Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: vétó

Ismét Ukrajna zsarolásával próbálhat uniós támogatást kicsikarni Magyarország

Közzétette szerző

Az Európai Unió Ukrajna támogatását szolgáló eszközei között az utóbbi hónapokban kiemelt figyelmet kapott az Európai Békekeret (EPF) nevű alap, amelyből az ukrán hadseregnek szánt tagállami fegyvervásárlásokat finanszírozzák. Márciusig 11 milliárd eurót különítettek el erre a célra, és arról is egyezség született, hogy az orosz jegybank zár alá helyezett tartalékvagyonának hozamából további évi három-ötmilliárd eurós összeget csorgatnak az alapba.

Ezek Ukrajna hadi igényeihez képest relatíve alacsony összegek: az Egyesült Államok, az EU és az unión kívüli európai országok 2022 és 2024 februárja között (a fentiekkel együtt) összesen mintegy 85 milliárd eurónyi katonai támogatást ajánlottak fel Ukrajnának a Kieli Világgazdasági Intézet összesítése szerint. Ugyanakkor az élénkülő orosz offenzíva fényében az ukrán hadseregnek minél gyorsabb utánpótlásra lenne szüksége tüzérségi és légvédelmi eszközökből, lövedékekből és rakétákból. Miután az uniós tagállamok döntő része alapvető európai biztonsági érdeknek tartja Ukrajna fennmaradását és az orosz agresszió feltartóztatását, az EFP mihamarabbi mobilizálása is sürgető ügy számukra.

Azonban az elmúlt napokban a magyar kormány lévén ismét homok került a gépezetbe, bot a küllők közé, tüske a köröm alá. Ugyan Magyarország márciusban és májusban is tartózkodott a békekeret bővítésének megvétózásától, a megszavazott keretből való kifizetéseket blokkolja.

PostPin It!

Georgia államfője megvétózta az ügynöktörvényt

Közzétette szerző

Georgia államfője szombaton bejelentette, hogy megvétózta az ország törvényhozása által kedden elfogadott, a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, amely ellen hetekig tüntettek Tbilisziben.

Szalome Zurabisvili elnök már korábban bírálta a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia kormánypárt által beterjesztett törvény elfogadását, csütörtökön pedig jelezte, hogy élni fog vétójogával.

A georgiai elnök szombaton azzal indokolta döntését, hogy a törvény ellentétes az ország alkotmányával, és szembemegy „minden európai normával”.

PostPin It!

Szankciók: az EU célba vette az orosz gázt, az Orbán-kormány vétóra készül

Közzétette szerző

Az Európai Unió az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt bő két évben összesen 13 szankciós csomaggal sújtotta az orosz gazdaságot, ezen belül az energetikai szektort is. Előbb az orosz szén importját tiltotta be, majd az orosz olaj behozatalát is jelentősen korlátozta – emlékeztetnek a portálon.

A Politico információi szerint Brüsszel – a készülő, 14. szankciós csomag keretében – az orosz cseppfolyósított gázra (LNG) vetne ki büntetőintézkedést: a behozatalt ugyan nem korlátozná, viszont betiltaná a már behozott LNG újraexportálását, valamint az uniós országok részvételét a jövőbeni LNG-projektekben Oroszországban.

A Bizottság szerint az intézkedések korlátoznák “az orosz LNG-kapacitás terjedését és így Oroszország bevételeit is”.

PostPin It!

Változás az EU-ban: eltörölné a vétót az Európai Bizottság

Közzétette szerző

Átírná az uniós csatlakozási folyamatot az Európai Bizottság. Bizonyos jogokat már a csatlakozás előtt megkapnának az újonnan érkező országok, az EB pedig szép lassan elengedné a vétózást is.

