Best WordPress Hosting
 

Az államnak átadott vízműveken segít leginkább a megemelt vízdíj

A Magyarországon működő 36 regionális vízműcég fele került a víziközmű-ágazat integrációjára létrehozott Nemzeti Vízművek Zrt. tulajdonába. A vízdíjemelés és a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap létrehozásának eredményeképp azonban az önkormányzati tulajdonban maradt vízművek pluszbevételeinek egy részét is a Nemzeti Vízmű kezelheti.

Hiába sodródott a csőd szélére az elmúlt években a teljes ágazat, másfél év alatt az önkormányzati vízművek csupán fele került a cégek államosítására létrehozott Nemzeti Vízművek tulajdonába. A jelenleg itthon szolgáltató 36 vízműből összesen 18 szerepel a Nemzeti Vízművek honlapján a cég által tulajdonolt gazdálkodó társaságok között, így ugyanennyi maradt továbbra is önkormányzati tulajdonban.

A 2021-ben létrehozott Nemzeti Vízművek Zrt. 2022 nyarán tett ajánlatot az önkormányzati vízműcégek tulajdonosainak. Ennek keretein belül a vízszolgáltatókat és az azok által használt közművagyont az önkormányzatok átadhatják az államnak, így a továbbiakban nem nekik kellene üzemben tartani a veszteséges cégeket, azonban jelentős vagyonelemeket is magához venne az állam ellentételezés nélkül.

Népszava: Nem titkolhatja tovább a kormány a vízdíjszámítási adatokat

„Ki kell adni a vízdíjra vonatkozó számításokat és javaslatokat, így végre megtudhatjuk, hogy a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter részére milyen díjmegállapítással, változással kapcsolatos javaslatokat tett a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal” – nyilatkozta a Népszavának Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, aki hivatalos úton nem jutott hozzá ezekhez az adatokhoz, ezért az önkormányzat beperelte a hivatalt, a bíróság pedig első fokon úgy döntött, hogy ezek a dokumentumok nem számítanak döntéselőkészítő anyagnak, nyilvánosságra kell hozni az adatokat.

A lap szerint a MEKH nem véletlenül őrzi féltve ezeket az adatokat. Az évente elkészített számításokból ugyanis kiderül, hogy mennyi a vízszolgáltatás indokolt költsége az egyes víziközmű cégekre és szolgáltatási területekre lebontva. Ezekből könnyen kiszámolható, hogy mennyi veszteség lenyelésére kényszerítette a kormány a szolgáltatókat a vízdíjak 2013-as befagyasztásával.

A tíz éve változatlan hatósági ár miatt a szolgáltatók bevételei már nem fedezik a hálózat, illetve egyéb infrastruktúra elemek karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. A vezetékek avulása nem csupán kapacitáshiányban, a sorozatos csőtörésekben, hanem az országszerte meglévő – olykor 40–45 százalékos – hálózati vízveszteségben is látványossá vált. Tüttő Kata szerint a kormány a vízdíj befagyasztásával nem csupán a lakosság által fizetett árat tartotta mesterségesen alacsonyan, hanem a közületi, tehát az állami intézményeknek és a profittermelő cégeknek, így például az akkugyáraknak, erőműveknek és autómosóknak is fillérekért kell szolgáltatni a vizet, márpedig ebből fővárosnak csak 2023-ban 10 milliárd forint vesztesége keletkezett – olvasható a Népszavában. Tüttő szerint a kiperelt adatok egy kártérítési per alapját képezhetik majd, amit a kormány, illetve illetékes minisztériuma ellen indíthat a főváros.

Napokig titkolta a vízmű, hogy szennyvizet engedett egy patakba Veresegyháznál

Tömeges halpusztulás történt az őrbottyáni Százforrás-tóban, miután a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) egy szennyvízcső meghibásodása után átmenetileg a Sződrákosi-patakba vezette a szennyvizet. Az őrbottányi polgármester információi szerint a 16,5 ezer köbméter szennyvíz miatt fél tonna hal – köztük néhány védett faj egyede – pusztulhatott el a területen, sőt, elhullott madarakat is találtak a tavon.

Arról a döntésről, miszerint élővizet szennyeznek fertőző anyagokkal, a cég csupán napokkal később értesítette a katasztrófavédelmet és Veresegyház polgármesterét, a környező települések vezetőit pedig fel sem hívták. Így aztán a lakosságot sem tájékoztatta senki.

A DMRV a botrány kirobbanása után napokon át hallgatott, majd augusztus 24-én közleményt adott ki. Ebben jelezték, hogy már augusztus 11-én értesültek a meghibásodásról, amely a Veresegyház, Patak utcai acél szennyvíz-nyomóvezetéken keletkezett, a MÁV vasútvonal keresztezésénél, műszakilag nehezen hozzáférhető helyen. Ezután egy ideig szippantó járművek segítségével szállították el a szennyvizet, ám elmondásuk szerint a rendkívüli munkakörülmények miatt idővel elkerülhetetlenné vált, hogy a közeli patakba vezessék a szennyvizet.