Best WordPress Hosting
 

Így lett lengyel király a magyar fejedelem

Báthory István apja korai halála után még csecsemőként a Habsburg Ferdinándhoz hű Várdai Pál esztergomi érsek gyámsága alá került, aki Bécsbe küldte, ahol a király apródja lett. Huszonkét esztendősen, 1556-ban tért haza Erdélybe Izabella és a fiatalkorú János Zsigmond szolgálatába, ahol karrierje gyorsan ívelt fölfelé. János Zsigmond korai halálával, 1571-ben egy korábbi szerződés értelmében trónja Habsburg Miksára szállt volna, ám a rendek Báthoryt tették meg fejedelemnek, választásukat pedig II. Szelim oszmán szultán is támogatta – írja a Rubicon.hu.

Az új uralkodófejedelem a Porta révén hamarosan örökletessé tette fejedelemségét, amit az 1568-as drinápolyi béke után Miksa sem mert nyíltan támadni, de a háttérből segítette a hatalomra törő Bekes Gáspárt. Amikor pedig a lengyel trón megüresedett, a jelöltek között felmerült Rettegett Iván orosz cár és I. Miksa mellett a török által támogatott Báthory István is. A cár hajlandó volt lemondani Miksa javára egyes livóniai lengyel területekért, a Habsburg uralkodó pedig Bekest küldte magyar riválisa kiütésére, de 1575. július 8-án, a kerelőszentpáli csatában Báthory győzelmet aratott. Ennek hatására a lengyel rendek végül

őt választották királlyá: Erdély fejedelmét 1576. május 1-jén a Wawelban koronázták meg.

Farkasok tizedelik Erdélyben a kóbor kutyákat

Példátlan jelenséget figyeltek meg Romániában a farkasok viselkedését vizsgáló kutatók, akik évekig vizsgálták a Hargita környékén élő farkasokat. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az ordasok táplálékában jelentős szerepet tölt be a kutya, aminek több oka is van.

Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Természetvédelmi Osztályának vezetője a Wolflife projekt keretében négy évig tanulmányozta a ragadozók életmódját. A szakértő a maszol.ro portálnak megerősítette : a farkas – más megnevezéssel toportyán – rendkívül óvatos állat, az embert messziről kerüli. A Hargitát átszövik a farkasok által használt útvonalak, átjárók. A csapásokon portyázó falka megközelítőleg két hét alatt járja be a vadászterületét. Éjszakai életmódot folytatnak. Gyorsan alkalmazkodó fajról van szó, ennek köszönhető, hogy az évszázadok alatt életben maradtak.

A kutató szerint a farkas nem jelent veszélyt az emberre, legtöbbször a viselkedését értik félre. A farkas, mint ragadozó, azon igyekszik, hogy minél kevesebb energia ráfordításával jusson hozzá a táplálékához. A falkák stratégiája, hogy ellenőrzésük alatt tartják a területükön élő prédaállatokat – szarvasokat, vaddisznókat, őzeket –, és így próbálják eldönteni, hogy van-e közöttük olyan állat – sérült, beteg, legyengült –, amit érdemes elejteni.

Meglepő kincs és sírok kerültek elő az ótordai református templomból

Minden eddiginél gazdagabb a Magyar Királyság területén a XIV. században kiadott ezüstpénzeket tartalmazó tordai lelet, régészeti feltáráson nem volt példa hasonló felfedezésre a közép-erdélyi térségben – mondta el az MTI-nek Paul Chiorean régész, a kincs megtalálója.

A 397 ezüstéremből álló kincset tavaly júniusában találták meg a Kolozs megyei Tordán, de a múzeum csak a napokban, a feltárás végeztével számolt be róla a nyilvánosságnak. A kincsre a belvárosban, az ótordai református templom lebontott karzata helyén bukkantak a régészek.

Az ezüstérmék a XIV. századból származnak, többségüket Károly Róbert, I. Lajos király, illetve Buda városa verette, de ugyanabból az időszakból származó szerb dínár is több van közöttük – mesélte az MTI-nek Chiorean.

Helyreállítanák a csíkszeredai Mikó-vár egykori védműrendszerét

Visszaállítanák a csíkszeredai Mikó-vár egykori védműrendszerét, hogy a műemlék visszakapja eredeti, középkori arculatát– jelentette be kedden sajtótájékoztatón Korodi Attila, a város polgármestere.

