„Az elmúlt 25 évről annyit, hogy ha most nem lennénk NATO-tagok, akkor valószínűleg jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi” – kezdte beszédét Németh Zsolt tegnap a Magyar Atlanti Társaság keddi konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. A fideszes politikusnak voltak már egyenes mondatai korábban is, ennyire határozottan azonban talán még nem fogalmazta meg, hogy aki a NATO felelősségét firtatja Ukrajna orosz lerohanása kapcsán, az nem csupán hazugságot terjeszt, de még a magyar érdekkel is ellentétesen cselekszik. Akik ugyanis fenyegetik a magyar szuverenitást: azok az oroszok.
Archívum címkék: külpolitika
„Leválthatatlan rezsimek nincsenek” – a ma 80 éves Martin József fontos családi titokra bukkant
Ennek a kormánynak a Waterloo-ja az európai integráció lesz – mondja Martin József. A Pulitzer-emlékdíjas újságíró épp beszélgetésünk megjelenésének napján tölti be a nyolcvanat, hát végigbeszéltük vele, milyen volt újságírószemmel a Magyar Nemzetnél diktatúrában eltöltött három évtized, a rendszerváltás a lap főszerkesztőjeként, s milyen a mai szabadság. Spoiler: szerinte most éppen van egy „halovány reménysugár”. Martin nemrég jelentkezett Gajári Ödön életét és pályáját bemutató könyvével, amely évtizedes munka eredménye – ráadásul egy családi titok felfedése is egyben. Életútinterjú.
„Ha nem ülünk az asztalnál, minket tálalnak fel” – Ablonczy és Magyari 20 év EU-tagságról
Szerdán volt a magyar EU-tagság huszadik évfordulója. HetiVálasz podcastunkban mérleget vonunk: honnan hová jutottunk 2004. május 1-je óta? Kinek a felelőssége, hogy nem hasznosultak eléggé az uniós pénzek? Mennyire komoly a szuverenisták és a föderalisták harca? El lehet-e foglalni Brüsszelt június 9-én? A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Romsics Gergely: A magyar politikai elitek rendre túlárazzák, mit tud kínálni a világnak Magyarország
Manapság a kormányzati politika egyik hívószava a nemzeti szuverenitás kérdése. Mit jelentett ez a fogalom bő száz éve Magyarország szempontjából egy széthulló monarchiában?
A magyar külpolitika hagyományait tekintve a nemzeti szuverenitás egy olyan túlhasznált fogalom, amelynek egyrészt akadnak felkent védelmezői, másrészt örökös elparentálói. Történészként nem használjuk a szuverenitás fogalmát a modern kor előtt, mivel egy középkori államnak nincsenek olyan képességei, mint a modern megfelelőjének. Ha valaki megnézi a középkori magyar államot, különböző lokális, regionális vagy éppen országos, de egymás mellett létező hatalmi centrumok működése jelenti azt, amit államnak nevezünk. Ez egy nagyon más világ. Modern államról – kissé leegyszerűsítve – akkor beszélünk, ha világos a területe, azt saját maga ellenőrzi, és kifelé bizonyos jogosítványokkal rendelkezik, melyek miatt legalábbis formálisan egyenlő más államokkal. Ez a fajta állam technikailag nevezhető szuverénnek. Kelet-Közép-Európában nagy a megkésettség, hiszen ezt a térséget politikailag évszázadokon át soknemzetiségű birodalmak szervezik meg. Az első világháborúval ezek széthullanak, és szuverén, önmagukat nemzetiként definiáló, ugyanakkor nemzetileg nem homogén államok jönnek létre. És ekkor válik bonyolulttá a kérdés: mit jelent a tényleges szuverenitás a formális definíción túl. Álláspontom szerint teljes szuverenitás nem létezik, soha nem is volt, ez valami olyasmi, mint a festészetben a perspektivikus pont – lehet felé tartani, de nem érhető el.
Még a nagy államoknak sem?
Melyik országban érdemes befektetni, ha az ember Latin-Amerikába vinné a pénzét?
A szerző a Concorde Alapkezelő munkatársa. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.