Mi történt? Alapvetően írná át az uniós csatlakozási folyamatot az Európai Bizottság, az erről szóló javaslatot szerdán ismertetheti Ursula von der Leyen – írja a Politico hírlevele, amit a hvg.hu szemlézett. A tervezet szerint a jelenleg a csatlakozási tárgyalások fázisában lévő országok, így Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok bizonyos tagságból eredő előnyöket már az előtt megkaphatnának, hogy teljes jogú tagokká válnának. A javaslat a belső piachoz való fokozatos hozzáférést javasolja, hozzátéve, hogy ehhez minden előírást teljesítenie kell az országoknak.

Miért fontos az új javaslat? Talán még nagyobb a jelentősége egy másik változásnak, ez pedig az, hogy

PostPin It!

Politico: eltörölné a vétót az Európai Bizottság

Közzétette szerző

Alapvetően írná át az uniós csatlakozási folyamatot az Európai Bizottság, az erről szóló javaslatot szerdán ismertetheti Ursula von der Leyen – írja a Politico hírlevele alapján a hvg.hu. A tervezet lényege, hogy a jelenleg a csatlakozási tárgyalások fázisában levő országok, Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok bizonyos tagságból eredő előnyöket már az előtt élveznének, hogy teljes jogú tagjaivá válnának a közösségnek.

A javaslat a belső piachoz való fokozatos hozzáférést javasolja, hozzátéve, ehhez minden előírást teljesítenie kell az országoknak.

A mostani tagok számára ennél is nagyobb jelentősége lehet annak, hogy Brüsszel fokozatosan feladná az egyhangúságot – írja a hvg.hu. A dokumentum szerint ennek helyét a jelenleg is általánosan alkalmazott minősített többség venné át (ez a tagországok 55, egyben az uniós lakosság 65 százalékát képviselő kormányok szavazatát jelenti).

PostPin It!

Szabad Európa: Magyarország megvétózta az EU közös kiállását az ukrajnai háború évfordulójára

Közzétette szerző

Brüsszeli diplomáciai források szerint a magyar kormány nem járult hozzá a közös európai uniós nyilatkozat elfogadásához, amelyet a közösség az ukrajnai háború 2022. februári 24-i megindításának második évfordulójára időzítve adott volna ki, írja a Szabad Európa. 

Ehelyett a lap szerint a három fő intézmény vezetője, Charles Michel, Ursula von der Leyen és Roberta Metsola fog kiadni közös közleményt. Ahhoz ugyanis, hogy az Európai Unió nevében adjanak ki nyilatkozatot, mind a 27 tagország támogatása kell. Magyarország viszont nem támogatta a közös nyilatkozatot.

A Szabad Európának azt mondták, a magyar kormány nem adott magyarázatot a vétóra, egy diplomata annyit mondott, hogy a szövegezés „egyszerűen túl erős volt számukra”.

PostPin It!

Egyre kevesebb értelme látszik a magyar kormány külpolitikai hazardírozásának

Közzétette szerző

Orbán Viktor kockázatvállaló politikus. Ez azt jelenti, hogy sűrűn tesz fel olyan politikai téteket, amelyek ugyan kis eséllyel térülnek meg, ám ha bejönnek, komoly hasznot hoznak. Az ilyen lépéseknek akkor van értelmük, ha azt gondoljuk, hogy a haszon nagyobb, mint a kockázat, illetve ha plusz információnk van „a piachoz” képest, és azt gondoljuk, hogy a döntések rosszul vannak beárazva.

Valami ilyesmi történt a magyar miniszterelnök két eddigi legnagyobb kockázatvállalásakor is. A 2015-ös migrációs hullám idején azt gondolhatta, hogy a politikai piac a centrumban alulértékeli, mennyit lehet közép és hosszú távon nyerni egy markánsan migrációellenes politikával. Ehhez képest elviselhetőnek ítélhette az akkori politikai kockázatokat, amelyek leginkább a politikai centrum elítélő nyilatkozatai voltak. Ezek után Orbánt hosszú ideig meghatározó migrációellenes politikussá tették az európai kontinensen, ám a politikai centrum elítélő nyilatkozatait a kormányfő itthon haszonként realizálta: szavazatszerzésre használta fel.

