Best WordPress Hosting
 

Felvázolták a brit tábornokok a harmadik világháború 10 pontos forgatókönyvét

Érdekes cikket közölt a brit The Sun nevű bulvárlap egy bulvárnak aligha nevezhető témáról: két nyugalmazott brit tábornok, jelenleg neves biztonságpolitikai szakértő, arról beszélt elég részletesen, hogy szerintük milyen módon vezethet harmadik világháborúhoz az, ha az orosz hadsereg gyorsan előretör Ukrajnában.

Egyetlen kis gáton múlhat fél Nyugat-Európa áramellátása, de Svájc nem hajlandó engedni

Franciaország, Olaszország és Németország is aggódhat amiatt, hogy több, az energiatermelés szempontjából kritikusan fontos gát Svájc területén van. Az alpesi államra egyre nagyobb nyomás helyeződik, hogy a vízügyi döntéseibe vonja be a partnereit, de egyelőre nem adnának beleszólást a szomszédoknak. A helyzet miatt a térség atom- és vízerőművei is bajba kerülhetnek, ami diplomáciai háborúhoz vezethet Európában.

A magyarok félnek az egyik legjobban a klímaváltozástól, mégis alig tesznek ellene valamit

A klímaváltozás korunk egyik legsúlyosabb kihívása: gazdasági, társadalmi és politikai kérdés világszinten, amely globális megoldást sürget. Bár egyhangú tudományos konszenzus van a klímaváltozás létezéséről és annak nyilvánvaló negatív hatásairól, sőt, a világszerte elvégzett felmérések alapján úgy tűnik, a laikus közvélemény döntő része is egyértelműnek ítéli ezeket a hatásokat, ugyanakkor mégis jelentős probléma, hogy az erőfeszítések, amelyeket az átlagpolgárok a klímaváltozás mérséklése érdekében tesznek, közel sem elegendőek a szakértők szerint. Írásunkban mindezekhez kapcsolódva először arra keressük a választ, hogy a magyar lakosság mekkora része fogadja el a klímaváltozás jelenségét, illetve mennyien tagadják azt. Majd azt vizsgáljuk, hogy azok között, akik elfogadják a klímaváltozást, vajon mekkora arányban vannak azok, akik aggódnak is annak következményei miatt, illetve mennyien közömbösek inkább. Ezek után a cikkünk legfontosabb kérdéseként azt tesszük fel, hogy a lakosság mekkora része cselekszik is aktívan a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében. Ezt először a legtágabb körben vizsgáljuk, vagyis mindazok között, akik elfogadják (vagyis nem tagadják) a klímaváltozást, majd szűkebben, csak a kifejezetten „klímaaggódók” esetében is.

Az orosz eliten belüli harcokról is szól Putyin mostani minisztercseréje

Oroszországban, ha egy közszereplő ellen büntetőeljárás indul vagy elítélnek, két dolog szokott igaz lenni: az adott személy ellenzi Vlagyimir Putyin uralmát vagy az ukrajnai „különleges katonai műveletet”, illetve nem számít magas rangú tisztviselőnek. Az állítólag kenőpénzt elfogadó Timur Ivanov védelmi miniszterhelyettes áprilisi letartóztatása baljóslatúan nem a fenti szabályt követte. Rávilágít továbbá az oroszországi befolyásos csoportok közötti feszültségek elmélyülésére, miközben a zsarnok részéről nem látszanak a koherens vezetés jelei.

Az ukrán légvédelem az orosz rakétákkal, az orosz tankok az ukrán lövészárkokkal nem bírnak – Háborús híreink szombaton

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz csapatok azért tudtak betörni Harkiv megyébe, mert a védőknek nem volt elég modern, nyugati légvédelmi rendszere. Mindeközben Moszkva is elismerte, hogy a korábbiakhoz képest lelassult a harkivi offenzíva, a vezérkar szerint ugyanakkor ez szándékos tervezés miatt történt így. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

OTP-vezérhelyettes: jó az új otthonfelújítási program, de lehetnek gyermekbetegségek

Hol tart a Magyar Bankszövetség digitalizációs javaslatának implementációja? Pontosan hogyan kell értelmezni a 15 perces lakáshitel koncepcióját? Milyen pozitív, hosszú távú hatása lehet a júniusban induló otthonfelújítási támogatási programnak, és milyen gyermekbetegségek ütközhetnek ki a megvalósítás közben? Milyen hatást gyakorol a CSOK Plusz a lakáshitelezésre, meddig lehet fenntartani a jelenlegi kamatszinteket, ha nem csökkennek a hosszú oldali hozamok, és hol van az AI jelenlegi helye a lakossági bankolásban? Többek között ezekről a kérdésekreől beszélt Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese, a Magyar Bankszövetség alelnöke a Portfolio Checklist podcastjéban, amelyet a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciára kitelepült stúdióban rögzítettünk.

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a “szabadság földjén” az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.