Hargita megye székhelyének első embere Karda-Markaly Arankával, az erődítményben működő Csíki Székely Múzeum igazgatójával és Darvas Lóránt régésszel közösen ismertette a tervet: a sajtótájékoztatót a Mikó-vár hátsó udvarán tartották, ahol már elkezdődött a régészeti feltárás.

A vár nyugati és északi oldalán Darvas vezetésével

Erdélyben is vetítik majd a Petőfi-filmet, az se baj, ha nincs mozi

Erdélyben is látható lesz március 15-étől a Most vagy soha! című film – közölték az MTI-vel a vetítések szervezői, a Taylor Projects és A Vándormozi. A március 14-i magyarországi premierhéten Nagyváradon, Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is vetítik majd a mozik.

Sőt, olyan helyekre is eljut majd a magyar filmtörténet legdrágább filmje, ahol nincs mozi.

Ilyenek a többi között Székelyhíd, Nagyszalonta, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Székelykeresztúr.

Elkészült a magyaros szecesszió egyik fő műve, a marosvásárhelyi Kultúrpalota felújítása

Átadták csütörtökön a felújított marosvásárhelyi Kultúrpalotát: a négy évig tartó felújítási és restaurálási munkálatok alatt teljesen megújult Erdély egyik legfontosabb műemlék épülete – írja az MTI.

Az erdélyi város főterén álló szecessziós palota megújult tükörtermében tartott kétnyelvű, román és magyar átadási ünnepségen Péter Ferenc (RMDSZ), az épületet fenntartó Maros megyei közgyűlés elnöke előbb kiemelkedő eseménynek nevezte a megújulást, majd felidézte a munkálatok kezdetét, a buktatókat, majd a műemléki státusszal járó kötöttségeket is, végül pedig hozzátette:

a Kultúrpalota úgy tökéletes, ahogy azt több mint száz évvel ezelőtt megálmodta és felépítette nekünk Bernády György polgármester. Nekünk annyi a dolgunk, hogy vigyázzunk rá, és megtartva évszázados patináját, a mai kor igényeinek megfelelően végezzük rajta a beavatkozásokat.

Román kormányfő: Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája

Marcel Ciolacu román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Kovásznán, pártja megyei szervezetének tisztújító gyűlése végén nyilatkozta ezt. Magyarázatként elmondta, amikor a székelyeknek autonómiájuk volt, azt nem a románoktól „kapták”, mi több, nem is a románok „vették el tőlük” – írja az Agerpres hírügynökséget idézve az MTI.

Hozzátette, nem érti, „hol hibáznak, miért harcolnak egymással”, amikor a történelem folyamán a románok és székelyek sosem harcoltak egymás ellen.

Ha valami igazságtalanság érte őket (székelyeket), akkor az a szászoktól és magyaroktól származott, Vitéz Mihály lobogója alatt együtt harcoltunk. Inkább a történelmet kellene a gyerekeinknek megtanítanunk, mielőtt kővel dobálnánk egymást

Novák Katalin tavaly épp a kegyelemben részesített K. Endre falujában nyaralt Erdélyben

Tavaly nyár végén, négy hónappal azután, hogy kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil bűncselekményben segédkező igazgatóhelyettesének, az erdélyi származású K. Endre szülőfalujába ment nyaralni Novák Katalin.

A Hang.hu a lemondott köztársasági elnök Facebook-fotói alapján azonosította be, hogy Novák és családja 2023 augusztusában töltött több napot Zabolán. Novák a képekhez fűzött kísérőszövegekben a települést nem, csak Erdélyt jelölte meg helyszínként, de a fotókon látható, hogy meglátogatta a zabolai Mikes kastélyt is, amely fent van a Booking.com-on is Zabola Estate néven.

A magyar sajtóban már több helyen megjelent, hogy a kastély rendbe hozásához a magyar adófizetők jelentős összeggel, legalább egymilliárd forinttal járultak hozza. Az adófizetők pénze egy olyan exkluzív luxusszállodához vándorolt, amely a környéket járó turisták számára nem látogatható, a zárt magánterületre kizárólag a szállóvendégek mehetnek be. A lap értesülései szerint a kastély Angliából hazatelepült tulajdonosai és K. Endre családja szoros kapcsolatot ápolnak.

Véres harc árán nyerték meg a magyarok a sorsdöntő csatát

Bem József honvéd tábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei 1849. február 9-én vívták a sorsdöntő piski csatát. A véres küzdelemben végül a magyarok győzedelmeskedtek – írja a Rubicon.

