Áll a bál Angliában, ahol politikai botrányt generált, hogy hetente több száz ember vesztét okozza a „halálos hétfő” jelenség, vagyis az a tény, hogy hét elején sokkal többet kell várni, és ezért többen halnak meg a sürgősségi rendszerben, mint más napokon. Megnéztük a magyar adatot, és kiderült: Magyarországon is hétfőn halnak meg a legtöbben. Az okok hasonlóak: bedugul a rendszer. De miért, ha a magyar kórházakban az ágyak közel 40 százaléka üresen áll?
Archívum címkék: demográfia
Ilyen változások kellenek a családtámogatásban az MNB szerint
A jegybank versenyképességi jelentése szerint fordulatra van szükség a magyar családtámogatási rendszerben. Többek között a mesterséges megtermékenyítés lehetőségeinek bővítésében, a nők atipikus foglalkoztatásának támogatásában látják a megoldást.
Mi történik? A gyerekvállalást jobban ösztönző családtámogatási rendszerre és társadalompolitikára van szükség az MNB versenyképességi jelentése szerint. A gazdasági felzárkózás ugyanis nehezen valósítható meg csökkenő népességszám mellett – írja a jelentés. Magyarország a családbarát programok területén elmarad az uniós átlagtól.
Mi jelzi ezt? Például a GDP: míg 2010-ben anyasági ellátásra (CSED-re, GYED-re és családi pótlékra) a GDP 2,2 százalékát költötte Magyarország, 2022-ben pedig már csak 1,2 százalékát. A családtámogatási rangsor elején Franciaország áll, 3,4 százalékos GDP arányos költéssel.
Magyar Péter az előrehozott választást sem zárja ki
Magyar Péter a Mércének arról beszélt, hogy a szombati nagygyűléshez saját drónfelvételeik alapján nagyjából 400 ezren csatlakoztak, miközben
két hónapja azt se tudta senki, hogy ki az a Magyar Péter.
Ez válságtünet. Nem rá kíváncsiak az emberek, a kegyelmi ügy volt az utolsó csepp a pohárban.
Új csúcson az átlagos szülési életkor Magyarországon
Miközben a házasságkötések száma rég nem látott mélypontra süllyedt 2023-ban, a válások száma is közel rekordalacsony volt tavaly – egyebek mellett ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a napokban közzétett előzetes adatokból.
Az már eddig is ismert volt, hogy az elmúlt esztendőben 50 150 házasság köttetett, ami 2015 óta a legalacsonyabb szám, de nagyon szembetűnő a visszaesés az elmúlt néhány évhez képest is: 2019 és 2022 között 64 és 72 ezer között mozgott még a házasságkötések száma.
Ami a válásokat illeti, tavaly 16 700 pár döntött a házasság felbontása mellett, ennél kevesebbre csak 2020-ban volt példa (14 979 válás) az elmúlt több mint 50 évben. Azt megelőzően még 1960-ban fordult elő, hogy 15 ezernél is kevesebben váltak el. Bár erre nincs hivatalos adat, a válások számát alacsonyan tarthatja az is, hogy a családi otthonteremtési kedvezményben és a babaváró támogatásban rögzített feltételek között szerepel, hogy ha a pár elválik, akkor büntetőkamatot kell visszafizetniük.
A 75 az új 65- kitolódik a nyugger korhatár?
Komoly reformra szorulnak a világ nyugdíjrendszerei. Az emberiség öregszik, ezért egyre nehezebb fenntartani a jelenlegi állapotot. A közgazdászok közül sokan úgy vélik, hogy tömegek számára csak álom marad, hogy 65 évesen nyugdíjba vonulhatnak.
Ideje elfelejteni azt a tervet, hogy az ember több évtizednyi munka után, 65 évesen nyugdíjba vonul. Ezt állítja legalábbis a világ legnagyobb vagyonkezelő cége, a BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink a befektetőknek címzett szokásos éves levelében.
„Nyugdíjba vonulni sokkal nehezebb most, mint 30 évvel ezelőtt volt. 30 évvel később pedig még sokkal nehezebb lesz” – idézi a BBC Finket, aki levelében amellett érvel, hogy a nyugdíjkorhatár egyszerű emelése mellett más ösztönzőket is kellene találni arra, hogy az embereket minél tovább a munkaerőpiacon lehessen tartani.
