Best WordPress Hosting
 

Sikerült igazolni Albert Einstein jóslatát

Egy új tanulmányban sikerült megerősíteni Albert Einstein egyik legfontosabb, a gravitációval kapcsolatos előrejelzését – írja a The Independent. Az Oxfordi Egyetem csapata röntgenadatokat használt fel a fekete lyukak jobb megértéséhez, és a gravitáció legerősebb lehetséges formáját figyelte meg.

Einstein elmélete szerint egy fekete lyuk közelében a részecskék nem tudnak biztonságosan körpályát követni. Ehelyett gyorsan, közel fénysebességgel zuhannak az objektum felé – innen kapta a nevét a feltételezett zuhanási régió.

Dr. Andrew Mummery, a csapat tagja szerint Einstein megjósolta, hogy ez a végső esemény létezik, de ez az első alkalom, amikor sikerült is kimutatni. Mint hozzátette, felfedezésük lehetővé teszi, hogy megvizsgálják az objektumok körül ezt a végső régiót.

Ősi kozmikus ütközést sikerült megfigyelni

Először sikerült megfigyelni két nagyon nagy tömegű fekete lyuk összeütközését a korai világegyetemben – írja a The Guardian. A James Webb űrteleszkóp (JWST) adatai alapján készített tanulmányban két galaxis, illetve az azok középpontjában lévő objektumok találkozását mutatják be, az esemény mindössze 740 millió évvel az univerzum születése után történt.

A felfedezés azt jelenti, hogy az ilyen összeolvadások gyakoriak voltak a korai világegyetemben.

Ez segíthet megmagyarázni, hogy a szupermasszív fekete lyukak hogyan érhettek el extrém tömeget.

Videó: az elmúlt évek legnagyobb napkitörését rögzítették

Az elmúlt 5 év legnagyobb napkitörését rögzítette a NASA május 14-én – számolt be róla a Live Science. A fler ugyanabból a napfoltcsoportból származik, amely a múlt hétvégi csodás sarki fényeket okozta.

A napkitöréseket egy négy betűből (növekvő sorrendben: B, C, M és X) skálán osztályozzák, amelyen mindegyik kategória az előzőnél tízszer erősebb kitörést jelöl. Az X mögé pedig számok is illeszthetők, hogy a még erősebb flereket is be tudják sorolni.

A mostani gigantikus, X8,7-es erősségű kitörés tehát mintegy 65-ször nagyobb volt, mint a múlt heti sarki fényeket okozó X2,2-es.

Vulkánok százai törhetnek ki ezen a bolygón

Tűzvörösen izzó bolygót fedeztek fel a távoli világűrben – írja a Live Science. Ehhez hasonló égitestet korábban még a kutatók sem láttak, szerintük aktív vulkánokkal lehet tele a felszíne.

Az új planéta a TOI-6713.01 jelet kapta, és mintegy 66 fényévre kering a Földtől, egy narancssárga törpe csillag körül. A mi bolygónknál éppen egy kicsit nagyobb, csillagát pedig 2,2 nap alatt kerüli meg.

A rajta található tűzhányók százai olyan gyakran törnek ki, hogy felszínét olvadt láva borítja, ami miatt a hőmérséklet a 2300 Celsius-fokot is meghaladhatja.

Vattacukor sűrűségű exobolygóra bukkantak

A Földtől mintegy 1200 fényévnyire találtak egy új, óriási exobolygót. A felfedezés különlegességét az adja, hogy a bolygó sűrűsége nagyjából egy vattacukoréval egyezik meg, írja az Interesting Engineering.

A WASP-193b elnevezésű bolygó nagyjából másfélszer akkora, mint a Jupiter, a Naprendszerünk legnagyobb bolygója, mégis nagyjából hétszer kisebb a tömege. A szakértők szerint e téren nincs messze a Kepler-51d-től, ami az eddig felfedezett legkisebb sűrűségű bolygó.

A Liège-i Egyetem EXOTIC Laboratory kutatói által az MIT-vel és az andalúziai Asztrofizikai Intézettel közösen végzett kutatás szerint a bolygó rendkívül alacsony sűrűsége valódi anomáliává teszi az eddig felfedezett több mint ötezer exobolygó között ezt az égitestet.

Olyan szuperföldet találtak, amelynek légköre van

Szakértők egy csoportjának sikerült egy olyan Naprendszeren kívüli bolygót, egy úgynevezett exobolygót találnia, amely kőzetekből épül fel, és még légköre is van – írja a Reuters. A kutatók régóta keresik az ilyen égitesteket, mivel a Föld is egy atmoszférával bíró kőzetbolygó. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az új objektum bizonyosan nem alkalmas az élet számára, hiszen pokolian forró.

