„Az elmúlt 25 évről annyit, hogy ha most nem lennénk NATO-tagok, akkor valószínűleg jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi” – kezdte beszédét Németh Zsolt tegnap a Magyar Atlanti Társaság keddi konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. A fideszes politikusnak voltak már egyenes mondatai korábban is, ennyire határozottan azonban talán még nem fogalmazta meg, hogy aki a NATO felelősségét firtatja Ukrajna orosz lerohanása kapcsán, az nem csupán hazugságot terjeszt, de még a magyar érdekkel is ellentétesen cselekszik. Akik ugyanis fenyegetik a magyar szuverenitást: azok az oroszok.
Archívum címkék: NATO
Politico: Orbán egykori szövetségese győzhette meg Trumpot Ukrajna támogatásáról
Hónapokig tartó huzavona után április 20-án az amerikai Kongresszus alsóháza, a Képviselőház jóváhagyta az Ukrajnának szánt 60,8 milliárd dolláros támogatási csomagot. A késlekedés oka az volt, hogy a Republikánus Párt radikális, Donald Trump volt elnökhöz és jelenlegi legvalószínűbb elnökjelölthöz közel álló szárnya ellenezte a segélycsomag elfogadását; Mike Johnson, a Képviselőház republikánus elnöke ezért hosszú ideig akadályozta, hogy egyáltalán szavazzanak róla – írja összefoglalójában a portál.
Johnson végül beadta a derekát, és szavazás elé vitte az ukrajnai, valamint az izraeli és a tajvani katonai támogatásról szóló törvényjavaslatot. A jelenlegi házelnök szintén közel áll Trumphoz.
Mi történhetett, ami miatt Mike Johnson végül zöld utat engedett az ukrajnai támogatási csomagról tartott szavazásnak, amiről tudni lehetett, hogy amint a Képviselőház elé kerül, a demokraták, valamint a republikánusok mérsékeltebb szárnyának együttes többségével át fog menni a voksoláson?
„Két rossz közül a kevésbé rosszat próbálja támogatni a magyar kormány”
Örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt, s még egyszer elmondom, azt gondoljuk, hogy itt lenne az ideje annak, hogy komolyan megvitassuk azt a kérdést, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára
– nyilatkozta április 3-án Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Brüsszelben. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkári posztjára ugyanis pályázik Klaus Iohannis, Románia 2014 óta hivatalban lévő köztársasági elnöke is.
A dolog szépséghibája, hogy Iohannis meglepetésszerű bejelentkezése a NATO vezetői tisztségére, majd a magyar és a román kormány támogatásáról való biztosítása azután érkezett, hogy az USA, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetésével több mint 20 ország már Mark Rutte jelenlegi holland ügyvezető kormányfő mellett tette le a voksát.
Plüssmacik a Jurassic Parkban – a „francia Kissinger” nyugati naivitásról és a háború végéről
„Egy adott pillanatban akár Trump, akár Biden a Fehér Ház lakója, be kell majd fagyasztani a háborút” – mondja Ukrajnáról a Válasz Online-nak Hubert Védrine volt francia külügyminiszter. A realista külpolitikai nézeteket valló egykori tárcavezető Martonyi János nyolcvanadik születésnapjára érkezett Budapestre, de szakított időt, hogy válaszoljon lapunk kérdéseire. Például: az általa jól ismert Emmanuel Macron ugyan miért beszél nyugati katonák Ukrajnába küldéséről? Jobbra tolódik majd az Európai Parlament a júniusi választások után? Migrációs politikája miatt büntetik az EU-ban Orbán Viktor kormányát? Geopolitikai nagyinterjú.
