Best WordPress Hosting
 

Paksi napló 2024 április

Az Energiaklub havonta frissülő sorozata annak érdekében indult, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2024 áprilisi napló.

Az új magyar atomerőmű építési tervéről és állapotáról szóló kommunikáció áprilisban meglehetősen furcsa jelenséget produkált azzal, hogy minden érdemi, primer információt sikerült a hónap végén, két napban összesűrítenie. A magyar sajtóban az április 24-e és 26-a között megjelenteken kívül mindössze annyi új információt generált ez a téma, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a hónapban három beruházói kérvényt is tudomásul vett: az egyik egy acél-betonacél szerelő üzem létesítését teszi lehetővé, a másik a villamos szerelés és adminisztráció „komplexumának” építését, a harmadik „mechanikai és termikus összeszerelési munkálatok komplexuma” létrehozását. Mind a három jóváhagyás gyakorlatilag raktárcsarnokokat jelent, olyan kiegészítő épület kategóriákat, melyek nem a definíció szerinti erőműépítés részei. Árulkodó lehet például, hogy a „villanyszerelő raktárra” kiadott határozat 27 oldalas szövegének zöme azokat a feltételeket listázza, melyeknek előzetes teljesítése tudja legitimálni a 3 évre szóló határozatot.

Még az OAH oldalán is több, ennél fontosabb hír jelent meg Paksról a hónapban: április 12-én befejezték a hathetes karbantartás-javítás-tankolás munkálatait a Paks 4 blokkon, és 5 alkalommal jelentettek be teljesítménycsökkenést – jellemzően 100-150 MW méretűt – az amúgy négy blokkal üzemelő paksi atomerőművön.

Orbán Viktor letilthatta az oroszok paksi kiszorításán ügyködő magyar kormányzati erőket

Lantos Csaba energiaügyi miniszter támogatta volna az ötletet, ami kiszoríthatta volna az oroszokat a bővítésből.

Mi történt? Tavaly év elején kormányzati körökben felmerült egy olyan ötlet, amelynek eredményeként akár ki is szorulhattak volna az oroszok a komoly csúszással zajló és az ukrajnai háború miatt még bizonytalanabbá vált Paks II-projektből – írja a Direkt36. A hosszú tényfeltáró cikk szerint az elgondolásból néhány hét vacillálás után végül nem lett semmi. A történtek részleteit ismerő források szerint hiába támogatta az ötletet Lantos Csaba energiaügyi miniszter is, a miniszterelnök nemet mondott rá.

Mik a részletek? Az oknyomozó portál szerint a bővítésért felelős állami cég, a Paks II. Zrt. környékén megfogalmazódott elképzelés lényege az volt, hogy közvetlenül nem konfrontálódnak az oroszokkal, hanem a francia Framatome nevű céget bízták volna meg azzal, hogy kezdjenek el építeni egy újabb, Paks III. nevet viselő, vélhetően más helyszínen megvalósuló atomerőművet. Ezzel párhuzamosan a magyar kormányzat komolyabb segítséget már nem nyújtott volna az oroszoknak, ami az elképzeléseik szerint előbb-utóbb a Paks II. beruházás meghiúsulásához vezethetett volna.

Zöld hét 2024/6

Hiába sok a védett terület, ha ott szabad a favágás. Elromlott? Irány a közösségi javítóműhely. Áldás vagy átok a szivattyús energiatárolás? Megfutamodtak a kormánypárti tagok az akku-ipart tárgyaló parlamenti bizottsági ülésről. Vissza kellene vonni Paks2 elavult környezetvédelmi engedélyét. Palackvisszaváltás brutális áron? Naponta dőlnek meg a melegrekordok.

