje a maximális hőterhelést, vagy legalábbis messzebbre jusson, mint legutóbb.

A Starshipet először 2023 áprilisában bocsátották fel, az első prototípus nem sokkal az indítás után felrobbant. A rakéta legutóbb idén márciusban repült, akkor a korábbiaknál messzebbre jutott, a Földre való visszatérés során azonban megsemmisült.

Atomerőművet építene Oroszország a Holdon

Megkezdte Oroszország azon atomerőmű építését, amelyet a Kínával közösen tervezett holdbázison használnának – írja a Reuters. Erről Jurij Boriszov, az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz vezetője számolt be.

Boriszov idén márciusban jelentette be, hogy az állomás energiaellátásának ötletét fontolgatják. Oroszország és Kína hivatalosan 2022-ben állapodott meg a holdbázis projektjéről, azóta látványtervet is közzétettek a létesítményről.

Oroszország szerepe egyre csökken a világűrben, helyét pedig a vele jó kapcsolatot ápoló Kína veszi át.

Olyan szuperföldet találtak, amelynek légköre van

Szakértők egy csoportjának sikerült egy olyan Naprendszeren kívüli bolygót, egy úgynevezett exobolygót találnia, amely kőzetekből épül fel, és még légköre is van – írja a Reuters. A kutatók régóta keresik az ilyen égitesteket, mivel a Föld is egy atmoszférával bíró kőzetbolygó. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az új objektum bizonyosan nem alkalmas az élet számára, hiszen pokolian forró.

Az égitest lényegesen nagyobb, mint a Föld, ám kisebb, mint a Neptunusz, az ilyen bolygókra szuperföldekként hivatkoznak. Az 55 Cancri e vagy Janssen nevű égitest rendkívül közel kering egy, a Napnál halványabb és kisebb tömegű csillaghoz, amelyet 18 óránként kerül meg.

A bolygót korábban is ismerték, légkörét a közelmúltban a James Webb űrtávcső segítségével detektálták. Az atmoszféra talán a hatalmas, felszíni lávaóceánból felszabaduló gázokból áll.

25 éve elveszett műholdat találtak

25 évig sodródott észrevétlenül az űrben az a műhold, amelyet a közelmúltban sikerült megtalálni – írja a Space.com. Az Infra-Red Calibration Balloon (S73-7) 1974. április 10-én, az Egyesült Államok légierejének űrkísérleti programjában indult útnak, és eredetileg az úgynevezett Hexagon-rendszer része lett volna, amely 1971 és 1986 között üzemelt. Maga az S73-7 66 centiméter széles volt, misszióját 800 kilométeres pályán teljesítette volna.

Az eredeti terv szerint a műhold az űrben felfúvódott volna, hogy a távérzékelő berendezések kalibrációs célpontjaként szolgáljon.

Ez végül nem sikerült, az eszközből űrszemét lett, néhány év után nyoma veszett, és csak idén áprilisban sikerült ismét azonosítani.

Ismét elindult Kína a Holdra

Magyar idő szerint május 3-án dél előtt indult útnak az újabb kínai holdmisszió, a felbocsátást a Space.com élőben közvetítette. A Csange-6 célja az égitest túlsó oldala, a küldetés nem egészen két hónapig tarthat.

Kína az elmúlt években jelentős sikereket ért el a Holdnál, 2019-ben például történelmet írt, amikor a Csange-4 révén elsőként juttatott űreszközt az objektum túlsó felére. Eközben a rivális Egyesült Államok holdprogramja jelentős kihívásokkal néz szembe.

A Csange-6 az előttünk álló évek három kínai holdküldetésének egyike, az ázsiai ország 2030-ra embert is elküldene az égitest felszínére.

