Best WordPress Hosting
 

Átvertek a gázszámlával, most átvernek az áramszámlával is

Fidesz-propagandára használja az MVM-et a magyar kormány, a fogyasztók megtévesztése miatt most a bíróság várja őket.

Mi történt? Tegnap előtt írtuk meg a Forbes.hu-n a gázszámla-gate részleteit, két nap sem telt el, hogy kiderüljön, hogy az MVM-nél az áramszámlákon még több fogyasztót tévesztenek meg, mint a gázszámlákon.

Az állami cég ugyanis az áramnál is ugyanúgy folytatja a lakossági rezsidíjak kommunikációját, mint a földgáz esetében, vagyis a 2022. végi extrém magas energiaárakat tünteti fel viszonyítási alapként – írta meg a 24.hu.

Rezsibox: az áramszámlákon még több fogyasztót tévesztenek meg, mint a gázszámlákon

„Szerintem akad néhány százezer vagy millió munkavállaló Magyarországon, akinek a havi fizetése nincs annyi, mint amennyit én a kormányunknak köszönhetően »spórolok« a rezsin” – írta egyik olvasónk, aki gázbekötés nélküli ingatlanában a fűtéshez is villamos energiát használ, ezzel áramfogyasztása meghaladja az átlagfogyasztás szintjét.

„Nagyfogyasztóként” így kiesik a rezsicsökkentett körből, vagyis lakossági piaci áron kapta az áramot a március 22. és április 21. közötti elszámolási időszakban is, amikor a fizetési kötelezettsége 63 318 forintot tett ki. A számla tájékoztató „rezsibox” felületén ugyanakkor az MVM Next Zrt. a számlaérték több mint négy és félszeresét, 295 241 forintot mutatott ki megtakarításként a jelzett időszakra.

Az úgynevezett rezsibox – a számlákon narancsszínű mezőben fekete betűkkel nyomtatott rész – 2013 óta hirdeti az embereknek, mennyi pénzt takaríthattak meg a Fidesz-kormány által bevezetett rezsicsökkentésnek köszönhetően.

Közműszámlák – Átverés, ami a rezsiboxban van arról, hogy mennyit spóroltál

A lakossági számlákon narancsszín mezőbe nyomtatva tudatják velünk hónapról hónapra, hogy mennyit spóroltunk a gázon, hála a rezsicsökkentésnek. A számítás egy egészen bizarr képleten alapszik.

Mi történt? Múlt csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken pert nyert Tóth Bertalan szocialista parlamenti képviselő a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) szemben. Nem egyszerű elmagyarázni a per tárgyát, politikai tőkét ebből a párt aligha tud kovácsolni a mostani kampányban, amikor sokkal egyszerűbb szlogenek feszülnek egymásnak. Mégis fontos megismerni ezt a pert, pláne a mögötte lévő történetet, mert alapvetően arról szól, hogy a kormányzati hazugságoknak gátat lehet-e szabni a jog eszközével. Konkrétan pedig arról, hogy meddig lehet havonta több millió embernek egy üzleti számlának álcázott felületen hazug propagandát terjeszteni, írta a Válasz online.

Az alsó boxban jelzik, hogy mennyit spórolt a fogyasztó a rezsicsökkentéssel. Egy ideje csak az adott havi spórolást kell feltüntetni. Forrás: Magyar Közlöny

Vigyázzon, a gázszámla hazudik!

A lakossági számlákon narancsszín mezőbe nyomtatva tudatják velünk hónapról hónapra, hogy mennyit spóroltunk a gázon, hála a rezsicsökkentésnek. A számítás egy egészen bizarr képleten alapszik. Az MSZP frakcióvezetője augusztus óta küzd az átverés ellen, most egy pert is nyert az ügyben, de a történet bőven túlmutat a konkrét eseten. Mert az igazi kérdés az, hogy számon lehet-e kérni a propaganda hazugságait a jog eszközével. Sztori.

Sosem fűtünk már úgy, mint a rezsiemelés előtt

Kissé emelkedett ugyan a lakosság téli földgázfelhasználása az előző télhez képest, de még így is látványosan elmaradt a rezsicsökkentési szabályok változása előtti időszakban megszokottól.

Mi történt? Évtizedes összevetésben is rendkívül kevés földgázt égetett el februárban a magyar lakosság. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy az idei második hónapban nagyon enyhe volt az időjárás: minden korábbi hőmérsékletrekord megdőlt.