Kína súlyos demográfiai válság elé néz
Miközben arról szólnak a hírek, hogy lassan Kína lesz a világ vezető hatalma, s Peking előbb-utóbb erőszakkal próbálhatja meg ellenőrzése alá vonni Tajvant, arról kevesebbszer esik szó, hogy részben az 1980-2015 között érvényben lévő egy család – egy gyermek politika miatt az ország súlyos demográfia válság elé néz.
Az előrejelzések szerint a következő tíz évben háromszázmillió jelenleg 50-60 év körül lévő ember lép ki a munkaerőpiacról, s csatlakozik a nyugdíjasok millióihoz. A statisztikák azt mutatják, hogy 2050-re a népesség 40 százaléka lesz 60 évesnél több, s 2080-ra ez az arány megközelíti majd az ötven százalékot. Közben az „egy gyermek” politika miatt drámai módon csökken majd az egy nyugdíjasra eső munkaképeskorúak aránya:
2020-ban egy nyugdíjasra 5 állásban lévő jutott,
Tovább csökken a globális termékenység
2064-től várhatóan csökkenni kezd a Föld lakossága, pár évtizeddel később már csak pár országban marad a cserélődési szint felett a születések száma – derül ki egy kutatásból. Az ENSZ szerint nem kellene ennyire sötéten látni a valóságot.
Az évszázad végére a Föld szinte összes országának népessége csökkenni fog – derül ki egy nemzetközi kutatócsoportnak a Lancet hasábjain közölt beszámolójából. Az országok felénél már jelenleg is a népesség számának megtartásához szükséges szint alá süllyedt a termékenységi ráta. Az eredmények az amerikai Egészségmérési Intézet, az IHME globális jelentésének részeként jelentek meg. Az IHME a Washingtoni Egyetem és a Bill és Melinda Gates Alapítvány által fenntartott egészségügyi statisztikákra szakosodott intézmény.
A kutatók a halálozási és születési adatokat felhasználva igyekeztek előrejelezni a népesedési mutatók jövőbeli alakulását. A prognózis szerint 2050-re az országok háromnegyedében csökkenni kezd a lakosság. 2100-ra pedig 204 országból 198-ban, vagyis 97 százaléknál fogyni kezdenek az emberek. Ekkorra várhatóan már csak Szamoán, Szomáliában, Tongán, Nigerben, Csádban és Tadzsikisztánban lesz a termékenység az egy nőre vetített 2,1 gyermek felett, ami a természetes pótlódást jelentő küszöbérték.
Egy japán pelenkagyártó már csak felnőtteknek gyárt
A szigetország rohamosan öregszik, a lakosság közel harmada 65 feletti, 10 százalék 80-nál is idősebb. Gyerek egyre kevesebb születik, jobban megéri csak felnőtt pelenkákat gyártani.
Az Oji Holdings japán pelenkagyártó bejelentette, hogy felhagy a gyerekpelenkák gyártásával, a továbbiakban csak felnőtt pelenkák előállításával fog foglalkozni – írja a BBC. A vállalat közleménye szerint jelenleg évi 400 ezer gyerekpelust gyártanak, ez a szám 2001 óta folyamatosan zuhan, akkor még évi 700 ezer volt. Más országokban, Malajziában és Indonéziában folytatják a gyerekpelenkák előállítását, itt ugyanis a piac bővülésére számítanak.
Japán legnagyobb pelenkagyártója, az Unicharm már 2011-ben arról számolt be, hogy a felnőtt pelenkák értékesítése meghaladta a gyerekpelenkákét.