A másik nagy kockázatvállalás Donald Trump támogatása volt 2016-ban. Orbán volt az első – hivatalban lévő – kormányfő, aki nyíltan támogatta a republikánus elnökjelöltet, amikor annak még valószínűtlen volt a győzelme. Magyarország egésze számára ez nem járt érdemi politikai haszonnal, ám Orbán személyesen mégis profitált belőle: az Egyesült Államok jobbszélén is meghatározó arccá vált. Ezekben az esetekben viszont a kockázatok sem voltak túl magasak.

PostPin It!

„Ez a Gábor Zsazsa-i súly” – Ablonczy és Magyari Orbán Viktor brüsszeli szerepléséről

Közzétette szerző

Újra jelentkezik szerkesztőségi hármasunk, hogy megbeszélje az elmúlt hetek legfontosabb világpolitikai – benne Magyarországot érintő – fejleményeit. Mivégre volt Orbán Viktor vétófenyegetése az ukrán támogatás ügyében? Elért-e vele valamit? Mi dolga az európai tüntető gazdákkal? Hogyan kell értelmezni a magyar kormánynak a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos viselkedését? Mi a helyzet Ukrajnában? HetiVálasz podcastunkban ezekről is beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

PostPin It!

Mindent elért vagy nem kapott semmit Orbán Viktor a feladott vétóért cserébe?

Közzétette szerző

Nagy magyar sikerként könyvelte el a csütörtöki uniós csúcstalálkozón történteket Szijjártó Péter, holott Orbán Viktor végül a többséggel szavazott az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás mellett – mindez épp egy héttel a kormány azon bejelentése után történt, miszerint a nemzeti konzultáció kérdőívét kitöltők 99 százaléka ellenzi Ukrajna uniós támogatását.

A sikert a külügyminiszter szerint egyebek mellett az jelenti, hogy „a Magyarországnak az európai szerződések szerint járó és azokkal ellentétes módon visszatartott források nem kerülhetnek Ukrajnába”. Ez a veszély azonban korábban is csak a kormány kommunikációjában létezett.

Háttér: a segítségnyújtást a magyar delegáció tavaly decemberben egyedüliként megvétózta, ám Magyarország pozíciója a többi tagállammal szemben azóta meggyengült. Az Európai Unió már kidolgozta Ukrajna magyar beleegyezés nélküli támogatásának módját is, és a döntéshozók politikai és gazdasági szempontból is nyomás alá helyezték a magyar kormányt.

PostPin It!

Orbán úgy tárgyal, hogy a végén a többiek lélegeznek fel, mert nem is gondolta komolyan

Közzétette szerző

Klasszikusan kétféle uniós csúcstalálkozó van: vagy örökké tart, éjszakába nyúló tárgyalásokkal, vagy szinte azonnal véget ér, mert már a csúcs előtt sikerül megegyezni. A legutóbbi két csúcsértekezlet mindkét típusból bemutatott egyet. A decemberi csúcson éjszakáig egyezkedtek a tagállami vezetők, és így sem sikerült mindenre megoldást találni. A február elejére összehívott vészhelyzeti csúcson pedig jóformán a start után le is zárták a tárgyalásokat.

A mostani találkozót azért kellett összehívni, mert decemberben ugyan Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről meg tudtak egyezni (emlékezetes, hogy Orbán Viktor kiment a döntés idejére a teremből), de a magyar miniszterelnök nem értett egyet az Ukrajnának az uniós költségvetésből adni tervezett hosszútávú támogatással. Akkor arról írtunk, hogy Orbán felismerte, melyik ügyben lehet halogatni a döntést, és melyikben nem. A költségvetéssel kapcsolatban ugyanis más viták is voltak, Ukrajnának pedig márciusig volt fedezete működtetni az államot, így itt belefért egy újabb uniós csúcs.

