Best WordPress Hosting
 

Mentőövet dob a kormány a távhőszolgáltatóknak, amelyek épp egy kormányzati döntés miatt kerültek bajba

A kormány megtéríti a távhőszolgáltatók számára a nem lakossági vízdíjakhoz kapcsolódó, év eleji jogszabály-módosításból fakadó többletkiadásaikat. A közel száz településen működő társaságok így együttesen 7 milliárd forinttal több forráshoz jutnak – közölte az Energiaügyi Minisztérium szombaton az MTI-vel.

Amint arról lapunk beszámolt: idén január óta a víziközmű-szolgáltatók a távhőcégek felé is az egységesített, nem lakossági vízdíjak alapján számláznak. Ennek oka, hogy MEKH új állásfoglalása alapján – a korábbiakkal ellentétben – a megvásárolt háztartási meleg víz nem minősül közvetített szolgáltatásnak. Ezzel megszűnt az a 2014 óta folytatott gyakorlat, amely szerint a víziközmű-szolgáltatók a távhőcégekkel szemben csak a rezsicsökkentetett díjat érvényesíthetik. Ennek nyomán a távhősök idén már drágán veszik a vizet, ugyanakkor törvényi kötelességük, hogy a felmelegített vizet rezsicsökkentett áron adják tovább a lakosságnak, a befagyasztott áraikat nem emelhetik meg.

Ez a helyzet országosan több tíz milliárdos plusz tételt róhat a szolgáltatókra. Ilyen díjtételek mellett azonban a működési költségeket sem tudja kigazdálkodni a szektor, amely már a vízdíjemelés előtt is életképtelen volt állami kompenzáció nélkül.

Nagyot drágulhat a lakásfenntartás és a közös költség

A kormányzat a távfűtéssel rendelkező lakóingatlanok esetében az előre eltervezetten felül, 2023. október-2024. márciusáig plusz 160 milliárd forint pótlólagos támogatást adott a távfűtő cégeknek ahhoz, hogy a szolgáltatásuk fenntartható maradjon. Mindez a folyamat azt vetíti előre, a lakásszövetkezetek és társasházak esetében is jelentős mértékű, az infláció nagyságrendjéhez igazodó költségemelkedések várhatóak – olvasható a portálon.

Az ingatlan üzemeltetés alapvető költségei részben a személyi kiadásoknál jelentkeznek, akár saját alkalmazott, akár külsős „kiszervezett” vállalkozó látja el a műszaki és adminisztrációs tevékenységet. A lakóingatlanok üzemeltetésének másik jelentős költségtényezője, az energiahordozók, gáz, áram, víz- és csatornadíjak alakulása.

A jelenlegi becslések szerint az ingatlanfenntartások tekintetében összesen 17-20 százalék körüli emelkedés várható 2024-ben.

Mentőövért kiáltanak a magyar távhőcégek, a kormány még mindig nem lépett

A távfűtési ágazat szereplői ismételten és nyomatékosan kérik, hogy a távhőkasszából fizessék ki a veszteségeiket, mivel a vízdíjak 2024-től átlagosan körülbelül a háromszorosára ugrottak – értesült lapunk.

„Nincs semmilyen eszközünk, hogy befolyásoljuk a döntéshozókat, csak a hivatalok közt pattog a labda. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) keresettel fordult a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), az pedig felterjesztette az Energiaügyi Minisztériumnak (EM), ám a tárca nem reagált a megkeresésre. Úgy tudjuk, még nem foglalkoztak ezzel a témával, kétséges, hogy egyáltalán volt-e egyeztetés az államtitkári és a miniszteri szint között”  – mondta a 24.hu-nak az egyik vidéki nagyváros távhőcégének ügyvezető igazgatója, aki anonimitást kért.