Az égitest lényegesen nagyobb, mint a Föld, ám kisebb, mint a Neptunusz, az ilyen bolygókra szuperföldekként hivatkoznak. Az 55 Cancri e vagy Janssen nevű égitest rendkívül közel kering egy, a Napnál halványabb és kisebb tömegű csillaghoz, amelyet 18 óránként kerül meg.

A bolygót korábban is ismerték, légkörét a közelmúltban a James Webb űrtávcső segítségével detektálták. Az atmoszféra talán a hatalmas, felszíni lávaóceánból felszabaduló gázokból áll.

Videó: ilyen lehet beleesni egy fekete lyukba

Videóban mutatta be a NASA, hogy milyen lehet belezuhanni egy fekete lyukba – írja a ScienceAlert. Azt persze még a tudósok sem tudják, hogy a folyamat pontosan miként nézhet ki, de a szuperszámítógéppel készített új szimuláció a jelenlegi tudásuk szerint a legvalószínűbb verzió.

A videón két forgatókönyvet nézhetünk végig: az egyikben az űrhajós – akinek a szemszögéből látjuk a történéseket – éppen elkerüli az eseményhorizontot, a másikban viszont átlépi, ezzel örökre megpecsételve a sorsát.

Az utóbbinál a kamera 640 millió kilométerre van a fekete lyuktól a videó elején, majd elkezd közeledni felé. Ahogy egyre közelebb ér, a tér egyre jobban eltorzul, pár másodperccel az eseményhorizont átlépése után pedig bekövetkezik a spagettifikáció, vagyis az űrhajós egy hosszú, tésztaszerű szállá alakul, amely úgy tekereg a fekete lyuk körül, mint spagetti a villán.

Hatalmas napkitöréseket vettek videóra

Három hatalmas napkitörést rögzített a NASA Solar Dynamics Observatory nevű napfigyelő műholdja – olvasható az amerikai űrügynökség weboldalán. Közülük kettő május 5-én, egy pedig 6-án történt.

A NASA közlése szerint mindhárom fler az X kategóriába tartozik, vagyis a legerősebb napkitörések közé tartoznak.

The Sun emitted three strong solar flares, two on May 5, 2024, peaking at 2:01am ET and 7:54am ET, and one on May 6, 2024, peaking at 2:35am ET. NASA’s Solar Dynamics Observatory captured images of the event, which were classified as X1.3, X1.2, and X4.5. https://t.co/Gj1MspH7qT pic.twitter.com/kIImPEiiUV

A Harry Potter szereplőjéről neveztek el egy új bolygót

A Harry Potter-sorozat egyik szereplőjéről, Albus Dumbledore apjáról neveztek el egy újonnan megtalált bolygót – írja a Space.com. A planéta hivatalosan a TOI 4633 c jelet viseli, de felfedezői a Percival becenevet adták neki.

A Percival nagyjából háromszor akkora, mint a Föld és egy TOI 4633 A nevű csillag körül kering nagyjából 309 fényévre tőlünk.

Az égitest azért is különleges, mert egy olyan rendszerben található, amelyben két csillag is helyet foglal.

Elképesztő videót készítettek a Nap felszínéről

Lélegzetelállító felvételt rögzített a Nap felszínéről az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter nevű űrszondája – írja az IFLScience. A videón több érdekes jelenség is megfigyelhető, amely annak köszönhető, hogy csillagunk jelenleg nagyon aktív.

A képkockákon többek között úgynevezett kalászkák láthatók, amelyek valójában több ezer kilométer magas plazmanyúlványok. Ezek mellett egy kisebb napkitörés is felbukkan, azonban a kis jelző ne tévesszen meg senkit, ez a kitörés nagyobb volt, mint a teljes Föld bolygó.

Utóbbi akkor jön létre, amikor a felszálló plazma lehűl, majd a gravitációnak köszönhetően sűrű kupacokban visszazuhan a Nap felé egyfajta plazmaesőként.

Rekorder aszteroidát talált a magyar csillagász

Sárneczky Krisztián magyar csillagász 2024 januárjában mindössze három órával érkezése előtt észlelt egy aszteroidát. A 2024 BX1 jelű égitest Berlin felett lépett be a légkörbe, majd nagyrészt megsemmisült, egyes darabjait később a felszínen találták meg. Eddig csupán néhány objektumot sikerült az atmoszférával való találkozása előtt detektálni.

Egy friss tanulmány alapján a2024 BX1 egyéb szempontból is különleges volt: ez volt az eddigi leggyorsabban pörgő földközeli objektum – írja a Live Science.

A kutatók szerint az 50 ezer kilométer per órával haladó aszteroida nagyjából 2,6 másodpercenként forgott egyet, ami példátlan gyorsaság.

