Best WordPress Hosting
 

Zöld hét 2024/7 kommunikációs kaszálás és országmérgezés

A kiszámíthatatlan időjárás és az élelmiszerbiztonság.  Az ázsiai bozótszúnyog, lítiummérgezés, és a koreai akkugyárak. Fűkaszával a méhlegelők ellen – egyre szánalmasabb a választási kampány. A méhészminiszter álzöldítései és hazugságai. Vadmacskák kontra kivadult házimacskák.

A zöld hét hírháttér podcastjában május 10-én az alábbi hírekről és azok hátteréről beszélgetünk:

A kiszámíthatatlan időjárás és az élelmiszerbiztonság. Április még tavaszi, vagy már nyári hónap? Klímaváltozás és pingvinpusztulás. Fűkaszával a méhlegelők ellen – egyre nevetségesebb a választási kampány. Így mérgezhetik hazánkat az ökogyarmatosítók – akkumulátorgyári tájkép az ökotoxikológus szemével. A brüsszeli elit tényleg feláldozta az európai gazdálkodókat a környezetvédelem oltárán? A méhészminiszter álzöldítései és hazugságai. A felelős macskatartás kulcsfontosságú az Év Emlősének fennmaradásához: vadmacskák kontra kivadult házimacskák.

Elitista lenne a mosható pelenka? Ökotipegés, kávékihívás, fesztiválzöldítés

Pelenka dilemma: 6000 eldobható, vagy 15 mosható? Évi 295 millió kidobott kávéspohár -hiába papír, azzal se tudunk mit kezdeni. A MOL-MOHU hulladékkoncessziós fesztiválzöldítési kérdőjelei. Irtsuk ki az egyszerhasználatos kultúrát! Mire jó az ökotipegő app, és miért problémás a repohár? Bemutatkozik a Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület.

A Tanítóképző Főiskolán találkoztunk, 2007-ben egy erkélyen állva beszéltük meg, hogy egyszer csinálunk egy közös vállalkozást. 10 év és megannyi tapasztalás (munkanélküliség, munkahelyi viták, önkénteskedés, külföldön töltött hónapok) kellett ahhoz, hogy megtaláljuk a közös utat és a missziót.

Ma a Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület vezetői vagyunk, rendezvényt zöldítünk, mosható pelenka kölcsönzőt üzemeltetünk, felhívjuk a figyelmet az egyszer használatos menstruációs termékek környezeti problémájára, cégeknek karitatív zöld csapatépítőt tartunk és Zero Waste standos környezeti nevelési programot tartunk.

Zöld hét 2024/6

Hiába sok a védett terület, ha ott szabad a favágás. Elromlott? Irány a közösségi javítóműhely. Áldás vagy átok a szivattyús energiatárolás? Megfutamodtak a kormánypárti tagok az akku-ipart tárgyaló parlamenti bizottsági ülésről. Vissza kellene vonni Paks2 elavult környezetvédelmi engedélyét. Palackvisszaváltás brutális áron? Naponta dőlnek meg a melegrekordok.

A zöld hét hírháttér podcastjában április 26-án az alábbi hírekről és azok hátteréről esik szó:

Hiába sok a természetvédelmi terület, ha megengedett ott fát vágni. Elromlott? Ne dobd ki! Irány a közösségi javítóműhely már Budapesten is. A növekvő megújuló energiához fontos a tárolás – áldás, vagy átok, egyáltalán hogyan működik a szivattyús energiatároló erőmű? Szembenézés az ökogyarmat árnyoldalaival – Megfutamodtak a kormánypárti tagok az akku-ipart tárgyaló parlamenti bizottsági ülésről. Állami simlis akkumutyi Gödön. Atom kérdőjelek: felül kéne vizsgálni, vagy vissza kellene vonni Paks2 környezetvédelmi engedélyét?  Hova lett a kormány migráncsozása? A Mohu-Mol kaszál, a fogyasztó fizet. Lassacskán elindul a palackvisszaváltás – de milyen áron? Mire jó a Föld Napja? Áprilisban is folytatódik a felmelegedés – szinte naponta dőlnek meg a melegrekordok.