Azt is írtuk korábban, hogy Orbán olyan ügyekben soha nem vétózott még, melyekben teljesen egyedül maradt. Ha 26 másik tagország egyetért valamiben, és nincsenek más típusú problémák, akkor az eddigi gyakorlat szerint a magyar miniszterelnök sem akadályozza meg a döntést, legfeljebb kimegy kávézni, ahogy az történt az legutóbb.

PostPin It!

Orbánnak üzentek az EP-képviselők az uniós csúcs előtt

Közzétette szerző

Az Európai Parlament csaknem összes képviselőcsoportja, köztük a jobbközép Európai Néppárt, a liberális Renew, a balközép Szocialisták és Demokraták, a Zöldek és az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek frakciója közös állásfoglalásban sürgette az EU vezetőit, hogy az Európai Tanács csütörtökön kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóján állapodjanak meg Ukrajna támogatásáról.

Egyedül a parlamenti patkó két széle, a Baloldal és az Identitás és Demokrácia (ID) nem csatlakozott a képviselőcsoportok elnökei által aláírt állásfoglaláshoz.

A levélben nem mulasztottak el üzenni Orbán Viktornak sem. Mint írják,

PostPin It!

Itt az idő Ukrajna uniós támogatásáról dönteni, a magyar vétó esélye minimálisra csökkent

Közzétette szerző

Holnap kezdődik az Európa Tanács ülésén az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás tárgyalása. A tervet egyedül elutasító, és azt tavaly decemberben egyszer már megvétózó magyar delegáció pozíciója másfél hónap alatt a jelek szerint nagyon meggyengült.

Tágabb kontextus: Magyarország az elmúlt heteket arra igyekezett felhasználni, hogy megváltoztassa az ukrajnai támogatás szerkezetét, és bizonyos előnyöket szerezzen a beleegyezésért cserébe. Az alábbi javaslatok azonban az előzetes jelek szerint egységes és rendkívül merev elutasításba ütköznek:

Magyarország szeretné elérni, hogy az 50 milliárd eurót ne közvetlenül az uniós költségvetésből fizessék ki Ukrajnának, és ne kelljen ehhez közös hitelt felvenni. Nincs hír arról, hogy ezt a lehetőséget a tagállamok egyáltalán mérlegelnék.

PostPin It!

Látványosan elvérzik a gyakorlatban a kormány ukrajnai támogatást blokkoló terve

Közzétette szerző

Zsarolásként értékeli több magyar kormánytag, hogy az EU-tagállamai tartósan elzárnák Magyarországtól az uniós pénzcsapot.

Bóka János szerint Magyarország konstruktív, Brüsszel viszont saját politikai célja eléréséhez zsaroláshoz folyamodik

Mi történt? Vasárnap este a Financial Times megszellőztette, hogy abban az esetben, ha a magyarok újból blokkolják az Ukrajnának nyújtandó mintegy 50 milliárd eurós európai segélycsomagot, az EU olyan lépésekhez folyamodna, melyek a magyar gazdaságra nézve komoly csapást jelentenének.

PostPin It!

Megütötték a forintot a brüsszeli fenyegetés hírére

Közzétette szerző

A költségvetés módosításáról és az Ukrajnának szánt 50 milliárd euróról döntenek az Európai Unió állam- és kormányfői a február 1-jei csúcstalálkozón. Vasárnap a Financial Times arról írt, hogy egy újabb Orbán-vétó esetén végleg megvonhatják az összes uniós támogatást Magyarországtól.

A hír hatására már reggel gyengüléssel kezdett a magyar deviza: háromnegyed tíz körül a 389 feletti euróárfolyam már 0,4 százalékkal haladta meg a péntek estit. Eközben lengyel zloty és a cseh korona 0,1 százalékos erősödésben van – olvasható a portálon.