Egy hónapja írtuk meg, hogy január óta a víziközmű-szolgáltatók a távhőcégek felé is az egységesített, nem lakossági vízdíjak alapján számláznak. Ennek oka, hogy MEKH új állásfoglalása alapján – a korábbiakkal ellentétben – a megvásárolt háztartási meleg víz nem minősül közvetített szolgáltatásnak. Ezzel megszűnt az a 2014 óta folytatott gyakorlat, amely szerint a víziközmű-szolgáltatók a távhőcégekkel szemben csak a rezsicsökkentetett díjat érvényesíthetik. Ennek nyomán a távhősök idén már drágán veszik a vizet, ugyanakkor törvényi kötelességük, hogy a felmelegített vizet rezsicsökkentett áron adják tovább a lakosságnak, a befagyasztott áraikat nem emelhetik meg.

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Mi történt? A 24.hu cikke szerint január óta a vízművek a távhőszolgáltatóknak is a megemelt nem lakossági vízdíjakat számlázzák ki.

A számla átlagosan a háromszorosára emelkedett, ami a teljes költségek 15-20 százalékos emelkedését okozza.

„Visszaküldtük a vízműveknek a számlákat”, földbe állhat a magyar távhőágazat

„Visszaküldtük a vízműveknek a számlákat, mert nem tudjuk azokat kifizetni. Ha ez így marad, és a távhőszolgáltatóknak a megemelt vízdíjakat kell fizetniük, az az egész szektort nagyon hamar be fogja dönteni” – magyarázta lapunknak az egyik vidéki nagyváros távhőcégének ügyvezető igazgatója, aki anonimitást kért.

Január óta ugyanis a vízművek a távhőszolgáltatók irányába is az egységesített, nem lakossági vízdíjak alapján számláznak. Ennek oka, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egyik állásfoglalásában megváltoztatta a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény korábban bevett jogértelmezését, hogy a megvásárolt háztartási melegvíz közvetített szolgáltatásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy megszűnt az a 2014 óta folytatott gyakorlat, amely szerint ha egy víziközmű-szolgáltató a vizet egy közbeiktatott szereplő révén – közvetített szolgáltatással – juttatja el a lakossági felhasználókhoz, akkor a vele egy díjkategóriába tartozó szereplővel szemben csak a rezsicsökkentetett díjat érvényesítheti.

A távfűtőművek jellemzően vizet vásárolnak a víziközművektől, amit felmelegítenek és azt továbbadják a lakosságnak. A MEKH állásfoglalása szerint azonban a vízben minőségi változás áll be azzal, hogy felmelegítik, ezért a távhősök azt már nem vehetik meg rezsicsökkentett áron – hívta fel a figyelmet az igazgató.

Máris itt a brutális vízdíjemelés hatása, ennyivel emelkednek az árak

Januártól jelentős mértékeben emelkedett a vízdíj és a csatornadíj. Van olyan fürdő, ahol a vízdíj két és félszereséére, míg a csatornadíj háromszorosára. A több 10 millió forintos pluszköltséget a jegyárak emelésével tudják csak előteremteni a szolgáltatók.

Mi történt? A január elsejétől megemelt víz- és csatornadíjak akár több tízmilliós pluszköltséget is jelenthetnek a fürdőknek – írja az rtl.hu, amely szerint emiatt akár 10-15 százalékkal is drágulhatnak a jegyek. Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára úgy nyilatkozott a csatornának, hogy bár a legtöbb fürdő saját kúttal rendelkezik, ám a zuhanyzók, vécék és éttermi szolgáltatások, valamint a medencék tisztításakor is a közműhálózatot használják.

Azaz a fürdők brutális drágulással néznek szembe: vannak olyan helyek, ahol a víz díja két és félszeresére, a csatornadíj pedig háromszorosára emelkedett és egyéb alapdíjak is nőttek.

Három köbméternyi vízfogyasztásra 192 ezer forintot számláztak ki

A nyílászárók gyártásával foglalkozó Nafa Faipari Kft.-nél azzal szembesültek, hogy a korábbiakhoz képest brutálisan megnőtt a vízdíjuk. Az Albertus Balázs cégvezető által feltöltött dokumentumból látszik, hogy szinte alig használnak vizet, és korábban például 6 köbméterért kicsivel több mint ötezer forintot kellett fizetniük. Most viszont3 köbméteres fogyasztásukra több mint 192 ezer forint a fizetendő

– derült ki a helyi víziközmű-szolgáltató, a Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. (Kavíz) által küldött friss számlából.