Rekorder aszteroidát talált a magyar csillagász

Sárneczky Krisztián magyar csillagász 2024 januárjában mindössze három órával érkezése előtt észlelt egy aszteroidát. A 2024 BX1 jelű égitest Berlin felett lépett be a légkörbe, majd nagyrészt megsemmisült, egyes darabjait később a felszínen találták meg. Eddig csupán néhány objektumot sikerült az atmoszférával való találkozása előtt detektálni.

Egy friss tanulmány alapján a2024 BX1 egyéb szempontból is különleges volt: ez volt az eddigi leggyorsabban pörgő földközeli objektum – írja a Live Science.

A kutatók szerint az 50 ezer kilométer per órával haladó aszteroida nagyjából 2,6 másodpercenként forgott egyet, ami példátlan gyorsaság.

Olyan lehetett egykor a Mars, mint ma a Föld

A kutatók egy ideje tudják, hogy a Mars a távoli múltban a mostaninál sokkal barátságosabb égitest volt: a bolygónak kellemes klímája lehetett, légköre szén-dioxidban gazdag és sűrű volt, felszínét pedig folyók és tavak tarkították. Egy friss tanulmány most azt mutatja, hogy az ősi Mars a vártnál is Föld-szerűbb lehetett – írja az IFLScience.

A kutatók a NASA Curiosity roverének adatait elemezték, amely egy feltételezett tómederben, a Gale-kráterben folytat vizsgálatokat. A szakértők a vártnál magasabb mangán-oxid szintről számoltak be az üledékes kőzetekben, ami erős oxidáló környezetre utal.

Ez alapján elképzelhető, hogy a Mars légköre egykor sokkal több oxigént tartalmazott, mint eddig hitték.

Meteorhullás lesz a hétvégén

A hétvégén, május 4-5-én éri el maximumát az Éta Aquaridák meteorhullása, a csúcs alatt óránként akár 50 „hullócsillag” is feltűnhet az éjszakai égbolton – írja a Live Science. Az Amerikai Meteorológiai Társaság szerint az éves meteorraj idén a Jupiter gravitációs hatásának köszönhetően a szokásosnál több fényjelenséget produkálhat.

Az Éta Aquaridák meglehetősen gyorsak, ezért kifejezetten látványosak. Az objektumok látszólag a Vízöntő csillagképből érkeznek, innen kapták a nevüket. Mivel ez a csillagkép az északi féltekén alacsonyabban helyezkedik el, ezért nagyobb valószínűséggel észlelhetünk a horizonthoz közel repülő meteorokat.

Szerencsére idén a holdfázis miatt nem lesz sok a természetes fény, igaz, a felhők zavarhatják a megfigyelést.

Magyarázatot találhattak a Mars egyik rejtélyére

Egy új tanulmányban a Marson tapasztalt furcsa metáningadozást igyekeznek megmagyarázni – írja a Space.com. 2012 óta a NASA Curiosity roverje több alkalommal is észlelte a gázt a vörös bolygón, a 154 kilométer átmérőjű Gale-kráterben.

A helyi metán kiszámíthatatlanul viselkedik: csak éjszaka bukkan fel, szezonálisan ingadozik, és néha váratlanul a szokásosnál 40-szer magasabb szintre emelkedik. Még érdekesebb, hogy a gáz nincs jelen számottevő mennyiségben magasan a légkörben.

Alexander Pavlov, a NASA munkatársa és kollégái most részben magyarázatot találhattak a rejtélyre. A csapat szerint a marsi metán a Gale-kráter regolitjában, egy megszilárdult sókéreg alatt van elraktározódva. A nappali meleg meggyengítheti ezt a kérget, ami lehetővé teszi az éjszakai kiszabadulást. A felszínen haladó marsjáró tömege szintén megrepesztheti a kérget, ami ugyanúgy elősegítheti a gáz kiszökését.

Óriási, pókszerű formákat fotóztak a Marson

Az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars Trace Gas Orbiter nevű űrszondája marsi pókokat észlelt a vörös bolygón – írja az IFLScience. Az égitest déli sarkvidékéről készült felvételeken hatalmas ízeltlábúakra emlékeztető képződmények rajzolódnak ki a felszínen.