A gázfogyasztás visszaesését azonban továbbra sem kizárólag a kedvező időjárás okozza. Ahogy erről korábban már írtunk, a hőmérséklettől függetlenül is jelentősen visszafogta felhasználását a lakosság. Igaz, az idén talán már kissé bátrabban fűtöttek a háztartások.

Mentőövet dob a kormány a távhőszolgáltatóknak, amelyek épp egy kormányzati döntés miatt kerültek bajba

A kormány megtéríti a távhőszolgáltatók számára a nem lakossági vízdíjakhoz kapcsolódó, év eleji jogszabály-módosításból fakadó többletkiadásaikat. A közel száz településen működő társaságok így együttesen 7 milliárd forinttal több forráshoz jutnak – közölte az Energiaügyi Minisztérium szombaton az MTI-vel.

Amint arról lapunk beszámolt: idén január óta a víziközmű-szolgáltatók a távhőcégek felé is az egységesített, nem lakossági vízdíjak alapján számláznak. Ennek oka, hogy MEKH új állásfoglalása alapján – a korábbiakkal ellentétben – a megvásárolt háztartási meleg víz nem minősül közvetített szolgáltatásnak. Ezzel megszűnt az a 2014 óta folytatott gyakorlat, amely szerint a víziközmű-szolgáltatók a távhőcégekkel szemben csak a rezsicsökkentetett díjat érvényesíthetik. Ennek nyomán a távhősök idén már drágán veszik a vizet, ugyanakkor törvényi kötelességük, hogy a felmelegített vizet rezsicsökkentett áron adják tovább a lakosságnak, a befagyasztott áraikat nem emelhetik meg.

Ez a helyzet országosan több tíz milliárdos plusz tételt róhat a szolgáltatókra. Ilyen díjtételek mellett azonban a működési költségeket sem tudja kigazdálkodni a szektor, amely már a vízdíjemelés előtt is életképtelen volt állami kompenzáció nélkül.

Eljárást rendelet el a bíróság az MVM ellen a gázszámlákon szereplő összegek miatt

Tóth Bertalan szerint az MVM 3,3 millió fogyasztót tévesztett meg hónapról hónapra azzal, hogy a rezsiboxban feltüntetett „megtakarítást” a teljesen önkényesen meghatározott, 1026 forintos köbméterenkénti árral számolják, miközben a földgáz piaci ára hónapok óta ennek az értéknek csak a töredéke (mint lapunk megírta, az elmúlt hetekben 110–120 forint/köbméter körüli szinten mozogtak az európai tőzsdei gázárak.)

„Ma a bíróság ítélete alapján megerősítést nyert, hogy a Fidesz becsapta és folyamatosan becsapja a magyar családokat… …Ennek alapján nem takarít meg egy magyar család 181 ezer forintot  havonta a rezsicsökkentéssel” – olvasható az MSZP közleményében.

A szocialista politikus úgy látja, a valótlan tájékoztatás a gázpiacok torzítását eredményezheti, valamint eltántoríthatja a fogyasztókat a kereskedőváltásnak még a gondolatától is. Ez pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

Tippelj, mennyivel kevesebb a gáz a világpiaci ára, mint a rezsivédett magyarországi

Rezsicsökkentésről ma már aligha beszélhetünk, de a csökkenő világpiaci és a változatlan magyarországi árak különbsége legalább jót tesz a költségvetésnek.

Mi történt? Megawattóránként 31-34 eurós szintre csökkent az elmúlt hetekben a gáz jegyzési ára az Európában irányadó holland gáztőzsdén – írja a 24.hu. Ez átváltva 110–120 forintos köbméterenkénti árnak felel meg.

Mit jelent ez? Azt, hogy mára a piaci gázár alig nagyobb, mint az úgynevezett rezsicsökkentett 102 forintos hazai ár, és töredéke a 767 forintos „lakossági piaci árnak”, amit a támogatott keret fölött fogyasztók fizetnek.

Rezsivédelem: miért nem kíméli a kormány az átlag felett fogyasztókat?