Máris látszanak a születésszámon a kismamaellenes intézkedések
Januárban az utóbbi évek legalacsonyabb szintjére, 1,4-re zuhant Magyarország teljes termékenységi arányszáma a családokat ért megszorítások miatt. A korábbi pozitív kormányzati döntések után az egy- és kétgyerekeseket hátrányosan érintő rezsitámogatási rendszer bevezetése, a nők mintegy felének kizárása a babaváró hitelből és a szabad szülészetválasztás megszüntetése jelentős változásokat hozott. Két év alatt „betörték” a kismamákat, becsukták a kiskapukat, a nők jó részét olyan intézményekbe kényszerítették, ahol magasabb a császármetszések aránya, emiatt a születések számának csökkenése ellenére is 4 százalékkal nőtt a császármetszéseké a közkórházakban. A változások nagy vesztese az egykoron második legnagyobb fővárosi szülészet, a Szent Imre Kórház, amely két év alatt az ötödik helyre esett vissza a fővárosi listán, és tavaly hétszáz (!) babával kevesebb született ott, mint 2022-ben. Soha korábban nem fordult elő, hogy a tíz legnagyobb budapesti szülészetből immár három fizetős.
A hét demográfiai adata: japán mélypont
Megkongatták a vészharangot Japánban, ahol tavaly 758 631 gyerek született. A 125 milliós országban a születések száma a nyolcadik egymást követő évben csökkent, a 2022-eshez képest egyenesen 5,1 százalékkal. Az újszülöttek száma pedig a legkevesebb azóta, hogy 1899-ben elkészítették az első országos statisztikát. A házasságkötések száma 2023-ban 5,9 százalékkal esett, és kilenc évtizede először volt félmillió alatt, márpedig a családi értékeket szigorúan követő Japánban rendkívül ritka a házasságon kívül született gyerek.
A szigetországban négy évtizede csökken a termékenységi ráta – a szülőképes korban lévő nőktől várható gyerek –, ami a társadalom elöregedése mellett (a japánok egyre tovább élnek, és emelkedik a várható életkoruk), a népességi és társadalomkutató intézet számításai szerint ahhoz vezethet, hogy az ország lakossága 2070-re 87 millióra csökken. Ezen aligha segíthet a bevándorlás, mert azt a kormány szigorúan korlátozza, és a társadalom sem támogatja.
Egy tavaly publikált felmérés azt mutatta, hogy a 2005-ben született japán nők harmadának az élete során nem lesz gyereke, az arány optimista forgatókönyv szerint is csaknem 25 százalékos, a pesszimista előrejelzésben pedig 42 százalék szerepel. A japán nők a legutóbbi adatok szerint 2020-ban átlagosan 29,4 éves korukban kötötték az első házasságukat, ami 3,9 évvel magasabb, mint 1985-ben volt. Márpedig az adatok azt mutatják, hogy ha az országban valaki a harmincas évei második felében megy férjhez, annak legfeljebb egy gyereke lesz, de inkább egy sem.
Az új demográfiai adatok alapján vágyálom marad a kormány kedvenc arányszámának elérése
Januárban a születésszám növekedése ellenére tovább folytatódott a népességfogyás Magyarországon, miközben a házasságkötések száma megugrott tavalyhoz képest.
Mi történt? 2023 januárjához képest 2024 januárjában a születések száma 12, a halálozásoké 1,1%-kal csökkent, míg a házasságkötéseké 37%-kal nőtt a Központi Statisztikai Hivatal friss előzetes adatai szerint.
6650 gyerek született, 11 723 fő vesztette életét, és 1678 pár kötött házasságot ebben a hónapban.
Demográfia: Tragikus számokat közölt a KSH
Tizenkét százalékkal kevesebb gyerek született idén januárban az előzetes adatok szerint az előző januárhoz képest: 6650-en születtek most januárban, 902-vel kevesebben, mint 2023 első hónapjában – írta gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A halálozások száma némileg csökkent: 11.723 haltak meg 2024 januárban, ami 1,1 százalékkal, 134-gyel kevesebb az előző januárhoz képest. A népesség természetes fogyása tovább nőtt, előző januárban 4305 fő volt, ez 5073-ra emelkedett. A házasságok száma emelkedett az előző januárhoz képest, mégpedig 37 százalékkal, 1678 pár lépett frigyre.
Nőtt a csecsemőhalandósg: ezer élveszületésre 3,8 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,8 ezrelékponttal magasabb az előző év januárinál.
Afrika vezet a termékenységben
Mit mutat a termékenységi térkép, ha a Földet 235, egyenként nagyjából 33 millió lakosú zónára osztjuk? Bár a Föld lakossága hamarosan eléri a 8,1 milliárdot, az ezredforduló óta világszerte jelentősen csökkent a termékenység – tárták fel a francia Nemzeti Demográfiai Kutatóintézet munkatársai egy új módszer segítségével.