Várhatóan nap közben majd a sajtóhírrel kapcsolatos nyilatkozatok uralják majd a hangulatot. Délelőtt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hétfő reggel azt mondta, hogy van kompromisszumos javaslat. Azonban Bóka János az európai uniós ügyekért felelős miniszter inkább azt hangsúlyozta, hogy nem engednek a zsarolásnak. Bóka János kijelentései azt sejtetik, hogy egyelőre távol vannak az álláspontok Magyarország és az EU többi országa között.

PostPin It!

Orbán Balázs a brüsszeli fenyegetésről: Ez zsarolás, semmi köze a jogállamisághoz

Közzétette szerző

Megérkezett a magyar kormány reakciója a Financial Times vasárnap esti cikkére, amely egy kiszivárgott uniós dokumentumra hivatkozva kemény gazdasági és pénzügyi nyomásgyakorlást helyez kilátásba Magyarországra abban az esetben, ha Orbán Viktor ismét elgáncsolja Ukrajna támogatását.

Brüsszel úgy zsarolja Magyarországot, mintha nem lenne holnap, annak ellenére, hogy van egy kompromisszumos javaslatunk

– írta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az X-en (leánykori nevén Twitteren).

PostPin It!

Financial Times: végleg megvonhatnak minden uniós támogatást Magyarországtól, ha Orbán újból megvétózza Ukrajna támogatását

Közzétette szerző

A költségvetésről és az Ukrajnának szánt 50 milliárd euróról döntenek az Európai Unió állam- és kormányfői a február 1-i csúcstalálkozón. Pénteken a Politico írta meg, hogy Magyarország biztosan nem lesz jó helyzetben, ha Orbán Viktor ismét megpróbálja meghiúsítani az európai vezetők terveit. Brüsszel ebben az esetben kizárhatja hazánkat az uniós szavazási folyamatból. Vasárnap a Financial Times arról írt, hogy egy újabb Orbán-vétó esetén

végleg megvonhatják az összes uniós támogatást Magyarországtól. A brit gazdasági lap által megismert dokumentumban az EU-s diplomaták olyan stratégiát vázolnak fel, amely kifejezetten Magyarország gazdaságának gyenge pontjait célozza, így veszélyeztetve a nemzeti valuta stabilitását, a befektetői bizalmat, valamint a foglalkoztatási szintet és a gazdasági növekedést.

Ha Orbán nem hátrál meg, akkor az állítólagos uniós stratégiai szerint az EU-s vezetőknek nyilvánosan kell kiállniuk amellett, hogy végleg zárják el a Magyarországnak járó összes uniós támogatást, annak érdekében, hogy megijesszék a piacokat, nyomás alá helyezzék a forintot és felsrófolják a hitelfelvételi költségeket. „Európa ezzel azt mondja Orbán Viktornak, hogy »elég volt, itt az idő beállni a sorba«. Lehet, hogy nálatok pisztoly van, de nálunk páncélököl” – értékelte az uniós stratégiát Mujtaba Rahman, az Eurasia Group tanácsadó cég európai igazgatója az FT-nek.

PostPin It!

CNN: Sokan további „orbáni húzásokra” számítanak

Közzétette szerző

Mivel Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziójának kezdete óta Magyarország jelenti a leggyengébb láncszemet az egységes nyugati kiállásban, így kulcsfontosságú lehet a magyar és az ukrán külügyminiszterek hétfőre tervezett találkozója – írja az erre az alkalomra készült elemzésében a CNN. Mint írják, ugyan mindkét ország homályosan nyilatkozott a találkozó céljával kapcsolatban, a nyugati tisztviselők azt remélik, hétfőn fény derülhet arra, hogy Magyarország továbbra is fenntarja-e a vétóját az Ukrajnának szánt, 50 milliárd eurós európai uniós támogatási csomaggal kapcsolatban.

