Idén tovább folytatódnak a banki és telekommunikációs szektorokban az előző évi infláció alapján megállapított nagyobb díjemelések, amelyeket a jegybank többször is helytelenített.
Mi történt? Mostanra minden nagyobb bank bejelentette, hogy a tavalyi inflációt követve mennyit emel az idén a díjain.
Átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe idén a nagyobb bankoknál nyitható egyszerűbb számlák most az Énpénzem.hu saját gyűjtése alapján.
Az MNB több telefonszámának másolásával is telefonálnak ismét csalók magánszemélyeknek, akár a jegybank, akár valamelyik hitelintézet nevében. A beszélgetés során az ügyfelek bizalmas banki adatait, pénzét szereznék meg, vagy kémprogramot töltetnének le velük – olvasható a pénzintézet közleményében. Az MNB és a bankok nem keresnek meg ügyfeleket ilyen ürügyekkel. A megkárosított állampolgároknak célszerű a rendőrséghez fordulni.
A Magyar Nemzeti Bankra hivatkozó tavaly szeptemberi adathalász támadások után újabb telefonos csalási kampány zajlik a jegybank telefonszámaival visszaélve. Az MNB ügyfélszolgálatára csupán az elmúlt egy hét alatt 14 ügyféljelzés érkezett emiatt.
A bűnözők az MNB egyes telefonszámait másolják le, és így hívnak fel magánszemélyeket. Valamelyik kereskedelmi bank ügyfélszolgálataként vagy az MNB nevében jelentkeznek, mivel állításuk szerint gyanús tranzakciót észleltek az ügyfél számláján vagy bankkártyájánál. Konkrét, ám valójában nem létező személyeket (pl. Szabó Zoltán) is megneveznek, akik kibercsalókként épp támadják az ügyfelet.
Csányi Sándor az InfoRádió Aréna című műsorának adott interjúban arról beszélt, hogy még saját várakozásaikat is túlszárnyalta az OTP-csoport teljesítménye, jövőre pedig az idei rekordot is megdöntheti nyereségük. Az OTP lett Közép- és Kelet-Európa legnagyobb, és egy tavalyi stresszteszt alapján Európa 4. legstabilabb bankja.
Az elnök-vezérigazgató közölte, a bankcsoport számára a magyarországinál jobb volt a helyzet bizonyos országokban, idehaza a tőkére vetített megtérülésük 15-16 százalék között volt, csoportszinten pedig 27 százalék. Csányi Sándor az interjúban beszélt a bankpiaci versenyhelyzetről, a fintech cégek, illetve az orosz–ukrán-háború jelentette kihívásokról, a digitális bankolásról. Az OTP akvizíciós tervéről annyit árult el, hogy egy olyan viszonylag nagy bankot vennének meg, amely három országban van jelen, olyan országokban, ahol nagyon fejlett a digitalizáció és a bankrendszer.
A magyar helyzetről azt mondta, az OTP versenyképességét nem rontja az extraprofitadó, azt ugyanis mindenki fizeti, de a makrogazdaságnak nem jók a különadók, egyszeri intézkedések, beavatkozások, mert a hitelezési képességet csökkentik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról értesült, hogy ismeretlenek emailt küldenek magyar magánszemélyeknek, melynek PDF-formátumú csatolmánya arról tájékoztat, hogy „Magyarország Nemzeti Bankja” által támogatott víruskezelő program letöltésével megvédhető a számítógép és a mobiltelefon, valamint annak segítségével biztonságba helyezhető a banki ügyfél vagyona.
A nagyobb hitelesség elérése és a gyanútlan ügyfél bizalmának elnyerése érdekében a csalók a jegybank nevét, céglogóját, valamint hazánk címerét is felhasználják. A hamis víruskezelő program letöltéséhez egy linket is küldenek, amelyre kattintva már a rosszindulatú szoftver számára kell megadni a személyes és banki adatokat. Az így letöltött programba beírt érzékeny adatokkal az ügyfél lényegében átengedi a bűnözőknek a számlája feletti irányítást. Ez a program nem vírusirtó, nem lesz biztonságban a pénze, és ha óvatlan, a bűnözők megszerezhetik megtakarításait – idézi a közleményt a portál.