A Population & Sociétés című szaklapban közölt tanulmány szerzői nem az eddig megszokott módon, országonként vizsgálták a teljes termékenységi arányszám alakulását, mert az szerintük elfedheti a nemzetek és régiók közötti különbségeket. Ezért a Földet 235, egyenként nagyjából 33 millió lakosú zónára osztották, mindegyikben színes körrel jelölve a termékenységet.
Ezek szerint például az Ibériai-félszigeten észak és dél között húzódik a határvonal, Kanadához hozzá kellett csapni egy szeletet az Egyesült Államokból, Közép-Európa nemzetállamai pedig felismerhetetlenné torzultak. Az egyenletes eloszlás miatt jól látni, hogy már a világ lakosságának 63 százaléka olyan zónában él, ahol a teljes termékenységi arányszám a reprodukciós szintet jelentő 2,1 alatt marad (2000-ben ez az arány még közel 20 százalékkal alacsonyabb volt).
Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét
Az időskori függőségi ráta 10 év alatt 5,7 százalékpontos növekedéssel 33,4%-ra emelkedett az Európai Unióban 2023-ra az Eurostat friss adatai alapján.
Ez a mutató azt adja meg, hogy egy adott országban a 65 évnél idősebbek száma hogyan aránylik a munkavállalási korú (15-64 éves) népességhez.
Kárpátaljai magyar geográfus: „80-90 ezren maradhattunk”
Tucker Carlson minapi Vlagyimir Putyin-interjúja egy pillanatra világpolitikai tényezővé tette Kárpátalját: az újjobbos riporter arról érdeklődött az orosz elnöknél, van-e joga Magyarországnak visszavenni a területet. S bár a válasz egyértelmű nem volt, az epizód jelzi, mennyi a félreértés Kárpátaljával kapcsolatban. Ukrajna magyar régiója? Hányan maradhattak az 1991-es ukrán függetlenség óta folyamatosan fogyatkozó közösségben két év háború után? Mennyire fontos körükben, kit minek kereszteltek, és feltétel-e a magyar nyelvtudás ahhoz, hogy valaki kárpátaljai magyarnak vallja magát? Kérdéseinkkel Kovály Katalin geográfushoz, a Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársához fordultunk. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is oktató szakember társszerzésével nemrég jelent meg reprezentatív kutatás a kárpátaljai magyarság vallási megoszlásáról; a 2017-es állapotokat tükröző adatsor annak a felmérésnek a része, amely a magyar állam támogatásával bontotta le budapesti vezetők 150-200 ezer magyarról szóló mítoszait. Interjú a háború és a nagypolitika hatásáról, élénk sminkről és nem sértődékeny buszsofőrökről.
Hét ábra arról, hogy hogyan öregszik a magyar társadalom
A hasonló múlton túl a népesedési folyamatok is összekötnek több egykori nehézipari központot. Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló vagy Tiszaújváros egyaránt a leginkább elöregedő lakosságú magyar városok közé tartoznak: húsz év alatt 3,5-szeresére nőtt a 80-on felüli lakosaik száma.
Komló lakossága közel húsz százalékkal csökkent az elmúlt húsz évben, a részletesebb adatok azonban ennél is jelentősebb változásokra utalnak. A 20 éven aluliak száma közel felére esett, miközben a 70 éven felüliek aránya 60 százalékkal nőtt.
Így már több 70 éven felüli él Komlón, mint 20 éven aluli. Míg 2001-ben egy ilyen város sem volt Magyarországon, a 2022-es népszámlálás adatai alapján Komló mellett 43 városban él több 70 éven felüli, mint 20 éven aluli (mintegy 350 város van Magyarországon).
