Best WordPress Hosting
 

Politico: az MCC Brüsszel bepereli az Orbánék konferenciáját betiltó, brüsszeli polgármestert

A véleménynyilvánítás szabadságának megsértése miatt indít kártérítési pert Emir Kir, a brüsszeli Saint-Josse kerület polgármestere ellen az MCC Brüsszel, írja a Politico. A kormányközeli tehetséggondozó brüsszeli irodája volt a társszervezője annak a konferenciának (Nemzeti Konzervativizmus Konferencia, NatCon), melyet a brüsszeli polgármester április 16-án rövid időre betiltott. Döntését azzal indokolta, hogy erőszakos ellentüntetőktől tart, de azt sem titkolta, hogy „nem látják szívesen a szélsőjobboldalt”. A rendezvényt a rendőrség szakította félbe.

Ezt követően egy brüsszeli civil szervezet felkarolta a nemzeti konzervatívok ügyét és megtámadta a bíróságon a konferencia betiltásáról szóló határozatot. A tiltást a Conseil d’État, Belgium legfelsőbb közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírósága néhány órával később hatályon kívül helyezte, így Orbán Viktor is beszédet mondhatott a NatConon. „A szólás szabadsága rossz bőrben van Nyugat-Európában” – mondta akkor a kormányfő.

A Politico úgy tudja, hogy

Borrell: Nem tesz jót Georgia uniós csatlakozásának az ügynöktörvény elfogadása

A tbiliszi parlament által végső olvasatban kedden elfogadott, külföldi ügynökökről szóló törvény szelleme és tartalma nincs összhangban az Európai Unió alapvető normáival és értékeivel, elfogadása negatívan hat Georgia (Grúzia)uniós csatlakozására – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.

Josep Borrell közleményében hangsúlyozta, az Európai Tanács azzal a feltétellel adta meg Grúziának az uniós tagjelölt státuszt, hogy a kormány megteszi az Európai Bizottság novemberi ajánlásában meghatározott kilenc vonatkozó lépést, melyek megkövetelik az emberi jogok védelmét, valamint a civil társadalom és a média szabad működését. Utalnak továbbá a polarizáció megszüntetésének és a dezinformáció elleni küzdelemnek a szükségességére – emlékeztetett.

A külföldi ügynökökről szóló törvény aláássa a civil társadalom és a független média munkáját – hangoztatta. Az egyesülés szabadsága és a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jogok, melyek Grúzia uniós társulási megállapodás részeként tett kötelezettségvállalásainak és uniós csatlakozási útnak középpontjában állnak – húzta alá.

EP-választás: a magyar fiatalok fele voksolna

A júniusi EP-választásokon a szavazásra jogosult magyar fiatalok 51 százaléka voksolna. Az uniós átlag 64 százalék – idézi a Népszava az új Eurobarométer-felmérést. A közvélemény-kutatás szerint a 15–30 év közötti magyarok 28 százaléka tartja a szavazást a leghatékonyabb módnak arra, hogy hallassa hangját. (Az európai átlag 38 százalék. Több uniós országban 18 év alatt is szavazhatnak.) A magyar fiatalok 31 százaléka szerint a közösségi médiában nagyobb a hatása a véleménynyilvánításnak.

A magyar fiatalok 26, az európaiak 19 százalékát nem érdekli a politika, bizonytalan, hogy elmegy-e szavazni. A magyarok 42, az európaiak 48 százaléka jelezte, hogy az elmúlt egy évben tett valamit a társadalmi változásokért (aláírt petíciót, részt vett gyűlésen, levelet küldött politikusnak). A magyar fiatalok legkevésbé a jogegyenlőséget érintő témákban (21 százalék) voltak aktívak, ebben különböztek leginkább az uniós átlagtól, az európaiak 29 százaléka emelte fel hangját a diszkrimináció ellen.

A magyar fiatalok 76, az európaiak 67 százaléka úgy vélte, az EU hatással van mindennapi életére. Az uniós átlaghoz hasonlóan a magyarok is főleg azt várják, hogy a közösség megőrizze a békét és megerősítse a nemzetközi biztonságot. Az európai fiatalok 73 százaléka szerint az iskola felvértezte őket az álhírek felismeréséhez szükséges digitális készségekkel. A magyarok 61 százaléka vélekedik hasonlóan, ami a legalacsonyabb arány a 27 tagállamban.

