Best WordPress Hosting
 

Elviheti az idei uniós pénzeink tizenötödét Magyarország migrációs büntetése

Napi egymillió eurós bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága Magyarországra az uniós menekültügyi politikától való eltérések miatt. A bíróság álláspontja szerint az ország szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos uniós politika és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályok alkalmazása alól.

Mindez súlyosan szembemegy a szolidaritás és felelősségmegosztás tagállamok közötti elveivel, és az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül – emiatt döntött a bíróság a rendkívüli léptékű, a bizottsági javaslatnál több mint hatvanszor magasabb büntetés kiszabása mellett.

Előzmények: a bíróság 2020 decemberében megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog már említett szabályait, ám a magyar kormány azóta sem tett eleget a 3,5 évvel ezelőtti ítéletben foglaltaknak. A késlekedés miatt 2022 februárjában nyújtott be keresetet Magyarország ellen az Európai Bizottság. Ebben még 16 393 eurós napi kényszerítő bírságról volt szó.

Több millió bevándorló érkezett tavaly az OECD-országokba, 40 százalékukat azonos ok motiválta a költözésre

Több szempontból is rekordot mutatnak a tavalyi évet jellemző migrációs statisztikák a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban: több, mint hatmillió új bevándorló érkezett a 38 tagország területére, állampolgárságot 2,8 millióan kaptak, a menedékkérők száma a kétmillió főt haladta meg, és a nemzetközi diákok száma is megközelítette ezt a szintet, derül ki a szervezet friss jelentéséből.

Az állandó letelepedést kérő bevándorlók 6,1 milliós száma 26 százalékkal magasabb a 2021-ben tapasztalthoz képest, és 14 százalékkal haladta meg a 2019-et jellemző adatot, ám

a rekordszintű migrációt az Ukrajnából elmenekülők figyelembevétele nélkül jelzik az OECD statisztikái.

Több mint hatezer filippínó dolgozó előtt „nyitja meg kapuit” Magyarország

Új munkalehetőségek nyíltak Fülöp-szigetekieknek Magyarországon, több mint hatezer filippínó előtt „nyitja meg kapuit Magyarország” – írja egy helyi lap egy állami hivatalra hivatkozva. A 2021-ben kijelölt országok közül a Fülöp-szigetekről érkeztek a legtöbben Magyarországra – az előző évben közel 4 ezer filippínó foglalkoztatását jelentették be magyarországi munkaadók.

„A magyar kormány nemcsak gyorsított eljárást biztosított a képzett filippínó munkavállalók felvételére, hanem megfelelő védelmet is” – fogalmazott a külföldön munkát vállalókért felelős Fülöp-szigeteki hivatal egyik munkatársa, Hans Cacdac.

Nyáron is megjelentek olyan hírek, hogy 10 ezer Fülöp-szigetekit toboroznak magyarországi munkákra. 

A profit- és bérkiáramlást támogatja az Orbán-kormány migrációs fordulata

A magyar kormány bevándorláspolitikai elképzelései az utóbbi évben jelentős fordulatot vettek. Míg a 2015-ös menekültválság idején azzal plakátolták tele az országot, hogy az ide érkezők „nem vehetik el a magyarok munkáját”, az aktuális tervek már arról szólnak, hogy 500 ezer új munkavállalóra van szüksége a magyar gazdaságnak. Miután az országnak nincs ekkora belső munkaerő-tartaléka, és a munkaképes korú lakosság száma csökken, ezt jelentős részben a külföldi vendégmunkások alkalmazásának megkönnyítésével tervezi elérni a kormány.

„Tizenöt olyan ország van, ahonnan egyszerűen lehet vendégmunkásokat hozni, és 130 szakma fogadná őket. Ezek hiányszakmák. Vietnám, Fülöp-szigetek, Mongólia, Távol-Kelet, ezek a fontosabb források, de van együttműködésünk Kolumbiával, sőt Brazíliával is” – részletezte nemrég Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az eddig a migrációról ennél valamivel hevesebb hangnemben írogató Demokrata című kormánylapban.

A vendégmunkások behívásának élénkülése a foglalkoztatási adatokban is megmutatkozik, tavaly 14 százalékkal, 81 ezer főre nőtt a külföldi munkavállalók száma. Bár Orbán Viktor az ipari kamara évadnyitóján azt hangoztatta, hogy a hazai gyárak munkaerő-igényét belső forrásokból és a Kárpát-medencei magyarság mobilizálásával tervezik fedezni, a statisztikai hivatal adatai szerint nem a környező országokból, hanem a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkező vendégmunkások száma emelkedett a legnagyobb mértékben. Ezt a tendenciát a feldolgozóipari multik betelepülésének kormányzati támogatása vélhetően tovább fogja erősíteni: a Samsung SDI gödi gyárában például a munkavállalók fele külföldi, és a magyar ipari cégek is növekvő munkaerőhiányról panaszkodnak.

Hogyan vált Kelet-Európa a globális migráció központi szereplőjévé?

Magyarország és más kelet-európai országok különleges helyzete termékeny talajt jelentett a menekültellenes politikai erőknek, akik a migráció témájával tudták mozgósítani a saját jóléti pozíciójukat féltő tömegeket – állítja Melegh Attila, szociológus, a Polányi Károly Globális Társadalmi Tanulmányok Kutatóközpont vezetője új könyvében.

A kelet-európai országok közül is leginkább azokra az országokra jellemző a legnagyobb bevándorlásellenesség, ahol a szocialista időszakban érdemi gazdasági fejlődésről beszélhettünk, és a rendszerváltás után is fennmaradtak olyan jóléti privilégiumok, amik egyre több ember számára tűntek elérhetetlennek.

A Migration Turn and Eastern Europe (A migrációs fordulat és Kelet-Európa) című könyvben Melegh történeti és szociológiai elemzését nyújtja korunk egyik leginkább megosztó témájának, a migrációnak: a kétpólusú világrend felbomlása és a globalizáció beindulása, valamint a 20. század végén kezdődő népességcsökkenés Európát és annak keleti felét egy új korszak meghatározó szereplőivé tették.