A jegybank nem levelez közvetlenül – vírusírtó vagy bármilyen üzleti megoldást ajánlva – lakossági vagy vállalati ügyfelekkel, nem készít és nem támogat vírusirtó programot, továbbá nem ad megbízást arra vonatkozóan, hogy nevében ilyet bárki tegyen, illetve ezt hirdesse.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte keddi, kamatdöntő ülésén – közölte az MTI. Legutóbbi, márciusi ülésén a testület 75 bázisponttal 8,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot a februári 100 és a januári 75 bázispontos enyhítést követően. A legutóbbi kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás, a jegybank alelnöke azt mondta, hogy lezárult a monetáris politika “gyors lépésekkel operáló szakasza”, a második negyedévben lassul a kamatcsökkentés üteme, a monetáris politika új szakaszba lép.
A Portfolio.hu értékelése alapján a 50 bázispontos csökkentés megfelelt a várakozásoknak, vagyis folytatódott a kamatcsökkentési ciklus, ám a korábbi hónapokhoz képest már kisebb sebességgel. A lassítás szerintük több szempontól is érthető:
A gyors inflációcsökkenés időszaka véget ért, májustól valószínűleg a jegybanki 2-4 százalékos célsáv felett lesz a mutató egészen az év végéig.
A jól sikerült 2023 után az idei első negyedévben még jobban rákapcsoltak a nyugdíjpénztárak. Két számjegyű pluszban állnak magas kockázatot vállaló portfóliók.
Mi történt? Az idén is folytatódott az árfolyam-emelkedés a jegybank és az önkéntes nyugdíjpénztárak honlapján elérhető adatok szerint. Míg azonban 2023-ben jóformán minden alap hasonlóan magas hozamot ért el a részvénypiacok és a magyar állampapírpiac emelkedésének köszönhetően, az idén már jól látszik, hogy a kockázatos portfóliók azok, amelyek több nyereséget hoznak – írja elemzésében a Bank360.hu.
Kontextus. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közlése szerint az intézmények tavaly 21,2 százalékos nettó átlaghozamot értek el, lényegesen túlszárnyalva az év végén mért inflációs mutatót. A tavalyi átlaghozam 25 éves csúcsnak számított, és szinte minden alap két számjegyű pluszban zárt.
Kiugróan jól teljesítettek tavaly a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak, a lendület pedig az idén is kitartott, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közlése szerint az intézmények tavaly 21,2 százalékos nettó átlaghozamot értek el, lényegesen túlszárnyalva az év végén mért inflációs mutatót – írja hétfői elemzésében a Bank360.
Három hónap után a KSH adatai szerint tavaly decemberhez képest 2,1 százalékkal emelkedtek az árak, ez alapján az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók nagyjából felénél van reálhozam. A legalább 40 százalékban részvényeket tartó növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben, közülük három is 10 százalék fölötti pluszban járt március végén (Allianz Kockázatvállaló, Alfa Mega Trend és OTP Dinamikus). Ezek az alapok a legmagasabb részvénykitettségűek között vannak, 80–90 százalékos arányban is lehet bennük kockázatos eszköz. A többi növekedési alap is bőven az infláció fölötti árfolyam-emelkedést ért el, jellemző a 4–7 százalékos hozam három hónap alatt.
A legnagyobb pénztári alapok a kiegyensúlyozott portfóliók. A tagok többsége ezt választja, azokat pedig, akik nem választanak, ezekbe a közepes kockázatú, 25-40 százaléknyi részvényt tartó alapokba sorolják be. Jó hír számukra, hogy a reálhozam szinte mindegyik alapnál megmaradt az első negyedévben is, sőt voltak olyan portfóliók, amelyek teljesítménye kiemelkedő volt. Az OTP Kiegyensúlyozott portfóliója, amely valószínűleg a teljes hazai önkéntes nyugdíjpénztári szektor legnagyobb alapja, több mint 7 százalékot emelkedett 3 hónap alatt.