Zöld hét 2024/5

Mérgek a méregtelenítő kúrákban. Növekvő tavaszi fagykárok és elszálló gyümölcsárak. Emberi jogokat a bálnáknak! A mesterséges intelligencia rossz gombaszakértő. Norvég e-autó bumm. Erkélynapelemek és okos villanyórák. Bejött a svédasztalos menza. Városi klímastratégiák – a fogatlan papír tigrisek. Miért fontosak zöld szempontból a június 9-i választások? Fényvisszaverő felhőkkel a globális felmelegedést.

Mérgek méregtelenítő kúráink zöldségeiben, gyümölcseiben. Növekvő tavaszi fagykárok és elszálló gyümölcsárak. Emberi jogokat adnának a bálnáknak! A mesterséges intelligencia is összekeveri az ehető és a mérgező gombákat. Norvégiában kiszorítják az elektromosok a robbanómotoros autókat. És ettől mi lesz jobb? Erkélynapelemek és okos villanyórák – kis lépések a háztartások zöldítésben. Bejött a svédasztalos menza: ötödére csökkent az iskolai ételhulladék. Mik azok a háztartás zöldítő ökokörök Ígéretek és a valóság: Városi klímastratégiák – a fogatlan papír tigrisek. Miért fontosak zöld szempontból  a június 9-i választások? Fényvisszaverő felhőkkel zaboláznák meg a Napot, hogy megfékezzék a globális felmelegedést.

Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből. Sarkadi Péter beszélgetőtársai:

Zöld hét 2024/4 Fókuszban a víz

A Velencei tó vízutánpótlása és a balatoni nádgyilkos nádkoronasétány. A melegedő Duna atomerőművi problémája. A mikroműanyagok mellett a szinte örökéletű rákkeltő PFA vegyületeket is kimutatták a Dunából. Hogyan amortizálja le Orbán rezsicsökkentése az ivóvíz és csatornarendszert, és hogyan szoktatják át a cukros üdítőkről a csapvízre a bécsi iskolásokat?

A mai hírháttér podcastunk középpontjában az életadó víz áll, lévén március 22-én ünnepeltük a Víz világnapját. Ennek apropóján a szót ejtünk a Velencei tó kérdéses vízutánpótlásáról, és a balatoni nádgyilkolásról. A Dunával kapcsolatos problémás hírek is előkerülnek: pl. hogy miért gond a víz melegedése pl. a Paksi Atomerőmű szempontjából, és hogy már kimutathatók benne a mikroműanyagok mellett a szinte örökéletű rákkeltő PFA vegyületek is. De nem megyünk el amellett, hogy hogyan amortizálja le az Orbán kormány rezsicsökkentése a hazai ivóvíz és csatornarendszert, és hogy a bécsi iskolásokat hogyan szoktatják át a cukros üdítőkről a csapvízre. Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből.

Sarkadi Péter beszélgetőtársa Katus Eszter az Átlátszó és Fazekas Pálma a SzabadEurópa újságírója.

ZÖLD HÉT 2024/3

Hogyan szennyez a Temu és a Shein? A környezetgyilkos divatipar- a fast fashion környezeti ára. Női vezetők és a fenntarthatóság. Mit tehetünk a beporzóinkért? Titok, hogy honnan jön a lencsénk a boltokba. Közösségi módszerekkel a klímavédelemért. Klímaváltozás és álmatlanság. Holdporral a globális felmelegedés ellen.

Újraindult hírháttér podcastunk mai témái: Hogyan szennyezi bolygónkat a Temu és a Shein agresszív üzletpolitikája? Miért lehet még mindig új ruhákat kapni egy pizza árából – a divatipar környezeti árnyoldala.

Hogyan hatnak a női vezetők egy vállalat fenntarthatósági eredményeire?

