Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: orosz ukrán

Szankciók: az EU célba vette az orosz gázt, az Orbán-kormány vétóra készül

Közzétette szerző

Az Európai Unió az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt bő két évben összesen 13 szankciós csomaggal sújtotta az orosz gazdaságot, ezen belül az energetikai szektort is. Előbb az orosz szén importját tiltotta be, majd az orosz olaj behozatalát is jelentősen korlátozta – emlékeztetnek a portálon.

A Politico információi szerint Brüsszel – a készülő, 14. szankciós csomag keretében – az orosz cseppfolyósított gázra (LNG) vetne ki büntetőintézkedést: a behozatalt ugyan nem korlátozná, viszont betiltaná a már behozott LNG újraexportálását, valamint az uniós országok részvételét a jövőbeni LNG-projektekben Oroszországban.

A Bizottság szerint az intézkedések korlátoznák “az orosz LNG-kapacitás terjedését és így Oroszország bevételeit is”.

PostPin It!

Drágább lehet az uránérc az amerikai szankciók miatt

Közzétette szerző

Április végén az Egyesült Államok szenátusa elfogadta a régóta várt törvényt, mely betiltja amerikai atomerőműveknek orosz dúsított urán vásárlását.

Mi történt? A képviselőház még tavaly fogadta el az erről szóló indítványt, Joe Biden elnök pedig a 90 napos határidő előtt, már május 14-én alá is írta a törvényt, amelynek értelmében nem vásárolhatnak alacsony sugárzású, nukleáris fűtőelemet az amerikai cégek orosz forrásból. – írta meg Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője a Vg.hu-n.

Miért fontos? Mert jelenleg az USA 94 nukleáris reaktorkapacitásának

PostPin It!

Figyelmeztető lövés: az oroszok nyugati vagyont foglaltak le

Közzétette szerző

A moszkvai bíróság az orosz Transkapitalbank (TKB) kérelmének helyt adva 12,3 millió euró értékben elrendelte a német Commerzbank és az amerikai JPMorgan oroszországi vagyonának részleges lefoglalását – idézi a portál a Handelsblatt hírét. A döntés riasztólag hathat a szintén Oroszországban ragadt nyugati bankokra és más vállalatokra.

A bíróság az amerikai szankciós hatóság, azaz az OFAC tevékenységével indokolta az ítéletet, amely a TKB-t szankciós listára helyezte. Az erre a lajstromra felkerült cégek és kormányzati szervek vagyonát befagyasztják. Emellett az amerikaiaknak tilos velük üzletet kötniük, amit sok más ország bankjai és vállalatai is követnek.

A német bank egyébként az ukrajnai invázió kezdete óta jelentősen visszafogta oroszországi üzletágát. Kitettsége a 2022. februári 1,87 milliárd euróról 2023 végére 344 millió euróra csökkent. Emellett a Commerzbank Eurasija nevű leányvállalatának mintegy 400 millió eurónyi rubelbetétje van az orosz központi banknál.

PostPin It!

Döntött az EU: erre költik a befagyasztott orosz vagyont

Közzétette szerző

Az EU beleegyezik, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket 90 százalékban Ukrajna védelmi szükségleteire fordítsák.

Ezt Olaf Scholz német kancellár közölte kedden Lettország, Litvánia és Észtország miniszterelnökeivel közös sajtótájékoztatón mondta Rigában. A német politikus hozzátette: az erről szóló megállapodás jelenleg az összehangolás végső szakaszában van – idézi a portál.

Európában ma konszenzus van abban, hogy az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételeket szeretnénk újból felhasználni. Ez jelentős összeg, évente több milliárdot tesz ki. Egyetértünk abban, hogy ezeknek a pénzeknek a 90 százalékát ukrán védelmi célokra akarjuk felhasználni – jelentette ki a német kancellár.

PostPin It!

A háború miatt értették meg az emberek, hogy ez a mi pénzünk

Közzétette szerző

Sokat változott a korrupció mértéke és megítélése Ukrajnában az elmúlt tíz évben, Marta Ruda jogász, az ukrán Antikorrupciós Akcióközpont nevű nonprofit szervezet szakértője szerint van, amiben világszínvonalú gyakorlatokat alakított ki az ország. Ezzel együtt még sok a tennivaló. Interjú Kijevből.