Ráadásul, bár a számlázási időszakból 13 nap még decemberre esett, teljes hónapra számlázták ki nekik a csak január másodikától élő, a nem lakossági fogyasztókra vonatkozó új, az átfolyási átmérő alapján országosan egységes ivóvíz- és szennyvízalapdíjakat. Ez ellen reklamációval élt. De mit tehetne még?

VÍZ. JÖVŐ. IDŐBEN. A Víz Koalíció várja a kormány víztiszta álláspontját

A Víz Koalíció több mint két éve kongatja a harangot a kormány által 2013-ban rögzített („rezsicsökentett”) vízdíjból eredő veszteségek miatt országos krízishelyzettel fenyegető víziközmű-hálózat végletesen leromlott állapotával és felújításának szükségességével kapcsolatosan.

A civil szervezeteket, szakszervezeteket és önkormányzatokat is tömörítő együttműködés hangját egy évvel ezelőtt végre meghallotta a döntéshozó, és Lantos Csaba energiaügyi miniszter V. Németh Zsolt személyében a víziközmű-ágazatért felelős államtitkári pozíciót rendelt a feladathoz. Ezt követően a tavaly április 6-i kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy felhatalmazást adott Lantos Csaba energiaügyi miniszternek arra, hogy az országos „vízvezeték-rendszer felújítására és egy egységes árrendszer irányába történő elmozdulásra tegyen a kormány számára javaslatot”.

Azóta többször is rákérdeztünk egyebek mellett arra, hogy hol tart ez a folyamat, és bár választ egyik minisztériumtól sem kaptunk, sok jel mutatott arra, hogy a színfalak mögött valami mégiscsak megmozdult.

Az államnak átadott vízműveken segít leginkább a megemelt vízdíj

A Magyarországon működő 36 regionális vízműcég fele került a víziközmű-ágazat integrációjára létrehozott Nemzeti Vízművek Zrt. tulajdonába. A vízdíjemelés és a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap létrehozásának eredményeképp azonban az önkormányzati tulajdonban maradt vízművek pluszbevételeinek egy részét is a Nemzeti Vízmű kezelheti.

Hiába sodródott a csőd szélére az elmúlt években a teljes ágazat, másfél év alatt az önkormányzati vízművek csupán fele került a cégek államosítására létrehozott Nemzeti Vízművek tulajdonába. A jelenleg itthon szolgáltató 36 vízműből összesen 18 szerepel a Nemzeti Vízművek honlapján a cég által tulajdonolt gazdálkodó társaságok között, így ugyanennyi maradt továbbra is önkormányzati tulajdonban.

A 2021-ben létrehozott Nemzeti Vízművek Zrt. 2022 nyarán tett ajánlatot az önkormányzati vízműcégek tulajdonosainak. Ennek keretein belül a vízszolgáltatókat és az azok által használt közművagyont az önkormányzatok átadhatják az államnak, így a továbbiakban nem nekik kellene üzemben tartani a veszteséges cégeket, azonban jelentős vagyonelemeket is magához venne az állam ellentételezés nélkül.

Brutális vízszámlákat kaphatnak a vállalkozások február elején

A háztartások vízdíjainál maradt a rezsicsökkentés, viszont a vállalkozásoknak megszűnt az árbefagyasztás januártól és brutális drágulással kell szembenézniük, amikor február elején megérkeznek az első számlák – írja az G7.

A nem lakossági fogyasztóknak 2024-től köbméterenként 576 forintot kell fizetni a bejövő vízért, és 881 forintot a kimenő szennyvízért, ez összesen 1457 forint lesz. Ehhez jön az alapdíj, amely a nagyfogyasztóknál akár havi félmilliós-milliós tétel is lehet majd.

