Best WordPress Hosting
 

Magyar forrásból kaptak Szerbiában 152-en – többségében – 6 milliós támogatást házvásárlására

A napokban hirdetett eredményt a Szerbiában működő Prosperitati Alapítvány a januárban meghirdetett házvásárlási pályázatában.

A szervezet az Orbán-kormánytól kapott pénzügyi támogatásból félmilliárd forintos keretet osztott szét azoknak a szerbiai magyaroknak, akik a Vajdaságban, Újvidék, Szabadka, Nagybecskerek, Nagykikinda, vagy Pancsova környékén vennének maguknak saját falusi házat.

A nyertes pályázók névsorát az alapítvány oldalán tették közzé. Házvásárlásra 152 pályázó kapott támogatást, többségüknek a maximálisan megítélhető 6 millió 12 ezer forintos összeget juttatták, 79 pályázónak azonban nem jutott a keretből. Ők abban reménykedhetnek, hogy az alapítvány további utalásokat kap majd Magyarországról, és akkor újabb pályázatot írnak ki a hasonló céllal.

Kína-szakértő: Az aláírt beruházáscsomag egyelőre csak egy „szándéknyilatkozat”

Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke több napot töltött Magyarországon európai útja részeként, miután a hét elején Párizsban tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Hszi húsz éve az első kínai államfő, aki Budapestre látogatott, Orbán Viktor a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján köszöntötte hazánkban.

Hszi elnök és a magyar miniszterelnök közösen számoltak be találkozójukról a Karmelita kolostorból, ahol a „történelmi csúcsra érő kínai-magyar barátság” és gazdasági kapcsolatok virágzása mellett arról is beszámoltak, hogy összesen tizennyolc közös beruházásról szóló megegyezést írtak alá, amelyek az atomenergiától kezdve a vasútvonalak építésén és Európa legmodernebb határátkelőjének felhúzásán át a magyar-kínai mezőgazdasági exportig terjed. Egyebek mellett:

a magyar-kínai együttműködést kiterjesztik a nukleáris ipar teljes spektrumára;

7000 éves lelőhelyet találtak Szerbiában

7000 éves település maradványaira bukkantak Szerbiában, a Vajdaság területén fekvő Jarkovacnál (Árkod) – írja a Live Science. A mintegy 13 hektáron elterülő lelőhely a neolitikumból származik, és több árok veszi körül.

Bár a régészek ismertek hasonló helyszíneket a régióban, a felfedezés mégis meglepetésként érte őket.

Fynn Wilkes, a németországi Kieli Egyetem munkatársa szerint egy környékbeli tippje alapján kezdtek el kutatni a helyszínen, ahol mint kiderült, egy hatalmas település maradványai nyugszanak.

Több tucat magyar rendőrt indítottak a szerb-észak-macedón határra

Újabb rendőri kontingens indult Szerbiába, amely a szerb rendőrséggel együttműködve az szerb-észak-macedón határon teljesít majd szolgálatot az „illegális migráció” megakadályozása érdekében – írja az MTI az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) keddi közleményére hivatkozva.

A huszonkilenc fős kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják

– tartalmazza a közlemény. Mint írták: a magyar rendőrök elsődleges feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában.

A Balkán egyre több pontján szítják a feszültséget a szerbek: a magyar és az orosz kormány kiáll értük

Nem vettek részt a koszovói szerbek azon a hétvégi népszavazáson, amelyet gyakorlatilag nekik írtak ki, hogy képviseletet biztosítsanak számukra Északkelet-Koszovóban, ahol ők élnek relatív többségben. A helyi szerbek arról szavazhattak (volna), hogy leváltsák-e a négy, észak-koszovói önkormányzat, azaz Észak-Mitrovica, Zvecsán, Leposavic és Zubin Potok albán polgármesterét.

Csak 253-an mentek el szavazni a több mint 45 ezer választásra jogosult közül – jelentette be a koszovói Központi Választási Bizottság (KVB). Az érvényességhez 50 százalékos részvétel kellett volna – közölte a KVB elnöke, Kreshnik Radoniqi.