Matolcsy Györgyöt arról kérdezte Novák Előd (Mi Hazánk), hogy mikor fogják az infláció miatt az 5 forintosokat ki-, az 50 ezres bankókat bevezetni. A képviselő jelezte, pártja már sok érvet felsorakoztatott a készpénzhasználat mellett, de ezt nég szükségesnek tartaná. Az ötforintosok kivonását Balassa Péter (Jobbik) már két éve sürgette, hiába. Novák Előd most ugyanazzal érvelt: az érme már a saját anyagköltségét sem éri meg, színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként, kivonása nemzetgazdasági szinten milliárdos megtakarítást eredményezett.
Az EU-rekord magyar inflációs mutatókkal elértéktelenedett 5 forintosok kivezetése így indokolttá vált.
Szerinte az infláció miatt lenne szükség az 50 ezer forintosra is, hiszen
Matolcsy György MNB-elnök második (és egyben utolsó) ciklusa 11 hónap múlva lejár – ennek apropóján készített ingatlanügyi számvetést a Válasz Online. Azért ingatlanügyit, mert mint emlékeztettek, 2020-ra az MNB-alapítványok vagyonkezelője, az Optima Zrt. meg tudta vásárolni a varsói tőzsdén jegyzett, Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szerbiában és a térség más államaiban is aktív Globe Trade Centre (GTC) többségi tulajdonrészét, és ezzel a Matolcsy György-féle nemzeti bank regionális ingatlanpiaci szereplővé vált. És ez egyben azt is jelentette, hogy az MNB magyar és lengyel leágazásai közötti (szürke) zónában különös adásvétel-sorozatok indultak, melynek haszonélvezői privát érdekeltségek lettek.
Jellemzően ingatlan- és magántőkealapokról van szó, melyek kivétel nélkül a Quartz Befektetési Alapkezelő irányítása alatt állnak. A Quartz mögött pedig – a Dirket36 bizonyítékai szerint – Matolcsy György egyik fia, Matolcsy Ádám régi barátja, Száraz István a végső haszonhúzó tulajdonos.
A portál a nemzeti banki ingatlanügyletekkel kapcsolatban mostanra eljutott odáig, hogy szerintük
Nem fogta vissza magát a jegybankelnök, aki szerint nincs sok értelme a kötelező iparkamarai tagságnak a jelenlegi keretek között.
Mi történt? „Nem hiszem azt, hogy érdemes egy kötelező kamarai rendszerben olyan kamarát fenntartani, ahol a felmérések szerint a tagok 80-90 százaléka nem veszi igénybe a kamarai szolgáltatásokat” – mondta Matolcsy György a parlamentben a kötelező iparkamarai tagságot firtató kérdésre. A Telex beszámolója szerint az MNB-elnök Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének is odaszúrt.
Mi ennek a jelentősége? A kötelező kamarai tagságot évek óta, rendszerint sok vita, és erős ellenérzések övezik a vállalkozások részéről. Bár az éves tagdíj értéke nem sok, 5000 forint, de a cégek jelentős része úgy érzi, ezért nem kap semmit, ezért egyszerű sarcként fogják fel a kötelező tagsággal járó díjfizetési kötelezettséget.
Tavaly percenként 50 ezer forintot loptak el az ügyfelektől, ráadásul a kár döntő részét már az áldozatok viselik.
Mi történt? 2023. negyedik negyedévében már a bankkártyás csalásokban keletkezett kár 71 százalékát viselték az ügyfelek. Ráadásul a csalások száma és értéke is újabb és újabb rekordokat dönt. Míg 2020-ban a bankkártyás csalások 2,2 milliárd forint veszteséget okoztak, és ennek csak tizedét (220 millió forint) állták az ügyfelek, addig 2023-ban már mintegy 5 milliárd forint volt az okozott kár, és ebből 3,3 milliárd forintot az ügyfelek zsebéből húztak ki. Tavaly összesen 180 ezer bankkártyás csalás történt, míg egy évvel korábban még 156 ezer – derült ki a Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatóján.