A struktúrák természetesen nem élőlények, hanem olyan formációk, amelyek a jégben alakulnak ki a marsi tél és tavasz fordulóján.

Az alakzatok akkor jönnek létre, amikor a tavaszi napfény eléri a sötét téli hónapok alatt lerakódott szén-dioxid-rétegeket. A napfény miatt a réteg alján lévő szén-dioxid-jég gázzá alakul, felhalmozódik, majd áttöri a felette lévő jégtáblákat. A gáz a marsi tavasz idején kiszabadul, menet közben pedig sötét anyagot húz magával a felszínre.

Egyszerre tört ki négy régió a Napon

A NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műholdja április 23-án, kedden ritka jelenséget örökített meg: egyszerre lobbant fel csillagunk négy hatalmas régiója – írja az IFLScience. A kitörések a Napon gyakori jelenségek, különösen az égitest aktivitási ciklusának csúcspontja, a szoláris maximum környékén. A Schwabe-ciklus ezen szakaszában rendszeresen előfordulnak napfoltok és koronakidobódások (CME-k), amelyek néha látványos sarki fényt és rádiókimaradásokat okoznak a Földön.

A napfoltok olyan területek, ahol a mágneses mező körülbelül 2500-szor erősebb, mint a földi, és sokkal erősebb, mint bárhol máshol a Napon. Az extrém mágneses mező miatt a mágneses nyomás megnő, miközben a környező légköri nyomás csökken. Ez mérsékli a hőmérsékletet a környezethez képest, mivel a koncentrált mágneses tér gátolja a forró, új gázok kiáramlását a csillag belsejéből.

A folyamat nagy robbanásokat eredményez a felszínen. Ritka esetekben kettős események lépnek fel, ezek az úgynevezett szimpatikus flerek. A szakértők az ilyen kitöréseket sokáig véletlen egybeeséseknek gondolták, de egy 2002-es statisztikai elemzés kimutatta, hogy nem azok, ehelyett mágneses hurkokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Űrszemét csapódott a kínai űrállomásba

Helyreállította a kínai Tienkung állomásban keletkezett kárt a Sencsou-17 legénysége – írja a China Daily. A tajkonauták két űrsétával végezték el a kártalanítást.

A központi modul napelemes szárnyai egy űrszemét becsapódása miatt sérültek meg.

Az objektum a szárny tápkábeleit károsította, a központi modul ezért részleges áramellátási problémáktól szenvedett. Az esetről csak most számoltak be.

Újabb bizonyítékot találtak a kilencedik bolygó létezésére

Egy friss, független ellenőrzésre váró tanulmány alapján egy hatalmas objektum rejtőzhet a Neptunusz pályáján túl – írja az IFLScience. A szakértők szerint adataik az eddigi legerősebb statisztikai bizonyítékot szolgáltatják a Naprendszer feltételezett, kilencedik bolygójának létezésére.

Egyes kutatók egy ideje úgy vélik, hogy a nyolc ismert bolygó mellett egy kilencedik is megtalálható rendszerünkben. A Neptunuszon túl bizonyos objektumok furcsa pályát írnak le, ezt pedig egy helyi, nagy tömegű égitest gravitációjával magyarázzák. Az évek során több állítólagos bizonyíték is előkerült, igaz, sok csillagász cáfolni próbálja az elméletet.

Konstantin Batygin és Michael E. Brown, a Kaliforniai Műszaki Egyetem munkatársai kollégáikkal a közelmúltban olyan hosszú periódusú objektumokat vizsgáltak, amelyek keresztezik a Neptunusz pályájának útját. Batygin és Brown voltak azok, akik 2016-ban először előálltak a kilencedik bolygó hipotézisével.