A népszavazás bojkottja különösen azért volt furcsa, mert a koszovói szerbek legfőbb politikai ereje, a Szerb Lista (SZL) nevezetű párt támogatásával a helyiek január óta petíciókat írtak alá az Észak-Koszovóban regnáló albán polgármesterek lemondatására. A több ezer szerb aláíró népszavazást akart a városvezetők eltávolítására.

Családi dráma Újvidéken, lakástűz után késeltek halálra egy háromgyerekes anyát

Szombaton koradélután Újvidéken egy 36 éves férfi halálra késelt egy 29 éves fiatal nőt – írta a Szabad Magyar Szó.

A helyi mentőszolgálat szóvivője, Zoran Krulj az eset után közölte, a helyszínre érkező mentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani a fiatal nőnél. A helyszínen volt a 36 éves férfi is, több szúrt sebbel, amelyeket valószínűleg saját magának okozott.

A Blic információi szerint a pár a Banglades nevű városrészben élt, de nem rég leégett a házuk, így a gyilkossággal gyanúsított férfi testvéréhez költöztek. A férfi a nő testvére előtt követte el a gyilkosságot. A párnak három kiskorú gyermeke van, a legidősebb tízéves. A szomszédok szerint a pár egy héttel ezelőtt szakított.

Halálbüntetés: A külügyminiszter szerint alkotmánymódosítás szükséges a szerb elnök javaslatához

Lehet, hogy Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök javaslatát, amely szerint vissza kellene állítani a halálbüntetést Szerbiában, az állampolgárok többsége is támogatná egy esetleges népszavazás során, de életbe léptetéséhez alkotmánymódosításra lenne szükség – jelentette ki Ivica Dacic szerb külügyminiszter a Pink Televízióban az MTI szemlézése szerint.

A szerb elnök szombaton beszélt arról, hogy a legsúlyosabb esetekben ismét be lehetne vezetni az országban a halálbüntetést. Aleksandar Vucic azzal kapcsolatban fejtette ki véleményét, hogy kiderült, a március 26-án, a dél-szerbiai Bor környékéről eltűnt kétéves kislányt a szóbeszédekkel ellentétben nem a szülei adták el, és nem is rabolták el, hanem a helyi vízművek dolgozói elütötték, majd holttestét egy szeméttelepre dobták ki, ahonnan végül eddig ismeretlen helyre szállították. Az államfő szerint az ilyen bűncselekmények esetében indokolt lenne a halálbüntetés kiszabása.

Ivica Dacic, aki a kisebbik kormánypárt, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) elnöke is, úgy vélekedett, hogy „az ilyen szörnyek felett ítélkezni kell (…), az átlagemberek bizonyosan a puszta kezükkel is meg tudnák őket fojtani”. Ahhoz viszont, hogy halálra ítéljék őket, alkotmánymódosításra van szükség, ami hosszadalmas folyamat.

Holtan találtak rá egy szeméttelepen a tíz napja eltűnt kétéves szerb kislányra

Holtan talált rá a szerb rendőrség a 10 napja eltűnt kétéves Danka Ilicre – írja Szabad Magyar Szó. A hírt Aleksandar Vucic szerb elnöke jelentette be.

Rossz hírt kell közölnöm a kislánnyal kapcsolatba. A rendőrség őrizetbe vett két személyt, akik megölték a kislányt. Micsoda szörnyetegekkel van dolgunk

– mondta Vucic.

Mi köti össze a finnországi iskolai vérengzést Amerikával?

Osztálytársait támadta meg kedden egy 12 éves tanuló Finnországban, a vantaai oktatási intézményben, a viertolai általános iskolában. A fiú egy kis kaliberű pisztollyal kezdett lövöldözni, hatodikos társai közül egyet megölt, két másikat pedig súlyosan megsebesített. Az osztályteremben tartózkodó tanár és a többi diák azonnal a sérültek segítségére siettek, de egyik társukat már nem tudták megmenteni. A két másik sebesült állapota továbbra is súlyos.