Forbes.hu: Hogyan állnak az ukránok a korrupció kérdéséhez most, 2024-ben?

Marta Ruda: Jó úton haladunk afelé, hogy megértessük, hogy a korrupció az adófizetői pénz elpazarlása – a háború előtt nem ez volt a helyzet. Ez a szovjet örökség miatt alakult így: az emberek hozzászoktak, hogy semmi nincs magántulajdonban, minden a közösségé, emiatt nincs meg az az érzetük, hogy az ő pénzükről van szó, és nem olyan magas pozíciókban ülő emberek ügyeiről, amihez nekünk semmi közünk. Az egyik legrégebbi ukrán tényfeltáró újság neve is erre utal: Nashi Groshi, azaz a mi pénzünk.

PostPin It!

Ki nem találnád, mennyi pénzt küld az EU Ukrajnába

Közzétette szerző

A magyar uniós biztos jelentette be, hogy megindult az orosz agresszió által sújtott, szomszédos ország – Orbán Viktor által korábban ellenzett, végül megszavazott – támogatása.

Mi történt? Az Európai Bizottság folyósította az Ukrajna megsegítésre létrehozott, 50 milliárd eurós finanszírozású új alap első, 4,5 milliárd eurós részletét – jelentette be Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben. A támogatás szükséges likviditást biztosít Ukrajnának, hogy segítse az állam működésének finanszírozását, köztük az állami bérek és nyugdíjak kifizetését, valamint az alapvető közszolgáltatások biztosítását. A magyar uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a következő négy évre szóló, újjáépítést és helyreállítást támogató csomag következő kifizetésre már áprilisban sor kerülhet a korábban egyeztetett politikai feltételek teljesülése esetén. 

Hogyhogy? Korábban már beszámoltunk róla, hogy februárban mind a 27 EU-tagország állam- és kormányfője beleegyezett az Ukrajnát támogató 50 milliárd eurós támogatási csomagba az EU költségvetésén belül. Orbán Viktor sem vétózott, megszavazta. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy az itthon hangoztatott nézeteivel szemben Orbán Brüsszelben mást képvisel.

PostPin It!

Jön a hadigazdaság? Fontos mondatok az Európai Tanács elnökétől

Közzétette szerző

Európának át kell állnia a hadigazdaságra, fel kell készülnie a háborúra, mert ha nem sikerül megfelelően reagálni az ukrajnai háborúra, Oroszország meg fogja támadni az EU országait, hangzott el az EU berkeiből.

Mi történt? Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Euractivra írt egy véleménycikket, amelyet a Portfolio szemlézett. Michel szerint két évvel az invázió kezdete után világossá vált, hogy Oroszország nem fog megállni Ukrajnában, hanem más országokra is szemet vetett. Michel úgy látja, főleg Moldova, Grúzia, illetve kaukázusi, balkáni és afrikai országok vannak veszélyben, de szerinte Európát is megtámadhatja Oroszország, ah nem sikerül megfelelően reagálni az ukrajnai háborúra.

Mi következik ebből? „Fel kell készülnünk a védekezésre és át kell állnunk a háborús gazdálkodásra. Itt az idő, hogy felelősséget vállaljunk saját biztonságunkért. Nem számíthatunk másokra, nem lehetünk többé kitettek a választási eseményeknek az Egyesült Államokban vagy máshol” – fogalmaz Michel. Azt is írta, Európának fegyverkeznie kell, hogy meg tudja védeni magát, illetve Ukrajna támogatását is fokoznia kell.

PostPin It!

Újabb magyar vétó – most épp nem az EU-ban

Közzétette szerző

Orbán Viktor kormányfő egyik leghangosabb kritikusát látnák a NATO élén.

Mi történt? A magyar kormány nem tudja támogatni, hogy Mark Rutte holland ügyvezető miniszterelnök legyen a NATO következő főtitkára – mondta a magyar külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján.

Miért? „Természetesen nem tudjuk támogatni egy olyan ember megválasztását a NATO főtitkári posztjára, aki korábban térdre akarta kényszeríteni Magyarországot” – mondta Szijjártó Péter, utalva Rutte álláspontjára, amelyet a Magyarország és az EU közötti, jogállamisági aggályok miatti feszültség kapcsán képviselt.