A feltörekvő piacok között Latin-Amerika kiemelt szerepet kaphat 2024-ben, hiszen egyelőre – és reméljük ez így is marad – elkerülték azok a geopolitikai kockázatok, amelyek nem kímélik a Közel-Keletet és Ázsiát. Brazília és Mexikó a régió két legnagyobb gazdaságaként egyértelmű győztese lesz ennek a folyamatnak. Előbbi a vonzó értékeltség, valamint a várt agresszív monetáris lazítás okán, utóbbi pedig az amerikai termelési kapacitások Kínából való elhozatala miatt kerülhet kifejezetten előnyös helyzetbe.
Ezek a folyamatok jótékony hatással lehetnek a környező országok fejlődésére is, és felkerülhetnek a befektetők radarjára, a kérdés az, hogy melyik fogja tudni igazán megragadni ezt a lehetőséget. A három jelöltem a dobogóra Chile, Peru és Kolumbia, tekintve gazdaságuk méretét, fejlettségét és fontosságát, valamint az is szempont, hogy az MSCI Emerging Markets (feltörekvő piacok) indexben is képviseltetik magukat.
Milyen külpolitikai szerepet kaphat az új köztársasági elnök?
Ugyan a magyar államfőnek nincsenek széles jogkörei a külpolitika terén, az állam képviselőjeként hatással van nemcsak arra, hogyan látnak minket külföldön, de egy hazánkhoz hasonló kis állam számára az érdekérvényesítésben is fontos funkciót tölthet be. A Fidesz eddig is tudatosan használta a pozíció nyújtotta lehetőségeket, és feltehetően a kedden hivatalba lépő Sulyok Tamásnak is meghatározott szerepet szán.
Korlátozott jogkörök és potenciális politikai szerep
A köztársasági elnök képviseli az országot külföldön, betölti a Magyar Honvédség főparancsnoki pozícióját, nagyköveteket bíz meg és fogad, valamint aláírja a nemzetközi szerződéseket. Ugyanakkor gyakorlatilag minden érdemi döntéséhez és intézkedéséhez szükség van vagy kormánytagok ellenjegyzésére, vagy nemzetközi egyezmények esetén az Országgyűlés felhatalmazására.
Orbán: Magyarország érdeke az uniós és a NATO-tagság, a blokkosodás azonban nem
A világban végbemenő változásokról, a magyar külpolitika stratégiai irányairól beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a szokásos éves nagyköveti értekezleten kedden délelőtt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Megszűnt a Nyugat hegemóniája, ezt ma már senki sem vitatja, adatokkal jól alátámasztható – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: új világrend van kialakulóban, folyamatosan értékelni, elemezni kell a helyzetet. Láthatóan a világgazdaságot geopolitikai blokkokra akarják szétszakítani, és óriási nyomást helyeznek azokra az államokra, így Magyarországra is, amelyek a szuverenista álláspontot képviselik – folytatta a kormányfő.
Egy blokkba betagozódva nagyon szűk a mozgástér, ezért Magyarországnak az európai uniós és a NATO-tagság érdekében áll ugyan, a blokkosodás azonban nem. Emiatt erősíteni fogjuk szövetségünket a többi szuverenista országgal – jelezte.
Orbán bábja vagy utódjelöltje? Mit hagy hátra, és visszatérhet-e a kegyelmi botrányba belebukó Novák Katalin?
A 2022. májusi beiktatását követően két évig sem volt köztársasági elnök Novák Katalin, amikor a parlament a múlt héten elfogadta a lemondását. A bukás ellenére Novák pályafutása, kivált elnöki szereplése, az Orbán-rendszer figyelemre méltó epizódja, és nem csak azért, mert – ahogy Tölgyessy Péter fogalmazott a minap a Partizánban – a kormányfő akár a saját utódját is láthatta benne.
A Fidesz első vonalába a 2010-es évek második felében belépő Novák sok szempontból valami új kezdetét jelenthette a kormánypárt személyzeti politikájában. Az első női politikus volt, akire Orbán Viktor jelentős feladatokat rakott nemcsak itthon, de külföldön is. Novák a párt első vonalát jelentő középkorú férfiaknál fiatalabb (még mindig csak 46 éves), nyelveket beszél, és politikai karakterében nem a Fideszt jellemző konfrontatív stílus volt a meghatározó – sokkal inkább a mosoly. Egy kompetens nő, aki egyben háromgyerekes családanya: innen indult az államfői székig ívelő karrier, amely aztán váratlan bukással ért véget a kegyelmi botránnyal.
