Best WordPress Hosting
 

Tíz év alatt eltűnt a magyar bankfiókok több mint fele

Szeptember végére mindössze 1445 bankfiók maradt az országban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Ez azt jelenti, hogy 65 egységre került lakat az év eleje óta. Aligha lehet meglepő, hogy így történt, hiszen májusban létrejött a MBH Bank, amelybe  a tavaly összeolvadt MKB Bank és Budapest Bank mellé bekerült a Takarékbank is. A három hitelintézet egymáshoz közeli fiókjainak mindegyikét pedig nem célszerű megtartania az MBH-nak. A “bankok boltjainak” megszűnése azonban ettől függetlenül is megállíthatatlan folyamatnak látszik.

A fiókbezárások már több mint egy évtizede zajlanak folyamatosan Magyarországon. 2013-ban a jegybank adatai szerint még 3100-nál is több egység üzemelt, ebből több mint 1700-at zártak be mostanra. Tavaly 322 fiókra került lakat, és és bár az idén lassult a bezárások üteme, az már nem valószínű, hogy valaha is újra nőni fog a fiókszám.

A Világbank adatai szerint egyébként Magyarország 2021-ben legalábbis még nem állt nagyon rosszul az 100 ezer felnőtt lakosra jutó bankfiók számban, akkor 22,4 egységet számolt a szervezet. Ez jóval több, mint az osztrákoknál, ahol alig 12 fiók jutott százezer felnőttre, és a sokszorosa a hollandiainak, ahol 5,45 fiók esik 100 ezer felnőtt lakosra. A bankfiókokkal legjobban ellátott európai ország Bulgária: 60-nál is több egység jut 100 ezer lakosra. 

Tömegével zárja be bankfiókjait az MBH Bank

Április 30-án lezárult a mintegy három évig tartó fúziós folyamat az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével, és május 1-jével létrejött az MBH Bank. (A Budapest Bank és az MKB Bank egyesülése még 2022. március 31-én valósult meg, az akkor egyesült hitelintézet működött április 30-ig MKB Bank néven.) A NER gigabankja nemrégiben a Duna Takarékot is lenyelte, bár az látszólag önálló maradt.

Az egyesülést követően – jelentették be még májusban – az MBH Bank rendelkezik a legnagyobb fiókhálózattal, közel 500 helyen várják az ügyfeleket személyesen. Az egyesülési folyamat során egyébként folyamatosan nyirbálták a banki hálózatot. A korábbi nagy bezárások után (akkor 300 fióknak mondhattak a helybeliek búcsút) egy évvel ezelőtt tucatszám került roló az egységekre. Ez sem volt azonban elég.

Esetenként az ATM-et is leszerelik

Többnapos leállás jön az egyik legnagyobb magyar banknál

A Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. többlépcsős egyesüléséből 2023. május 1-jén létrejött Magyarország második legnagyobb hitelintézete, az MBH Bank Nyrt. az egységes működés megteremtése és a minőségi ügyfélkiszolgálás biztosítása érdekében az informatikai rendszerek harmonizálására kerül sor – olvasható a pénzintézet közleményében.

A bank részletes tájékoztatójából kiderül, hogy az informatikai fejlesztések miatti szünet az elektronikus szolgáltatásokban elsősorban a volt MKB-s ügyfeleket érinti, de a komplex leállás miatt valamennyi MBH-s ügyfélnek célszerű tájékozódnia a részletekről.

Az átállási időszak teljes ideje alatt:

Gyors tempóban tüntetik el a magyarországi orosz bankhálózatot

Hamarosan nyoma sem marad, hogy Magyarországon járt Oroszország legnagyobb bankja, az állami többségű Sberbank. A jegybank a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t (PSFN) jelölte ki a végelszámolásra, ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) saját cége. Most éppen ott tart a folyamat, hogy sorra árverezik el a Sberbank magyarországi fiókjait – olvasható a portálon.

A legutóbbi árverések július 10-én zárultak le és több ingatlant is sikeresen eladtak:

Kaposvári fiók  – 88 millió forint,

Folytatódott a bankfiók-bezárási hullám

Lassuló hitelezés, egyre kevesebb bankfiók – baljós jelek sejlenek elő a magyarországi bankszektor első negyedéves eredményeit bemutató adatokból. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint konszolidáltan nézve a számokat kiváló a helyzet. Az első negyedévben ugyanis 321 milliárd forintnyi adózott eredményt ért el a hazai bankszektor, ami nemcsak több mint a négyszerese a tavalyinak, de történelmi rekord is. Csakhogy a konszolidált adatokban benne vannak például olyan cégek is, mint az OTP Bank külföldi leányai, amelyek sokkal nagyobb nyereséget értek el, mint a Magyarországon működő bank.

A magyarországi helyzetet pontosabban tükröző nem konszolidált adatok szerint a hazai bankok nyeresége jóval kisebb, 229 milliárd forintos lett, ez is 31 százalékkal felülmúlja ugyan a 2022-est, de ebben a javulásban olyan tényezők is szerepet játszanak, mint az értékvesztés és céltartalékolás csökkenése. Tavaly az első negyedévben többet kellett félretenniük a bankoknak ilyen címen az orosz-ukrán háború okozta válság és az akkor bezáró Sberbank miatt, mint az idén. (Az idei első negyedévet még javíthatta is, hogy az Országos Betétbiztosítási Alaptól visszakapták a Sberbank-betétesek kártalanítására befizetett pénzüket.) Az első negyedévi 229 milliárdos profit nagyobbik része még így is külföldről vagy más hazai leánycégektől származhat, ebből ugyanis az MNB adatai szerint 128 milliárd forintot osztalékbevétel tett ki. Egy évvel ezelőtt az osztalék nagyobb volt, megközelítette a 188 milliárd forintot.

A kamateredmény az elmúlt évben megugrott, 612 milliárd forint lett az első negyedévben, ez 82 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ez az emelkedő kamatszint miatt érhető is. Csakhogy a kamatok ráfordításai jóval gyorsabban nőnek, mint a bevételek, az előbbiek a négy- és félszeresükre ugrottak meg, az utóbbiak alig a háromszorosukra nőttek. A díj- és jutalékbevétel soron 13 százalék körüli növekedést mértek, ez nagyjából kompenzálja a tavalyi inflációt.