PostPin It!

Lesz végül Orbán-Zelenszkij találkozó? Megszólalt Szijjártó

Közzétette szerző

Egyelőre nincsenek meg annak az előfeltételei, hogy a két miniszterelnök találkozzon, legalábbis Szijjártó Péter szerint.

Mi történt? Egyelőre nem kerül sor Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójára – erről Szijjártó Péter külügyminiszter az orosz állami hírügynökségnek, a RIA Novosztyinak beszélt, írja a Népszava. Szijjártó szerint ehhez még bizonyos előfeltételek kellenének, de ezek még messze vannak a teljesüléstől.

Háttér: Szijjártó Péter januárban Ungváron járt, ahol Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Andrij Jemakkal, az elnöki hivatal vezetőjével tárgyalt. A találkozó eredeti célja az Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij közötti találkozó előkészítése volt, de időpontot a felek végül nem egyeztettek. Mindannyian azt hangsúlyozták ugyanakkor, hogy „közeledtek a felek álláspontjai”.

PostPin It!

Nyugati katonákat Ukrajnába? Nem kizárt – komoly kijelentés Franciaországból

Közzétette szerző

Emmanuel Macron francia elnök hétfőn tabut döntögetett az európai vezetők párizsi találkozóján: szerinte nem zárhatjuk ki, hogy a Nyugat katonákat küldjön a háborúba.

Mi történt? A hírügynökségi tudósítások szerint hétfőn egy támogatói konferencia után arról beszélt Macron, hogy „nincs kizárva” a lehetősége annak, hogy a jövőben nyugati katonákat küldjenek Ukrajnába.

PostPin It!

Először közölt veszteségszámokat az ukrán vezetés

Közzétette szerző

A harmadik évébe lépett az ukrán-orosz háború, Zelenszkij elnök tegnap először közölt vesztségszámokat több mint egy év után.

Mi történt? 31 ezer ukrán katona halt meg azóta, hogy Oroszország két évvel ezelőtt teljeskörű inváziót indított Ukrajna ellen. Ezt maga Volodimir Zelenszkij elnök közölte vasárnap, egyben cáfolta a Kreml által terjesztett 150-300 ezres ukrán veszteségekről szóló híreket. Az ukrán elnök a sebesültek számáról nem beszélt, mert az segítséget jelenthetne Moszkvának. Több tízezer civil áldozat is lehet a megszállt területeken, erről Kijevnek nincs pontos információja.

Számok. Legutóbb Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó beszélt arról, hány ukrán katona vesztette életét: 2022 végén 13 ezer áldozatról adtak hírt. A 31 ezer áldozat igen komoly veszteség.

PostPin It!

Készen kell állnunk, ha becsapódik egy rakéta – így telnek a Kijevi Állatkert mindennapjai

Közzétette szerző

A Kijevi Állatkert emberfeletti munkával úgy vészelte át az elmúlt két évet, hogy egyetlen állat sem sérült meg, sőt, több száz sérült vagy otthon nélkül maradt állatot fogadtak be Ukrajna keleti és déli részeiről. Több mint húsz dolgozó ma is az állatkert területén él, hogy ott legyen, ha baj van. Helyszíni riport.

„Dalila nagyon szereti az újságírókat, tudja, hogy ilyenkor mindig kap egy darab húst” – enged meg magának vigyorogva egy félreérthető poént Kirilo Trantin, a Kijevi Állatkert igazgatója, amikor Kelet-Ukrajnából kimenekített tigris kifutójához érünk. Az állat Kirilo hangját hallva azonnal megjelenik. Meredt szemmel bámulni kezd minket, kisvártatva leül, majd a biztonság kedvéért türelmetlenül fel is mordul. „Mindig felismeri Kirilo hangját. Alapvetően jó kislány, de elég agresszív” – mondja tolmácsunk, Julia Vakulenko. Egy percen belül megjelenik egy fiatal állatkerti dolgozó, kezében fekete vödörrel.

Az igazgató belenyúl, kivesz belőle egy ránézésre legalább ötkilós, nyers húsdarabot, és fél kézzel behajítja az őt fixírozó tigrisnek.

PostPin It!

