Best WordPress Hosting
 

Csak megoldotta a grúz parlament a „külföldi ügynökökről” szóló törvény elfogadását

Kedden megszavazta a grúz parlament, hogy felülbírálja a „külföldi ügynökökről” szóló törvényjavaslat elnöki vétóját. Ez az a törvény, amely kritikusai szerint orosz mintára arra kényszerítené a civil szervezeteket és médiatermékeket, hogy idegen hatalom ügynökeiként bélyegezzék meg magukat, ha a bevételük egy részét külföldről érkező támogatásokból szerzik.

Szálome Zurabisvili georgiai államfő már a törvényjavaslat előkerülésekor megígérte, hogy vétóval fog élni, ha oda kerül a sor. Az elnök asszony az ígéretéhez híven megvétózta a törvényjavaslatot. Georgiában az államfőnek azonban lényegében csak ceremoniális szerepe van, így

a vétót az oroszbarát kormánypárti képviselők gond nélkül semlegesíteni tudták a szavazással. Ezzel elhárult az akadály az elől hogy a parlament elnöke aláírja a törvényt.

Az államfő vétója ellenére a georgiai parlament megszavazta az ügynöktörvényt

Felülbírálta a georgiai parlamentben a kormánytöbbség kedden a külföldi befolyásról szóló törvény ellen emelt elnöki vétót, és eredeti formájában ismét megszavazta a javaslatot. Szalome Zurabisvili államfőnek a georgiai jogrend értelmében most öt napja van arra, hogy aláírja a törvényt, amennyiben ezt nem tenné meg, úgy azt a parlament elnöke fogja kihirdetni a jogszabályt.

A heves vitákkal kísért voksoláson a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia egyik képviselője vízzel locsolta le egy ellenzéki párt vezetőjét, aki éppen a szónoki emelvényen beszélt.

A szavazással párhuzamosan a törvény ellenzői tüntettek a parlament épülete előtt. A tiltakozók a bejáratokat nem tudták elállni a rendőri jelenlét miatt. Összetűzések  egyelőre nem voltak a biztonsági szervekkel.

Georgia államfője megvétózta az ügynöktörvényt

Georgia államfője szombaton bejelentette, hogy megvétózta az ország törvényhozása által kedden elfogadott, a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, amely ellen hetekig tüntettek Tbilisziben.

Szalome Zurabisvili elnök már korábban bírálta a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia kormánypárt által beterjesztett törvény elfogadását, csütörtökön pedig jelezte, hogy élni fog vétójogával.

A georgiai elnök szombaton azzal indokolta döntését, hogy a törvény ellentétes az ország alkotmányával, és szembemegy „minden európai normával”.

Borrell: Nem tesz jót Georgia uniós csatlakozásának az ügynöktörvény elfogadása

A tbiliszi parlament által végső olvasatban kedden elfogadott, külföldi ügynökökről szóló törvény szelleme és tartalma nincs összhangban az Európai Unió alapvető normáival és értékeivel, elfogadása negatívan hat Georgia (Grúzia)uniós csatlakozására – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.

Josep Borrell közleményében hangsúlyozta, az Európai Tanács azzal a feltétellel adta meg Grúziának az uniós tagjelölt státuszt, hogy a kormány megteszi az Európai Bizottság novemberi ajánlásában meghatározott kilenc vonatkozó lépést, melyek megkövetelik az emberi jogok védelmét, valamint a civil társadalom és a média szabad működését. Utalnak továbbá a polarizáció megszüntetésének és a dezinformáció elleni küzdelemnek a szükségességére – emlékeztetett.

A külföldi ügynökökről szóló törvény aláássa a civil társadalom és a független média munkáját – hangoztatta. Az egyesülés szabadsága és a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jogok, melyek Grúzia uniós társulási megállapodás részeként tett kötelezettségvállalásainak és uniós csatlakozási útnak középpontjában állnak – húzta alá.

Tízezrek az utcán, nem kérnek a „külföldi ügynökök” elleni törvényből Georgiában

Több száz hallgató hagyta hátra az egyetemi órákat, és vonult hétfőn Tbilisziben a parlament elé, hogy a külföldi ügynökökről szóló törvényjavaslat ellen tiltakozzon. A törvényjavaslat ellenzői már egy hónapja szinte minden este tüntetnek a fővárosban. Május 11-én ötvenezres tüntetés volt, vagyis az egyik legnagyobb, mióta Grúzia 1991-ben elnyerte a függetlenségét Moszkvától. A helyi médiában és aktivista körökben némelyek százezresre taksálták a szombati megmozdulást, és tizennyolcezer tüntetőt még maga a kormánypárt is elismert.