És mennyi volt az átutalásos csalás? A banki átutalásos csalások 98 százalékánál az ügyfél viseli a kárt. A lakosság esetében a károsultaknak 3537 esetben összesen 5,14 milliárd kárt okoztak a csalók 2023 utolsó negyedévében. Az év egészében pedig 20 milliárd forint volt az a kár, amiből 18,7 milliárdot terheltek a lakossági ügyfelekre. A károk döntő részénél az ügyfelek maguk adják ki az adataikat a csalóknak, vagy átverés hatására maguk indítják az utalást a csalók számlájára. Csakhogy olyan mértékben nőtt meg az ügyfelekre hárított kár mértéke, hogy az MNB tavaly már ajánlást tett a bankoknak, hogy nem terhelhetnek minden kárt automatikusan az ügyfélre.
(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
A 2024. januári 3,8 százalékos és a februári 3,7 százalékos infláció után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy
az infláció letörését a kormány rendezte el.
Csütörtökön munkaebéd keretében Matolcsy György és Nagy Márton áttekintette az ország gazdasági helyzetét és a gazdaságpolitika aktuális feladatait, közölte az MNB.
A közlemény azt írja, a felek egyetértettek abban, hogy nemzetgazdasági érdek az alacsony infláció megőrzése, valamint – az egyensúly helyreállítása mellett – a fenntartható növekedés újraindítása. Közös álláspont volt, hogy a hazai növekedés magasabb fokozatba kapcsolása érdekében tovább kell erősíteni Magyarország versenyképességét.
A vezetők megegyeztek, hogy a két intézmény közötti eddigi szakmai együttműködés mellett a jövőben stratégiai kérdésekben is további személyes egyeztetést tartanak.
Néhány évvel ezelőtt Magyarországon még egészen ritkaságnak számítottak a készpénzbefizetésre is alkalmas ATM-ek, ezzel szemben mostanra már évi több millió ilyen tranzakciót hajtanak végre a magyarok.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vonatkozó adatai szerint 2010 első félévében még csak 84 624 ilyen tranzakciót hajtottak végre az országban, míg készpénzfelvételre 55 905 324 alkalommal került sor ugyanezen időszakban. Ez azt jelenti, hogy a ki- és befizetéses bankautomatás tranzakcióknak mindössze a 0,15 százalékát tették ki a készpénzbefizetések, míg a pénzfelvételek adták ezen tranzakciók 99,85 százalékát – olvasható a portálon.
Ehhez képest a 2023. IV. negyedévében már 3 558 546 készpénzbefizetést hajtottak végre.
A testület a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette.
Legutóbbi, februári kamatdöntő ülésén a monetáris tanács – a januári 75 bázispontos mérséklést követően – 100 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, 9,00 százalékra, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte.
A kamatdöntés után öt perccel az euró jegyzése 395,39 forintra változott közvetlenül a döntést megelőző 395,43 forintról.
Lassított a kamatvágás ütemén, de nem kezdett el hirtelen óvatoskodni a jegybank.
Mi történt? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén. A testület a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette.
Előzmények. Legutóbbi, februári kamatdöntő ülésén a monetáris tanács – a januári 75 bázispontos mérséklést követően – 100 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, 9,00 százalékra. A gyorsítás átmeneti volt, a piac amúgy nemigazán vette jól, a forint nagyot gyengült az elmúlt hónapban.
A demográfiai helyzet egyre jelentősebb korlátja lesz itthon a foglalkoztatásbővítésnek, de azért jelentős tartalékok vannak még a magyar munkaerőpiacban.
Mi történt? Megjelent a jegybank friss munkaerőpiaci elemzése, amely szerint az alacsonyan és közepesen képzett fiatalok és az 55-74 éves nők körében vannak a magyar munkaerőpiac rejtett tartalékai.
A foglalkoztatásbővítés kilátásait ugyanakkor nehezíti, hogy 2030-ig 300 ezer fővel csökkenhet a hazai munkaképes korú népesség.
A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.