Az állítólagos brüsszeli beavatkozásra hivatkozva tart rendkívüli ülést a parlament

Cikkünk frissül…

Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött a parlament hétfői, egynapos ülése, amelyet összehívását még Deutsch Tamás kezdeményezte márciusban Hajnal Miklósnak, a Momentum politikusának egy kijelentésére hivatkozva.

Hajnal akkor az ATV-ben arról beszélt, hogy Donáth Anna és Cseh Katalin „egy csomó olyan dolgot csinált az elmúlt öt évben az Európai Parlamentben, amiről azt gondoltuk volna korábban, hogy nem megvalósítható”. Példaként említette, hogy korábban szerinte „senki nem gondolta volna azt, hogy Magyarországgal szemben indulhat jogállamisági eljárás, kötelezettségszegési eljárás”. Deutsch szerint ezzel beismerték, hogy Magyarország ellen „áskálódtak”.

Európa-, Ukrajna- és jogállampárti képviselőkkel dolgozna együtt von der Leyen

Az európai parlamenti választásokat követően olyan képviselőkkel szeretnék együtt dolgozni, akik Európa, Ukrajna és a jogállam oldalán állnak: nekik ajánlom fel az együttműködésemet a jelenlegi nehéz időkben – nyilatkozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Nove olasz televízió-csatornán vasárnap este.

Von der Leyen úgy vélte, hogy az Európai Parlamenten belüli szövetségek csakis a júniusi választásokat követően dőlhetnek el, mert az európai parlamenti választás eredménye után derül ki, hogy a tagállamok különböző pártjai melyik parlamenti családhoz csatlakoznak.

Hozzátette, hogy ismét jelöltette magát az Európai Bizottság élére, és ha másodszorra is megválasztják, „egy széles, összetartó centrumtöbbség” kialakításán fog dolgozni.

Épp a soros elnökségünk alatt veszíthetjük el örökre az uniós pénzek egy részét

Magyarország 2024 második felében az Európai Unió soros elnöke lesz. Vagyis július 1-jétől a magyar kormány feladata lesz, hogy megszervezze az Európai Tanács és a minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsa munkáját, végigvigye az általa kigondolt témákat, együttműködjön az Európai Parlamenttel – azaz sikeresen igazgassa az unió munkáját.

A kormányok számára nagy lehetőség ez, de az Orbán-kabinetnek három szempontból is speciális a helyzete:

az első olyan nemzeti kormány, amelyik két soros elnökséget vezérel le. Az elsőt 2011-ben abszolválta, nem sokkal a Fidesz hatalomra kerülése után. Mind a 27 tagországra fél év jut, így minden állam átlagosan 13,5 évente kerül sorra. A sorrend nincs kőbe vésve, arról a miniszterelnökök döntenek, így akár az is előfordulhatna, hogy valaki tovább vár, ám ezúttal a menetrend szerint haladunk. Magyarország egy trióelnökség része, melyet a spanyolok kezdtek, jelenleg a belgák viszik, és mi fejezzük be. Utánunk újabb trióelnökség jön, melyet a lengyel kormány indít, így Varsónak adjuk majd át fél év múlva az ügyeket.

Ennyi reklámidő jut a köztévében az EP-választásra listát állító pártoknak

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki ülésén döntött az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán listát állító jelölőszervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló közszolgálati műsoridő felosztásáról.

A választási eljárásról szóló törvény szerint az EP-választást megelőző kampányidőszakban a listát állító pártok politikai reklámjainak közzétételére 300 perc áll rendelkezésre.

Az NVB tizenegy listát vett nyilvántartásba az EP-választásra, ezek a következők: Fidesz-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt; Demokratikus Koalíció – Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd – a Zöldek Pártja; Jobbik – Konzervatívok; LMP – Magyarország Zöld Pártja; Magyar Kétfarkú Kutya Párt; Második Reformkor Párt; Megoldás Mozgalom; Mi Hazánk Mozgalom; Mindenki Magyarországa Néppárt; Momentum Mozgalom; Tisztelet és Szabadság Párt.