Medvegyev: Kijev és Odessza orosz városok

Közzétette szerző

Az orosz biztonsági tanács alelnöke ismertette béketervét. Ha a háború jelen szakaszában nem is, a jövőben biztosra veszi az ukrán főváros elfoglalását. 

Mi történt? A hidegháború időszakát megidéző beszéddel rukkolt elő Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnök. Szerinte az orosz hadsereg a „különleges hadművelet” céljainak teljesítéseként elérheti Kijevet, mivel onnan fenyegetés éri „Oroszország létét”. A fenyegetést nemzetközinek nevezte, okfejtése szerint Kijevet

Oroszország ellenfeleinek nemzetközi brigádja irányítja, élén az Egyesült Államokkal

PostPin It!

Tippelj, kié Európában a legdrágább orosz gáz

Közzétette szerző

Az Eurostatnál nyilvántartott hét, Oroszországból vezetéken vásárló uniós tagállam közül tavaly decemberben is mi fizettünk a legtöbbet a fűtőanyagért. Mutatjuk, mennyit.

Mi történt? EU-szerte tavaly decemberben is Magyarország vásárolta a legdrágábban a vezetékes orosz gázt – számította ki a Népszava az Eurostat adataiból. Míg Magyarországra (nálunk bevett mértékegységekre átszámítva) köbméterenként 172 forintért érkezett a fűtőanyag, addig Szlovákiától 166, a csehektől 160, Bulgáriától 150, a litvánoktól pedig nem több mint 71 forintot kért Moszkva a fűtőanyagért.

Kontextus. Bár 2022 nyarán Putyin, mondvacsinált indokokkal, elzárta az Ukrajna lerohanása ellen leginkább berzenkedő uniós tagok gázcsapját, többen – így például Magyarország és további hat tagállam – ma is kapnak orosz vezetékes gázt. (Igaz, néhányuk, például Ausztria, nem szolgáltat gázforgalmi adatot az EU statisztikai hivatalának.) Rajtuk kívül, némi meglepetésre, hét EU-tagállamba, az oroszoktól, hajókon, cseppfolyósított formában szállított, LNG-nek nevezett földgáz is érkezik. (Görögországba mindkét típus eljut.)

PostPin It!

Valaki másnak kellene a helyemen ülnie, de őt épp most ölte meg Vlagyimir Putyin

Közzétette szerző

Navalnij özvegye videóbeszédben jelentette be, hogy bosszút áll és férje nevében folytatja a harcot a szabad Oroszországért.

Mi történt? „Folytatni fogom Alekszej Navalnij ügyét. Továbbra is harcolni fogok hazánkért és arra kérem Önöket, hogy álljanak mellém. Hogy ne csak a gyászban és a végtelen fájdalomban osztozzunk. (…). Arra kérem önöket, hogy osztozzanak a dühömben.

A dühömben és a haragomban azok iránt, akik meg merték ölni a jövőnket”

PostPin It!

Ezt kapd ki: Putyin nem szereti, ha alákérdeznek neki

Közzétette szerző

Valójában kevés kérdés hangzott el a múlt héten megjelent kétórás propagandainterjún, annak is a java csak alákérdezés volt Tucker Carlsontól, Putyin pedig azt üzent, amit akart. Utóbbi szerint kár.

Az amerikai trumpista médiaszemélyiség, Tucker Carlson a múlt héten jelentette meg alákérdezős, tulajdonképpen orosz propagandának is kiváló interjúját az elnökkel, Vlagyimir Putyinnal. Valahol nagyon meta, hogy most egy orosz propagandacsatornán panaszkodik Carlson propagandainterjúja miatt, mondván, még ő is túl puhánynak érezte a kérdéseket ahhoz képest, hogy „nyugati újságíró” kérdezte a Kremlben (ő hívta így Carlsont, nem mi).

„Őszintén, nem teljesen élveztem ezt az interjút”,

PostPin It!

Beszéljünk akkor a Putyinnal készült „interjúról”

Közzétette szerző

Egy amerikai konteóterjesztő kérdezhette két órán át Vlagyimir Putyint. Hívhatjuk-e egyáltalán interjúnak a trumpista médiaszemélyiség, Tucker Carlson alákérdezését?

