Best WordPress Hosting
 

Zöld hét 2024/6

Hiába sok a védett terület, ha ott szabad a favágás. Elromlott? Irány a közösségi javítóműhely. Áldás vagy átok a szivattyús energiatárolás? Megfutamodtak a kormánypárti tagok az akku-ipart tárgyaló parlamenti bizottsági ülésről. Vissza kellene vonni Paks2 elavult környezetvédelmi engedélyét. Palackvisszaváltás brutális áron? Naponta dőlnek meg a melegrekordok.

A zöld hét hírháttér podcastjában április 26-án az alábbi hírekről és azok hátteréről esik szó:

Hiába sok a természetvédelmi terület, ha megengedett ott fát vágni. Elromlott? Ne dobd ki! Irány a közösségi javítóműhely már Budapesten is. A növekvő megújuló energiához fontos a tárolás – áldás, vagy átok, egyáltalán hogyan működik a szivattyús energiatároló erőmű? Szembenézés az ökogyarmat árnyoldalaival – Megfutamodtak a kormánypárti tagok az akku-ipart tárgyaló parlamenti bizottsági ülésről. Állami simlis akkumutyi Gödön. Atom kérdőjelek: felül kéne vizsgálni, vagy vissza kellene vonni Paks2 környezetvédelmi engedélyét?  Hova lett a kormány migráncsozása? A Mohu-Mol kaszál, a fogyasztó fizet. Lassacskán elindul a palackvisszaváltás – de milyen áron? Mire jó a Föld Napja? Áprilisban is folytatódik a felmelegedés – szinte naponta dőlnek meg a melegrekordok.

A szakminisztérium leporolta a természetromboló vízszivattyús tározó erőmű ötletét

Előveszi a kormány a magyar áramtermelő erőművek bolygó hollandiját. A vízszivattyús erőművek építésének áramhálózati létjogosultságát vizsgálja az Energetikai Minisztérium, jóllehet az ilyen tervek eddig rendre elbuktak Magyarországon. Titkolt a vizsgált kapacitásméret és a költségigény is, de az sem látszik, hogy ezek az építmények 2030-ig megépülhetnének.

„Úgy néz ki, mint két nagy betonlavór” – magyarázta Aszódi Attila 2014 januárjában egy újságírónak, hogy is kellene elképzelni egy szivattyús energiatároló erőművet (szet). A cikk a Moszkvában frissen megkötött orosz atomerőmű-beruházáshoz, a majdani Paks II.-höz kapcsolódó, járulékos magyarországi villamos energetikai igényeket vette sorra. Aszódi akkor még néhány hónapig nem a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztosaként, csupán a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatójaként nyilatkozott.

Elmondta, hogy a két kibetonozott medence 150-200 méter szintkülönbséggel épülne, plusz az azokat összekötő csőrendszer, amelyen keresztül a fel-le szivattyúzható vízmennyiség termelné, illetve tárolná a villamos energiát. Aszódi szerint mindez csak kismértékben terhelné a környezetet. Ilyen helyszín – vagyis olyan, ahol megépíthető egy 600 MW-ra képes szetrendszer – nemcsak a Pilisben vagy a Zemplénben, hanem a Mátrában is található.