Házkutatást tartottak a német szélsőjobboldali EP-képviselőnél, akit azzal vádolnak, hogy lefizették az oroszok, miután az asszisztensét azzal vádolják, hogy Kínának kémkedett

Házkutatást tartottak a helyi hatóságok Maximilian Krah német jobboldali EP-képviselő és kémkedéssel vádolt asszisztense, Jian Guo brüsszeli irodájában – közölte kedden a német ügyészség.

Guót április 22-én vette őrizetbe a német rendőrség. Miután kiderült, hogy az asszisztense Kínának kémkedhetett, Krah azonnal elbocsátotta.

Krah, a német jobboldali AfD párt befolyásos tagja és EP-listavezetője az X-en számolt be kedden az asszisztense brüsszeli irodájában történt házkutatásról. Mint írta, ez várható volt, csak azt furcsállta, hogy ennyi ideig tartott. Hozzáfűzte: az ügyhöz sem neki, sem más alkalmazottainak nincs köze.

Szijjártó: A magyar elnökség legfontosabb célja a bővítés felgyorsítása lesz

Az Európai Unió (EU) bővítésének felgyorsítását nevezte a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb céljának a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán hétfő este.

Szijjártó Péter azt írta, úgy látják, hogy Moldova felkészülése kifejezetten jól halad, „ehhez mi is hozzájárulunk azzal, hogy 50 leendő moldovai EU-s szakértőt képzünk ki az elkövetkezendő hónapokban”.

A tárcavezető úgy fogalmazott, álláspontjuk egyértelmű, a csatlakozni kívánó országok teljesítményét egyenként és egyesével kell bírálni, így Moldova teljesítménye sem köthető össze más jelöltországéval.

Válasz Online: a Mi Hazánk EP-listavezetője Csák János tárcájának köszönheti, hogy nem rúgták ki a Magyarságkutató Intézettől

A Kulturális és Innovációs Minisztérium mentette meg Borvendég Zsuzsannát attól, hogy kirúgják a Magyarságkutató Intézettől, értesült a Válasz Online.

A Kásler Miklós vezette, kormányközeli intézet tudományos munkatársa február vége óta a Mi Hazánk tényleges EP-listavezetője (habár a nemzeti radikálisok listájának első két helyén szimbolikusan Toroczkai László és Dúró Dóra áll, de ők előre jelezték, hogy mandátumszerzés esetén sem kívánják áttenni a székhelyüket Brüsszelbe). Borvendég saját bevallása és a Válasz Online információja szerint sem jelezte előre munkahelyén, hogy az egyik ellenzéki párt jelöltjeként indul a júniusi választáson. A lap úgy tudja, hogy

„lojalitásproblémák” miatt fel is merült, hogy megszüntetik a történész munkaviszonyát, ám ez végül nem valósult meg, mert leszóltak Csák János tárcájából, a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumból.A lap Borvendégtől és a Magyarságkutatótól is megkérdezte, hogy valóban érkezett-e ilyen kérés, de a cikk megjelenéséig nem válaszoltak.

Az EU-val való együttműködés fontosságát hangoztatta a kínai elnök

Kína és az Európai Unió közötti stratégiai együttműködés és partnerség fontosságát hangoztatta hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, aki a kínai-francia-európai uniós háromoldalú csúcstalálkozóra érkezett a francia fővárosba.

Francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével az Élysée-palotában tartott megbeszélésen a kínai államfő partnerségre buzdított „a kereskedelem, valamint az emberi jogok terén fennálló nézetkülönbségek ellenére is”.

Nagyhatalmakként Kínának és az Európai Uniónak meg kell őriznie a partnerséget, folytatnia kell a párbeszédet és az együttműködést, mélyíteni kell a stratégiai kommunikációt, valamint erősíteni a kölcsönös bizalmat

Gulyás Gergely: Mi teszünk szívességet az Európai Uniónak

Ha a jog tisztelete nem áll helyre Európában, akkor „nagyon nehéz lesz az Európai Uniót hosszú távon egyben tartani” – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyarország 20 éve az Európai Unióban című konferencián hétfőn Budapesten.

Gulyás Gergely megnyitó beszédében rámutatott: Magyarország továbbra is világos, határozott politikát visz. Mi úgy gondoljuk, hogy a jogszabályokat be kell tartani – fűzte hozzá.

Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy a következő évek vitáiban a magyar álláspont támogatást kapjon, illetve kellő erővel jelenjen meg például a háború és béke kérdésében – fogalmazott.

Évtizedes tapasztalatra cáfol rá a Tisza Párt – mit mutatnak a széttartó kutatások?

Kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindegyik párt veszített a támogatottságából azóta, hogy Magyar Péter belépett a politikai arénába – derült ki a 24.hu számításaiból, melyekhez ezúttal is hat közvélemény-kutató felméréseit vettük alapul.

A szomszéd országokhoz képest merevség jellemezte a magyar pártrendszert: a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Mi Hazánk sem tudott olyan lendülettel belépni a politikába, hogy már az első választásán mandátumot szerezzen, az immáron tíz éve az áttörésre váró Kétfarkú Kutya Pártról nem is szólva. A kegyelmi botrány és Magyar Péter feltűnése viszont egy csapásra felülírta az évtizedes tapasztalatokat. Három hónappal ezelőtt, a Novák Katalin lemondásához vezető turbulens egy hét előtt a Fidesz 13–14 EP-képviselői székkel és újabb elsöprő győzelemmel kalkulálhatott, miközben úgy tűnt, a Demokratikus Koalíció megerősítheti a dominanciáját az ellenzéki térfélen.

Mára ezek a várakozások nagyon távolinak tűnnek.

Véget ért az aláírásgyűjtés, 11 EP-listát jelentettek be

11 EP-listát jelentettek be hivatalosan a péntek délutáni határidőig a Nemzeti Választási Iroda honlapján szereplő adatok szerint. Márki-Zay Péterék, a Mindenki Magyarországa Néppárt a Facebookon 17 óra után azt közölte, hogy leadták időben az aláírásokat, de az NVI honlapján egyelőre nem szerepelnek, a határidő pedig 16 óra volt.

A Fidesz-KDNP elsőként április 27-én adta le az aláírásokat, majd három nappal később követte őket a Mi Hazánk, a Tisza Párt, a Kétfarkú Kutya Párt és a MEMO. Csütörtökön pedig a DK-MSZP-Párbeszéd és az LMP, valamint pénteken a 2RK Párt, a Momentum, a Jobbik és a Nép Pártján csatlakozott hozzájuk.

A pártoknak legalább 20 ezer érvényes aláírást kellett összegyűjteniük két hét alatt az induláshoz, ez nem a nyilvántartásba vett 36 jelölő szervezetből csak a harmadának sikerült.

Ujhelyi István: Miért ne lehetnének értelmes javaslatai egy fideszes politikusnak?

Tíz évet töltött Brüsszelben, mi fog a legjobban hiányozni?

Az a pörgés, ami az Európai Parlamentben van, és hogy hivatásos politikus voltam. Ez nekem nem tíz év, húszéves korom óta csinálom: húszéves korom óta folyamatosan választott képviselő vagyok.

Ennek a nagy részét Magyarországon töltötte. Szóval mi fog különösen hiányozni Brüsszelből?

Elkezdődött a Magyarországon fogva tartott antifasiszta aktivista választási kampánya Olaszországban

A Zöldek és az Olasz Baloldal Szövetsége (AVS) bemutatta az európai parlamenti választásokon induló jelöltjeit, köztük a Magyarországon fogva tartott Ilaria Salist, akit apja képviselt a csütörtöki kampánynyitón a calabriai Riacéban – írja az MTI.

A kevesebb mint kétezer lakosú délolasz Riacéban indította el választási kampányát a baloldali szövetség. A helyszín nem volt véletlen, miután az AVS déli választási körzete jelöltlistáját Riace egykori polgármestere, Mimmo Lucano vezeti.

A kampánynyitón jelen volt Angelo Bonelli, a Zöldpárt országos szóvivője, az AVS képviselője a római parlamentben, Nicola Fratoianni, az Olasz Baloldal (SI) főtitkára, valamint Roberto Salis, a Magyarországon fogva tartott antifa-aktivista apja.