Tavaly óta több elemzésben is megjelentek olyan előrejelzések, miszerint a kormány a 2024-es európai, illetve önkormányzati választás előtt is bevetheti a „rezsifegyvert”, a lakossági energiaárak politikai célzatú csökkentését. Ez a várakozás azonban láthatóan szertefoszlik, Lantos Csaba energiaügyi miniszter éppen a 24.hu Della podcastjában közölte, hogy nincs napirenden az átlagfogyasztás felett felszámított „lakossági piaci ár” kivezetése.

Németh Szilárd rezsibiztos 2022 júliusában, az energiaválság tetőpontja előtt jelentette be a rezsiemelést. A földgáz esetében az átlag alatt fogyasztók számára megőrizték ugyan a kőbe vésett 102 forint/köbméteres kedvezményes lakossági tarifát, ám az átlag feletti fogyasztóknál brutális mértékű, megközelítőleg 7,5-szeres szorzót vezettek be. Az 1729 köbméteres éves, vagyis 144 köbméternyi havi fogyasztás felett 747 forint/köbméter lett az új lakossági gázár 2022 augusztusától, ami

azóta is változatlan.

Tavaly 190 milliárd forintos veszteséget ért el az MVM

A cég tavaly a „rezsivédelmi szolgálataiért” cserébe a központi költségvetéstől mintegy ezermilliárd forintnyi támogatást kapott, miközben az állami tulajdonosnak 309 milliárdos osztalékelőleget fizetett. Az tagadják, hogy ez utóbbit a költségvetési pénzből fizették volna.

Tavaly 190 milliárd forintos „teljes, átfogó” veszteséget ért el az MVM – derül ki az állami energiacsoport április 30-án közzétett, nemzetközi számviteli elveket követő eredménykimutatásából. Az érték az elmúlt évek során folyamatos esést mutatott: az 2022-ben még 79 milliárd, 2021-ben pedig 281 milliárd forint nyereségre állt. Bár a tulajdonost képviselő Energiaügyi Minisztérium elfogadó határozata is ezt a tételt tünteti fel legfőbb eredménysorként, ezen túlmenően számos további, végsőnek látszó, illetve a befektetők által figyelt, tehát egyaránt fontosnak nevezhető és kiemelhető, ehhez képest viszont látványosan eltérő nyereségadatokat is közzétett. Az adózott eredmény például rekordszintre, 369 milliárdra ugrott.

A 2020-2021-ben még nulla alatt csordogáló érték 2022-ben 73 milliárd forintot tett ki. Tavalyelőtt a két eredménytípus csak azért állhatott szinte egy szinten, mert míg az adózott eredményt az eszközök átértékelése 223 milliárddal, a pénzeké pedig 116 milliárddal javította, addig az adatot „pénzáram-fedezeti ügyletek” 333 milliárddal apasztották. 2023-ban viszont az adózott nyereséget a tárgyi eszközök átértékelése 196 milliárddal, a pénzeké 99 milliárddal, a pénzáram-fedezetek pedig 262 milliárddal, egyaránt lehúzták. És akkor még nem beszéltünk a befektetők által kiemelten figyelt, kamat-, adó- és értékcsökkenési leírás előtti, úgynevezett EBITDA-eredményről, ami 2021 óta szinte töretlen kétszereződéssel, 2023-ban már 910 milliárd forintra, több mint kétmilliárd dollárra duzzadt. (Mindezektől eltérnek az MVM Zrt. mint anyavállalat egyedi számai, amelyek a csoporténál kedvezőbbre sikerültek: ott az adózott eredmény 213 milliárd, a teljes, átfogó jövedelem pedig 212 milliárd forint lett.)

Menczer Tamás összefüggést talált a gödi akkugyár és a 13. havi nyugdíj között

Az LMP társelnöke Szijjártó Péter miniszterhez intézett kérdésében emlékeztetett rá, hogy tavaly december 14-én írták alá a szerződést, amely szerint a Samsung SDI Magyarország Zrt. 67,810 milliárd forintos beruházásához 13,867 milliárd forintos támogatást kap a kormánytól. Ungár Péter szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2023-as listája alapján a támogatást új gyártósorra nyújtja az állam, ezzel mintegy 25%-át megfinanszírozza a Samsung tervezett újabb beruházásának.

Az LMP politikusa szerint a Samsung SDI a támogatásért többletlétszám-vállalást sem tett, ami több kérdést is felvet.