A vitatott törvényjavaslatot idén április elején melegítette fel az oroszbarátnak mondott kormányzó Grúz Álom párt. A parlament tavaly márciusban egyszer már leszavazta a törvényjavaslat egy korábbi verzióját, ami alig különbözött a mostanitól. A nemzetközi nyomás hatására és a tiltakozáshullám lecsillapítása érdekében tavaly tavasszal elengedték a dolgot. A kormány ugyanekkor el is kötelezte magát, hogy másodszor már nem nyújtja be a törvényjavaslatot. Április 3-án viszont pontosan ezt történt: benyújtotta.

A Human Right Watch szerint az idei törvényjavaslat szinte teljesen megegyezik a tavalyival, árnyalatnyi különbség, hogy milyen címkével illetnék a külföldi ügynököknek minősítendő szervezeteket. Az új változatban az „idegen hatalom érdekeit kiszolgáló szervezet” kifejezés került a korábbi „külföldi befolyás ügynökei” helyére. Regisztrációra azokat a civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat köteleznék, amelyek az éves bevételüknek legalább húsz százalékát külföldi forrásból szerzik. Aki a regisztrációt elmulasztja, több ezer eurós pénzbüntetésre számíthat.

A georgiai parlament elfogadta a külföldi ügynökökről szóló törvényt

A georgiai parlament megszavazta a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, amely az ellenzői szerint hátráltatja a kaukázusi ország uniós integrációját, továbbá eszközt ad a hatalom kezébe arra, hogy fellépjen a civil társadalommal és az újságírókkal szemben. A törvény értelmében ezentúl

a finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapó szervezeteknek külföldi ügynökökként kell regisztrálniuk magukat.

Bírálói ezt ahhoz a 2012-ben elfogadott törvényhez hasonlítják, amelyet Oroszország széles körben alkalmaz a másként gondolkodók elleni fellépéshez. Az amerikai külügyminisztérium „Kreml-ihletésűnek” nevezte a javaslatot.

Felpofozták a szónokot a grúz parlamentben az ügynöktörvény vitáján

Hatalmas indulatokat váltott ki Georgiában (Grúzia) az orosz mintára bevezetni kíván „külföldi ügynökről” szóló törvény: nemcsak az utcán, hanem a parlamentben is forrnak az indulatok. A parlamenti vitán akkora pofont ver le az egyik ellenzéki vezető az éppen felszólaló kormánypárti frakcióvezetőnek, Mamuka Mdinaradzénak, hogy az kiesett a kamera látószögéből is. Pillanatok alatt tömegbunyó helyszínévé vált a terem.

A grúz törvényjavaslat szerint azoknak a szervezeteknek kellene „külföldi ügynökként” regisztrálniuk magukat, melyek támogatásuk több mint 20 százalékát kapják külföldről. A javaslat kapcsán komoly aggodalmakat fogalmazott meg az EU, amely tavaly decemberben adott tagjelölti státuszt az országnak.

A fight broke out in the Georgian parliament during the consideration of the controversial bill on “foreign agents”

A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje elfogadott egy törvényt, ami az orosz és a magyar mintára is hasonlít

A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje elfogadta csütörtökön a külföldről finanszírozott nonprofit szervezetek külföldi ügynökökké nyilvánításáról szóló törvény tervezetét annak ellenére, hogy azt külföldön és belföldön is sokan bírálták.

A tervezet elfogadása után 30 napos társadalmi vita kezdődik róla, majd a parlamentnek a tervezet alapján készülő törvényjavaslatot is el kell fogadnia ahhoz, hogy a jogszabály életbe lépjen.

Az új törvény külön jogrendszert hozna létre azon civil szervezetek számára, amelyek bármilyen külföldi finanszírozásban vagy más külföldi eredetű támogatásban részesülnek, bejegyzésüket és fenntartásukat pedig regisztrációs és pénzügyi beszámolási kötelezettséghez kötné. A jogszabály egyben azt is megtiltaná, hogy a külföldi befolyás alatt álló szervezetek bármilyen politikai tevékenységet végezzenek, vagyis nem dolgozhatnának politikai pártoknak vagy pártokkal, illetve nem folytathatnának kampánytevékenységet sem.