A rendőrség körülbelül öt kilométerre az iskolától, már Helsinki területén járva fogta el a merénylettel gyanúsított hatodik osztályos tanulót, akiről kiderült, hogy egyik közeli rokona – engedéllyel tartott – lőfegyverével hajtotta végre a támadást. A 12 éves elkövető a finn jog szerint nem büntethető. A földre tepert fiút egy kocsival éppen elhajtó autós videóra is vette. A felvételen a gyilkos fegyver – nagy valószínűséggel egy 22-es kaliberű pisztoly – is látható. A fegyver a járdán hevert, valószínűleg félrelökték, amikor elkapták a fiút.

Mivel Finnországban a 15 év alatti elkövetőket nem lehet börtönbe zárni, a 12 éves fiút a szociális ügyekkel foglalkozó hatóságoknak adta át a rendőrség. Az eddig feltárt adatok szerint a lövöldözés nem függ össze semmiféle bandaháborúval vagy a szervezett bűnözéssel. Petteri Orpo miniszterelnök – akit sokkolt a bűncselekmény – az eset részletes kivizsgálását ígérte. A BBC kiemeli, hogy az iskolások a szokásos hosszú húsvéti szünet után tértek vissza az iskolába, tehát az első tanítási napon történt a tragédia. A rendőrség gyilkosság, illetve gyilkossági kísérlet miatt nyomoz.

Újabb magyar rendőröket vezényeltek Szerbiába

A magyar és a szerb rendőrség együttműködésének részeként a 16. magyar rendőri kontingens indul Szerbiába. Az egység tagjait kedden búcsúztatták Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában, közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata a rendőrség honlapján.

A fentieket azzal indokolták, hogy Magyarország kettős migrációs nyomásnak van kitéve, mivel keleti irányból az ukrajnai háború elől menekülőket fogadjuk, déli határainkon pedig az illegális migránsokkal szemben lépünk fel. „Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az illegális migránsokat megakadályozzuk hazánk, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban, ehhez azonban szorosan együtt kell működnünk a környező országok hatóságaival is” – áll a közleményben.

A tájékoztatás szerint Balázs László, az ORFK Határrendészeti Főosztályának vezetője keddi búcsúztató beszédében elmondta, hogy a magyar és a szerb rendőrség hatékony fellépésének köszönhetően a déli határszakaszon csökkent az illegális határátlépési kísérletek száma. A rendőr ezredes hangsúlyozta, hogy az embercsempészek a közúti infrastruktúra és a terepadottságok figyelembevételével, alternatív útvonalakat használva rendszeresen változtatják az illegális migránsok célországokba történő szállítási irányait, módszereit.

Egy hete nem találják a rendőrök az eltűnt kétéves szerb kislányt

A szerb rendőrök a lakosság segítségét kérik egy kétéves kislány eltűnése kapcsán, írja a police.hu. Ilic Danka március 26-án Szerbia, Bor településről tűnt el, azóta tartózkodási helye ismeretlen. A felkutatására tett rendőri intézkedések eddig nem vezettek eredményre.

A kislány 85 cm magas, normál testalkatú, szeme barna, haja barna. Utolsó ismert ruházata egy olivazöld kabát, lila nadrág és fekete cipő.

police.hu

Ezek a világ legboldogabb országai 2024-ben, Izrael az ötödik, Magyarország öt helyet rontott

Továbbra is Finnország a világ legboldogabb országa – derül ki a World Happiness Report felméréséből.

A skandináv ország sorozatban hetedjére végzett ez élen, tavaly megmutattuk, hogy mi lehet ennek az oka.

A listán Dánia lett a második Izlandot és a Svédországot megelőzve, Norvégia a hetedik helyen végzett.

