Az elmúlt hetekben a Pest megyei vármegyebérlet kiterjesztése kapcsán elég sok szó esett az olcsó tömegközlekedésről, az olcsóság pozitív és negatív hatásairól. De olcsó-e a tömegközlekedés? Ez valójában attól függ, hogy bérlettel vagy jeggyel utazik valaki. A bérletalapú tömegközlekedés olcsó, sőt egyre olcsóbb, a jegyalapú kirívóan drága. És ennek messzemenő következményei vannak.
A különbség leginkább Budapesten (és a nagyvárosokban), illetve a budapesti agglomerációban mutatkozik meg, különösen március 1-től. A fővárosi tömegközlekedéssel utazó évi mintegy 1,2 milliárd utas körülbelül 4,5 milliárd utaskilométert tesz meg, és ez mintegy 200 milliárd forintba kerül (mármint a működtetés, az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése nélkül). Azaz egy kilométer tömegközlekedési szolgáltatás nagyjából 45 forintba, míg egy átlagos út 170 forintba kerül. Így a jeggyel utazók nemhogy kedvezményt nem kapnak, hanem a rájuk eső költség többszörösét fizetik az utazásukért (amennyiben átlagos távot, azaz közel 4 kilométert tesznek meg).
A bérlettel utazók ezzel szemben nagyjából 75 százalékos támogatást kapnak, azaz a költségeknek csak a negyedét fizetik meg. A diákok pedig a még nagyobb kedvezményeknek köszönhetően korábban csak a költségek tizedét, március 1-től – a diákokon túl minden 26 év alatti fiatal – mintegy 3 százalékát fogják fedezni. Azaz egy alkalmi BKK-utas átlagosan mintegy tízszeresét fizeti ugyanazért az útért, mint egy bérlettel rendelkező, diákok esetében pedig közel 30-szorosát. (Márciustól 1-től pedig nemigen lesz olyan 26 év alatti, aki jegyet vesz, mert nem fogja megérni).