Teqball-asztalt adott a NATO-nak Szijjártó Péter
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az MTI által szemlézett közleménye szerint a tárcavezető az átadást követően emlékeztetett rá, hogy ma van a világtörténelem legsikeresebb és legerősebb védelmi szövetségének születésnapja, márpedig ilyenkor nem illik üres kézzel érkezni. Beszédében kiemelte, hogy valódi magyar innovációról van szó, amely azon az őrült, de egyedi ötleten alapul, hogy meggörbítettek egy pingpongasztalt, és ezáltal új sportágat teremtettek.
Elmondta, hogy bárki, aki látott már Teqball-mérkőzést, az valószínűleg egyetért azzal, hogy rendkívüli módon szórakoztató a játék, amelyhez különleges képességekre van szükség, és ezeket a képességeket a játék tovább is fejleszti. Szijjártó Péter szavai szerint ezért nem is véletlen, hogy világszerte az élvonalbeli futballcsapatok egyre gyakrabban használnak Teqball-asztalt készségfejlesztésre.
Szijjártó: 31 NATO-tag egyetért az ukrajnai szerepvállalását növelésében, Magyarország nem
Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, így nem is fog részt venni sem ennek tervezésében, sem magukban a műveletekben, sem ezek finanszírozásában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.
A tárcavezető az MTI szerint a NATO külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a kormány legfőbb célja „Magyarország megóvása a szomszédságban tomboló háborútól”, ezért is tartotta fontosnak az észak-atlanti szövetség azon korábbi egyhangú döntését, amelynek értelmében az észak-atlanti szövetség nem részese a fegyveres konfliktusnak, és mindent megtesz a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.
Szijjártó szerint eddig minden NATO-n belüli javaslat tiszteletben is tartotta ezeket a vörös vonalakat, viszont figyelmeztetett, hogy most olyan előterjesztés született, amellyel a katonai szervezet közelebb kerülhet a háborúhoz. Tájékoztatása szerint ez a NATO koordinációs szerepének erősítéséről szól az ukrán fegyverszállítások és katonai kiképzés tekintetében, amit Magyarország határozottan ellenez. Hazánk a javaslat tárgyalásakor arra kérte a többi tagállamot, hogy gondolják át, jó ötlet-e ez, ugyanis a katonai támogatás összehangolása idáig kétoldalú alapon zajlott, a szövetség nem vett részt ebben – mutatott rá.
A NATO még csak szeretné, hogy mindenhol annyi nő szolgáljon, mint a magyar hadseregben
Egyre több nő választja a katonai szolgálatot hivatásként, ám a NATO szerint még így is alacsony a nők létszáma a katonai szövetség hadseregeiben. A geilenkircheni légibázison a toborzás egy különleges módját választották: egy repülőút erejéig összeállt egy kizárólag nőkből álló legénység. A Deutsche Welle riportja.
The post A NATO még csak szeretné, hogy mindenhol annyi nő szolgáljon, mint a magyar hadseregben first appeared on 24.hu.
Atomcsapással is fenyegetik Párizst az oroszok, ha Macron katonákat küld az ukrán frontra
Fokozott kiképzés, gyakorlatozás, lövészárkok ásása, a felszerelés hiányosságainak ellenőrzése – hónapok óta ez a napirendje a Laporte kaszárnya lakóinak, a Brive-la-Gaillarde településére 1907-ben áthelyezett 126. gyalogsági ezrednek. A francia katonai egység az esetleges ukrajnai beavatkozásra készül – írja a Le Monde.
A megszokott napirendet aligha törte meg a lap szerint Emmanuel Macron bejelentése. A francia elnök arról beszélt február 26-án, miután húsz európai vezetővel találkozott: „nem kizárt” akár nyugati katonák bevetése sem Ukrajnában. Ám a Le Monde szerint a katonák mégiscsak gyakrabban gondolhatnak mostanában a keleti frontra. Sőt nemcsak a legénységet készítik fel a franciák: a páncélozott csapatszállító harcjárműveket 2021 óta folyamatosan cserélik le a 126. ezrednél. A párizsi lap szerint negyven vadonatúj páncélozott harcjármű várakozik most is a hangárokban.