Orbán Viktor személyes projektje is volt
Orbánék sokmilliónyi online hirdetéssel árasztották el Közép-Európát az őszi választási szezonban
Bár a magyar kormány a saját szuverenitására nagyon kényes, közben komoly hirdetési kampányokat folytatott többek között Szlovákiában és Lengyelországban.
The post Orbánék sokmilliónyi online hirdetéssel árasztották el Közép-Európát az őszi választási szezonban first appeared on Direkt36.
A magyar stratégia és Putyin nagylelkűségi rohama
„Lehet úgy érvelni, hogy a nemzetközi szankciók nem érték el a céljukat, és nem hozták közelebb a békét, de ebből nem következik, hogy a fegyverszállítások és a szankciók beszüntetése elősegítené azt” – írja az orosz–ukrán háború évfordulójára a Válasz Online-nak küldött cikkében Hettyey András külpolitikai szakértő. Az Andrássy Gyula Egyetem docense a magyar háborús külpolitika elmúlt két évének ellenmondásait vizsgálva arra jut: ahhoz, hogy teljesüljön Orbán Viktor kívánsága, és ne legyen orosz–magyar határ, kell a Nyugat támogatása Ukrajnának. Vlagyimir Putyintól ugyanis nem várható, hogy pont akkor hagyja abba a háborúját, amikor ellenfele meggyengül.
Amerika egyre kevésbé képes úrrá lenni a világ válságain
Joe Biden 2021-es hatalomra jutása Donald Trump éveinek kiszámíthatatlansága után normalizációt hozott az amerikai külpolitikában, de az utóbbi hónapok ugyanakkor Biden számára is a folyamatos, és látszólag egyre kevésbé sikeres válságkezelésről szóltak.
Ukrajna amerikai támogatása ugyan Bidentől függetlenül, a kongresszus trumpista képviselőinek befolyása miatt, de megakadt, miközben az ukrán haderő ellátása egyre problémásabb.
A gázai konfliktussal kapcsolatos magatartása a demokrata táborban is repedéseket eredményezett. Ugyan Washington a háttérben igyekezett visszafogni az október 7-i terrorja utáni izraeli ellencsapás erejét, láthatóan nem képes/hajlandó megfékezni Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt. Gáza porig rombolása pedig elvi, erkölcsi és politikai szempontból is jelentős károkat okozott Amerika megítélésének a Közel-Keleten, Európában, a fejlődő világban és Biden saját választói között is.
A magyarok 4 Gripent, a svédek egy NATO-csatlakozást kaptak
Egy érdekalapú döntés után – ahogy fogalmazott Orbán Viktor – jövő hétfőn ratifikálja a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozását, amit 2022 júliusa óta különböző indokok miatt halogat a kormány és a Fidesz-KDNP.
Háttér: Svédország (és Finnország) eddig is szorosan együttműködött a NATO-val, ám a belépéstől vonakodtak, úgy vélték ugyanis, hogy a szövetséghez való csatlakozás felesleges provokációt jelentene Oroszország felé. Ezért sokáig semlegességi, majd elzárkózási politikát folytattak, hogy elkerüljék a feszültséget a térségben meghatározó nagyhatalommal.
Svédország sokáig közvetítői szerepkörre törekedett, a második világháború utáni külpolitikája a többoldalú párbeszédre és a nukleáris leszerelésre összpontosított, majd a hidegháború befejezése után a hadsereg leépítésével erősítette a korábbi álláspontját, a NATO-tagsággal szemben tehát alapvetően ideológiai jellegű érvek szóltak.
Trump hajmeresztő kijelentései a NATO-ról rövidtávon még jól is elsülhetnek, de hosszútávon kockázatosak
Kemény hangot ütött meg a NATO-tagországokkal kapcsolatban Donald Trump egykori amerikai elnök, aki a visszatérésre készül.
Mi történt: egy hétvégi, Dél-Karolinában tartott gyűlésen Donald Trump megosztott egy történetet a szimpatizánsaival, amely aztán komoly visszhangot keltett a védelmi szövetségen belül.