Zöld hét 2024/2

Az akkumulátor nagyhatalmi álmok árnyoldalai. Demokrácia vagy/és környezetszennyezés. Európai legnagyobb akkuhulladék lerakata leszünk. Balatoni nádirtás és kikötőépítési láz. A civilek szerepe a környezet védelmében, és az orbáni évértékelés zöld hazugságai. Mit csinál Budapest brüsszeli képviselete.  Kormánypropaganda és a tények.

Újraindult hírháttér podcastunkban ma több hírünk is az egyik legproblémásabb  környezetti bombához kapcsolódik, amely már egyre több helyen ketyeg – ez pedig a túltolt akkumulátoripar. Sarkadi Péter mindkét mai vendége:

Benyó Rita újságíró a SzabadEurópától és

Fektessen ingatlan értéknövekedésbe!

Szeretné elfelezni rezsiköltségét? Szeretné akár harmadával megnövelni otthona értékét? Fektessen értéknövekedésbe. A hőszigetelés gyorsabban megtérül, mint gondolná. Az energetikai korszerűsítés azonnal megnöveli otthona értékét, ami az ingatlanárak növekedésén és az energiafogyasztás csökkenésén keresztül folyamatos értéknövelést és tartós megtérülést biztosít.

A Budapesttel határos Csömör Nagyközség szívében található a Lámpás 92’ Alapítvány Levendula lakóotthona (nyitóképünkön) – melyben 12 értelmi fogyatékossággal élő ellátott lakik.  A közel 40 éves  korszerűtlen és energiafaló „G” energetikai kategóriás épületet  a  Masterplast a „szívből meleget” támogatási programja keretében – „D” kategóriájúvá újította fel/szigetelte le.

Hogy hogyan, és mennyire éri meg a lakásfelújítás?  Ezt e konkrét ingatlankorszerűsítési programon keresztül mutatják be podcastunkban Sarkadi Péter vendégei:

Orbán évértékelése: felértékelődött a zöld, vagy választási bullshit gyűjtemény?

Ha a megújuló energiákból is lehet lopni, akkor miért blokkolják a szélenergiát? Az akkuipar állam az államban-miért, és hogyan teszi tönkre életterünket és iparszerkezetünket?  Orosz energiafüggés mindenáron? Európa akkuhulladék temetője leszünk? Milyen gazdája lesz a Mohu a katasztrofális hungarikum hulladékgazdálkodásnak? Zöldpárti kakasviadal: Párbeszéd kontra LMP. Miért kritikus zöld szempontból a júniusi EP választás? Merre tovább zöldpolitika?

Orbán Viktor február 17-én tartotta évértékelőjét a “karmelita főhadiszállás” lábánál a Várkert Bazárban. melyben az energiapolitika (energiafüggetlenség) és zöld átállás fajsúlyos helyet kapott. Orbán évértékelőjében az akkumulátoripar mint a nagy gazdasági kitörés szerepelt, bár az akkumulátor szó kiejtése nélkül.  Szerinte a magyarországi zöld autótechnológiai átállás hatalmas gazdasági és politikai siker.

Első hallásra sok pozitívnak tűnő és közhelyes zöld állítást tett, amelyek valóságtartalmáról is szólunk a mai podcastban. A hazai helyzet mellett kitekintünk az Európai Unióra is a hulladékhasznosítástól a klímaváltozásig.

Klímavédelem lakásfelújítás nélkül? Lakásfelújítás szociális védelem nélkül?

Hogyan oldható fel az energiaszegénység? Mennyiben függ az információhiánytól az állampolgári vagy közösségi elköteleződés a korszerűsítéssel kapcsolatban? Mi a lakosság felelőssége az energiatakarékosságban? Milyen szerepet játszhatnak az okos technológiák a probléma feloldásában?