A zöld hét hírháttér podcastjában április 26-án az alábbi hírekről és azok hátteréről esik szó:

Hiába sok a természetvédelmi terület, ha megengedett ott fát vágni. Elromlott? Ne dobd ki! Irány a közösségi javítóműhely már Budapesten is. A növekvő megújuló energiához fontos a tárolás – áldás, vagy átok, egyáltalán hogyan működik a szivattyús energiatároló erőmű? Szembenézés az ökogyarmat árnyoldalaival – Megfutamodtak a kormánypárti tagok az akku-ipart tárgyaló parlamenti bizottsági ülésről. Állami simlis akkumutyi Gödön. Atom kérdőjelek: felül kéne vizsgálni, vagy vissza kellene vonni Paks2 környezetvédelmi engedélyét?  Hova lett a kormány migráncsozása? A Mohu-Mol kaszál, a fogyasztó fizet. Lassacskán elindul a palackvisszaváltás – de milyen áron? Mire jó a Föld Napja? Áprilisban is folytatódik a felmelegedés – szinte naponta dőlnek meg a melegrekordok.

Újabb óriásberuházás körül jelenthetnek meg a kínaiak

Munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt akár a kínaiak is megjelenhetnek a Paks II. projekt körül. Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója beszélt erről, és azt is elárulta, mikortól lehet hálózatra kötni mindkét blokkot.

Mi történt? Jáklival a Portfolio készített interjút, amiben a vezérigazgató beszélt arról, hogy

a 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár továbbra is érvényben van az orosz fővállalkozóval, de a nyugat-európai atomerőmű építkezések példájából kiindulva a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért a költségekről feleőtlenség lenne most többet mondani

„Ki ne találjuk, hogy ha a Gazprom szponzorálná a Fradit, az a piaci működés felé tett lépés lenne”

A Kisvárda elleni 0-0-val bebiztosította zsinórban hatodik bajnoki címét a Ferencváros. A Fradi magyar bajnokságon belüli erőfölényét látva ez csupán idők kérdése volt, jelenleg négy fordulóval a zárás előtt tizenöt ponttal vezetik az NB I-et. A zöld-fehérek financiális fölénye azonban tovább nőhet egy a sajtóban megjelent, Gazprommal kötött szponzorációs szerződésnek köszönhetően. Miért érdeke az orosz óriásnak pénzt invesztálni a magyar bajnokba? Tehet-e bármit ez ellen az UEFA, és ha igen, akkor fog-e tenni? Különbözik-e az oroszok gyakorlata attól, amit az arabok részéről látunk?

A Paks parádés ősz után 15 pontos előnnyel kezdte a tavaszt a nemzetközi kupaszereplésre ácsingózó csapatok előtt. A legutóbbi öt mérkőzésen azonban kikapott, így már csak 4 pontos fórban van a Puskás Akadémia előtt és a Fehérvár is megelőzte. Nem egyedi helyzet, az utóbbi három szezont tekintve atombiztos ez a tavaszi forgatókönyv. Mi állhat ennek hátterében? Vajon csak rendszeresen elfogynak a szezon végére, vagy arról van szó, hogy a bőséges állami dotáció miatt nem érdekük a nemzetközi szereplés elérése?

Amerikából kölcsönzött kifejezéssel élve a Real Madrid win-now helyzetben van: a keret átlagéletkora 28,1 év, a statisztikák szerint ezzel a csapattal most kell mindent megnyerni. A Barca elleni győzelmet követően már tizenegy pont a madridiak előnye a bajnokságban. De miért jobb ennyivel idén a Real a katalánoknál?

Paksi napló 2024 február

Zavartalanul nem történt lényeges momentum 2024 februárban a paksi atomerőmű építési beruházással kapcsolatosan. Igaz, több bejelentés is történt, és magyar vállalkozókat is verbuválni kezdtek különböző, majdani beszállítói munkákra. Az új atomerőmű építésére való előkészületeknél egy fontosabb esemény történt Pakson: a működő erőmű egy blokkja hosszabb időre leállt.