Igazak azok a dél-koreai lapokban megjelent információk, hogy egy harmadik akkumulátorgyárat is építene a Samsung Gödön, az állami forrás a gödi gyár további kapacitásbővítését támogatja?

Mentőövért kiáltanak a magyar távhőcégek, a kormány még mindig nem lépett

A távfűtési ágazat szereplői ismételten és nyomatékosan kérik, hogy a távhőkasszából fizessék ki a veszteségeiket, mivel a vízdíjak 2024-től átlagosan körülbelül a háromszorosára ugrottak – értesült lapunk.

„Nincs semmilyen eszközünk, hogy befolyásoljuk a döntéshozókat, csak a hivatalok közt pattog a labda. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) keresettel fordult a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), az pedig felterjesztette az Energiaügyi Minisztériumnak (EM), ám a tárca nem reagált a megkeresésre. Úgy tudjuk, még nem foglalkoztak ezzel a témával, kétséges, hogy egyáltalán volt-e egyeztetés az államtitkári és a miniszteri szint között”  – mondta a 24.hu-nak az egyik vidéki nagyváros távhőcégének ügyvezető igazgatója, aki anonimitást kért.

Egy hónapja írtuk meg, hogy január óta a víziközmű-szolgáltatók a távhőcégek felé is az egységesített, nem lakossági vízdíjak alapján számláznak. Ennek oka, hogy MEKH új állásfoglalása alapján – a korábbiakkal ellentétben – a megvásárolt háztartási meleg víz nem minősül közvetített szolgáltatásnak. Ezzel megszűnt az a 2014 óta folytatott gyakorlat, amely szerint a víziközmű-szolgáltatók a távhőcégekkel szemben csak a rezsicsökkentetett díjat érvényesíthetik. Ennek nyomán a távhősök idén már drágán veszik a vizet, ugyanakkor törvényi kötelességük, hogy a felmelegített vizet rezsicsökkentett áron adják tovább a lakosságnak, a befagyasztott áraikat nem emelhetik meg.

10 év alatt 30-35 milliárd euró kellene a magyar energiarendszerre

Az Energiaügyi Minisztérium becslése szerint 2030-ra a jelenleg 42-44 terawattórás áramfogyasztásunk közel 60 terawattórára nőhet a fűtési rendszerek, a mobilizáció elektrifikálása miatt, illetve az energiaintenzív iparágak (például akkumulátorgyárak) további terjeszkedése nyomán. De honnan lesz rá pénz?

Nekünk ma már természetesnek tűnik, hogy a falból kijövő csatlakozó 220 voltos/50 herz-es folyamatos feszültséget tud szolgáltatni a nap 24 órájában, a gázcsövekben lévő földgáznyomás szintén mindig stabilan állandó, és az ország nagy részén minőségi ivóvíz jön a csapból. Ez azonban a világ 70-80 százalékában nincs így. Mintegy 775 millió ember a mai napig egyáltalán nem jut áramhoz a világban. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2022-ben nőtt is a száma ezeknek a szegény sorsú embereknek, 20 év után először.

Hogy ez a stabil energia- és vízellátás biztosítható legyen a jövőben is Magyarországon, hatalmas erőfeszítéseket kell tennie az országnak és kiemelten a magyar államnak. A magyar energiarendszerbe – hasonlóan Európa legtöbb országához – a 1980-as és a 2000-es évek között történtek jelentős beruházások. Az elmúlt 10-15-évben – talán a megújuló energiatermelés kiépítését leszámítva – komoly lépések nem történtek. Főleg a zsinóráram-termelés területén van nagy elmaradás, mivel mára elöregedtek a 70-es, 80-as évek nagy alaperőművei. Komoly kihívást látunk az elektromos hálózatok esetében is, mivel ezeket alapvetően nem szakaszos megújuló termeléshez tervezték, miközben az elektrifikáció terjedése miatt jelentősen nőhet a jövőben a hálózati igény.

A 3500 milliárdos rezsivédelmi alap nagyjából felét átláthatatlanul, nem az eredeti célra szórta szét a kormány

A kormány 2022 júniusában döntött úgy, hogy külön költségvetési tételt hoz létre az akkortól kivetett extraprofitadó-bevételekből és az azt kiegészítő közpénzekből „a világpiaci energiaáremelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében”.

