via g7.hu => eredeti post link
Olasz és magyar békefenntartók szenvedtek súlyos sérüléseket Koszovóban, amikor hétfőn szerb tüntetők támadtak rájuk. Hét magyar katona szenvedett súlyosabb, 20 könnyebb sérüléseket, 12-t már haza is szállítottak közülük. De mi váltotta ki a konfliktust, amelynek a kereszttüzébe kerültek a magyar katonák?
Koszovóban 1,8 millió albán és közel 100 ezer szerb él, a köztük lévő feszültség nagyon régi keletű. A terület a középkori szerb állam politikai és vallási központja volt a 13-14. században, a török uralom évszázadai alatt azonban megnőtt a muszlim hitre áttért albán lakosság aránya, és az albán nemzeti ébredésnek ez volt a központi területe. Koszovó 1912-ben lett a modern szerb állam része, majd azon belül Jugoszláviáé, de a demográfiai folyamatok ekkoriban is az albánoknak kedveztek, a szerbek végképp kisebbségbe kerültek.
A 60-as évektől kezdve Koszovó széles körű autonómiát évezett Jugoszlávián, illetve a szerb tagköztársaságon belül, de már a 80-as években kiéleződtek a szerb-albán ellentétek, amit a később a balkáni háborúkat kirobbantó Szlobodan Milosevic csak tovább fokozott. Jugoszlávia felbomlásakor a koszovói albánok függetlenedni akartak Szerbiától, az ellenségeskedések háborúba torkolltak, amelyet a NATO történetének egyik legellentmondásosabb beavatkozásával, légi csapásokkal próbált megszüntetni 1999-ben. A bombázások során közel félezer civil vesztette életét. A koszovói gerillákkal harcoló szerb és montenegrói*A két ország államszövetsége csak 2006-ban szűnt meg, a koszovói konfliktus idején még egy országot alkottak Szerbia-Montenegró, avagy Kis-Jugoszlávia néven. alakulatok visszavonultak, helyüket a NATO békefenntartó erői (KFOR – Kosovo Force) vették át, ennek a nemzetközi kontingensnek adják jelentős részét magyar katonák.