A hónap elején az országos sajtó nem, a lokális viszont beszámolt arról, hogy újabb nemzetközi kapcsolódási pontot talált magának a Paks II. Zrt.  A Telepaks közlése szerint “halad a nyugat-európai trendekkel a két új paksi atomerőmű-blokk építését koordináló társaság”. A portálon – de a Paks Pressen is -, fizetett hirdetésként publikált cikkben Hugyecz Attila, a vállalat nemzetközi szakterületének vezetője számolt be arról, hogy a cég az európai nukleáris létesítésbiztonsági szervezet, az EISS tagja lett. A németországi nukleáris hulladékkezelő BGZ-től a február végén Oroszország ellen nemzetközi színtéren eljárást indító észak-európai energiacégen, a Fortumon, a svájci Swiss Nuclearon és a francia EdF-en át az atomenergiás kapcsolatait éppen maga mögött hagyni kívánó energiakereskedő Uniperigtöbb mint egy tucatnyi (a hirdetés szövege szerint 16, az EISS saját adatai szerint 14) európai ország nukleárislétesítmény-üzemeltetőit tömörítő szervezetben a Paks II. Zrt. “a nemzeti és európai szabályozási tevékenységekkel kapcsolatos” fórumot találta meg. Az iparági kapcsolatépítés minden szakmában fontos és lehet gyümölcsöző, de legfőképpen kifelé, a világ felé lehet azt jól mutatni, hogy az orosz technológiai beruházás a nyugati szervezeti tagokból álló fórumokon is meleg fogadtatásra talál. Valószínűbb, hogy a Paks II. Zrt. az EISS tagjaként a diplomáciai smúzoláson kívül nem sok hasznot tud realizálni a beruházó számára. (A nukleáris ipari kapcsolódási pontokkal egyébként is érdemes óvatosan bánni a fontosságuk és a hasznuk tekintetében: Kovács Pál, volt minisztériumi államtitkár, korábbi energiahivatali elnökhelyettes 2013-2014 között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kormányzó Tanácsának tagja és alelnöke is volt, munkásságának gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt a paksi beruházás előremozdításában.)

Hugyecz Attila elmondta: “A mi cégünknek is támaszt ad, ha megosztjuk egymással a tapasztalatokat, és hasznos, ha időben megismerjük a formálódó nemzetközi nukleáris szabályozási elképzeléseket, és azokra akár hatással is lehetünk”. A vezető szerint az EISS-tagság jól illeszkedik a például az Atomerőmű-üzemeltetők Világszövetségével (WANO) és a Nukleáris Világszövetséggel (WNA) kialakított kapcsolatok sorába, de az is fontos, hogy a paksiak “szakértői szintű kapcsolatokat ápolnak” a fehérorosz, a kínai, a török és legutóbb az éppen csak elindult egyiptomi projektek képviselőivel is. Hugyecz Attila közölte azt is, hogy a Paks II Zrt. feladatának tekinti, hogy “aktívabb együttműködést építsünk ki a nyugat-európai szervezetekkel, szövetségekkel, vállalatokkal”, azt azonban már nem, hogy a Paks II. orosz építési projekt, illetve a keleti, közel-keleti, szintén orosz beruházásokkal kapcsolatosan ez hogyan is teljesülhetne.

Paksi napló 2024 január

Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2024 januári napló.

Január 14-én volt éppen 10 éve, hogy a Paks II. projekt “szárba szökkent” – Moszkvában 2014. januárjáben ezen a napon csapott egymás tenyerébe Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Az akkori miniszterelnökségi miniszter, Lázár János a szerződéskötésről, mint az évszázad üzletéről nyilatkozott, de azóta – sok már mellett – az is kiderült, hogy az oroszok a világon máshol (legutóbb Egyiptomnak, de korábban – ahogyan az Energiaklub „Atomerőművek építés alatt” című legutóbbi tanulmányunkban is olvasható: Bangladesnek) is alkalmazott szerződési tételeket (építési, hitelezési és technológiai megoldásokat) kínálták csak föl a magyar kormánynak.

A 2×1200 MW-os új atomerőmű építésének fővállalkozója orosz részről a Roszatom, az építkezési költség 80 százalékát (de legfeljebb 10 milliárd eurót) az orosz kormányzati hitel biztosítja, és az erőmű egyik blokkja a tervek szerint 2025-re üzemkész állapotba került. Ez volt akkor az ígéret. Amiből eddig szinte semmi nem teljesült. És ahogyan az a decemberi Paksi naplóba is bekerült: nem csak az kérdéses, hogy az Európától az ukrán háborúval elszigetelődő Oroszország építhet-e az Európai Unió bármelyik tagországában efféle „érzékeny infrastruktúrát”, hanem olyan hétköznapi kérdések is, minthogy képesek-e pótolni az oroszok a Roszatom projektjein dolgozó, zömmel ukrán speciális hegesztőket.