A 126. ezred harcolt már oroszok ellen – a napóleoni háborúkban azt a hidat védte-fedezte a francia védelmi minisztérium szerint, amelyik a Berezina folyó fölött ívelt át. Ez az a folyó, amelynek a neve gyakorlatilag a katonai kudarccal vált egyenlővé a francia nyelvben és hadtörténelemben. Ugyanis itt szenvedte el a végső vereséget Napóleon visszavonuló serege az 1812-es, Oroszország elleni sikertelen hadjáratában.
A világpolitika szempontjából sem mindegy, hogy ki lesz a következő amerikai elnök
NATO és Európa
Donald Trump elnöksége alatt a NATO céljának újraértékelésére törekedett és csökkentette a katonai szövetség védelmi finanszírozását azzal érvelve, hogy a tagoknak méltányosabban kellene kivenniük részüket a költségekből. Nemrégiben aztán azt javasolta, hogy Oroszországot arra kellene ösztönözni, hogy azokat NATO-országokat célozza meg, amelyek védelmi kiadásai nem elegendőek.
Trump arra is sürgette Európát, hogy fizessen vissza közel 200 milliárd dollárt az Ukrajnába küldött lőszerekért cserébe. Válaszul a Biden-kampány reklámokat jelentetett meg több, csatatérnek számító államban – Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában – kiemelve Trump NATO-álláspontját és kihangsúlyozva a szövetség védelmi projektjeit 9/11 után.
Ki az a Klaus Iohannis, aki román államfőből lenne NATO-főtitkár?
Klaus Iohannis román elnök kedden jelentette be, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét. Az erdélyi szász politikus a NATO-tag Románia nevében, országa teljesítményére és saját államfői tapasztalataira alapozva jelöltetné magát a védelmi szövetség főtitkári tisztségére. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a gyökeres változásokon átment, kiszámítható és megbízható szövetséges Romániának jogos törekvése, hogy nagyobb szerepet vállaljon az euroatlanti struktúrák vezetésében, és a NATO-t is a szövetség egészének érdekeit szolgáló döntések meghozatalához segíti, ha a kelet-európai térségnek egy „kiegyensúlyozott, erős és befolyásos” képviseletet biztosít.
Iohannis 2014 óta, tehát tíz éve román államfő (a választást Hunyad megye kivételével egész Erdélyben is megnyerte), Románia pedig 2004-ben csatlakozott az észak-atlanti védelmi szövetséghez, amely az utóbbi napokban is kemény kihívásokkal volt kénytelen szembenézni. Az Ukrajna elleni inváziót 2022-ben megindító Vlagyimir Putyin szerdán, nem sokkal az orosz elnökválasztás előtt jelentette ugyanis be, hogy a NATO-hoz tavaly csatlakozott Finnország határára orosz csapatokat fog telepíteni (Finnország és Svédország az utolsó két ország, mely 2023-24-ben belépett az észak-atlanti szövetségbe). Erre a finn miniszterelnök, Petteri Orpo úgy reagált, hogy Oroszország hosszú konfliktusra készül a Nyugattal szemben.
Magyarország már megint bot a küllők között
Pressman: A magyar kormány panaszkodik, hogy beleavatkoznak a belügyeibe, miközben ő maga teszi ezt más országokban
Az Egyesült Államok törődik Magyarországgal, törődünk a magyarokkal, nagyra tartjuk és csodáljuk az önök kultúráját és történelmét, és szoros kapcsolatok kialakítására törekszünk. És nem is igazán kérünk sokat: megelégednénk az átláthatóság, a párbeszéd, a pártatlanság és a demokrácia iránti elkötelezettséggel
jelentette ki csütörtökön David Pressman, az USA budapesti nagykövete Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából Budapesten. A helyszín szimbolikus volt, a CEU egykori Nádori utcai épülete, és Pressman emlékeztette is a hallgatóságot arra, hogy Orbán Viktor kormányának intézkedései miatt volt kénytelen az egyetem áttenni a székhelyét Bécsbe.