Az Energiaügyi Minisztérium megkeresésükre azt írta, a bekötési vízmérő átfolyási átmérője alapján a bejövő víz havidíja 16 sávra osztva 841 és 609 ezer forint között lehet, a szennyvíznél pedig kettéválik a számítás:

A vízvezeték hálózatot lerohasztó rezsicsökkentés most fordul általános áremelésbe

Tíz év rezsicsökkentés alatt a magyarországi víziközmű hálózat katasztrofális állapotba került. Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke nemrég a Mérnök Újságnak adott interjúban (pdf) azt mondta, a hálózatba betáplált ivóvíznek ma már átlagosan több mint 20 százaléka elfolyik a csőtörések miatt. Vannak az országban olyan részek is, ahol 50 százalék a veszteség, ezeken a helyeken tehát kétszer annyi ivóvizet kell kitermelni, tisztítani és bepumpálni a rendszerbe, mint amennyit a fogyasztók igényelnek. A sok energiával előállított ivóvíz fele egyszerűen elfolyik, azaz talajvíz lesz belőle. 2013 és 2022 között a gerinccsatornában és az elosztó hálózatban az egy kilométerre jutó meghibásodások száma egyaránt majdnem a másfélszeresére emelkedett. 

A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés, vagyis árbefagyasztás egy sikeres politikai termék, amely mellett elszáguldott a gazdasági realitás: időközben minden költségelem megdrágult. Nemhogy fejlesztésre, de még karbantartásra sincs pénz már sok éve, a 38 magyar víziközmű cég pedig a csőd szélén áll.

A végső ütést az energiaárak emelkedése vitte be a rendszernek. Az ivóvíz előállítása nagyon energiaigényes folyamat, ezért a nagy drágulás után, 2023-ban már oda jutottunk, hogy a víziközmű cégek gyakorlatilag a bevételük felét rögtön el is utalták az energiaszolgáltatójuknak. A maradékból végképp semmit sem voltak már képesek kigazdálkodni.

A háztartásoknak továbbra sem drágul a víziközmű-szolgáltatás – de ezért nagy árat fizetünk

A háztartások az eddig megszokott minőségben, és továbbra is rezsivédett árakon vehetik igénybe a víziközmű-szolgáltatást, a jövő évtől életbe lépő új díjak nem érintik a lakossági felhasználókat – közölte a MEKH. E politikai lépés következménye, hogy még kevesebb pénz lesz a  lerohadó ivóvízhálózat fenntartására.

Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke tájékoztatót tartott a víziközmű-szolgáltatóknak a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alappal összefüggő fizetési kötelezettségek számítási módszertanáról, valamint a nem lakossági felhasználókra irányadó új díjakról.

A közleményben felidézik, hogy az energiaügyi miniszter rendeletekben tette közzé a 2024. január 1-től hatályos, nem lakossági felhasználók által fizetendő, országosan egységes víziközmű-szolgáltatási díjakat, valamint a víziközmű- szolgáltatók által a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba befizetendő és onnan igényelhető ellentételezési összegek mértékét. A közleményben hangsúlyozták, hogy a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba történő befizetéseket, az alapból kifizetendő ellentételezések összegét az egyes szolgáltatók elismert indokolt költségei alapján állapítják meg. Az elismerhető indokolt költségek körét az energiaügyi miniszter rendelete határozza meg, amelynek kiszámításához a MEKH a víziközmű díjakkal kapcsolatos árelőkészítési tevékenysége során alkalmazott módszertanát használja fel. A hivatali díjjavaslatok alapját a víziközmű-szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott gazdasági tényadatok, műszaki információk, valamint az auditált éves beszámolók adatai képezik – írták a közleményben.

Egységesen nettó 576 forint lesz a vízdíj a vállalkozásoknak, intézményeknek, szervezeteknek

2024. január 1-től a „nem lakossági fogyasztók” számára egységes vízdíj lesz – írta a Portfolio.hu szerda éjszaka a friss Magyar Közlönyre hivatkozva.

nettó 576 forint (ami a 27 százalékos áfával bruttó 732 forint) lesz köbméterenként a fogyasztásarányos ivóvíz díja, illetve

nettó 881 forint (ami 1119 forint) lesz a szennyvízelvezetés díja.