„A magyarság kárára válik” – orosz orientációtól óvott a száz éve született John Lukacs

Önmeghatározása szerint magyar lélekkel, európai szellemmel, angol nyelven, Amerikában írt az 1924. január 31-én született Lukács János, aki John Lukacs néven lett az alighanem legolvasottabb magyar történész. A második világháborúról, Hitlerről, Churchillről, Sztálinról szóló műveivel vált ismertté, Budapest 1900 című könyve pedig a művelt globális elitnek máig olyan, mint a liverpooli legénybúcsúsoknak a pesti romkocsma: bevezető egy titokzatos nép titokzatos kultúrájába. Noha Lukacs a hazai politikáról keveset írt, egyik utolsó közéleti cikkében a paksi bővítés kapcsán a magyarságot az orosz birodalomtól féltette, amelytől szerinte semmi jót sem várhatunk.

A Fradi hol Forma-1-es autók, hol Trabantok ellen versenyez

A Ziccerben Kovács Istvánnal a SportBase tulajdonosával, vezetőelemzőjével és Marosi Gergellyel, a Sport24 állandó elsősorban objektív statisztikákat hívtuk segítségül, a mögöttünk hagyott 17 forduló kumulált és kiugró számai segítségével próbáltuk elemezni a 12 csapat teljesítményét.

A Paks mely mutatói támasztják alá azt, amit Bognár György statisztikák szeretete, böngészése nélkül is lát, avagy miért eredményes az NB I őszi bajnoka?

Milyen statisztikai mutatóban van az egész világon élbolyban a Paks?

Gázkazánok betiltása: brutálisan sok áram kellene a lakossági fűtés átállításához

Alaposan felborzolta a kedélyeket a hír, hogy az Európai Unió betiltaná a gázfűtést, illetve a gázkazánok használatát. Az elképzelés lényege, hogy

2030-ra minden új épület zéró emissziós (szén-dioxid-kibocsátástól mentes) legyen,

2050-re pedig a meglévő teljes épületállomány, tehát a régi házak is zéró kibocsátásúvá alakuljanak át.

Aláírták: így néz ki a paksi bővítés ütemterve

Aláírták a paksi bővítésről szóló ütemtervet, ami alapján a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést. Szijjártó Péter és a Roszatom vezetője közös sajtótájékoztatót tartott.

A külgazdasági és külügyminiszter valamint az orosz atomenergetikai vállalat vezetője bejelentette, hogy aláírták a paksi bővítésről szóló ütemtervet.

A közös sajtótájékoztatón Szijjártó azzal büszkélkedett, hogy a bővítés ma a létesítési engedéllyel rendelkező legnagyobb nukleáris projekt a kontinensen, továbbá azzal is, hogy mivel az orosz fővállalkozó mellett több amerikai, német, francia, svéd, osztrák, valamint összesen 94 magyar cég is érintett a projektben, ezért szerinte igazi nemzetközi együttműködésről van szó – írja a 24.hu.

Szijjártó Péter aláírta a Roszatom vezetőjével a paksi bővítés ütemtervét

Közös sajtótájékoztatót tartott Pakson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Alekszej Lihacsovval a Roszatom orosz atomenergetikai vállalat vezetőjével, ahol bejelentették, hogy aláírták a paksi bővítésről szóló ütemtervet, ami alapján „biztosan állítható”, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést. Ahogy a miniszter fogalmazott, „a paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól”.

A sajtótájékoztatón Szijjártó azzal büszkélkedett, hogy a bővítés ma a létesítési engedéllyel rendelkező legnagyobb nukleáris projekt a kontinensen, továbbá azzal is, hogy mivel az orosz fővállalkozó mellett több amerikai, német, francia, svéd, osztrák, valamint összesen 94 magyar cég is érintett a projektben, ezért szerinte igazi nemzetközi együttműködésről van szó

Részletezte, hogy mindkét tervezett blokk alatt megtörtént ötméteres mélységig a talajkiemelés, innentől a következő cél a 23 méteres mélység elérése. Tájékoztatása szerint emellett jól haladnak a résfalazási munkák is, jelenleg 77 százaléknál tart az ezen dolgozó német-amerikai vállalat, továbbá megkezdődött a talajszilárdítási munka is, így a következő fél évben hatvan épületet is felhúznak.