Lattmann Tamás: Orbán Viktorra a toporgás vár júliustól

Lattmann Tamás szerint nem véletlenül váltott ki hatalmas botrányt Brüsszelben, amikor az Európai Tanács – lényegében az egyetlen testület, amelynek működését nem töri meg a választás – elnöke, Charles Michel kilátásba helyezte, hogy mandátuma lejárta előtt lemond a posztjáról. Ez a veszély ugyan elmúlt, de az előbbiekből fakadóan az idei második félévi elnökség – amely történetesen a magyaroké lesz – teljesen

hulladékperiódus lesz a közösség történetében.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy késő őszig is eltarthat az új struktúra felállása, ami jelentősen korlátozza Orbán Viktor uniós aktivitását, hiszen nem lesznek indítványok, ezáltal nem lesz mit koordinálnia soros elnökként. Helyben járásról, toporgásról fog szólni ez az időszak vendégünk szerint.

Zupkó Gábor: Értelmezhetetlen a brüsszelezés, a plakátszintű kommunikáció sem szerencsés

2015-től először öt éven át, majd két évvel meghosszabbítva, összesen hét évig vezette az Európai Bizottság budapesti képviseletét. Utána jött két év, amikor elment, de új vezetőt hivatalosan nem neveztek ki, megbízott vezető irányította a képviseletet. Most pedig hivatalosan is visszatért. Mi ennek az üzenete, más nem tudja vezetni ezt a képviseletet Budapesten?

Szerintem sokan képesek lennének vezetni, de megtisztelő, hogy rám esett a választás. Hiszek Európában, és abban, hogy Magyarország az Európai Unióban lesz sikeres. Ahogy abban is, hogy Magyarország és Európa egymást erősítik. Von der Leyen elnök asszony pont a napokban mondta, hogy a tagországok megerősödtek a csatlakozástól, de maga az Európai Unió is megerősödött tőle. Az, hogy Magyarország az egységes piac tagja lett, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyarok életszínvonala, jóléte emelkedjen, és Magyarország egy több százmilliós közösségen keresztül sokkal jobban tudja képviselni az érdekeit. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy teljesítsük azt az ígéretet, ami a csatlakozáskor elhangzott, hogy felzárkózunk a Nyugathoz.

Azt gondolom, hogy Portugália, Görögország szintjét elértük már.

Magyarország uniós tagságára az a legveszélyesebb, amikor annak gazdasági hasznát kérdőjelezik meg

Kezdésnek arra kérném önöket, hogy mondjanak három pozitív és három negatív dolgot Magyarország uniós tagságáról.

Bíró-Nagy András: Magyarország uniós tagsága egyszerre jelentett lehetőségeket, de korlátokat is a magyar kormányok és a magyar társadalom számára. A legfontosabb lehetőség nyilvánvalóan a húsz év alatt ide áramló több tízezer milliárd forintnyi uniós forrás, amely összességében a magyarországi GDP-nek éves átlagban a 3,5 százalékát tette ki. Alig van olyan település Magyarországon, ahol nem valósult meg valamilyen fejlesztés uniós támogatásból, és ez még akkor is igaz, ha egyébként azt gondoljuk, hogy az uniós pénzekkel lehetett volna jobban sáfárkodni. Erre rögtön hoznék is egy negatív példát a könyvünkből.

Az elmúlt két évtizedben azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem kaptak uniós támogatást, nagyobb mértékben növekedett a bevétele, mint azoknak, amelyek kaptak, jóllehet, pont az ellenkezőjére számítanánk.

Szigorítja az EU a vízumkövetelményeket az Etiópiából érkezőkkel szemben

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn bejelentette, hogy szigorítja az Etiópiából érkezőkkel szemben támasztott vízumkövetelményeket, arra hivatkozva, hogy az etióp kormány nem működik kellőképpen együtt az EU-val az illegális migránsok visszafogadása terén.

A szigorítások értelmében az etióp állampolgárok vízumkezelési ideje 15-ről 45 napra bővül. Az uniós tagországok többé nem adhatnak felmentést a vízum megszerzéséhez szükséges egyes követelmények alól, illetve nem adhatnak ki többszöri beutazásra feljogosító vízumot. Etiópiai diplomatáknak és tisztviselőknek ezentúl fizetniük kell a beutazási engedélyért.

A Tanács közleményében az áll, hogy az etióp hatóságok nem reagálnak a visszafogadási kérelmekre, valamint nem együttműködők az önkéntes és nem önkéntes visszatérési műveletek megszervezésével kapcsolatban.