Mutatjuk, mennyi lesz a vízdíj országosan januártól

Általánosan nettó 576 forint lesz köbméterenként a fogyasztásarányos ivóvíz díja – persze a lakossági rezsicsökkentés keretében nem változnak az árak. 

Megjelent a szerda esti Magyar Közlönyben az a rendelet, amely az országosan egységes, új vízdíjakat tartalmazza 2024. január 1-től, a nem lakossági kör számára. Így kiderült, hogy: 

nettó 576 forint lesz köbméterenként a fogyasztásarányos ivóvíz díja, és

Megemelik a nem lakossági vízdíjakat

Karácsony Gergely és a baloldal vízdíj-emelést kényszerített ki a nem lakossági fogyasztók esetében

– így kezdte szerda esti bejelentését az Energiaügyi Minisztérium.

A közlemény szerint a jövő év elejétől bevezetendő, országosan egységes nem lakossági díjak mértékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján az energiaügyi miniszter rendeletben határozta meg. A változás a lakossági díjakat nem érinti, a kormány a lakossági rezsicsökkentést változatlan formában továbbra is fenntartja.

Nem csak az ivóvíz zavaros – a kormány sumákolása helyett a katasztrofális ivóvízhálózatot javító intézkedéseket kér a civil Víz Koalíció

A Civil Kollégium Alapítvány közösségszervező programjában létrejött, civil hálózatként működő Víz Koalíció tanulmányára hivatkozva a 2023. április 6-án Gulyás Gergely miniszter a kormány nevében felkérte Lantos Csaba energiaügyi minisztert az ivóvízhálózat kockázati felmérésére, az országos csőcsere program elkészítésére és az egységes vízdíjtarifák kidolgozására. Mindhiába. Most kaptak egy nyílt levelet.

Mivel az elmúlt félévben semmiféle hivatalos információ nem került nyilvánosságra a fenti ügyekben, a fővárosi agglomeráció vízhálózati problémákkal küzdő településein élők által 2021 őszén létrehozott ernyőszervezet november 22-én levelet küldött mindkét miniszternek. A Víz Koalíció Facebook-oldalán november 23-án publikált szövegben a civilek alapvetően arról érdeklődnek, hogy miként szándékozik orvosolni a kormányzat a tavalyi aszályos nyáron már országoson jelentkező vízellátási problémát.

Lantos Csaba egy tegnapi  cikkünkben a megváltozott szabályok a szélerőműveknél, új pályázatok a napelemeknél témaköz mellett részben érintette a vízi közműveket is.

Megváltozott szabályok a szélerőműveknél, új pályázatok a napelemeknél

A botrányos szélerőmű-tilalom feloldását jelentette be Lantos Csaba energiaügy miniszter tegnap az Inforádióban. Állítása szerint küszöbön áll a szabályozás módosítása, amelynek eredményeként a mostani, teljesen értelmetlen 12 km-es védőtávolságot 700 méterre csökkentik, így megnyílik az ország jelentős részén a szélerőművek telepítése.

Lantos Csaba: megváltozott szabályok a szélerőműveknél, új pályázatok a napelemeknél

12 kilométerről 700 méterre csökken a szélerőművek védőtávolsága, de nem akarunk szélkerékerdőt – mondta Lantos Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában. Az energiaügyi miniszter bejelentette azt is, hogy a nem lakossági ügyfeleknél egységes, országos vízdíj lesz, és létrehoznak egy alapot, amellyel a tehetősebb víziközmű-szolgáltatóktól csoportosítanak majd át forrásokat a rosszabb helyzetben levőkhöz.

30 évre titkosítanák Orbánék a vízdíjadatokat – sok tízmilliárd a tét

30 évre titkosítaná a vízhálózatra, létesítményre és berendezésre vonatkozó, a tárca részére készített javaslatokban foglalt adatokat az Energiaügyi Minisztérium egy, a múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítással. Az államosítást is felgyorsíthatják a mostani törvényjavaslattal.