Történelmi mélypontig apadhat a Duna

Miközben Orbán Viktor a napokban óriási vízbőségről hadovált a parlamentben, a Duna vízállása hamarosan elérheti a történelmi mélypontot: Magyarországi szakasza jelentős részén már csak néhány centivel tartózkodik a valaha mért legalacsonyabb érték felett, a következő napokban pedig számos mérési ponton e szint alá süllyedhet, aminek következményeivel számolni kell.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Vízjelző Szolgálatának adataira alapozva azt írják, a Duna mindegyik főbb hazai mérési ponton kevesebb mint egy méterrel, de helyenként – például a Dunakanyarban, Pakson vagy Mohácsnál – már fél méterrel sem haladja meg a történelmi mélypontot.

Az apadás holnapig folytatódhat, így a vízszint megemelkedése előtt akár már október 21-én elérheti a valaha feljegyzett  LEGKISEBB ÉRTÉKET A VÍZÁLLÁS – hívja fel a figyelmet elemző írásában a Portfólió.  

Új hungarikum: a sarokba szorított nukleáris hatóság

Európában példátlan, rendkívül kockázatos mutatványra szánta el magát az Orbán-kabinet a csigalassan haladó paksi bővítés felgyorsítása érdekében: olyan helyzetbe kívánja szorítani az OAH-t, amelyben az csak a kormánnyal nyíltan szembefordulva tarthat ki a szakmai szempontok elsődlegességét (vagyis a biztonságot) eddigi engedélyezési politikája mellett. Jávor Benedek a Párbeszéd – ZÖLDEK EP-listavezetője, Budapest brüsszeli irodája vezetőjének írása.Hajmeresztő törvényjavaslatot kíván a parlament elé terjeszteni a kormánytöbbség: tovább faragnának az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatásköreiből – hogy miért, azt csak tippelni lehet, de jóhiszemű magyarázat nincs rá. Az Orbán-kormány 13 éves regnálása alatt számos hatóság önállóságát szüntette meg, sokszor magukkal az intézményekkel együtt, ahogy például a környezetvédelmi felügyelőségekkel kapcsolatban láthattuk. Az OAH azonban számos kormányzati kísérlet ellenére máig megőrizte a korábbi szakmai integritásának egy részét, jelentős részben azért, mert az Euratom Szerződés és a nukleáris biztonsági irányelv jelentős beleszólási jogosítványokat biztosít az Európai Bizottságnak a nemzeti kormányok szabályozás-fellazítási kísérleteivel szemben. Ez azzal együtt is igaz, hogy 2021-ben lemondott Fichtinger Gyula, az OAH szakmai vezetője, és a helyére a volt helyettes államtitkárt, a biomérnöki és vegyészmérnöki végzettségű, atomenergia-ipari tapasztalatok nélküli Kádár Andreát ültették a főigazgatói székbe.

paksi atomerőmű irányítóterem forrás: wikimédia

Hatósági pávatánc

Gyorsított eljárásban állítják bíróság elé a KTE-Paks meccs után ittasan beugró szurkolót – videó

Gyorsított eljárásban állítja bíróság elé a Kecskeméti Járási Ügyészség azt a férfit, aki egy héttel ezelőtt ittasan beugrott a pályára az 1-1-es döntetlennel végződő Kecskeméti TE- Paks NB I-es labdarúgó meccs lefújása után.

Négyessyné Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy a vádlott beismerte és nagyon megbánta a tettét a kihallgatása során.

A vádirat szerint az ittas lakiteleki férfi nem a kijárat felé indult meccs lefújása után, hanem felült a lelátót pályától elválasztó kordonra, majd egy hirtelen ugrással bejutott a nézőtértől elzárt pályára, és a vendégszurkolók felé rohant. Sokáig azonban nem jutott, mert az egyik biztonsági őr feltartotta és kivezette.

Júliusban kétszer is olyan meleg volt a Duna, hogy Pakson csökkenteni kellett a termelést

A Paksi Atomerőmű termelését a Duna hőmérsékletének emelkedése miatt kétszer csökkenteni kellett Júliusban során – írta a vg.hu a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) alapján.