Az energiatakarékos épületfelújítás a következő évek európai klímapolitikai törekvéseinek egyik legfontosabb eleme, ennek megfelelően központi szerepet tölt be az EU célkitűzésekben és finanszírozási konstrukcióiban is. Ugyanakkor Magyarországon a jelenlegi politika ezt a kihívást nem a valós problémáknak és az EU-s elvárásoknak megfelelően kezeli.  Az Orbán kormány nem is ebben látja elsősorban a megoldást, hanem az energiatermelés fokozásában, az energiahordozók behozatalának biztosításában.

EU-s szinten ennek ellenére nagy elvárások fogalmazódnak meg az energiatakarékos épületfelújítással kapcsolatban: minden tagországnak kötelezően meg kell emelnie az épület-mélyfelújítások arányát, hogy a kívánt energiamegtakarítási és kibocsátás-csökkentési célokat el lehessen érni. A bevezetés módja ugyanakkor igencsak kényes, hiszen szociális és környezetvédelmi szempontok feszülnek egymásnak, melyek nem oldhatóak fel könnyen.

Akkumulátorvita 1. rész: Gazdasági hasznok és fenntarthatóság

Vita a magyarországi akkumulátorgyárak helyzetéről Éltető Andreával és Kaderják Péterrel a Címlapban, a Szabad Európa podcastsorozatában. Az első részben az akkugyárak gazdasági hasznosságáról, a magyar hozzáadott érték növelésének lehetőségéről, a gyárak egyetemi együttműködéseiről és a környezeti fenntarthatóságról lesz szó.

Először ült le egymással vitázni két olyan szakértő, akik az utóbbi években sokat foglalkoztak a magyarországi akkumulátorgyárakkal, ám másként ítélik meg a helyzetüket.

A Szabad Európa vendége Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa és Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője, aki 2018 és 2021 között államtitkárként felelt az energiaügyekért.

Fülkeforradalmi változások a hulladékgazdálkodásban

Nem azért tartunk egy kormányt, hogy jobb legyen mint a semmi, hanem, hogy egy stratégiai elképzelés szerint haladjon valahova. Az Orbán kormány hulladékpolitikája roncsderbire hajazó koncepciótlan kapkodások sorozata. 14 év hulladékos ámokfutás: hogyan nyírta ki a rezsicsökkentés a hulladékos ágazatot?

Milyen rendszerszintű változások történtek 2010 óta a hulladékgazdálkodásban? Mit hozott eddig a MOHU-MOL koncessziós rendszer? Hogyan érintették a változások a begyűjtő és a feldolgozó szektort, különös tekintettel a KKV-ra? Mi várható a betétdíjas rendszerben? Hogyan működik a biohulladék begyűjtése? Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett 2024. január 19-én délután Budapesten az Andrássy úti Magnet Közösségi Házban a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) hulladékgazdálkodási kerekasztal beszélgetésén, melyet (a több évtizedes hulladékos civil múlttal rendelkező) Szilágyi László, az alapítvány kuratóriumának elnöke vezetett.

Balról: Szilágyi László, Jávor Benedek, Horváth István, Szlávik Mónika, és Szabó György. Kép: Sarkadi Péter greenfo

Valóban elpusztíthatatlan? Hogyan szabadulhatunk meg az azbeszttől?

Magyarországon kb. 4,3 millió lakás van – 120–140 millió nm. azbesztes tetővel. Egészségkárosító hatása miatt 2005 óta tilos felhasználni az építőiparban. Hogyan kell az azbesztes palatetőt szakszerűen felújítani? Mennyibe kerül ez nekünk? Mik a tetőfelújítás szempontjai? Melyek az azbesztmentes megoldások? Hasznos információk tetőfelújítóknak.

Podcastunk fókustában a szerpentinit, mely kémiailag magnézium-szilikát. Kevésbé ismert nevei: kőlen, hegyilen, bányalen, foszkő. Egy szálas szerkezetű rétegszilikát, melynek ipari felhasználása az 1970-es évekig jelentős volt – ennek okára utal az eredeti görög aszbesztosz neve, mely magyarul: elpusztíthatatlan, olthatatlan.