Kilátástalan helyzetben a magyarok

Miután Bem csapatai súlyos vereséget szenvedtek Nagyszebennél, a tábornoknak csupán 1500 embere és néhány ágyúja maradt. Egyetlen lehetősége így az volt, hogy egérutat nyer nyugat felé, és eléri a Maros mentén haladó utánpótlást, amit Damjanich János küldött számára.

Ráomlott a mennyezet a diákokra egy erdélyi iskolában

Beomlott szerdán egy iskola mennyezete az erdélyi Ladamos (Loamnes) községben, Szeben megyében, négy diák könnyebben megsérült – írja az MTI a Szeben megyei vészhelyzeti felügyelőség tájékoztatása alapján.

A baleset a községhez tartozó Alamor település általános iskolájában történt, a tűzoltók nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre. Az osztályteremben csak a négy, 11 és 15 év közötti diák tartózkodott, amikor beomlott az álmennyezet. Társaik az eset után hívták az 112-es segélyhívó számot, az áldozatok eszméletüknél voltak, amikor a mentősök kiérkeztek. Az iskola igazgatója a Turnul Sfatului megyei lapnak azt mondta, a gipszkartonlapokból álló álmennyezet a szünetben omlott be, amikor a diákok zöme nem volt a teremben. Hozzátette, szerencsére nem egyből szakadt le, mert akkor tragédia is történhetett volna. A tanteremben 13 diák tanul összevont osztályban, ötödik és nyolcadik osztályosok.

Az omlás pillanatában a helyiségben tartózkodó két lány és két fiú kisebb sérüléseket szenvedett, nyaki fájdalmakra panaszkodtak és a karjukat is fájlalták. A mentősök a nagyszebeni gyermekkórház sürgősségi osztályára szállították őket kivizsgálásra. Maria Greavu, a község polgármestere azt mondta, az álmennyezet leomlását a huzat és az erős szél okozhatta, mivel a diákok épp szellőztettek, amikor a baleset bekövetkezett. A polgármestertől tudni azt is, hogy 1936-ban épített iskola legutóbb 2004-2006-ban esett át felújításon, és a közeljövőben terveznek egy újabb korszerűsítést.

Román kormányfő: Felejtsük el végre azt a butaságot, hogy Erdély nem román föld

Emberek, Erdély román föld, az Európai Unió része vagyunk, Magyarország is az Európai Unió része. Románia és Magyarország is NATO-tagok, és az örökkévalóságig szóló megállapodásokat írtak alá. Felejtsük el végre azt a butaságot, hogy Erdély nem román föld

– így fogalmazott Marcel Ciolacu román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Szatmár megyei szervezetének péntek esti értekezletén a maszol.ro – az Agerprest idéző – tudósítása szerint.

Beszédében a pártelnök-kormányfő kifejtette: reményei szerint a szavait nem azzal a „breaking news-zal” fogja tálalni a sajtó, hogy kiárusította Erdélyt.

Ritka dinoszaurusz-csontvázakat talált Erdélyben egy magyar kutatócsoport

Újabb növényevő dinoszauruszok csontvázára bukkant az ELTE-Őslénytani Tanszék munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport Romániában, a Hátszegi-medencében – írja az MTI az egyetem közleménye alapján.

A kutatók 2019 óta folytatnak ásatásokat az erdélyi Valiora nevű település közelében.

Feltárt leletegyüttesük számos, a kréta időszak legvégén élt gerinces állattól származó csontot tartalmaz, amelyek tudományos feldolgozása még zajlik. A leggyakoribb dinoszauruszmaradványok egy viszonylag kisméretű, többnyire két lábon járó növényevő fajtól származnak, amely a Rhabdodontidae nevet viselő családba tartozik.

Ráomlott a gyerekekre egy székelyudvarhelyi diákotthon fala

Összedőlt a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium diákotthonának egyik külső fala hétfő délután, legkevesebb négy gyermeket maga alá temetve – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem (ISU).

Alina Maria Ciobotariu, az ISU szóvivője a Digi24 hírtelevíziónak elmondta: a nagy erőkkel helyszínre érkező tűzoltók három diákot mentettek ki a romok alól, ketten eszméletüknél vannak, de egyikük állapota válságos.

