Best WordPress Hosting
 

Tényleg két hónappal korábban indult a tiszavirágzás?

Kérészekről készült friss fotók alapján terjedt el a neten a „hír”, miszerint a korán jött és extrém meleg tavasz miatt jó két hónappal előbb kezdődött a tiszavirágzás. A hungarikumszámba menő, látványos természeti esemény egy bizonyos kérészfaj tömeges rajzása, amikor a rovarok naponta milliószám emelkednek a víz fölé, hogy a levegőben párosodjanak, lerakják petéiket, majd perceken belül el is pusztuljanak.

Nyilvánvalóan nem lehet mindenki a kérészek szakértője, a rovarok jellegzetes megjelenése és a víz közelsége pedig könnyen megtéveszti a laikust. Valójában ugyanis egy álhírről, vagy fogalmazzunk úgy: téves azonosításról van szó.

A Tisza még nem kezdett virágzásba, és nem is fog nyár elejéig. A félreértést egy elevenszülő kérészfaj okozta

Gomolygó „füstfelhők” a Kiskunságban

Az elmúlt napokban – az ország többi tájához hasonlóan – a Kiskunságban is „szárnyashangyák” rajzásának lehettünk szemtanúi.  Ilyenkor ezek az apró rovarok olyan tömegben képesek repülni, hogy messziről gomolygó füstfelhőknek látszanak.

A „szárnyashangyák” násza

A Magyarországon előforduló hangyafajok ivaros alakjai – azaz a hímek és a leendő királynők – rendelkeznek szárnyakkal. Ez teszi lehetővé számukra a nászrepülést, amelynek során a hímek igyekeznek párosodni a nőstényekkel. A rövid nászt követően a hímek elpusztulnak, a megtermékenyített nőstények pedig levetik a szárnyaikat, búvóhelyet keresnek és nekilátnak az újabb kolóniák létrehozásának. A leendő királynők túlélési rátája és kolónialapítási sikeressége azonban nagyon alacsony. Ennek az egyik fő oka, hogy a rovarevő állatok gyakran élnek a lehetőséggel és belakmároznak a hangyákból. Ezt ellensúlyozandó a szárnyashangyák hihetetlen számban repülhetnek ki, hogy beteljesítsék sorsukat és lehetővé tegyék a jövő nemzedékeinek felnövekedését.

A Maroson erős, a Körösökön gyengébb volt a tiszavirágzás

A Tiszának és mellékfolyóinak egyik leglátványosabb természeti jelensége a tiszavirágzás. A Körös-Maros Nemzeti Park területén kanyargó Maroson és a Körösökön is jellemző a kérészek tömeges rajzása.

A Maros magyarországi szakaszán június közepén figyelték meg az első példányokat. Először csak néhány száz kérészt láthattunk, ekkor zajlott az előrajzás. A tömeges rajzás váratott magára, mivel az időjárás változékonyra fordult, ami nem kedvez a folyamatnak. A tömeges rajzás ugyanis csak a nyugodt, szélcsendes, meleg, napos estéken figyelhető meg. Ilyen idő június 18-án köszöntött be, így ekkor az esti órákban lezajlott a tömeges tiszavirágzás a Maroson, több tízezer rovar keringett a levegőben.

A rajzás soha nem egyöntetű az egész folyón, hanem annak csak bizonyos szakaszain figyelhetők meg a hatalmas számban repülő rovarok. Ilyen például a Maros apátfalvi szakasza, illetve Klárafalva és Deszk térségében is hasonlóan tömeges a rajzás.