via 24.hu => eredeti post link
Báthory István apja korai halála után még csecsemőként a Habsburg Ferdinándhoz hű Várdai Pál esztergomi érsek gyámsága alá került, aki Bécsbe küldte, ahol a király apródja lett. Huszonkét esztendősen, 1556-ban tért haza Erdélybe Izabella és a fiatalkorú János Zsigmond szolgálatába, ahol karrierje gyorsan ívelt fölfelé. János Zsigmond korai halálával, 1571-ben egy korábbi szerződés értelmében trónja Habsburg Miksára szállt volna, ám a rendek Báthoryt tették meg fejedelemnek, választásukat pedig II. Szelim oszmán szultán is támogatta – írja a Rubicon.hu.
Az új uralkodófejedelem a Porta révén hamarosan örökletessé tette fejedelemségét, amit az 1568-as drinápolyi béke után Miksa sem mert nyíltan támadni, de a háttérből segítette a hatalomra törő Bekes Gáspárt. Amikor pedig a lengyel trón megüresedett, a jelöltek között felmerült Rettegett Iván orosz cár és I. Miksa mellett a török által támogatott Báthory István is. A cár hajlandó volt lemondani Miksa javára egyes livóniai lengyel területekért, a Habsburg uralkodó pedig Bekest küldte magyar riválisa kiütésére, de 1575. július 8-án, a kerelőszentpáli csatában Báthory győzelmet aratott. Ennek hatására a lengyel rendek végül
őt választották királlyá: Erdély fejedelmét 1576. május 1-jén a Wawelban koronázták meg.