Azbesztiozis, tüdőrák

Ásványgyapot szigetelések gyakorlati haszna 6/6 Miért éri meg az épületenergetikai felújítás?

Miért nélkülözhetetlen kezdés épület felújításkor az energetikai audit? A leghatékonyabb a komplex energetikai felújítás, de ha csak részletekre van pénzünk, mi az ideális sorrend? Mit árul el az épületenergetikai tanúsítvány? Melyik éri meg inkább: olcsóbban rosszabb, vagy drágábban jobb állapotút venni?Nemcsak környezetvédelmi, de anyagi szempontból is a legjobban megtérülő pénzügyi befektetés az energetikai felújítás. Hosszú távon leginkább az ingatlanunk felújítása eredményez valódi megtakarítást. De hol, hogyan és milyen anyagokkal, technológiákkal érhetjük el, hogy akár a felére csökkentsük a téli fűtés, és a nyári hűtés költségünket? Ehhez adtunk sorozatunk eddigi 5 részében gyakorlati tanácsokat építkezőknek és lakásfelújítóknak. Sorozatunk záró – hatodik beszélgetésben a főszerepben a pénz: ingatlanárak, hitel, primer energia megtakarítás, fogyasztáscsökkentés és megtérülés.

{“@context”:”http://schema.org/”,”@id”:”https://greenfo.hu/hir/asvanygyapot-szigetelesek-gyakorlati-haszna-6-6-miert-eri-meg-az-epuletenergetikai-felujitas/#arve-youtube-_vobun1wcpw656657bc4d5d1524130379″,”type”:”VideoObject”,”embedURL”:”https://www.youtube.com/embed/_VobUN1Wcpw?start=3&feature=oembed&iv_load_policy=3&modestbranding=1&rel=0&autohide=1&playsinline=0&autoplay=0″}

Miért nélkülözhetetlen kezdés az épület felújításakor az energetikai audit?

Az ember vége, a természet esélye

Miért problémás a Balaton körbeépítése? Miért vallott kudarcot az akadémia balatoni kutatóintézetének átalakítása? A konzerváló természetvédelem problematikája és az invízív fajok. A hódvisszatelepítés kérdőjelei. Erdeinkben több a szalonnasütő, mint a nagyragadozó, a magyar természetvédelem romokban. „Mérhetetlen megkönnyebbülés, hogy nem kell a magyar tudományos mocsárban úszkálni”- mondja podcastunkban Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus.

Ha van könyv, ami az ökológiai válság közepette gondolkodásra és cselekvésre sarkallhat, az valószínűleg ez. Olvass bele!  Alighanem ez lesz a 2023-as év egyik legfontosabb ismeretterjesztő könyve magyar nyelven. A tétje ugyanis itt nem tudományos, hanem az életünk. De fogalmazhatnék bátrabban is, mint ahogy teszi ezt a szerző Jordán Ferenc, és mondhatnám azt, hogy a tétje a túlélésünk. Ennek a tétnek a teljes tudatában Feri úgy ír, ahogy beszél, vagyis tisztán, szenvedélyesen, radikálisan. Mindezzel pedig célt ér, hiszen képes formálni a gondolkodásunkat. Ez pedig igen ritka.

Az ökológiai vészhelyzet befogadhatatlan, fenyegető komplexitását megszelídíti, okait, jelenét, jellegét és a drasztikus változás lehetséges módjait elénk tárja a fontoskodó tudós szerepét mellőzve. Nem patetikus, nem relativizál, viszont bátor, provokatív, érthető és mindezek által cselekvésre sarkall – írta Lányi András a lektori véleményében, melyet így zárt: „Az enyhe kifejezés, hogy hézagpótló munka, mert hézag csak ott keletkezhet, ahol már van valami. Az ökológiai vészhelyzet folyamatait a maguk teljes komplexitásában és kétségbeejtő sokféleségében magyar nyelven senki sem mutatta be. Itt volt az ideje.”