Olyan lehetett egykor a Mars, mint ma a Föld

A kutatók egy ideje tudják, hogy a Mars a távoli múltban a mostaninál sokkal barátságosabb égitest volt: a bolygónak kellemes klímája lehetett, légköre szén-dioxidban gazdag és sűrű volt, felszínét pedig folyók és tavak tarkították. Egy friss tanulmány most azt mutatja, hogy az ősi Mars a vártnál is Föld-szerűbb lehetett – írja az IFLScience.

A kutatók a NASA Curiosity roverének adatait elemezték, amely egy feltételezett tómederben, a Gale-kráterben folytat vizsgálatokat. A szakértők a vártnál magasabb mangán-oxid szintről számoltak be az üledékes kőzetekben, ami erős oxidáló környezetre utal.

Ez alapján elképzelhető, hogy a Mars légköre egykor sokkal több oxigént tartalmazott, mint eddig hitték.

Meteorhullás lesz a hétvégén

A hétvégén, május 4-5-én éri el maximumát az Éta Aquaridák meteorhullása, a csúcs alatt óránként akár 50 „hullócsillag” is feltűnhet az éjszakai égbolton – írja a Live Science. Az Amerikai Meteorológiai Társaság szerint az éves meteorraj idén a Jupiter gravitációs hatásának köszönhetően a szokásosnál több fényjelenséget produkálhat.

Az Éta Aquaridák meglehetősen gyorsak, ezért kifejezetten látványosak. Az objektumok látszólag a Vízöntő csillagképből érkeznek, innen kapták a nevüket. Mivel ez a csillagkép az északi féltekén alacsonyabban helyezkedik el, ezért nagyobb valószínűséggel észlelhetünk a horizonthoz közel repülő meteorokat.

Szerencsére idén a holdfázis miatt nem lesz sok a természetes fény, igaz, a felhők zavarhatják a megfigyelést.

Egyedülálló csillagvizsgáló lépett működésbe

Megkezdte működését kedden a világ legmagasabban fekvő csillagvizsgálója, a Tokiói Egyetem Atacama Obszervatóriuma (TAO) – írja az MTI. A Chile északi részén, a Chajnantor-fennsíkon fekvő létesítményt 26 éven át tervezték és építették.

A csillagvizsgálóba egy egyedülálló, 6,5 méteres átmérőjű, infravörös hullámhosszra optimalizált teleszkópot telepítettek, amellyel az univerzum természetét és az élet eredetét fogják kutatni. A kutatók abban bíznak, hogy a modern eszköz segítségével akár arra a kérdésre is megtalálhatják a választ, hogy mikor keletkeztek a galaxisok, és mi formálta a jelenlegi szerkezetüket.A csillagvizsgáló elhelyezkedése az Atacama-sivatagban ideális, mert a térségben a Humboldt-áramlatnak köszönhetően csaknem folyamatosan felhőtlen az ég, ami egyedülálló körülmény a Földön. Az éjszakák 90 százalékában a csillagos ég jól megfigyelhető a különösen tiszta és száraz sivatagi légkörben, amely kiemelkedően hatékonnyá teszi az infravörös teleszkópot.

A japán tudósok azt is fontos előnynek tartják, hogy a TAO a déli féltekén helyezkedik el, így olyan csillagászati jelenségeket is meg tudnak figyelni, amelyek az északi féltekéről nem láthatók.

Egyszerre tört ki négy régió a Napon

A NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műholdja április 23-án, kedden ritka jelenséget örökített meg: egyszerre lobbant fel csillagunk négy hatalmas régiója – írja az IFLScience. A kitörések a Napon gyakori jelenségek, különösen az égitest aktivitási ciklusának csúcspontja, a szoláris maximum környékén. A Schwabe-ciklus ezen szakaszában rendszeresen előfordulnak napfoltok és koronakidobódások (CME-k), amelyek néha látványos sarki fényt és rádiókimaradásokat okoznak a Földön.

A napfoltok olyan területek, ahol a mágneses mező körülbelül 2500-szor erősebb, mint a földi, és sokkal erősebb, mint bárhol máshol a Napon. Az extrém mágneses mező miatt a mágneses nyomás megnő, miközben a környező légköri nyomás csökken. Ez mérsékli a hőmérsékletet a környezethez képest, mivel a koncentrált mágneses tér gátolja a forró, új gázok kiáramlását a csillag belsejéből.