Megdőlt a negatív születési rekord – 7 női csoport, akik miatt bajban a kormány családpolitikája
Soha nem született még olyan kevés gyerek a modern Magyarország történetében, mint 2023-ban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal pénteki gyorsjelentéséből. A tavalyi már a második év, amikor megtört a 2012 óta tartó demográfiai lendület. 2021 óta közel nyolcezerrel csökkent a megszületett babák száma. Ott esett leginkább a születésszám, ahol már eleve alacsonyabb volt a termékenység: főként az ország fejlettebb régióiban élő nőknél. Hét pontba szedtük, milyen társadalmi csoportok miatt dőlt be a születések száma, és kerül az ország egyre távolabb a kormány demográfiai céljaitól. Át kell írni emiatt a népesedési forgatókönyveket is, mert 2050-re várhatóan 8,5 milliós sem lesz hazánk lélekszáma. Még a lakosságszám milliós bezuhanásához is legalább 1,65-ös termékenységi mutatóra lenne szükség. A következő 25 év alatt 1,1 milliónál is több ember tűnhet el Magyarországról.
Az orbáni családpolitika kudarca: mélyponton a hazai születésszám
A KSH adati szerint 85 200 gyerek született 2023-ban. Majdnem nyolcezerrel zuhant a születésszám két év alatt, és lakosságarányosan is minden idők második leggyengébb adata a 2023-as – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most kiadott éves összesítése alapján a hvg.hu.
A KSH beszámolója szerint 85 200 gyerek született Magyarországon 2023-ban és 127 200 ember halt meg tavaly az országban. Ez azt jelenti, hogy ha nem volna be- és kivándorlás, akkor az ország népessége 9 557 ezer fő lett volna az év utolsó napján, de mivel többen érkeztek az országba, mint ahányan elmentek innen, a népesség 9 millió 580 ezer fő volt december legvégén. A HVG megjegyzi, a leglátványosabb szám azonban első ránézésre is az, hogy egyetlen év sem volt még, amikor ennyire kevés gyerek született volna, mint tavaly.
Az eddigi mélypont a 2011-es 88 049 születés volt, ennél a mostani szám majdnem háromezerrel kisebb. 2022-ben háromezerrel, 2021-ben még majdnem nyolcezerrel több gyerek született, mint 2023-ban. (A KSH az év végi számot százra kerekítve szokta megadni, a következő egy-két hónapban véglegesítik az adatokat.)
Gyászos számokat közölt a KSH
Az előzetes adatok szerint 2023 decemberében 6565 gyermek született, és 11 727 ember halt meg; 2022 decemberéhez képest a születések száma 12 százalékkal, a halálozásoké 7,2, a házasságkötéseké pedig 4,1 százalékkal csökkent – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-t.
Az elmúlt év decemberében 6565 gyermek született, ami 12 százalékkal, 867 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor 11 727 ember vesztette életét, ami 7,2 százalékkal, 904-gyel kevesebb, mint 2022 hasonló időszakában. A természetes fogyás a 2022. decemberi 5199-cel szemben 5162 fő volt. Továbbá 2671 pár kötött házasságot, ami 4,1 százalékkal, 115-tel kevesebb a 2022. decemberinél.
2023-ban 85 200 gyermek jött világra, 3,7 százalékkal, 3291-gyel kevesebb mint az előző évben. Ezen belül január-márciusban 7,8 százalékkal több, míg áprilisban 2,1, május-júniusban 9,3, július-decemberben 6,9 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma 2022 azonos hónapjaihoz képest.
Tavaly 2 millióval csökkent Kína népessége
Kína népessége rekordalacsony születésszámmal és az 1974 óta legmagasabb halálozási rátával 2023-ban már a második évben csökkenő tendenciát mutat, aminek demográfusok szerint többféle oka lehet. Az újszülöttek száma 5,7 %-kal 9,02 millióra csökkent; ezer főre vetítve 6,39 születés volt, ami a 2022-es 6,77 után rekordalacsony születési ráta.
A kínai statisztikai hivatal közlése szerint a lakosság száma 2023-ban 2,08 millió fővel, azaz 0,15 százalékkal 1,409 milliárd főre csökkent, mely jóval meghaladja a 2022-es 850 ezer fős népességcsökkenést.
A 2022 decemberében feloldott járványkorlátozások és a tavaly év elején tapasztalt koronavírus-járvány országos hulláma után az összes halálozás 2023-ban 6,6 százalékkal 11,1 millióra emelkedett, mely az 1974-es kulturális forradalom óta a legmagasabb szintet érte el.