A tavalyi első félév egyik legjobban teljesítő devizája – a forint – idén lassan szégyenpadra kerül. Az árfolyam március elején a 400-as szintet nyaldosta, majd kis korrekciót követően a cikk megjelenésekor a 395-ös szint körül billeg az euró/forint kurzus. A forintgyengülés okairól számos kitűnő írás, elemzés jelent meg különböző felületeken. Mi most arra próbálunk választ keresni, hogy a forint gyengélkedése hogyan hathat az idei évre várható kamatpályára.
Az év első két kamatmeghatározó ülése többek számára meglepetést okozott. Januárban, amikor sokan nagyobb csökkentést vártak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a korábban sugalltnál kisebb, 75 bázispontos kamatvágás mellett döntött. Februárban pont fordítva, a többek által vártnál nagyobb, 100 bázispontos lazítás mellett tette le a voksát a döntéshozók többsége.
Hatalmas tervekkel állt elő Nagy Márton Nemzetgazdasági miniszter. Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint eközben 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége vagy a digitalizáció.
Mi történt? Úgy tűnik, hogy a 4 százalékos növekedés növekedés helyreállítása csak 2025-ben érhető el, de idén csak valamivel 3 százalék alatti bővüléssel számolunk – ismerte el Nagy Márton hétfő reggeli sajtótájékoztatóján, ahol a kormány új versenyképességi programját ismertette. A nemzetgazdasági miniszter szerint egy 140 oldalas háttértanulmányt is készítettek a versenyképességről, de ennek csak egy 20 oldalra szűkített változatát teszik nyilvánossá. A miniszter azt is közölte, hogy a költségvetés újragondolását is ezen számok alapján készítik el. Ugyanakkor Nagy szerint az idei növekedési várakozásoktól elmaradás oka, hogy az exportpiacaink gyengélkednek.
Mit jelent ez? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bemutatta a 2023. évre vonatkozó versenyképességi jelentését. Magyarország versenyképessége két helyet romlott 2023-ban a megelőző évhez képest, és az EU 27 országa közül a 19. helyre csúszott vissza – derült ki a jegybank 2023-as értékeléséből. Három év emelkedését követően Magyarország az MNB Versenyképességi Index összesítése alapján tavaly 46,6 pontot ért el az előző évi 47,9 pont után. Ezzel Magyarország relatív versenyképességi pozíciója a visegrádi országok átlaga (46,7 pont) alá esett, elmarad az uniós átlagtól (51,4 pont), valamint a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától (61,4 pont). A 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége (oktatás és egészégügy) és a digitalizáció. Az MNB saját versenyképességi összesítésének eredménye összhangban van a nemzetközi felmérésekkel – IMD versenyképességi rangsor, WIPO Globális Innovációs index – amelyek szintén jelentős romlást mutatnak.
In the shadow of the emerging Covid epidemic, OTT-One had managed to secure a business deal worth over ten billion forints, but the former stock exchange company has not been showing any life signs for a while. Since last year the firm has neither a board of directors nor a supervisory board, and when the National Tax and Customs Administration did not find it at its registered address, the authority decided to cancel its tax identification number. In the end, the Budapest Metropolitan Court declared the company defunct in early February.
It is only a matter of speculation how the company’s path could lead from the showers of public funding to compulsory liquidation. The company’s balance sheets prepared in recent years would provide some guidance, but since 2019, a line of auditors have refused to authenticate them one after another. In other words, the financial experts did not find the company’s account of the economic events and the evolution of the firm’s assets credible.
Yet not so long ago, OTT-One was one of the lucky pioneers that were given a chance to participate in the Chinese ventilator business totalling several hundred billion forints, led by Minister of Foreign Affairs and Trade Péter Szijjártó. The ministry didn’t bother with tenders; OTT-One previously told our paper that they had approached the authorities themselves and offered their services in the procurement process, citing their good Chinese connections. State agencies ordered life support devices from dozens of companies mostly unknown in the healthcare business, immediately paying the purchase price after signing the contracts. The deal looked like a great opportunity for OTT-One too, as