Beszédében a nagykövet felidézte, hogy a magyar kormányfő a NATO-csatlakozást egy történelmi igazságtalanság korrigálásaként értelmezte, és hangsúlyozta az ország elkötelezettségét a demokrácia és a jogállamiság iránt, majd Pressman ezzel szembe állította a jelenlegi magyar kormány által hozott problémás politikai döntéseket, mint például az Egyesült Államokkal szembeni ellenséges retorika, a média elfoglalása, a korrupció, illetve a jogállamiság leépítésére való törekvések.
Ruben Östlund: Feltettem magamnak a kérdést, rákattintanék-e a saját filmjeimre a repülőn?
Ruben Östlund nevét tíz éve ismerte meg a világ. A svéd rendezőt korábban is számon tartották a filmrajongók, elsősorban Play – Gyerekjáték? című szatírája miatt, a 2014-ben bemutatott Lavina viszont jóval nagyobb közönséghez jutott el, és a tengerentúlon is lelkesen fogadták. Igaz, Oscarra éppen nem jelölték érte, de Östlund a mellőzésből is sikert tudott kovácsolni egy virálissá vált videóval, amit a jelöltek bejelentése után forgatott.
Erről is beszélt interjúnkban, amelyet annak apropóján készítettünk vele, hogy a Lavinából magyar színpadi változat készült. Az Orlai Produkció és a Katona József Színház közös előadásában Mészáros Béla játssza Thomast, a tisztes férjet és családapát, aki egy alpesi síparadicsomban vakációzik a családjával. Mikor egy lavina vészesen közel zúdul le a bárhoz, ahol délutáni pihenőjüket töltik, a férfi ösztönösen menekülőre fogja, magára hagyva feleségét és gyerekeit. Később letagadja, ami történt, ez a kettő együtt pedig már sok a feleségnek – a Belvárosi Színház színpadán Járó Zsuzsa alakításában –, és a síparadicsomban keserű házassági válság bontakozik ki.
Östlund az eredeti Lavina bemutatása óta eltelt tíz évben két Arany Pálma-díjat nyert A négyzet és A szomorúság háromszöge révén, ezzel a filmvilág legszűkebb elitjéhez csatlakozott. Utóbbi filmjéért rendezőként és forgatókönyvíróként is Oscar-díjra jelölték. Beszélgettünk róla, hogyan tervezte újra a karrierjét a Lavinával, mit néznek a filmesek a repülőn, és hányan hívták fel aggódva, miután a Lavina Oscar-reményei meghiúsultak. Arról is megkérdeztük, mit gondol Svédország NATO-csatlakozásáról, amelynek megerősítését éppen a magyar kormány húzta-halasztotta a legtovább.
Oroszország káoszt hint el Európában és azon túl is – mondta Biden Washingtonban és egy lengyel diplomata Pesten
Oroszország két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát, a háború azóta számtalan fordulatot vett. Írtunk arról, hogy hosszú távon Ukrajna számára mi jelentheti talán az egyetlen biztonsági garanciát. Sz. Bíró Zoltán ruszista azt fejtegette, hogy Kijev (bármekkora területet is ellenőriznek majd Volodimir Zelenszkijék) NATO-ba való integrálása csökkentheti azokat a biztonsági kockázatokat, amelyekkel Ukrajna kénytelen lesz a háború lezárása után is szembenézni.
Mindazonáltal a jelenlegi hadműveletek, a 2024-es fejlemények alapján már most is elég kockázatos Ukrajna helyzete: Kijev folyamatosan területet veszít a front keleti szakaszain, elsősorban a Donbasz térségében. Az orosz előrenyomulás gyakorlatilag a térség legnagyobb városától, Donyecktől – amely orosz irányítás alatt áll – tolja távolabb, nagyjából Kijev felé a frontvonalat. A Donbasz egészének a megszerzése lehet Vlagyimir Putyin stratégiai célja is, hiszen Donyeck megyéje az egyike annak a négy ukrán régiónak, amelyet Oroszország 2022 őszén annektált.