A sérülteket – három, 15-17 év közötti diáklányt – átvette a mentőszolgálat.

Valamiért egyetlen erdélyi irodalmi folyóirat kapott minden magyar közpénzt az NKA Szépirodalmi Kollégiumától

Az Orbán János Dénes vezette kollégium pont egy olyan üzletemberhez irányítja az NKA pénzeit, akinek korábban tízmilliókkal tartozott.

Vadászokra támadt egy medve Erdélyben

Medve támadt két vadászra vasárnap Beszterce-Naszód megyében, Nagynyulas (Milas) településen – közölte az erdélyi megye vészhelyzeti felügyelősége (ISU).

A két férfi vadászaton vett részt, amikor rájuk támadt a medve. A fejükön és a vállukon sérültek meg, de eszméletüknél vannak és együttműködnek az ellátásukra érkezett mentősökkel.

A sérültek saját lábukon ereszkedtek le az erdőből a mentőautóig a többi vadász segítségével.A Timponline.ro megyei hírportál szerint a Mezőség határán található Nagynyulas lakóit 2019 óta rettegésben tartják a medvék.

Nem maradna magyar többségű megye Erdélyben egy új javaslat szerint

41 megyéről 15-re csökkentenék a megyék számát Romániában egy javaslat szerint, aminek az a hátulütője, hogy nem maradna magyar többségű megye az országban. Az index.hu ismertetése szerint Székelyföldet kettévágná a javaslat: a 38 százalékban magyar lakossággal rendelkező Maros megyét, benne a 40-45 százalék között mozgó marosvásárhelyi magyarsággal, hozzácsatolnák a döntő többségben román lakosságú Kolozs, Szilágy és Beszterce megyéhez, míg a magyar többségű Hargitát és Kovásznát Brassóval vennék egy kalap alá.

Az átalakítást, amit a román üzleti és tudományos szféra szorgalmaz, azzal indokolják, hogy a megyék csökkentésével Románia sokkal jobban tudna működni. Marcel Ciolacu, Románia szociáldemokrata miniszterelnöke is szükségesnek tartja a közigazgatási reformot, ugyanakkor megjegyezte, ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. A politikus szerint az átrendezést a 2024-es parlamenti választások előtt nem fogják meglépni – írta a lap.

(A nyitóképen Marcel Ciolacu beszédet mond a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 15. kongresszusán az erdélyi Marosszentgyörgyön 2021 szeptemberében)

Így vitték el Erdélyt a románok

A román nacionalista politika – a dákoromán-kontinuitásra és az erdélyi románság jelentős lélekszámára hivatkozva – már az első világháború előtt komoly energiát fordított Kárpátokon túli igényeinek propagálására – írja a Rubicon.hu. Az addig semleges ország 1916-ban titkos szerződést kötött az antanttal, hogy ha megtámadja a Monarchiát, és a háború végéig nem köt különbékét, akkor elcsatolhatja hazánktól a kívánt területeket.

A meglepetésszerű román támadást azonban a központi hatalmak nemcsak visszaverték, de különbéke aláírására kényszerítették a Román Királyságot. Ezzel elvileg elszálltak az esélyek Erdély megszerzésére, de Románia

1918. november 10-én – egy nappal az általános fegyverszünet előtt – visszaugrott a háborúba, így a győztesek mellett állva várta az osztozkodást.

Fideszes abszurd Erdélyben: kétszer vették meg az egyszer bezárt lapot

Tízmilliárdból bevásároltak, majd megszüntették a megvett nyomtatott sajtó érint változatait, majd újra megvették a már bezárt lapot – NER-abszurd Erdélyben, adóforintokból.

Már kamaszként csatákban harcolt Bethlen Gábor

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, választott magyar király, a török hódoltság korszakának egyik legjelentősebb uralkodója 394 éve, 1629. november 15-én hunyt el. Bethlen 16 évnyi országlásának köszönhetően Erdély beléphetett az aranykorába – írja a Rubicon.

Már kamaszként csatákban harcolt

A későbbi fejedelem 1580-ban, Marosillye várában látta meg a napvilágot, és már kamaszként bekapcsolódott a tizenötéves háború küzdelmeibe. Harcolt például az 1595. évi havasalföldi hadjáratában, majd Székely Mózes támogatójaként a Basta György elleni csatákban is. Székely bukása után török területeken bujdosott, ahol magához ragadta az erdélyi politika és diplomácia szálait.