Olcsóbban építenek, és elcsaklizzák a forgalmat a Budapest-Belgrád vasútról a szerbek

Mintha szándékosan a magyar közlekedéspolitika ellentétét valósítanák meg a szerbek: kínai helyett uniós forrásokból építenek vasutat, a magyarországinál nehezebb terepen is olcsóbban, és ezzel Horvátország felé vezethetik el a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszára várt forgalom egy részét.

Mi történt? Tavaly írta alá az Orbán Viktor egyik legszorosabb külföldi szövetségesének számító Alekszandar Vucsity szerb elnök Várhelyi Olivér uniós bővítési biztossal és más illetékes vezetőkkel a Belgrád-Nis vasút korszerűsítéséről szóló szerződést.

Erről akkor több magyar nyelvű forrás is beszámolt, de a fontos magyar vonatkozások miatt érdemes aktuális kontextusba helyezni.

Vucic Szerbia démonizálásával vádolja a Nyugatot

Hatalmas külföldi nyomás nehezedik Szerbiára, a nyugati államok azt szeretnék elérni, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét, vonja meg a támogatást a boszniai Szerb Köztársaságtól, vezessen be szankciókat Oroszország ellen, távolodjon el Kínától és állítson fel egy baloldali bábkormányt – mondta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szombati, a szerbiai közszolgálati televízióban is sugárzott beszédében.

A szerb elnök szerint a Nyugat azzal a céllal gyakorol nyomást Szerbiára, hogy destabilizálja az országot, sőt, összehangolt támadásról beszélt, a média, a civil szervezetek és a különböző, nyomásgyakorlásra alkalmas – például egyházi vagy szurkolói – csoportok részéről. A célok elérése érdekében Vucic szerint „Szerbia folyamatos démonizálása” zajlik, és felhozta példaként azt, hogy külföldi megfigyelők kétségbe vonták a tavalyi választások tisztaságát, noha az elnök szerint erre nincs semmi bizonyíték. Vucic nyilván arra utalt itt, hogy az Európai Parlament határozatban mondta ki, a választások nem igazságos körülmények között zajlottak.

Vucic azt is elpanaszolta, hogy külföldről Belgrádra mutogatnak, amikor a tavaly szeptemberben Észak-Koszovóban történt, rendőrök elleni támadásról van szó. „Ha Szerbia megtartja a szabad gondolkodásmódját, ezek a dolgok folytatódni fognak” – szögezte le az elnök, aki szerint ez a belgrádi hozzáállás nem tetszik a Nyugatnak, amely azt szeretné, hogy olyan „bábkormány” irányítsa az országot, mint amilyen 2012 előtt volt.

NER-elit a Balkánon: magyar állami „csilliárdok” nélkül ott sincs biznisz

Megérkezett a kormányközeli gazdasági elit a Nyugat-Balkánra, pontosabban a térség (még) nem EU-tag országaiba. Immár van irdatlan méretű szerbiai irodakomplexum, óriási boszniai cementgyár és mészkőbánya, tenger alatti adatkábel-beruházásban érdekelt albán telekommunikációs gigász is a Tiborcz–Mészáros–Jászai-körnél. Ám szó sincs arról, hogy a NER főalakjai igazi külpiaci versenyben akarnák bizonytani vállalkozói rátermettségüket. Ezekhez az üzletekhez is ugyanúgy magyar állami tőkét és hiteleket használnak – százmilliárd forintos nagyságrendben –, mint a hazaiakhoz.

Ki nem találnád, hol és miből készítik a világ legdrágább sajtját

Szamártejből készül, és kilónként mintegy 465 ezer forintba kerül.

Hogy hol? Szerbiából, azon belül is a magyar–szerb határtól alig 200 kilométerre található Zasavica különleges természetvédelmi területről származik a világ legdrágább sajtja. Ez a pule, ami szamártejből készül, és kilónként mintegy 465 ezer forintba kerül – írja a Telex.hu.