Trump felidézett egy állítólagos találkozót egy meg nem nevezett ország elnökével, aki megkérdezte Trumpot, vajon akkor is számíthatna-e az Egyesült Államok védelmére egy esetleges orosz támadás esetén, ha nem teljesíteni a NATO által elvárt, védelemre fordítandó kiadásokat.
Orra bukunk, ha mindig a rövidtávú érdeket követjük – Romsics Gergely az összeomlás történelmi tapasztalatáról
A külpolitikai elit sok esetben szűklátókörű és indokolhatatlanul optimista volt, de a történelmi Magyarországot egy hibátlan kurzus sem tudta volna megmenteni – mondja podcastunkban Romsics Gergely. A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa óriási történészi vállalkozás végére ért: Összeomlás és útkeresés című új könyvében az I. világháború végétől Trianonig mutatja be és értékeli a magyar külpolitikai gondolkodást. Podcastunkból kiderül: az oroszok felé húzás abszolút idegen a magyar hagyományoktól, és mindig válságjelenségként jön elő, a mai külpolitikának pedig nem előzménye a Bethlen István-i realizmus. Utóbbi ugyanis tisztában volt az ország méretével és az európai hatalmi rend játékszabályaival.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A műsor ezúttal Youtube-csatornánkon is meghallgatható.
Részletek a műsorból:
Sorsfordító év lehet az ellenzéknek 2024, miközben a Fidesznek el kell némítania a negatív hangokat
Kormány
2024-ben a politikai klímát meghatározó kérdések a globális gazdasági helyzet, az energiaárak, az alapvető árucikkek árai, valamint a magyar exportipar által specializáltan előállított termékek iránti kereslet (különösen az autók) lesznek – olvasható a most megjelent elemzésben. Az általános megélhetési válság széles körű hatással van a magyar társadalomra, de sok Fidesz-szavazó elhiszi azt a magyarázatot, hogy az EU a felelős az energiaárak és így az infláció emelkedéséért is.
A Fidesz az eddigi közvélemény-kutatások alapján jól viselte a gazdasági helyzet miatti növekvő elégedetlenséget, és Orbán is tudja, hogy a pénzügyi biztonság a magyarok számára a legfontosabb kérdés, de még van ideje a Fidesznek: bármit is mérjenek a közvélemény-kutatások 2024-ben, az 2026-ban nem igazán számít majd, ráadásul az Orbán-kormány számtalan botrányt átélt jobbára a népszerűségének csökkenése nélkül.
Hogyan élte túl 2023-at a NER?
The post Hogyan élte túl 2023-at a NER? first appeared on 24.hu.
Szalai Máté: Új értelmezési keretre van szükség a magyar külpolitika megértéséhez
Az ellenzéki oldalon a legelterjedtebb értelmezése a magyar külpolitikának, hogy az Orbán-kormány minden kérdésben az orosz érdekeknek megfelelően jár el. Sokan ezt nemcsak külpolitikai döntésnek, hanem káros befolyás eredményének tartják: egyesek szerint a miniszterelnököt (vagy a Fidesz más vezetőit) személyesen zsarolja valamivel Vlagyimir Putyin, mások szerint Moszkva titkosszolgálati és egyéb eszközökkel igyekszik a saját érdekei szerint formálni Magyarország viselkedését.
Ugyan valóban vannak esetek, amelyekben nehéz más értelmezést találni, az idei év megmutatta, hogy a magyar külpolitika nem mindig az Oroszországnak megfelelő döntéseket hozza meg. Az Ukrajnával folytatandó uniós csatlakozási tárgyalások megindításához való passzív hozzájárulás vitatható példa (bár ha valóban Oroszország trójai falova lennénk az Európai Unióban, ezt sem szabadott volna engedni), de az Orbán-kormány két másik idei állásfoglalása egyértelműen mutatja a kizárólag az orosz befolyásra építő narratíva korlátozottságát.
Egyrészt az azeri-örmény háborúban a magyar kormány teljes mértékben Azerbajdzsán mellé állt, mely fegyveresen elfoglalta a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahot. Az azeri győzelem és az oroszbarát Örményország veresége több szempontból is nagyon rosszul jött az oroszoknak. A válság megkérdőjelezte, hogy a posztszovjet térség továbbra is Moszkva befolyási övezetének tekinthető-e, mivel Azerbajdzsán orosz engedély nélkül lépett fel, és végül Örményország is elfordulni látszik Moszkvától.