A CNN értékelése szerint Orbán kritikusai úgy látják, a magyar kormányfő kifogásainak köze lehet ahhoz, hogy Brüsszel visszatart jelentős uniós forrásokat Magyarországtól az EU jogállamisági követelményeinek megsértésére hivatkozva. „Nem titok, hogy Magyarország egyre kényelmetlenebb szövetséges az uniós és NATO-partnerei számára. Az elmúlt években Orbán mindenféle kérdésben összecsapott európai társaival, az LMBTQ+-jogoktól kezdve a migránsok jogain át az igazságszolgáltatás aláásásáig.” A portál emlékeztet, Orbán nemcsak Kijev uniós és NATO-csatlakozási törekvéseit fékezi, de komoly akadályt jelentett Finnország és Svédország NATO-hoz való csatlakozása ügyében is.

A CNN idéz egy európai biztonsági tisztviselőt, aki szerint Orbán a nyilvánosság előtt csak a hazai közönségének játszik, miközben valójában minden uniós és NATO-intézkedést támogat – még ha fogcsikorgatva is.

PostPin It!

Novák Katalinnak adott igazat az Alkotmánybíróság Lázárral szemben

Közzétette szerző

Döntött az Alkotmánybíróság a kastélytörvényről, amit még decemberben fogadott el a parlament, de Novák Katalin köztársasági elnök aláírás helyett alkotmányossági vétóval élt és felülvizsgálatra a taláros testület elé küldte a jogszabályt – szúrta ki az index.hu. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak ítélte Novák aggályait, ezért a megadott szempontokat figyelembe véve újra kell tárgyalni a javaslatot.

Az előterjesztő, Lázár János építésügyi miniszter annyira zokon vette Novák alkotmányossági vétóját, hogy szerinte „gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte”. Lázár személyes meghallgatást is kért az Alkotmánybíróságtól, de erre nem kapott lehetőséget, csak írásban fejthette ki érveit, ezek szerint nem sok sikerrel.

Az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény garanciális rendelkezéseire tekintettel a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményeire is.

PostPin It!

Feltétellel, de hajlik Orbán Ukrajna támogatására

Közzétette szerző

A Politico információi szerint Orbán “kisétálása” és blokkja után most mégis hajlik az 50 milliárd eurós ukrán támogatási csomag megszavazására, amennyiben azt szétszabdalják és csak évente adják. 

Mit jelentene ez a kiegyezés? A következő 4 évben évi 12,5 milliárd euró érkezne Kijevbe, vagyis a mostani akadály, lényegében a magyar miniszterelnök blokkja, elhárulna, viszont a jövőben Orbán újra leszavazhatja az éves összeg folyósítását, amit alkupozíciói javítására próbálhat felhasználni. Ez jelenleg a magyar kormány elképzelése a lap szerint, ami múlt héten egy EU-s tárgyaláson merült fel a fenti formában, bár korábban, ha nem is miniszterelnöki, de alacsonyabb kormányzati szinten már történt utalás az “egyéves megoldásra.”

A decemberi csúcson vétózó Orbán sajtóhírek szerint a helyreállítási alap forrásainak feloldását kérte a vétó feloldásáért cserébe, EU-s nyilatkozatok szerint viszont a két téma nem kapcsolható össze ilyen módon.

PostPin It!

Politico: Egy feltétellel Orbán Viktor mégis beleegyezhet Ukrajna támogatásába

Közzétette szerző

A Politico keddi hírlevele szerint Magyarország jelezte, hogy egy feltétellel megszavazhatja az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást. A lap szerint ennek feltétele az lenne, hogy az összeget ne egyben folyósítsák a megtámadott országnak, hanem évente vizsgálják felül a döntést.

Abban az esetben, ha elfogadnák Orbán feltételeit, az 50 milliárdot négy évre egyenlően elosztva, évi 12,5 milliárdos részletekben kaphatja meg Ukrajna.

Magyarországnak pedig a Politico értékelése szerint minden évben lesz lehetősége vétózással zsarolni az Uniót, és engedményeket elérni Brüsszelben.

PostPin It!