Wolfgang Schwan / Anadolu / AFP A 80. dandár ukrán katonái tüzérségi tűzzel lövik az orosz állásokat Bakhmut irányában az Oroszország és Ukrajna között két éve tartó háborúban az ukrajnai Donbászban 2024. március 05-én.
Erdogan: Törökország kész orosz-ukrán béketárgyalások házigazdája lenni
Törökország kész Oroszország és Ukrajna csúcstalálkozójának házigazdája lenni a háború lezárása végett – közölte pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Isztambulban. Erdogan elmondta, hogy részletesen megvitatták az ukrajnai háború fejleményeit, valamint a fekete-tengeri hajózás biztonságát és a gabonaegyezmény újraélesztésének kilátásait.
A török elnök azt mondta, országa kiáll Ukrajna területi épsége mellett, és nagyban hozzá fog járulni Ukrajna újjáépítéséhez a háborút követően. Zelenszkij arról beszélt, hogy Oroszországot nem fogják meghívni a Svájcban megrendezendő első békecsúcsra. Kijelentette, hogy a soron következő találkozóra meghívást kaphat egy orosz képviselő, miután megvitattak és kidolgoztak egy békéhez vezető útitervet Kijev szövetségeseivel.
A török államfői hivatal beszámolója szerint az egyeztetések azt követően kezdődtek, hogy Zelenszkij látogatást tett egy Isztambul melletti hajógyárban, ahol az ukrán haditengerészet számára épül két korvett. Zelenszkij hivatala szerint Erdogannal folytatott megbeszélésén érintették az ukrán elnök úgynevezett békeformuláját, ukrán hadifoglyok szabadon engedését az orosz fogságból, valamint a kétoldalú hadiipari együttműködést is.
ENSZ-szakértő: az elfoglalt ukrán területeken bevett gyakorlat a kínzás
Az orosz fegyveres erők módszeresen alkalmazzák a kínzást az elfoglalt ukrán területeken, Ukrajnában pedig a kollaborálással vádolt foglyokkal való bánásmódra van panasz, legalábbis az egyik nyugat-ukrajnai börtönt illetően – közölte pénteken az ENSZ kínzással kapcsolatos ügyekben vizsgálódó különleges jelentéstevője.
Alice Jill Edwards, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának pénteki, genfi ülésén kiemelte, „a kínzással és a rossz vagy megalázó emberi bánásmód egyéb formáival kapcsolatos hiteles bejelentések arra utalnak, hogy a kínzás az orosz háborús politika részét képezi, tehát az így elkövetett súlyos bűnök nem tűnnek a véletlen műveinek”.
A különleges jelentéstevő – aki szeptemberben tett látogatást Ukrajnában, de Oroszországba való beutazását nem engedélyezték – újságíróknak elmondta azt is, hogy az ukrán ügyészektől származó információi szerint mintegy 103 ezer háborús- vagy emberiesség elleni bűncselekményről tudnak az Ukrajnától elfoglalt területeken, az esetek 90 százaléka kínzás. Edwards a látogatása után közzétett jelentésében azt írta, „az elfoglalt területeken rendszeresen és szervezett formában történtek kínzások, amiből arra lehet következtetni, hogy közvetlen politikai felhatalmazással mentek végbe.”
Petr Fiala: a lőszersegélynek egyelőre csak az első részére van meg a pénz
Petr Fiala cseh kormányfő közölte pénteken, hogy az Ukrajnának szánt lőszersegélynek egyelőre csak az első részére gyűlt össze a pénz. A minisztelnök ezzel pontosította Petr Pavel államfő azon előző napi kijelentését, miszerint Csehországnak már mintegy nyolcszázezer lövedék finanszírozását sikerült biztosítania Ukrajna számára.