„Radikalizálódom, tehát vagyok” – a magyar külpolitika három nagy ellentmondása
A nemzetközi sajtóban arról folyik a vita, Orbán Viktor vajon nyert vagy veszített a múlt heti európai csúcson, amikor nem akadályozta meg a csatlakozási tárgyalások elindulását Kijevvel, viszont meggátolta jelentős pénzügyi segítség nyújtását. Sokkal fontosabb azonban ennél, hogyan kerülhetett abba a helyzetbe a magyar politika, hogy egyedül maradt 26 másik EU-tagállammal szemben. Vajon mindenki velünk jön szembe az autópályán? Elemzés a magyar külpolitikáról, amely állítólag a magyar állam egyik legsikeresebb terméke, mégis nagy költségekkel jár.
A magyarok 17 százaléka még nem járt külföldön, sokan ezt nem is bánják
Más régiókhoz képest az európaiak nyitottabbak a világ más tájain élők felé, a magyar válaszadók 66 százaléka is így nyilatkozott. Az Egyesült Államokban ezzel szemben mindössze 35 százalék vallja ezt a nézetet, Argentínában, Indonéziában és Izraelben pedig még ritkább az olyan ember, aki érdeklődéssel viszonyul más kultúrák képviselői felé.
A Pew Research kutatása szerint globálisan a megkárdezettek 55 százaléka úgy gondolja, hogy kevesebb figyelmet kell fordítani más országok problémáira, és helyette inkább az otthoni nehézségekkel kell foglalkoznia a politikának, míg 43 százalék úgy gondolja, hogy a hazája jövője szempontjából a legjobb, ha aktívan részt vesz a világpolitikai folyamatokban. Ahogy az a lenti ábrán is látható, a magyarok többsége számára egyértelműen a hazai ügyek élveznek prioritást.
A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy az egyes országok lakói mennyire érzik magukat közel a helyi közösségekhez, az országukhoz és a világhoz. Viszonylag hasonló mintázat mutatkozik mindhárom kérdésben: a legtöbben – legalább valamelyest – közel érzik magukat az országuk lakosaihoz (24 ország átlagában 83 százalék mondta ezt), érdekes módon valamivel kevesebben érzik magukat közel a helyi közösségekhez (78 százalék), miközben a legalacsonyabb arányban az általános értelemben vett, világban élő emberekhez érzik magukat közel a nyilatkozók (50 százalék).
Magyarország az ENSZ-ben nagyon mást képvisel, mint Orbán és Szijjártó nyilatkozatai
A magyar kormány egyik leggyakrabban hangoztatott állítása az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hogy az Európai Unió tagállamaival és az Egyesült Államokkal szemben „a globális többség, Magyarországhoz hasonlóan, mielőbb békét akar”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ New York-i Közgyűlésének margóján – az Ukrajnát megszálló orosz hadseregnek otthont adó Fehéroroszország külügyminiszterével való találkozója után – idén szeptemberben is azt hangoztatta a kormánymédiának, hogy „a globális többség hangja egyre erősebb”, és Európának a globális közvélemény előtt meghajolva fel kell hagynia a „konfliktus tüzelésével”.
Az ENSZ Közgyűlés globális többségének emlegetése október óta ugyanakkor kevesebbet szerepel a magyar külpolitikai retorikában. Az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatos közgyűlési szavazásokon Magyarország az utóbbi másfél hónapban gyakran találta magát egy nagyon szűk kisebbség tagjaként, a világ országainak döntő részével szemben, ám a magyar kormány által gyakran átkozott Egyesült Államok oldalán.
Magyarország a világszervezetben leadott voksai ugyanakkor a palesztin és az ukrajnai kérdésen túl is számos érdekességet tartogatnak. Miközben Orbán Viktor, Szijjártó Péter, valamint a Fidesz külügyi holdudvara részéről visszatérő állítás, hogy Magyarország a változó világrendben saját sarkára áll, és az amerikai és európai ukázt meghaladva egyéni kapcsolatépítést folytat a világ minden térségével, a közgyűlési szavazási magatartás ennek ellenkezőjéről tanúskodik.