A MEKH elemzése szerint júliusban folytatódott a hazai bruttó rendszerterhelés csökkenése, ami – kiegészítve a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) előzetes termelés becslésével, 4,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly júliusban. A HMKE-termelés nélkül a rendszerterhelés csökkenése 6,88 százalékos volt.

Az erőművi termelés gyakorlatilag változatlan maradt az előző év júliusához képest, ugyanakkor júniushoz képest közel 17 százalékkal nőtt. A gázerőművek közül a Gönyűi Erőmű visszatért a termelésbe a hónap elején, viszont nem termelt. Összességében a gázos erőművek teljesítménye közel 10 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly júliusban.

A Roszatom vezetője Pakson: Minden akadály elhárult

Minden akadály elhárult a Paks II. beruházás megvalósítása elől az elmúlt évek előkészítése, engedélyeztetése révén, és minden feltétel adott ahhoz, hogy az építkezés megfelelő ütemben haladjon – hangsúlyozta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója pénteken a Paks II. atomerőmű területén tartott sajtótájékoztatón, miután Magyar Leventével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával megnézték az építkezést.

Magyar Levente szerint a Paks II. atomerőművet meg kell építeni ahhoz, hogy Magyarország energiabiztonsága, szuverenitása folyamatosan érvényesüljön.

Alekszej Lihacsov kijelentette, hogy a Roszatom a paksi beruházás megvalósítása során minden kötelezettségét teljesíteni fogja.

Még nem létező nukleáris üzemanyagot választ a kormány, így az orosz függés tovább marad fenn Pakson

Paks az orosz helyett francia üzemanyagra állhat át – erről beszélt állítólag Orbán Viktor Kötcsén, ma pedig az Energiaügyi Minisztérium közleményben tudatta, hogy egyetértési megállapodást írt alá a francia Framatome vállalattal egyebek mellett az atomerőművek hosszú távú üzemeltetésével és üzemanyag-ellátásával összefüggő közös munkáról.

Ez alapján a térségben utolsóként Magyarország is elkezd leválni az orosz nukleáris üzemanyagról. A diverzifikálás hosszú távon csökkentené a magyar különutasságot és növelné az energiabiztonságot, a francia alternatíva azonban még nincs kész, így az átállás négy-öt év is lehet. Amerikai üzemanyaggal ez elképzelhető, hogy gyorsabb lenne, a magyar választás mögött geopolitikai megfontolások állhatnak.

Egyre komolyabb kockázat

Meglepő húzással függetlenítené Paksot Orbán Viktor Oroszországtól

Orosz helyett francia üzemanyagra váltana Orbán Viktor a Paksi Atomerőműben, ami Paks I. esetében „orosztalanítás” lenne, Paks II.-vel azonban kicsit más a helyzet.

Orbán Viktor 15 pontos „nagy tervéről” beszélt a hétvégén a kötcsei zárt körű találkozón. A tervnek része az is, hogy Paks orosz helyett francia üzemanyaggal is mehetne, értesült a Telex.

Mindez nem is csak a jövőbeli Paks II. projektet érinthetné, hanem első körben Paks I.-gyel kapcsolatos „orosztalanítás” lenne, írja a lap. A lépés szakmailag nagyon is indokolt lenne, és van már rá uniós példa is. 

Telex: Orbán nyíltan szembemenne az orosz érdekekkel Paks esetében

Orbán Viktor miniszterelnök Kötcsén zártkörű beszédében a nukleáris ipart is érintette, értesült a portál. Úgy tudják, arról beszélt, hogy van egy 15 pontos „nagy terve”, az egyik pont alatt pedig a miniszterelnök állítólag az energetikai önellátást éltette, illetve arról beszélt, hogy Paks orosz helyett francia üzemanyaggal is mehetne.

Aszódi Attila nukleáris szakember, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) egyetemi tanára és a paksi bővítés korábbi kormánybiztosa úgy kommentálta az értesülést, hogy egy alternatív üzemanyag-beszállító felkutatása az ellátásbiztonság és az ár szempontjából is valóban kívánatos.

Mi lenne az előnye?