Svédország is csatlakozott az amerikai űrszövetséghez

Svédország is csatlakozott a NASA által kezdeményezett, a békés és felelősségteljes űrkutatásról szóló Artemis Accordshoz (Artemis-egyezmény) – írja a Space.com. Április 16-án, Stockholmban Mats Persson svéd oktatási miniszter és Erik D. Ramanathan amerikai nagykövet írta alá a megállapodást.

Persson szerint az Artemis Accordshoz való csatlakozással Svédország megerősíti stratégiai űrpartnerségét az Egyesült Államokkal. Az űrkutatás és űripar területét is érintő összefogás erősíti az ország védelmi képességét.

Egy nappal korábban Svájc, februárban pedig Görögország és Uruguay csatlakozott az egyezményhez.

Nagy bajban van a NASA történelmi missziója

Hétfőn sajtótájékoztatót tartott a NASA a Mars Sample Return misszió ügyében, az eseményen bejelentették, hogy az űrhivatal költségvetési válsága közepette újratervezik a küldetést – írja a Reuters. A program keretében a Perseverance marsjáró által begyűjtött, potenciálisan az egykori marsi élet nyomait őrző mintákat hoznák el a vörös bolygóról a Földre.

A NASA vezetői szerint kedden hivatalos ajánlattételi felhívást küldenek ki a NASA különböző központjainak és laboratóriumainak, valamint a bevont űripari vállalatoknak, amelyben azt kérdezik, hogyan lehetne megújítani a megfeneklett projektet. Az űrhivatal legkésőbb tél elejére várja az alternatív terveket.

Nicky Fox, a NASA igazgatóhelyettese szerint a fejlesztési idő, a kockázatok és a költségek mérséklése érdekében az innovációra és a bevált technológiára kell összpontosítani, nem pedig a hatalmas, új fejlesztésekre.

Hatalmas aszteroida közelítette meg a Földet

Hatalmas aszteroida közelítette meg a Földet, az objektum április 16-17-én amatőr távcsővel is megfigyelhető marad – írja a Live Science.

A 2013 NK4 jelű, 610 méter átmérőjű égitest április 15-én délután járt legközelebb bolygónkhoz, ekkor mintegy 3,2 millió kilométerre volt.

Csillagászati szempontból ez igen kis távolság.

Titokzatos objektumot észleltek több száz millió fényévre

Egy neutroncsillag és egy könnyű, titokzatos objektum ütközését észlelhették egy nemzetközi együttműködés keretében – írja a Live Science. A felfedezés a gravitációs hullámok vizsgálata révén született meg.

Az esemény mintegy 650 millió fényévre történt.

A kutatók úgy vélik, hogy a másik ütköző objektum egy meglepően könnyű fekete lyuk lehetett.

Fontos bejelentést tesz a NASA Mars-missziója kapcsán

Sajtótájékoztatót tart április 15-én, magyar idő szerint este 7 órakor a NASA a Mars Sample Return misszióval kapcsolatban – írja a ScienceAlert. A küldetés az utóbbi időkben veszélybe került, miután finanszírozási problémák adódtak.

A misszió célja az lenne, hogy elhozza a Földre a Perseverance marsjáró által begyűjtött mintákat. A rover 2021 februárjában landolt a vörös bolygón, ahol többek között az egykori, potenciális marsi élet nyomait is keresi.

Tavaly egy független vizsgálat megállapította, hogy a Mars Sample Return irreális költségvetési és ütemtervi elvárásokkal, illetve nehézkes struktúrával bír, és a szervezése nem alkalmas a hatékony vezetésre. Az amerikai képviselőház és szenátus illetékes bizottságai utóbb arra jutottak, hogy 454 millió dollárral kell csökkenteni a NASA 2024-es költségvetését, kifejezetten a mintaelhozó misszióra fókuszálva. Az űrhivatal mérsékelte a küldetéssel kapcsolatos kiadásokat, ennek részeként több dolgozót is elbocsátottak a missziót vezető Jet Propulsion Laboratoryból.