Hol spórolhatok a lakásépítésnél, és miért nem lesz villamos Pécsen?

Hogyan lehet minél gyorsabban, és lehetőleg minél olcsóbban saját családi otthonhoz jutni? Akár Zsolnay porcelánnal is csökkenthető a homlokzat felmelegedése, A villamos és troli helyett “metróvasút” és hidrogénbusz kellene Pécsnek. Panelkertváros és újraéleszthető Pécsivíz a hőerőművi pernyekazetták helyén -podcastunkban Karlovecz Zoltán Ybl-díjas építész, Pécs volt főépítésze.

„Házat, de gyorsan!” címmel építészeknek és építészhallgatóknak írt ki tavaly ötletpályázatot a Leier, melynek 10 díjazott munkája már bekerült a cég típusház kínálatába. A mai podcast vendége e pályázat zsűrijének társelnöke Karlovecz Zoltán Ybl-díjas építész, aki a pécsi Szőlő utcai 5 lakásos társasházzal egy pályázaton 2013-ban harmadik díjat nyert, amelynek az az érdekessége, hogy kerámia tetőcserép van a homlokzaton is. Pécs város volt főépítészével  – aki 2019-ben elnyerte az Év háza fődíját – a korszerű hőszigetelésről, a divatos, modern építőanyagokról, a típusházakról, és Pécs építészeti, városfejlesztési lehetőségeiről  – az erőművi pernyétől a metróvasútig – is beszélget Sarkadi Péter.

A beszélgetésben szó esik arról, hogy az építtetők igényei és lehetőségei nem mindig fedik egymást, ezért őszintén mindent érdemes megbeszélni az építésszel.

Vakolható homlokzati hőszigetelő rendszerek kisokos

Akár 35%-kal kisebb lehet a fűtésszámlánk, ha megfelelően szigeteljük épületünk homlokzatát. De milyen anyagot, milyen vastagságban használjunk? +1 cm szigetelőanyag 4%-kal növeli a hatékonyságot. Polisztirol, vagy szálas szigetelés? Dűbel, vagy ragasztó? A kérdésekre Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője válaszol.

Nemcsak környezetvédelmi, de anyagi szempontból is a legjobban megtérülő pénzügyi befektetés az energetikai felújítás. Hosszú távon leginkább az ingatlanunk felújítása eredményez valódi megtakarítást. De hol, hogyan és milyen anyagokkal, technológiákkal érhetjük el, hogy akár a felére csökkentsük a téli fűtés, és a nyári hűtés költségünket? Ehhez adtunk sorozatunk eddigi 3 részében gyakorlati tanácsokat építkezőknek és lakásfelújítóknak. A mai negyedik beszélgetésben a vakolható homlokzati hőszigetelő rendszerekről beszélget Sarkadi Péter szerkesztő ismét Kanyuk Lászlóval, a Knauf Insulation marketingvezetőjével.

Az épület homlokzatán keresztül akár 35 % is lehet a hőveszteség. Ennyit spórolhatunk a szigeteléssel. Szálas anyagot (pl. kőzetgyapotot), vagy polisztirolt használjunk? A szálas előnye a páraáteresztő képesség, az akusztikai csillapítás és a tűzvédelem. A polisztirol viszont olcsóbb, és jóval könnyebb.

A RenoPont ingyen elkísér energiahatékony otthonodig

A Magyar Energiahatékonysági Intézet hozta létre az ingyenes egyablakos lakossági energetikai felújítási tanácsadó irodákat, emellett hiánypótló kutatásokat készít, új szakmai kapcsolatokat épít ki elismert nemzetközi és hazai szervezetekkel. Szeptember 1-jétől Horváth Áron közgazdász a MEHI új ügyvezető igazgatója. Helyzetelemzés és tervek mai podcastunkban.