De miért annyira különleges? Csak a Szerbiában és Montenegróban őshonos balkán szamarakból fejt tejből lehet készíteni. Már csak nagyon kevés ilyen szamár van, tulajdonképpen a kihalás szélére kerültek; legnagyobb számban a Zasavica különleges természetvédelmi területen találhatók meg.

Már a látszatra sem adnak: Tiborcz István teljesen összeépült a magyar állammal

A miniszterelnök veje sokáig ellenállt a közpénz kísértésének – vagy legalábbis próbálta elhitetni, hogy gazdagodását nem központi tőkeinjekcióknak köszönheti. Most vége a szemérmességnek; ahogy egy rendes keleti „demokráciához” illik, itt is nyílttá vált az összefonódás a kormány és a hatalomhoz családilag leginkább kötődő üzletember között. Tiborcz István legújabb, korábbi összeállításainkban még nem szereplő ügyleteiben már vállaltan ott van partnerként az állam. Nem akármilyen trófeákról van szó: az olasz Benetton família somogyi latifundiumáról, vadászkastélyáról és 11 darab belgrádi luxusirodaházról. Továbbá a Kallos szépségipari cég óriáshiteléről, a Waberer’s logisztikai bázisairól vagy épp a Kopaszi-gát irodakapacitásainak feltöltéséről. És még arra is van esély, hogy Tiborcz hamarosan állami biztosítótársaságokat fog privatizálni.

Évek óta nem tud bemenni lakásába egy szerb család, mert az albérlő nem engedi be őket

Egy szerb család 2016-ban adta ki a belgrádi lakását, törvényesen, szerződéssel, közjegyző jelenlétével, de azóta is ennek isszák a levét, számolt be róla a Szerbiai Rádió és Televízió.

A Szabad Magyar Szó szemléje szerint a Dukanac család az ingatlan bérbeadását követően Franciaországba költözött, és kezdetben minden rendben is volt az albérlővel, csakhogy amikor visszatértek Belgrádba, arra lettek figyelmesek, hogy a bérlő kicserélte az ajtót, a kulcsot pedig nem akarja azóta sem odaadni nekik.

Évek teltek el, és továbbra sem tudnak bejutni a saját lakásukba, kilakoltatni pedig annak ellenére sem tudják őt, hogy tavaly már szerződést is bontottak a bérlővel, aki egyébként azt állítja, az a problémája, hogy emelni akarták a lakbért.

Mire megépül a Budapest-Belgrád vasút, már mindenki másfelé szállít

Naponta ötször is lehet már személyvonattal utazni a Szeged-Szabadka útvonalon. A 45 kilométeres távolságot autóval 45 perc alatt lehet megtenni, vonattal 1 óra 25-26 perc, az utazás ára irányonként 2356 forint. Sem az eljutási idő, sem a sebesség nem túl versenyképes: információink szerint napi átlag csupán tíz utas használja a vonatokat.

Idáig eljutni sem ment egyszerűen: egy hónapos késéssel, 2023 novemberében indultak el a személyvonatok. De a Mészáros Lőrinc R-Kord vasútépítője által 48 milliárd forintból átépített, csupán 13 kilométeres magyarországi szakasz még nincs kész: az aktuális várakozások szerint 2025-ig nem épül ki a felsővezeték, de a még fontosabb vonatbefolyásoló és biztosítóberendezés sem készült el. Ezt a cseh AŽD Praha vállalatnak kellene alvállalkozóként kiépíteni, de egyelőre nincsen információ, mikorra készülhet el.

Mindez nem is az utasoknak fáj nagyon, hanem a vasúti áruszállításnak: amíg nem készül el a biztosítóberendezés, addig csak egy vonat lehet a Szeged-Szabadka vonalon. Ez a vasúti hőskorba visz vissza: mivel nem látni berendezésekkel, hogy az egyvágányú pályán hol és milyen gyorsan közlekedő vonat van, így leegyszerűsítve akkor indulhat el Szegedről egy vonat, ha a horgosi határállomásig eljutott, illetve Szabadkáról is csak akkor indul, ha a magyar határig üres a pálya.