Megtörtént a nagy, exkluzív Putyin-interjú, a korábban Orbán Viktorral is interjút készítő amerikai, a Trump-párti Tucker Carlson ülhetett le az orosz államfővel szemben. Nehéz azt hinni, hogy nem csupán orosz propagandacélokból. A teljes interjú itt.

Mi történt? Az amerikai konteóterjesztő és trumpista kommentátor, az ex-Fox News-os Carlson volt az első külföldi médiaszemélyiség, aki interjút készíthetett Vlagyimir Putyinnal, amióta az orosz elnök csaknem két éve támadást indított Ukrajna ellen. Valójában kevés kérdés hangzott el a kétórás interjún, annak is a java csak alákérdezés volt. A Szabad Európa cikke szerint sokan igazából úgy vélik, Carlson valójában csak propagandaplatformot adott Putyinnak, aki az eddigi üzeneteit hangoztatta, Carlson pedig nem tért ki számos kérdésre.

PostPin It!

Orbán után Putyinnal is leül Tucker Carlson

Közzétette szerző

Moszkvában készít interjút az orosz elnökkel. Ő az első amerikai 2022 februárja óta, akinek ez összejön.

Mi történik? Tucker Carlson X-en (volt Twitter) megerősítette, hogy azért van Moszkvában, hogy interjút készítsen Vlagyimir Putyinnal, írja a Politico. Az ex Fox News-os műsorvezető az első amerikai 2022 februárja óta, aki interjút készít az orosz elnökkel. Carlson azzal érvelt, hogy azért készít interjút Putyinnal, mert ez a feladata. „Újságírással foglalkozunk, az emberek tájékoztatása kötelességünk.” A közösségi médiában Carlson azt kommunikálja, azért motiválta, hogy leüljön Putyinnal, mert „az angol nyelvű országok lakossága” rosszul volt informálva az ukrajnai háborúról, „mert senki sem mondta el nekik az igazat”.

Mikor lesz az interjú? A Fox által tavaly menesztett tévés nem pontosította, hogy mikor kerül adásba, de azt mondta, hogy „szerkesztetlenül” és „nem fizetőfal mögött” teszik közzé a weboldalán.

PostPin It!

Orbán Viktor: Ezeréves magyar államról ne mondják meg a szomszéd szlávok, hogy kik vagyunk

Közzétette szerző

A szokott menetrendnek megfelelően pénteken a Kossuth Rádióban járt Orbán Viktor miniszterelnök, hogy megmondja, mit gondoljunk a hét eseményeiről. Reagált a csütörtöki EU-csúcs eredményeire és az ukrán külügyminiszter békülékeny kijelentésére is.

Szokás szerint interjúszerű beszélgetésen vett részt péntek reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor miniszterelnök. A téma szinte végig Ukrajna volt, a miniszterelnök Facebook-oldalán is közvetített beszélgetést a Telex szemlézte. Íme a lényeg:

Orbán szerint kulcskérdés a béke, de nem állunk jól, mert Brüsszel a háború lázában ég, minden ekörül forog.

PostPin It!

Több száz hadifoglyot cserélt ki Ukrajna és Oroszország

Közzétette szerző

Újraindult a hadifoglyok cseréje Oroszország és Ukrajna között. Továbbra is rejtély viszont, hogy valóban voltak-e ukrán foglyok az egy héttel ezelőtt lelőtt orosz katonai gépen – Moszkva mindenesetre ezt állítja.

Mi történt? Több száz hadifogoly cseréjét jelentette be szerdán Ukrajna és Oroszország, ezzel újraindult a foglyok megtervezett cseréje, írja a The New York Times. Ez volt az ötvenedik csere 2022 eleje óta.

Hányan tértek haza? Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentése alapján a mostani csere során 207, húsz és hatvanegy év közötti katona és civil tért haza, közülük 36-nak van sérülése vagy súlyos betegsége. Az orosz védelmi minisztérium közlése alapján Oroszország 195 katonát kapott cserébe, a közvetítésben az Egyesült Arab Emírségek is szerepet játszott. Ukrán tisztviselők szerint összesen több mint 3000 katona és civil tért haza az elmúlt két évben. Oroszország nem közölt konkrét számot, tisztviselők nyilatkozatai alapján legalább 1200 orosz katonát engedtek el.

PostPin It!