Jelentős eltérés van a felújítandó és a korszerű, energiatakarékosra felújított lakóingatlanok ára között a lakáspiacon. Budapesten pl. a felújítottak átlagára 66 millió, míg a felújítandókat átlagosan 52 millióért hirdették. A vármegyeszékhelyeken is hasonló, átlag 13 milliós árkülönbség van a pénztárcabarát és a költséges rezsijű lakások között. Sok szempontból húsbavágó kérdésekkel pl. a lakásállomány minőségével, épületenergetikával, energiatakarékossággal, lakásfelújítással, az ezzel kapcsolatos ismeretekkel, szemléletformálással és ingyenes tanácsadással foglalkozik mai beszélgetésünk, melyben Sarkadi Péter szerkesztő vendége Horváth Áron közgazdász, aki szeptember 1-jétől ügyvezető igazgatója a Magyar Energiahatékonysági Intézetnek. Merre tovább MEHI?

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2019-ben jött létre, azóta részben pályázatokból is finanszírozzák működésünket. A sikeres pályázatokból az utóbbi években megnyílhattak az ország első egyablakos energetikai felújítási tanácsadó irodái, hiánypótló kutatások valósulhattak meg, új szakmai kapcsolatok épültek ki elismert nemzetközi és hazai szervezetekkel.  Emellett a MEHI-t olyan, hazánkban működő vállalkozások  támogatják, akiknek fontos az energiahatékonyság ügye, és értékes iparági információkkal segítik a MEHI-t küldetésének elérésében.

Gyors tetőszigetelés Supafil fújható ásványgyapottal

Építkezőknek, lakásfelújítóknak indított sorozatunk 3. részében maradunk a tetőn, és bemutatunk egy nálunk még kevésbé elterjedt szigetelési módszert, mellyel a szarufák között, alatt, és a nehezen elérhető helyeken viszonylag olcsón és gyorsan akár 25%-ot is spórolhatunk a fűtésen. Vendégünk ma is Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője.

Nemcsak környezetvédelmi, de anyagi szempontból is a legjobban megtérülő pénzügyi befektetés az energetikai felújítás. Hosszú távon a leginkább az ingatlanunk felújítása eredményez valódi megtakarítást. De hol, hogyan és milyen anyagokkal, technológiákkal érhetjük el, hogy akár a felére csökkentsük a téli fűtés, és a nyári hűtés költségünket? Ehhez próbálunk ma is gyakorlati tanácsokkal szolgálni építkezőknek és lakásfelújítóknak indított sorozatunkkal. Sarkadi Péter szerkesztő szakértő vendége ma is Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője. 

Az Ásványgyapot szigetelések gyakorlati haszna 6/3 c. sorozatunk harmadik részben maradunk a tetőn, a nem terhelt padlásfödémek/ loft szigeteléséről lesz szó pl. a Supafil fújható ásványgyapotos módszerről.

Amikor a kormányhivatal asszisztál a természetpusztításhoz

A bordányi kékperjés láprétet is kinyírja a fideszes pályázati mutyi? EU-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen NER közeli beruházásokkal tüntetik el. Ritka védett növények, ex lege védett láp elpusztítása jogsértéssel, állami asszisztálással.

A Homokhátsági félsivatagban sorra létesültek a “lezúduló szélsőséges monszunszerű csapadékvíz” befogadására szolgáló ásott tározók, annak ellenére, hogy a sík homokfelszínen nem lehet vizet összevezetni és a hidraulikai kalkulációban szereplő csapadékmennyiségek soha nem estek le, sem itt sem máshol.

Szegedtől ÉNY-ra 20 km-re fekszik Zsombó, ettől picit nyugatra Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében. E két kistelepülés kísértetien hasonlít abban, hogy egyfajta hungarikumként – hogyan lehet 200 milliós eu-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen NER közeli beruházásokkal mihamarabb eltüntetni, az ott élő védett növényekkel egyetemben. Ritka védett növények, ex lege védett láp elpusztítása jogsértéssel, állami asszisztálással.