A folyamat nagy robbanásokat eredményez a felszínen. Ritka esetekben kettős események lépnek fel, ezek az úgynevezett szimpatikus flerek. A szakértők az ilyen kitöréseket sokáig véletlen egybeeséseknek gondolták, de egy 2002-es statisztikai elemzés kimutatta, hogy nem azok, ehelyett mágneses hurkokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Újabb bizonyítékot találtak a kilencedik bolygó létezésére

Egy friss, független ellenőrzésre váró tanulmány alapján egy hatalmas objektum rejtőzhet a Neptunusz pályáján túl – írja az IFLScience. A szakértők szerint adataik az eddigi legerősebb statisztikai bizonyítékot szolgáltatják a Naprendszer feltételezett, kilencedik bolygójának létezésére.

Egyes kutatók egy ideje úgy vélik, hogy a nyolc ismert bolygó mellett egy kilencedik is megtalálható rendszerünkben. A Neptunuszon túl bizonyos objektumok furcsa pályát írnak le, ezt pedig egy helyi, nagy tömegű égitest gravitációjával magyarázzák. Az évek során több állítólagos bizonyíték is előkerült, igaz, sok csillagász cáfolni próbálja az elméletet.

Konstantin Batygin és Michael E. Brown, a Kaliforniai Műszaki Egyetem munkatársai kollégáikkal a közelmúltban olyan hosszú periódusú objektumokat vizsgáltak, amelyek keresztezik a Neptunusz pályájának útját. Batygin és Brown voltak azok, akik 2016-ban először előálltak a kilencedik bolygó hipotézisével.

Ilyen színű lehet a földön kívüli élet

Egy új tanulmány alapján az idegen bioszférák eltérhetnek a Föld zöldellő, növények uralta világától – írja a ScienceAlert. Noha bolygónkon a növények többsége zöld színű klorofillt tartalmaz, a gyenge fényviszonyok között élő fotoszintetizáló baktériumok általában lilák, hogy a lehető legjobban kihasználhassák az infravörös sugárzást.

Lígia Fonseca Coelho, a Cornell Egyetem Carl Sagan Intézetének munkatársa és a csapat tagja szerint a lila baktériumok a legkülönbözőbb körülmények között képesek elboldogulni, így a földön kívüli élet elsődleges jelöltjei közé tartoznak. Ezen mikroorganizmusok bizonyos extrém környezetekben jól érzik magukat, amennyiben nem kellene zöld növényekkel, algákkal és baktériumokkal versenyezniük, valószínűleg még sikeresebben lennének.

A Tejútrendszerben a legtöbb csillag nem olyan, mint a Nap: kisebbek, vörösebbek, és lényegesen kevesebb hőt, illetve fényt bocsátanak ki. A galaxisban található csillagok akár 75 százaléka vörös törpecsillag lehet, a kutatók régóta próbálják kideríteni, hogy egyáltalán kialakulhat-e élet ilyen égitestek közelében.

Hatalmas lávatavat figyeltek meg a Jupiter holdján

Hatalmas lávatavat figyelt meg a NASA a Jupiter egyik holdján – írja a Live Science. A Föld holdjánál alig nagyobb Io felszínén több száz aktív vulkán található, amelyek kitörései olykor akkorák, hogy még a mi bolygónkról is láthatók távcsővel.

Ennek ismeretében nem is tűnik olyan különösnek, hogy az Ión egy óriási, 200 kilométer hosszú lávató is elterül. Ezt a képződmény Loki Paterának hívják, és a tudósok már évtizedek óta vizsgálják. Legutóbb az idei év elején sikerült megfigyelniük, amikor a NASA Juno űrszondája 1500 kilométeres közelségbe ért az Io felszínéhez. Ennél jobban korábban még sosem sikerült megközelíteni az égitestet.

Az eszköz mérései alapján a szakértőknek sikerült megállapítaniuk, hogy a Loki Patera belsejében kőszigetek fekszenek, közepén már hűlő láva található, a szélein viszont még forró magma bugyoghat.

Hatalmas fekete lyukat találtak galaxisunkban

Óriási fekete lyukat fedeztek fel a galaxisunkban – írja a New Scientist. A Gaia-BH3-nak nevezett objektum 2000 fényévre található a Földtől, ezzel ez a második legközelebbi fekete lyuk hozzánk.

A gigantikus égitest tömege 33-szor nagyobb a Napénál, így ez számít a legnagyobb csillagból kialakult fekete lyuknak, amelyet valaha találtak.

A Gaia-BH3 méretét csupán a szupermasszív fekete lyukak haladják meg, amelyek feltételezhetően több fekete lyuk összeolvadásából jönnek létre.

Hatalmas aszteroida közelítette meg a Földet

Hatalmas aszteroida közelítette meg a Földet, az objektum április 16-17-én amatőr távcsővel is megfigyelhető marad – írja a Live Science.

A 2013 NK4 jelű, 610 méter átmérőjű égitest április 15-én délután járt legközelebb bolygónkhoz, ekkor mintegy 3,2 millió kilométerre volt.

Csillagászati szempontból ez igen kis távolság.