Ez azért volt szükséges, mert az MVM a tőzsdei áron megvásárolt gázt a 2014-ben beállított, „rezsicsökkentett” áron adhatta csak tovább a háztartásoknak, és míg a lakosság így köbméterenként nettó 50 forintot fizetett, a gáz világpiaci ára 2022 augusztusában volt, hogy ezer forint fölé kúszott. A különbséget megszorozva a lakosság évi 3 milliárd köbméternyi gázfogyasztásával az látható, hogy jelentős lyukat kellett befoltoznia a rezsivédelmi alapnak.

A rezsialap pedig hízott is: csak 2022-ben az energiaágazattól 204, bányajáradékból 241, a távközlési cégektől 97, a légitársaságoktól 15 milliárd forint érkezett. Azonban a Népszava cikke rávilágít, hogy ebből az összegből nem csak az MVM kap pénzt, a forrásból már a 2023-as tervezet szerint is támogatták volna a központi költségvetési szerveket, az önkormányzatokat, az egyházi és civil intézményfenntartókat, az állami tulajdonú társaságokat és a versenyszektort is. És míg 2022-ben a kormány a rezsialap keretét 557 milliárdra szabta, 2023-ra ez az összeg már 2610 milliárdra emelkedett, amiből 1200 milliárd volt a költségvetési igény.

Hiába sütnek 300 ezer forintos steakeket, még Salt Bae éttermében is próbálnak spórolni a fűtéssel

Lehet, hogy a legdrágább steakjük 680 fontba kerül, de még a Salt Bae néven mémmé váló extravagáns török séf, Nusret Gökçe londoni éttermében is kikapcsolják a fűtést a növekvő energiaszámlák közepette.

A Knightsbridge-i Park Tower hotelben található Nusr-Et steakhouse az olyan drága fogásairól ismert, mint a 680 fontos (307 ezer forintos) wagyu szelet, vagy a 630 fontos (285 ezer forintos) óriás tomahawk steak, és hatalmas nyereséget is termel. De ennek ellenére a Guardian szerint még ebben az étteremben is igyekeznek spórolni a rezsin.

Az éttermet üzemeltető, török sztárséf által alapított cég a legújabb beszámolójában azt közölte, hogy az adózás előtti nyereségük 44 százalékkal, közel 3,3 millió fontra, azaz 1,5 milliárd forintra nőtt 2022-ben, míg a forgalmuk ugyanebben az időszakban elérte a 13,6 millió fontot (6,2 milliárd forintot), ami közel 66 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Mi történt? A 24.hu cikke szerint január óta a vízművek a távhőszolgáltatóknak is a megemelt nem lakossági vízdíjakat számlázzák ki.

A számla átlagosan a háromszorosára emelkedett, ami a teljes költségek 15-20 százalékos emelkedését okozza.

„Visszaküldtük a vízműveknek a számlákat”, földbe állhat a magyar távhőágazat

„Visszaküldtük a vízműveknek a számlákat, mert nem tudjuk azokat kifizetni. Ha ez így marad, és a távhőszolgáltatóknak a megemelt vízdíjakat kell fizetniük, az az egész szektort nagyon hamar be fogja dönteni” – magyarázta lapunknak az egyik vidéki nagyváros távhőcégének ügyvezető igazgatója, aki anonimitást kért.

Január óta ugyanis a vízművek a távhőszolgáltatók irányába is az egységesített, nem lakossági vízdíjak alapján számláznak. Ennek oka, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egyik állásfoglalásában megváltoztatta a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény korábban bevett jogértelmezését, hogy a megvásárolt háztartási melegvíz közvetített szolgáltatásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy megszűnt az a 2014 óta folytatott gyakorlat, amely szerint ha egy víziközmű-szolgáltató a vizet egy közbeiktatott szereplő révén – közvetített szolgáltatással – juttatja el a lakossági felhasználókhoz, akkor a vele egy díjkategóriába tartozó szereplővel szemben csak a rezsicsökkentetett díjat érvényesítheti.

A távfűtőművek jellemzően vizet vásárolnak a víziközművektől, amit felmelegítenek és azt továbbadják a lakosságnak. A MEKH állásfoglalása szerint azonban a vízben minőségi változás áll be azzal, hogy felmelegítik, ezért a távhősök azt már nem vehetik meg rezsicsökkentett áron – hívta fel a figyelmet az igazgató.

