Nap: 2024. május 28.
A Mount Everest igazi hősei nem a gazdag szemetelő hegymászók, hanem a serpák
A serpák egyike a Nepál hegyvidéki régióiban, a Himalájában élő etnikai csoportoknak. Ők emberfeletti képességekkel rendelkeznek, oxigénpalack nélkül jutnak fel a hegycsúcsra. S ráadásul ők cipelik az úgynevezett “profi mászók” összes csomagját. 1 nap alatt teszik meg minimális pihenőkkel azt az utat, amihez a legjobb hegymászóknak általában 4 nap kell. 2018 óta 110 tonna szemetet hoztak le a hegyről, amit a “bátor mászok” s kísérőik hagytak ott.
S mégis őróluk nem hallassz semmit, amikor valaki célba ér, és a fél világ dicséri, arccal a kamerák mögött állnak. És mindennek a tetejébe, egyetlen “profi” mászó sem mászott fel segítség nélkül. 2018 óta az elmúlt években 110 tonna szemetet hoztak le a hegyről, amit a “bátor mászok” s kísérőik hagytak ott.
A serpák a Himalája hegyvidékén nőnek fel, amely magában foglalja a magas tengerszint feletti magasságot is. Ennek eredményeként fizikailag alkalmassá válnak a magaslatokban való tartózkodásra. A testük alkalmazkodott az alacsony oxigéntartalomhoz és az extrém időjárási körülményekhez, ami előnyt jelent a hegyen történő mozgás során.
Országos határrendészeti összesítő
Országos határrendészeti összesítő
Egy ostoba tévhitet oszlattak el a parlagfűről szegedi kutatók
Épp akkor szorítaná ki a kínai beszállítókat az EU, amikor elkezdődnek a magyar szélenergia-fejlesztések
A szélturbinagyártásban is élesednek az EU és Kína közti kereskedelmi feszültségek, és habár Magyarországon újra lehet szélerőműveket építeni, vélhetően nem a hazai piac lesz a kínai és európai cégek közti viaskodás legfontosabb terepe.
Mi történt? Az európai cégeket hozná helyzetbe a kínai versenytársakkal szemben a szélturbinagyártásban az Európai Bizottság, amely nemrég „iránymutatást és ajánlásokat terjesztett elő” a megújuló energia EU-n belüli elterjedésének felgyorsítására.
Úgy alakítanák a szabályozást, hogy az új megújuló erőművek engedélyezésére szolgáló árveréseken az ár mellett az ajánlat más elemeit, például a felelős üzleti magatartást és a kiber- vagy adatbiztonságot is figyelembe lehetne venni – írja a Portfolio.hu.
A parlagfű nem gyógynövény, teája mérgező lehet, károsítja a belső szerveket – állítják a kutatók
Egy ostoba tévhitet oszlattak el az ambróziáról a szegedi szakemberek. Biztosan nem gyógynövény a parlagfű, teája mérgező lehet, károsítja a belső szerveket – állítják a Szegedi Tudományegyetem kutatói.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói vizsgálták meg a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit. Tették ezt azért, mert egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem értékes gyógynövénynek tekintik, a teáját is, a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák – írja az egeszsegkalauz.hu.
Akik a parlagfüvet “ősi gyógynövényként” tartják számon, azok tévesen feltételezik, hogy annak latin neve, az “Ambrosia artemisiifolia” is csodálatos hatásaira utal. Az ambrózia ugyanis a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó étke. Ám a parlagfűnek semmilyen köze sincs az ógörög istenekhez: nevét Carl von Linné botanikustól az 1700-as években kapta az Amerikából mintegy 100 éve Európába behurcolt, virágporával jelentős allergénnek minősülő gyomnövény.