A törvény jövő januárban lépne hatályba, addig áthidaló rendelkezés gyanánt, a veszélyhezetre hivatkozva egy kormányrendelettel biztosíthatnák az adatok titkosítását.

A Népszava szerint nem véletlen az adatok titkosításának bebiztosítása. Az évente elkészített számításokból ugyanis kiderülne, hogy mennyi a vízszolgáltatás indokolt költsége az egyes víziközműcégekre és szolgáltatási területekre lebontva. Ennek tudatában pedig könnyen kiszámolható lenne, hogy mennyi veszteség lenyelésére kényszerítette a kabinet a szolgáltatókat, miután a vízdíjakat 2013-ban befagyasztotta.

Népszava: Orbánék titkosítanák a vízdíjadatokat

Egy törvénymódosítással nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva 30 évre titkosítaná a vízhálózatra, létesítményre és berendezésre vonatkozó, a tárca részére készített javaslatokban foglalt adatokat az Energiaügyi Minisztérium – írja szerdai cikkében a Népszava.

A módosítás januárban lépne hatályba, de addig is egy kormányrendeletben biztosíthatnák az adatok titkosítását. A lap szerint a kabinetnek jó oka van a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó adatok elrejtésére, és a sietségre is, ugyanis a Fővárosi Törvényszék első fokon már kimondta, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnak ki kell adnia a vízdíjra vonatkozó számításokat és javaslatokat.

A Népszava szerint az Orbán-kabinet nem véletlenül őrzi féltve ezeket az adatokat, ugyanis az évente elkészített számításokból kiderülne, hogy mennyi a vízszolgáltatás indokolt költsége az egyes víziközműcégekre és szolgáltatási területekre lebontva. Ebből viszont könnyen kiszámolható, hogy mennyi veszteség lenyelésére kényszerítette a kabinet a szolgáltatókat a vízdíjak 2013-as befagyasztásával.

Népszava: Nem titkolhatja tovább a kormány a vízdíjszámítási adatokat

„Ki kell adni a vízdíjra vonatkozó számításokat és javaslatokat, így végre megtudhatjuk, hogy a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter részére milyen díjmegállapítással, változással kapcsolatos javaslatokat tett a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal” – nyilatkozta a Népszavának Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, aki hivatalos úton nem jutott hozzá ezekhez az adatokhoz, ezért az önkormányzat beperelte a hivatalt, a bíróság pedig első fokon úgy döntött, hogy ezek a dokumentumok nem számítanak döntéselőkészítő anyagnak, nyilvánosságra kell hozni az adatokat.

A lap szerint a MEKH nem véletlenül őrzi féltve ezeket az adatokat. Az évente elkészített számításokból ugyanis kiderül, hogy mennyi a vízszolgáltatás indokolt költsége az egyes víziközmű cégekre és szolgáltatási területekre lebontva. Ezekből könnyen kiszámolható, hogy mennyi veszteség lenyelésére kényszerítette a kormány a szolgáltatókat a vízdíjak 2013-as befagyasztásával.

A tíz éve változatlan hatósági ár miatt a szolgáltatók bevételei már nem fedezik a hálózat, illetve egyéb infrastruktúra elemek karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. A vezetékek avulása nem csupán kapacitáshiányban, a sorozatos csőtörésekben, hanem az országszerte meglévő – olykor 40–45 százalékos – hálózati vízveszteségben is látványossá vált. Tüttő Kata szerint a kormány a vízdíj befagyasztásával nem csupán a lakosság által fizetett árat tartotta mesterségesen alacsonyan, hanem a közületi, tehát az állami intézményeknek és a profittermelő cégeknek, így például az akkugyáraknak, erőműveknek és autómosóknak is fillérekért kell szolgáltatni a vizet, márpedig ebből fővárosnak csak 2023-ban 10 milliárd forint vesztesége keletkezett – olvasható a Népszavában. Tüttő szerint a kiperelt adatok egy kártérítési per alapját képezhetik majd, amit a kormány, illetve illetékes minisztériuma ellen indíthat a főváros.