Eddig csak az első küldeményre, háromszázezer darab taracklőszerre gyűjtöttünk össze elegendő pénzt Ukrajnának
– írta az X közösségi oldalon megjelent bejegyzésében Fiala.
Harmincnégy csoportos csapásról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Harmincnégy csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel, sorozatvetőkkel és drónokkal az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán tengeri drónokat összeszerelő ukrán üzemekre, valamint fegyver-, hadfelszerelés- és üzemanyag-raktárakra, és ukrán katonai alegységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire is – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A március 2. és 8. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésben az összes frontszakaszon orosz előretörésről számoltak be, 102 ukrán ellentámadás vagy támadás elhárítása mellett. Ezek közül 65 ellentámadás Avgyijivka környékén hiúsult meg.
Az orosz összesítés szerint az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt hét folyamán csaknem 7300 katonát veszített, akik közül a legtöbben, több mint 2860-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. A héten 24 ukrán katona adta meg magát.
Így húztak ki egy nőt a romok alól az ukrán mentőcsapatok
Csak Harkiv megyében hárman vesztették életüket az orosz tüzérség péntek reggeli bombázása következtében. Egy nőt viszont csodával határos módon élve húztak ki egy ház romjai alól az ukrán mentőcsapatok Harkivnál, amit egy orosz rakéta döntött össze.
A The Guardian videója a mentésről itt nézhető meg.
The post Így húztak ki egy nőt a romok alól az ukrán mentőcsapatok first appeared on 24.hu.
Lettország megkezdte a tartózkodási engedély nélküli oroszok kiutasítását
Lettország kiutasít hat olyan orosz állampolgárt, akiknek nincs érvényes tartózkodási engedélyük – közölte a rigai bevándorlási hivatal vezetője pénteken. Maira Roze a lett televízióban elmondta: két orosz állampolgár már el is hagyta Lettországot, a másik négynek 30 napon belül kell távoznia.
Ez az első alkalom, hogy Lettország kiutasít orosz állampolgárokat a bevándorlási törvény 2022 őszén – Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt – elfogadott módosítása alapján, amely szigorította az orosz állampolgárok tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályokat. A rendelkezés értelmében, ha valaki orosz útlevéllel akar Lettországban élni, akkor határozatlan idejű tartózkodási engedélyt kell kérnie, amelynek feltétele – bizonyos kivételektől eltekintve – a mindennapi élethez szükséges lett nyelvismeret bizonyítása.
A hatóságok szerint a szigorítás mintegy ezer embert érinthet, de több mint egyötödük már továbbutazott másik uniós tagállamba. Csaknem két tucat további érintettnek még igazolnia kell azokat a családi okokat, amelyek lehetővé teszik további tartózkodásukat. A többiek esetében a határőrség ellenőrzi, hogy a bejelentett lakcímükön tartózkodnak-e, és indokolt esetben elrendelhetik kiutasításukat – mondta Roze az MTI tudósítása szerint.
Az orosz hadseregbe toboroztak katonákat Indiában
Az indiai hatóságok több embert őrizetbe vettek olyan embercsempész-hálózathoz való tartozás gyanújával, mely jól fizető oroszországi munkát ígérve valójában az orosz hadsereg ukrajnai háborújához toborzott embereket.
A tájékoztatás szerint a központi nyomozóiroda (CBI) emberei 13 körzetben tartottak razziát és többeket kihallgattak. Megállapították továbbá, hogy az emberkereskedők elsősorban a közösségi oldalakon, illetve a YouTube-on keresztül toboroztak érdeklődőket „jól fizető oroszországi munkára”.
A jelentkezőket azonban akaratuk ellenére az ukrajnai frontra szállították, emelték ki a közleményben, hozzátéve, hogy már legalább 35 ilyen esetről tudni.