Egymilliárd köbméterrel csökkent a gázfogyasztás, mégis több orosz gázt importáltunk

Tavaly az év egészében 6,3 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Magyarországra – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Egy évvel korábban 5,46 milliárd köbméter volt a behozatal, ami azt jelenti, hogy 2023-ban csaknem 1 milliárd köbméterrel nőtt az orosz földgázimport.

Az Energiaügyi Minisztérium a 2023-as évről azt közölte nemrég, hogy az összes felhasználás 8,5 milliárd köbméter körül alakult, majdnem 11 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. A lakosság 3 milliárd, a gazdasági szereplők 5,5 milliárd köbméterre zsugorodott felhasználását úgy kommentálta a szaktárca, hogy „a nagyarányú megtakarítások mérséklik Magyarország importkitettségét, erősítik az energiaszuverenitást és az ellátás biztonságát”.

A 6,3 milliárd köbméteres orosz importadat alapján viszont úgy fest, inkább növekedhetett a behozatalban az orosz részarány, meghaladta a 74 százalékot. Holoda Attila, a második Orbán-kormány energetikai helyettes államtitkára azonban úgy véli, nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni a számokból, a szerződésekbe nem látunk bele, csak annyi biztos, hogy évi 4,5 milliárd köbméter az orosz-magyar hosszútávú gázszerződés alapján lekötött mennyiség, hogy ezen felül milyen plusztételekkel kerekedik ki a 6,3 milliárd köbméter, a kívülálló számára nem tudható. Például a gáztőzsdén is lehet orosz gázt venni – említett egyet a lehetőségek közül.

Előbb-utóbb hozzá kell nyúlni a lakossági vízdíjakhoz

Tavaly mintegy 150 milliárd forintnyi állami támogatásra volt szükségük a magyarországi víziközműcégeknek ahhoz, hogy működőképességüket fent tudják tartani. Mivel a rezsicsökkentés miatt befagyasztották a víz- és a csatornadíjakat, a szolgáltatók legutóbb 2012-ben tudtak árat emelni. 2013 óta a göngyölt inflációs hatás körülbelül 70 százalékos lehetett, miközben a cégek kénytelenek voltak változatlan, rögzített áron adni a vizet a lakosságnak és az intézményi szereplőknek. Ez a bevételi szerkezet kivéreztette a szolgáltatókat, többségük csődközeli helyzetbe került, jellemzően saját tőkéjét is elveszítette, továbbá minden tartalékát felélte az elmúlt évtizedben.

A magyarországi víziközmű-hálózat kimutathatóan óriási mértékben leromlott amiatt, hogy egyetlen szolgáltató sem tudta kitermelni a hálózati karbantartás költségeit – csak a legszükségesebb javításokra jutott forrás.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss adatai szerint a 95 ezer kilométernyi  ivóvízhálózat hálózati vesztesége átlagosan 25 százalékos, az ország bizonyos pontjain pedig 40–50 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a betáplált víz ekkora hányada elszivárog a talajba a vezetékrendszer pocsék minősége miatt.

VÍZ. JÖVŐ. IDŐBEN. A Víz Koalíció várja a kormány víztiszta álláspontját

A Víz Koalíció több mint két éve kongatja a harangot a kormány által 2013-ban rögzített („rezsicsökentett”) vízdíjból eredő veszteségek miatt országos krízishelyzettel fenyegető víziközmű-hálózat végletesen leromlott állapotával és felújításának szükségességével kapcsolatosan.

A civil szervezeteket, szakszervezeteket és önkormányzatokat is tömörítő együttműködés hangját egy évvel ezelőtt végre meghallotta a döntéshozó, és Lantos Csaba energiaügyi miniszter V. Németh Zsolt személyében a víziközmű-ágazatért felelős államtitkári pozíciót rendelt a feladathoz. Ezt követően a tavaly április 6-i kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy felhatalmazást adott Lantos Csaba energiaügyi miniszternek arra, hogy az országos „vízvezeték-rendszer felújítására és egy egységes árrendszer irányába történő elmozdulásra tegyen a kormány számára javaslatot”.

Azóta többször is rákérdeztünk egyebek mellett arra, hogy hol tart ez a folyamat, és bár választ egyik minisztériumtól sem kaptunk, sok jel mutatott arra, hogy a színfalak mögött valami mégiscsak megmozdult.